"Single Stage pfc coverter" a jelszó.
CD...40 doksiban van leírva szerintem elég jól az elv az 5. oldalon nézd a 3. ábrát. Lehet látni, hogy úgy modulál, hogy a flyback áramtüskéinek a burkológörbéje egy szinusz legyen. Ez egy viszonylag egyszerű áramkörrel megy is.
Van más IC is, pl az NCP1652, ami erre van kitalálva, mellékelem adatlapját benne alkalmazással.
Jön egy raádás is: nem lehetetlen amúgy az LLC konverter, van egy ilyen (indiai, komolyan mondom indiai villamosmérnökök már MINDENT kitaláltak...). A hátránya az, hogy a FET-ek feszültség terhelése durván megnő, például 110Vac (amcsi) bementnél jók cask a 400V-os FETek.
Ez úgy múködik, hogy a diódahíd után rakja a (DCM módú) pfc-nek megfelelő induktivitást, és a félhíd alsó FETje egyben a pfc step-up konverterjének FETje ként működik, a félhíd felső FETje pedig a step-up konverter diódájaként is működik. Érdekesnek nagyon érdekes, hogy meréi -e megcsinálni? Azt döntsd el te

Lorylacitól már megkaptad a választ, azok nem sima flyback tápok, hanem pfc funkciójuk is van - gyári erősítőkben is használnak ilyet.

Ha csak az áramlökést akarod limitálni, akkor NTC-s lágyindítót érdemes csinálni, akár több db NTC-t sorbakötve, és ezeket egy relével rövidre zárni némi késleltetés után. Régebben építettem egy leválasztó trafó + szabályozó toroid + műszer + túláramvédelem felépítésű készüléket. A leválasztó egy 800VA-es toroid trafó, és egy 4A-es kismegszakító van előtte. Persze a trafó induláskor simán levágta a kismegszakítót. Kipróbáltam, hogy hány db 4,7ohmos NTC-t kell sorba-kötnöm, hogy üzembiztosan tudjon indulni - 6db kellett hozzá (de ez még mindig kisebb helyet foglal el mint egy teljesítmény ellenállás). Ennyit már érdemes relével áthidalni, mivel így vissza tud hűlni, ezért következő indításkor ismét hidegen indul, és ellátja a feladatát.

Ha a töltőáram-impulzusok (is) okozzák a problémát, akkor csak az aktív pfc segít. Ez lehet a korábbiak szerint a flyback táppal kombinált, vagy külön pfc a rezonáns táp előtt. Kis teljesítmény esetén a pfc-s flyback, közepes teljesítményen, és 100% terhelés közelében is, a pfc+rezonáns táp a jobb hatásfokú.

A hálózati kismegszakítót a pfc nélküli táp áramfelvételének felharmonikus tartalma is terheli, ezért aktív pfc-vel nagyobb teljesítmény vehető ki a kismegszakítón keresztül, annak ellenére is, hogy a pfc hatásfoka is 100% alatti.

Nem jó sajnos a logikád, nem azért ilyen, mert gondolod.
Amiket mondasz olyan flyback tápok, amik pfc funkcióval is rendelkeznek. A Flyback úgy vezérel, hogy a primer oldalon a flyback trafóra szinuszos burkológörbéjű áramot állítson elő. Legegyszerűbben úgy, hogy az egyenirányított szinusz formájú primer feszültséggel arányos áram jelig enged. A visszacsatolás pedig szándékosan lassan (az 50 Hz periódusidejénél lassabban) kompenzál.
Ha rezonáns konverteren itt az LLC konvertert érted, akkor nagyon széles bemeneti feszültségtartományról fog működni, így nagyon nehéz lesz megcsinálni konkrétan a ZVS működést. Meg kell egy okos vezérlés is: gondolj bele az LLC konventert ZVS tartományban kell tartania. Valamint a 100Hz-es búgás ekkor a szekunder kondikon fog megjelenni (hiszen a visszacsatolás lassú: elsődleges prioritása a szinuszos áramfelvétel tartása)
Másik dolog, hogyha ilyen nagy puffer mennyiséget használsz azt sok helyet fog foglalni, a nagyfrekvenciás áramút szempontjából a kondik egy része lesz csak közel, és azok jobban fognak terhelődni (melegedni). Ha szerencséd van önmagukban elviselik a fegyverzetükön folyó áramot.
Az áramlöket egyébként önmagában nem olyan nagy probléma. Kis teljesítményeknél NTC-k, nagyobb teljesítményeknél teljesítményellenállás alkalmazása relés rövidre zárással tényleg megoldja a problémát.
Ha érdekel szívesen küldök neked egy (angol nelvű) doksit az általad említett flyback pfc tápokról.

