Szia!

APIC12F1840-ben USART van ( pontosabban EUSART ), ami aszinkron soros port működést tesz lehetővé hardveresen! Hogy ezt milyen protokoll szerint használod: RS485, RS232, MODBUS, ... az tőled függ !

Igen, ehhez kell a program, a PIC az csak a "vas" !

szerk.:
Egy hasonlat jutott eszembe: a USART az csak egy eszköz, mint pl. az ember esetében a nyelv. Annak érdekében kell, hogy két ember tudjon egymással kommunikálni, de ez önmagában kevés: ha az egyik pl. orvosi a másik pl. bányamérnöki szakszavakkal "dolgozik", akkor "elbeszélnek" egymás mellett ( ehhez kell a megfelelő szoftver, hogy "közös nyelven" beszéljenek!) !

Sziasztok
Régen jártam erre, ezért nézzétek el ha esetleg szó volt arról amit kérdezek .
A 12F1840 et a 4.09 es verzióban nem látom .
Szimpi lenne ez az ic , az RS 485 miatt .A későbbi verziókba beletették ? Erre nem láttam utalást sehol.
Ide kapcsolódik a másik kérdés : hogyan lehet frissíteni , nekem az upgrade -re mindig a levelezőt akarja megnyitni . Emil-ben kell kérni ? Teljes verzióm van .
És még egy : az UART ami benne van , tudom hogy MODBUS kompatibilis , de RTU is megy ?
Kell valamit még fejleszteni ahhoz , hogy egy PLC vel , vagy HMI vel tudjon kommunikálni , mondjuk SLAVE ként?

mezga

Pár euroért lehet kapni GPS modult, soros porton kiküldi az adatokat, csak ki kell válogatni a sok egyéb adat közül a sebességet. Ha már ott a PIC ... és ráadásul még pontos is!

Köszönöm az ötleteket. Még kisérletezek vele, de már sikerült elérni, hogy 800Hz helyett 1,5k-ig bírja. 4n25 helyett pedig rendeltem digitális optot.

Ki kell próbálni a valóságban, ha sok a 10x-s, meg kell próbálni 5x-s különbséggel. ezt már próbáltam, simán ment az LCD. Akár 1Mhz-t írva és 4MHz-t használva,...stb...

"10x gyorsabb lehet..." .. Viszont az időzítések mások lesznek és az LCD-vel gond lesz..

A gyári példában a Model3 és Model4 mintaprogram segítségedre lehet. Továbbá, ha 2 MHzt-t állítasz be Quartz frekinek, a valóságban meg 20MHz-t használsz (HS-t bekapcsolni a konfigban), akkor 10x "gyorsabb" lehet... A 4N25 sem bírja végtelebségig

A parsic 2ms-os korlátja miatt nem igazán tudsz 500Hz felett számoltatni vele. Sajnos frekvencia és fordulatszám mérőt nem ebben a programban kell írni.

Sziasztok!
Sebességmérőt szeretnék építeni 16f876-tal. 4n25 segítségével csatlakozok a jeladóhoz. Próbapanelon megépítve az alábbi programmal azt tapasztaltam, hogy egy ideig szépen számolja felfelé az impulzusokat a sebesség növelésével, aztán egy pont után folyamatosan csökken. Ezután függvénygenerátorral is próbáltam, kb 800Hz nél és 2kHz nél is van tető, amig emelkedik, utána csökken a kapcsolás által mért impulzusok száma. Próbáltam 4MHz-es és 20MHz-es kvarccal is megépíteni, kb ugyan az az eredmény.

Szerintetek mi lehet a probléma

Idézet:
„ami már "mindent tud" (Flowcode)””

Szerinted miért az idézőjel ?

Nem csúsztatok semmit, ott a hozzászólása, bárki elolvashatja, abból idéztem.
Vitázni tényeken nem fogok, ha problémád van bármely hozzászólásommal, akkor a fórum szabályzata szerint kérhetsz rá moderációt, a moderátor pedig majd teszi a dolgát. Ez a lehetőség kaqkk fórumtársnak is adott.

Aki nem akar "profi programozó" lenni és megelégszik a grafikus fejlesztők korlátaival annak nem kell sem a c sem az asm ezt mondtam a parsic korlátait kinőttem használom a flowcode-t majd ha azt is kinövöm akkor majd megkérdezlek melyik nyelvet tanuljam meg , jó lesz így ???

Kicsit relevánsabb, mint a te hozzászólásod, lévén ez a parsic topikja, és erre válasz:

Idézet:
„Ezt nem értettem soha ha grafikus szerkesztő akkor minek az asm ,ha asm akkor minek a parsic ? Aki tud asm nyelven programozni az miért használ mellé parsicot ? Én egyszerűen félretettem és kerestem jobb grafikus fejlesztőt ami már "mindent tud" (Flowcode)”

Nem dezinformálni kell és megmagyarázni, hogy miért nem kell érteni hozzá, hanem fejleszteni a tudást. Nem lehet mindent ráfogni a hobbira.. És akkor a "mindent tudó" flowcode-ról ne is beszéljünk.

JÓ

Azért, hogy ne adjál olyan tanácsokat egy adott témában, amik félrevezethetik a tanuló felhasználót!

Elhiheted hogy belőlem (53évesen) már nem lesz programozómatematikus , miért is kellene tudnom hogyan működik a flex-a kalapács ? Nekem elég ha használni tudom (hobbiról beszélünk !)