Szia!
A kapcsolóüzemű tápok bekapcsolási áramlökése ellen arra gondoltam, átrendezem a kondenzátorok mennyiségét.
Flyback tápoknál is láttam olyat, hogy mindössze 1µF a primer puffer, mint ahogyan az aktív pfc áramkörökben van. Egy keverőerősítő tápjában láttam, hogy a primer puffer ilyen kicsi, és a szekunder puffert növelik meg olyan mértékben, mintha hagyományos 50Hz-es táp lenne.
Nos, mivel a rezonáns félhidas tápnak is van egy áramhatárolása, szinte csak a primer puffer feltöltése okoz olyan áramlökést, ami többszöröse az üzemi áramfelvételnek.
Ha a primer puffert elhagynánk, vagyis olyan értékre redukálnánk ami csak a gyors 50-100KHz-es kapcsolójel számára alacsony impedanciájú, eltűnhetne a bekapcsolási nagy áramlökés. A szekunder oldali puffereket természetesen olyan mértékűre kell növelni, ami a hagyományos trafós tápok esetében megszokott, hiszen 10ms-onként csak egyszer kapna töltést.
Most készül egy ilyen kísérleti táp, lehet hogy nem jó ötlet, de gondoltam megosztom egy hozzáértővel.
Az vele a célom, hogy minél kisebb terhelést okozzak egy hálózatnak. Kis iskolai aulák, vidéki művelődési házak hangosításra esetén nem ritkán már a próbáknál leoldott a kismegszakító. Ezt kellene elkerülni.

Ha a kondik jók, akkor vagy dióda hiba, vagy az ic valami hibát lát, vagy még kontakt hiba is lehet.
Nagyon vigyázva nézd meg a pfc utáni kondin a feszültséget, ha nagyon hullámzik akkor elötte van gond. De ha ott folyamatos feszültség van akkor konktakt hiba vagy a panelon vagy lednél.
Amúgy áramgenerátor van a végén, azt egy vagy két leddel is lehet tesztelni.

Üdv. Egy mennyezeti LED lámpa villog, amiben egy kapcsolóüzemű táp van. A Tápban DIO8950 van. Mi okozhatja a pfc lekapcsolását, ujraindítását?

Bármilyen töltő megfelel, ami tudja kezelni az akksit, így az általad megadott is. A kapcsolóüzemű tápok talán még jobban is bírják az inverteres üzemet, mert jellemzően szélesebb bemenetei feszültségtartományban (100-250V) üzemelnek mint a hagyományos trafósak. Az inverteres hegesztő más nagyságrendű áramot fesz fel, és ha nem pfc-s, akkor igencsak megrángatja az aggregátort a nem szinuszos áramfelvételével. Ilyen kis teljesítméynen mint az akksitöltő ez elhanyagolható. Viszont innentől javaslom az akkutöltős topikot.

Közben kiderült, hogy ez csak a monitor tápja, így a másik ferrit magos tekercs az aktív pfc induktivitása. De a kért mérés ugyan az.
Egyébként 24V/6,5A amire szükség van. No meg előfordul, hogy a monitor és a táp kommunikál egymással (ez almáséknál nem ritka), így megnehezítve azt, hogy egyszerűen egy 24V/6-10A-es tápot tegyünk a helyére.

Az attól függ milyen TV-ről van szó. Régi képcsöves TV-kben, ahol csak simán egyenirányítva van a hálózati fesz, ott használható a 400V-os elkó is. Ősrégi készülékekben még 385V-os hálózati puffert is lehet találni (Pl. fadobozos ORION TV tápja). Az újabb LCD TV-kben viszont egyre divatosabb az aktív pfc, ami többek között megnöveli a primer puffer feszültségét 400V környékére. Ilyen helyen kizárólag a 450V-os kondi használható. Az ilyen tápokat onnan lehet felismerni, hogy a hálózati egyenirányító és a Primer puffer között van még egy méretes nagyfrekvenciás induktivitás (ugyanúgy néz ki, mint maga a főtrafó, de csak két kivezetése van), és egy nagyfeszültségű FET, a pufferre pedig az induktivitás és a FET közös pontjáról egy diódán keresztül jut el a fesz.

Régen a kapcsolóüzemű tápok megjelenése előtt a a cosFi egyértelműen megadta a teljesítménytényezőt (power factor-t). Azaz ha az átfolyó áram fázishelyzete eltér a feszültség fázishelyzetétől, (tehát cosFi<1), akkor beszélünk kapacitív v. induktív meddő teljesítményről, a hasznos teljesítmény mellett. Azonban a kapcoslóüzemű tápok esetében (a hálózati egyenirányító miatt) nem elsősorban a fázishelyzettel (cosFi-vel) van a probléma, hanem azzal, hogy az áram hullámformája nem szinuszos. Az áram felharmonikusai pedig ugyanúgy nem szállítanak hasznos teljesítményt, mint a kapacitív v. induktív meddő. Ennek a kopmpenzálására kell a pfc áramkör (ami lehet aktív vagy passzív pfc).

Na itt a tévedés... Ideje lenne utánaolvasni, hogy mi is az a pfc, miért kell, és hogyan működik.

A pfc-t mindig a táp igényeihez méretezik. E tekintetben függ a táp kialakításától. Az órák Magyarországon még nem mérnek meddőt, de az Eu több országában viszont igen. Itthon ezért a pénztárcánk szempontjából még nincsen jelentősége a pfc alkalmazásának.

Tehát a pfc nem függ a táp kialakításától. A villanyóra méri a meddőt? Vagy ez csak a szolgáltató oldaláról okoz problémát?

Ezt a 95%-os hatásfokot a hálózatból felvett hasznos teljesítményből számolják, de ez korántsem egyezik meg a tényleges felvett teljesítménnyel, mert ahhoz még hozzáadódik a meddő. na ennek a meddőnek a csökkentésére alkalmaznak pfc-t.

Azt áruljátok el légy szíves, hogy ha a rezonáns tápnak 95% körüli a hatásfoka akkor , hogy jön ide a pfc? A pfc pont a hatásfokot javítaná viszont ilyen alapon erre nincs szükség. Vagy a tápegység topológiájából adódik, hogy van e szükség pfc-re?

A primer oldali visszacsatolás méretezése miatt érdekelt volna a Zsiroskenyér fórumtárs által is felemlegetett kapcsolás esete, hogy elinduljon kis feszültségen is, de 60V esetében se lépje túl a BE átmenet 5-7V-s küszöb értékét.

A pfc egyik következménye, a primer konverzió szabályozott minimális ingadozású betápról üzemel.
De lehet csak én kombinálom túl.

DC esetében értelmetlen pfc-ről beszélni (persze akkor, ha tudjuk mi az a pfc áramkör). A flyback-nak pedig pont az az egyik jó tulajdonsága, hogy széles bementi feszültség tartományban tud jól működni. Pl. az itthon található kapcsolóüzemű 12V-os dugasztápjaim (ami szintén flyback) már DC 40V-ról is elindulnak, és utána a feszültséget csökkentve DC 25V-ról is még működnek.

Kicsit off, de remélem nem probléma. Ha nagyobb a bemenő feszültség ingadozás pl 15-60V DC a primer oldalon, pfc-t érdemes előre tenni a flyback elé ?