A grafikus editor csak a munkát segíti. Teljesen mindegy, hogy parsic, flowcode, flprog, embrio (más nagyon nincs ebben a kategóriában, ami generál forrásfájlt is). A generált forrásfájl átnézésével derül ki minden részlet. Ezért nem értek egyet, amikor azt mondod, hogy minek programozni tudni, ha van visual editor és fordítva. Előbbinek is megvan a létjogosultsága, de csak programozói ismeretekkel lesz teljes értékű (a tudásunk legalábbis egészen biztosan, és csak azzal tudjuk felmérni az editor valós korlátait).
És mielőtt bármelyik mellett leteszi valaki a voksot, célszerű átgondolni, hogy ma már nem csak a uC-t, hanem a fordítót is célszerű kiválasztani az adott feladathoz (pl. flowcode hiába generál PIC-hez szép C kódot, ha a fordító alatta az ingyenes, tehát nem jár hozzá a kód optimalizálás, ergo méretben kb. +40%, sebességben meg ki tudja - de ez csak egyetlen példa). De ez az egész más topicba való, ez maradjon a Parsicnak. A korlátait pedig mindenki mérje fel maga (a saját korlátaival egyetemben).

Valahol itt a témában olvastam évekkel ezelőtt hogy minden időzitést nop-okkal old meg a program ,elnézést hogy nem néztem utána (egészen szombatig biztos voltam ebben)

Na keverd a timert a késleltetéssel! Timerből lehetőleg egy legyen, és azt célszerű tovább osztani, a késleltetést viszont interruptból kezeli szépen, nem állítja meg a programot. Más kérdés, hogy a késleltetés nem lesz soha über pontos, de nem is kell..

Csak annyi hogy minden időzítés lassítja (ha hosszabb meg is állítja arra az időre) a programot , ezért írtuk le nagyon sokszor hogy csak egy alap időzítő és minden időzítést abból kell származtatni számlálókkal .

Az ASM az sajnos nem megy.
Viszont próbakép beiktattam egy késleltetést (csatolt kép) és így már nem látszanak a fölösleges szegmensek.
Igaz a led az halványabb lett.
Kezdetnek így is megteszi.
Van ennem a megoldásnak valamilyen hátránya? Azonkívül, hogy a ledek egy picit halványabbak lettek?

Látod én ezt kerültem ki a Flowcode -al Egyszerűbb dolgokra ideális és gyors megoldás a parsic de nagyon sok korlátja van azt el kell ismerni (és mint látjuk mindenki másképp próbálja kikerülni ezeket ...)

Amikor én annakidején elkezdtem használni, még nem ismertem más programnyelveket. Hamar előjöttek a parsic korlátai. Viszont gyorsan lehetett benne programot írni. Muszáj volt elkezdeni tanulni az asm-et, ha egy normális programot akartam írni. Ezért volt az, hogy kevertem a két nyelvet. Amire a parsic nem volt képes, azt asm-ben írtam meg neki.

Lehet de egy kezdő nem fog megtanulni asm-ül még a parsic mellett csak mert úgy jó . Ezt nem értettem soha ha grafikus szerkesztő akkor minek az asm ,ha asm akkor minek a parsic ? Aki tud asm nyelven programozni az miért használ mellé parsicot ? Én egyszerűen félretettem és kerestem jobb grafikus fejlesztőt ami már "mindent tud" (Flowcode)

6 éve volt ugyanez a téma.
Bővebben: Link
Használod még a parsicot? Én már rég nem. Áttértem AVR-re és C++-ra.

Igen, de az milyen megoldás már? Sok időt elvesztegetsz vele. Sokat van kikapcsolva a kijelző. Sokkal gyengébb lesz a fénye.
Nem egyszerűbb megírni ezt a pár soros programot asm-ben, majd includolni a parsicba. És ha kész a program, még a generált asm-ben áttenni ezt a meghívást megszakításba. Mert alapból nem oda teszi az include fájlokat. És akkor a kijelző váltás el van intézve 3 egymást követő program sorban.

Na ezt azonnal ki is próbálom

De igen képes csak egy kis logika kell hozzá ! 4 digithez 8as multiplexer és csak minden második kimenetet használod fel a kijelző meghajtására ilyen egyszerű, és az a lényege hogy csak egy időzítő legyen benne az összes időt számlálókkal osztással kell kikombinálni .

Ez korábban volt már itt téma.
Bővebben: Link
A hétszegmenseg kijelzőkhöz kevés egymagában a parsic. A kijelző függvényt asm-ben kell megírni, és megszakítással hívogatni. Úgy lesz tökéletes.
Egyébként úgy működik, a kijelző váltás, hogy:

- kikapcsolom az előző kijelzőket.
- kiírom az új adatot a szegmens lábakra.
- bekapcsolom a következő kijelzőt.

Mindezt a programban egymás után. Na most erre a parsic így nem képes.
A másik dolog, hogy ezeket megszakítással kell csinálni, különben ha valamit dolgozik a PIC, lelassul a program, azt a kijelzők fényerején észre lehet majd venni. Villannak egyet.

A szegmens problémák azért vannak mert a két digit között nincs szünet , úgy kell megírni a programot hogy a közös kivezetéseken ne azonnal jelenjen meg a következő jel hanem egy szünet után .