Az Aktív pfc-s tápok?

Bizonyos teljesítmény fölött mindnek ilyennek kellene lennie, a bemeneti áram alakját közelíti a szinuszhoz, hogy kevesebb zavart termeljen és kisebb legyen a meddő teljesítmény.

Ez volt raktáron

Az aktív pfc-s tápokba szoktak 450V-os kondit tenni.

vezérlő
Ilyen összekombózott vezérlőt sem láttam még.
Ami a képről látszik, hogy van egy EMI szűrő, egy graetz, egy FET/IGBT (szikikonhuzatban), egy dióda a pfc hez (bimetál alatt). Puffer, majd megint FET, egy trafó, szekunder EI diódák (2 db a trafó alatt szilikonhuzatban) LC szűrés...
LC szűrés és az egy darab kapcsolóelem alkalmazásából én forvard topológiára tippelek.
Mágnesezési energia visszanyeréséhez ugyan nem látok diódát, talán a trafó takarásában van.
A kiemeti induktivitás gyűrűje két szállal van tekerve, két szekunder dióda, egyforma kimeneti elkók arra engednek következtetni hogy ez szimmetrikus +0- kimeneti feszültségű táp.
Van még a panel közepén egy dióda meg egy kis stekker, gondolom ventillátorhoz vagy ilyesmi.

Csinálhattál volna jobb felbontású képet, hogy legalább a vezérlő típusa látszódjon. Első ránézésre mezei félhídnak gondoltam, de amit sikerült a képből kihámozni az alapján pfc-s együtemű vezérlő, lehet hogy a pfc adta meg magát.

Ha egy átlag PC trafóval működő félhidas tápegységet nem 320, hanem 400V egyenfeszültségről üzemelne, nem lenne sok az a vasnak? Mintha már lett volna szó róla, hogy erősen optimalizált a kivitel, így sem frekiben, sem gerjesztésben nem nagyon van benne tartalék. Van egy különálló aktív pfc-m, így kínálkozik a lehetőség nagyobb kimeneti feszültség előállítására.

Jól gondoltam, ezek szerint nem tudod hogy mi az a teljesítménytényező. Nem csak 22 A folyna a bemeneten, hanem pfc fokozat hiányában 40-60 A is lehet (amíg a megszakító le nem old). És minden bizonnyal a kapcsoló üzemű topológiák alapvető működésével sem vagy tisztában, különben nem száműznéd a fojtót a kimenetről.



Van kb. 20 különböző működési elvű teljesítmény-konverter topológia. Melyik topológia működési elvét ismered?

Alkatrészek cseréje és az építés két külön dolog. Persze lehet hogy találsz valahol egy rajzot, és talán még részletes leírást is, hogy mit hogyan kell elkészíteni, de azonnal bele fogsz futni abba, hogy valamit nem tudsz megvenni, ki szeretnéd váltani, de nincsenek az áttervezéshez szükséges elvi ismereteid, így azt sem tudod hogy milyen paraméterekre kell figyelni.

Már ott kezdődnek a hiányoságok, hogy elfelejtetted specifikálni hogy stabil vagy stabilizálatlan tápfeszt szeretnél, milyen jellegű védelmet, mekkora üzemszerű csúcsáram terhelés fordulhat elő, mekkora átlag terhelést kell bírnia, szimmetrikus-e a terhelő áram a két ágon (hidalt vagy SingleEnded a végfok, illetve ha SE akkor van-e fázisfordítás a csatornák felén), van-e betervezve nagy kapacitású puffer kondi a végfokban, mennyire zavarérzékeny a rendszer...

Ha pár tekercstől visszariadsz, az nem sok jót jósol...

Üdv!
Van egy ilyen csodás pfc!
Csöppet zárlatos a lelkem.
Ez egy minebea 500W 50V táp pfc-je. Biztosíték elszállt, NTC is megsínylette a zárlatot, de csodával határos módon csak ledurrant az oldala és még működik.
Részekre bontás után kiderült az a pfc-ben van a hiba, mert a full-bridge invertert lecsatolva is zárlatos. Van egy segédtápja, egy VIPer20A-val, azt még nem tudtam tesztelni, viszont ha a segédtápot kívülről adom neki a GATE-eken van jel.FET-ek jónak tűnnek. Ami gyanús az a kettő közti minimális eltolás. Persze lehet, hogy a vezérlés később állít rajta, nem tudom az az IC hogy működik. Ábrán látható. A vezérlő panelen 2db Fujitsu FA3624P ez valami SMPS ic, és hozzájuk 1-1 HEF4046BP PLL IC is tartozik.
Valaki látott már ilyet? Merre keressem a hibát?

Akkor gyakorlatilag csak a 12V-os részt szeretnéd megtartani.

Hát, szerintem elég macerás lenne kioperálni a dolgokat. Gondolom a pfc-t is meg szeretnéd tartani, így azt is ki kellene venni. Ráadásul elég pontosan kellene tudni a kapcsolási rajzot, hogy az egyes részek szabályozását egy IC oldja meg stb... Illetve ha az áramkör meg is lenne, új NYÁK-ot kellene tervezni hozzá...

Kisebb teljesítményre tudok áramkört javasolni, amivel már én is dolgoztam (kb 36W-os flyback konverter).

Hogy miért fejlesztik azt tőlük kell megkérdezni, ugyanis semmilyen tömeg gyártott eszközben nem találkozol ezekkel, míg mondjuk a 494-ből felhasználtak néhány millió darabot. Most már azok helyett is van más alternatíva a PC tápokban, 1T forward, fix szekunder majd néhány külön step down, meg aktív pfc-s pfm céláramkör.
De nem értem mi igazából a kérdés, ha vágod a témát.

Ezek lettek cseréve. Balról jobbra haladva:
Vízszintes FET rajzon F4, felette F3 és a körülötte lévő ellenállás tranzisztor és a 2db dióda.
Nem csak mérve hanem leszedve és cserélve.
Átlósan dióda D6 és a jobb oldali két FET F1 F2 és a hozzá tartozó sallang nincs cserélve.
Ezek a pfc-hez tartoznak és az a része működik. Bekereteztem a cserélt alkatrészeket.

Sziasztok. Nálam lassan körvonalazódnak a dolgok, és még egyszer köszönet azoknak akik segítő készséggel válaszoltak kérdéseimre. Be is szúrok egy linket a videócskával, amire várok bármilyen építő jellegű kritikát. Egy D osztályú erősítőről van szó, amit egy rezonáns táppal hajtok, aktív pfc-vel kiegészítve. Véleményem szerint aki kapcsoló üzemű tápot akar építeni audió célra, az sokat ne agyaljon a stabilizált kimenet megvalósításán, mert tök felesleges, de akinek több tapasztalata van e téren az kérjük osztja meg velünk tapasztalatait.
Bővebben: Link
Üdv.
Róbert

Nem lehet, hogy azért, mert az aktív pfc stabil feszültséget ad a kimenetén? Bár ebben sem vagyok biztos.

Nekem is van egy kérdésem. ETD49 magra tekerek, 550W-ot szeretnék kihozni belőle. 66,5kHz-re 20,6 menetet számoltam, 1,3T-val. Ezt rátekertem, de csak 32uH lett a leglazább csatolással.

Skori táblázata szerint 550W-ra 55uH és 103nF Crez kell. Ha 950-et írok be, akkor 32uH és 179nF kell.

0,15T gerjesztéssel 60kHz-n a 20 menet OK, ekkor 1050W és 32uH és Crez=219nF, de 2db 100nF-os kondiból ez sem jó.

0,14T gerjesztéssel 63kHz, 20 menet OK, ekkor 1kW, 32uH és 199nF-os kondi kell, ami 2x100nF Crez és ez OK.

Mit lehet tenni?
A legutolsó számolás szerint 0,14T gerjesztéssel 63kHz-n mehet?

A lehető leglazább csatolással tekertem, tehát ennél nagyobb induktivitásúra nem tudom megtekerni.