Ez a pdf nagyon ígéretesnek tűnik! Megpróbálom értelmezni a leírtakat, hátha tudok valamit hasznosítani belőle.

Ezt kerested?

Egy ilyen jól mutatna az asztalomon a csövesek mellett.

Azért van még mit fejleszteni rajta...

A bootloadert még nem láttam!
A másik megvolt már nekem is, de még csak nézegetés szintjén. Igazából a pindur oszcilloszkóp firmware-e izgatja nagyon a fantáziámat. Azon gondolkodom, hogy egy mérőmasina (szkóp, analizátor stb) vajon milyen osztályba sorolható, és az egyes osztályok vajon mennyiben befolyásolják az alapvető működési módot (most ugye a négy módra gondolok, amit az usb definiál). Gondolom nem lenne szerencsés jostick-nek, vagy billentyűzetnek hirdetnie magát.
Más. A példaprogramokban van sok olyan, ami csak néhány bájtot forgalmaz egyszerre. Ezt elég átírni hogy többet is tudjon, vagy van valami korlátja? Mondjuk ez a 64 byte-os dolog sem teljesen tiszta még hogy mit jelent, és hogy hogyan hidalják át mégis. Nem létezik hogy nincs magyarul semmi használható erről

Az USB-s adatátvitel csomagokkal történik (8,16,32,64,512,1024)
Ennek a nagyságát az USB protokol tartalmazza pl. USB1 8byte USB1.1 64byte és így tovább. Mellékelten küldök egy táblázatot ahol fel van tüntetve melyik mire használható.
A pdf fájl a további viták elkerülésére tartalmazza a különféle adatátviteli módok jellemzőit.
Az USB port kezeléséről talán a leghasznosabb az USBs PICekhez elérhető minta példák igaz csak angolul.

Ahogy Vágó István mondaná: annak a fele sem igaz, gyakorlatilag alig van hasznos információ benne.

Légysz írd le, melyik információt hiányolod?

A legfontosabb, hogy a max. sebesség, és a max. távolság azoknál az átviteleknél, ahol nem szabványban rögzített fix sebesség van, (csak) egymás rovására növelhető. Azaz pl. az I2C lehet, hogy tud 400kbps-t, és lehet, hogy el tud menni 6 méterre, de a kettő együtt biztosan nem igaz. Ugyanez igaz az SPI-re, az RS232-re, és az RS485-re is a felsoroltak közül. A felsorolt számok hol egy elméleti maximumot képviselnek (azaz inkább kevesebb a reális, pl. ilyen a 10Mbps az RS485-nél), hol pedig messze a valós gyakorlat alatt volt már 1998-ban is (20-115kbps az RS232-re, 10Mbps az Ethernetre), azóta pedig némelyik adat felett masszívan eljárt az idő (SPI: 50-80-100Mbps 1-bites módban, 320Mbps 4-bites módban, I2C: 2-4Mbps, Ethernet: 1Gbps, USB: 4-5Gbps).

Szia –vl-
Mindenek előtt köszönteni szeretnélek a Hobbielektronika oldalain történt megjelenéseid alkalmából. Rövid idő alatt sok értékes hozzászólásod jelent meg a különböző oldalakon és nagy szakmai felkészültségről tettél bizonyságot. Ennyit a púderből.
Sajnos az Alacsony költségű digitális oszcilloszkóp oldal egyre jobban elszürkül a bbatkát leszámítva (ő is egyre ritkábban) számol be a szkóp készítésről. Korábban sokan próbálkoztak klf. szkóp építésével, de hogy milyen eredménnyel, arról soha senki nem számolt be (ez így nem igaz bbatka, KillBill s Tutijo kihagyhatatlan).
Ami a kekeckedést illeti ,véleményem szerint az RS232-nek semmi keresnivalója nincs a szkópok világában (minden izem tiltakozik ellene). Ami az RS232-USB átalakítót illeti végkép. Korlátozott felhasználási lehetőségekkel rendelkezik. Bbatka saját bevallása szerint is csak szenved vele. Jogosnak tartom a „csak szenvedjen” megjegyzésemet.
Sargarigo új fogalomként behozta a Virtuális USBt. Pontosabban egy ilyen USB-vel működő szkópot szeretne vele építeni. Részemről UART Rx Tx párosa ellen az SPI felületet szorgalmaztam, mivel sokkal nagyobb sebesség érhető el vele. Miután tanulmányoztam a sargarigo által előhozott vUSBt kiderült, hogy az általam szorgalmazott SPI felületet használja, így az adott szkópnál az RS232-USB csatolóval elérhető max. 115kbit-essel szemben az adott vUSB 600kbit-es sebességet ér el. Miután ezt közöltem sargarigoval kekeckedéssel vádolt.
Végezetül, hogy a feltett táblázatokra válaszoljak. Sargarigo az utolsó nekem írt üzenetében feltette a kérdést, mi az a 64 kByte. Mivel semmi kedvem a témával a továbbiakban foglalkozni az első kezem ügyében lévő dokumentumból feltettem az első táblázatot, ebből látható, hogy milyen eszköz kezeléséhez melyik típusú USB a megfelelő. Ha már a kezemben volt ez a leírás gondoltam az arányok ismertetéséhez felteszem a teljes dokumentumot.
Jogos a felvetésed, hogy elavult, de alapjaiban az egyes módszerek közötti arányokat megfelelően tükrözi. S ami a lényeg, ha egy napjainkat tükröző összehasonlítást tennék fel (van ilyen), abból is csak az derülne ki, hogy az RS232 egy őskori kövület, semmit nem fejlődött az idők folyamán. A többi módszer igencsak elszáguldott mellette.
Még csak annyit, ami nem tartozik konkrét ide. 1980-as évek második felében az egyik hadiipari cégnél egy Commodore64 és egy RS485-ös csatoló s mintegy 10 szintén RS485-ös felülettel rendelkező műszerrel, egy rádió nagyberendezés bemérését végző rendszer lett összeállítva.
Ezt csak azért írtam mivel sokaknak fogalmuk sincs mire jó az RS485

Csak úgy magamnak, hogy meg ne sértsek senkit...
Egy mérőműszernél, oszcilloszkópnál igen fontos a PC és a mérendő áramkör és vele a mérőpanel galvanikus leválasztása. Egyes felületeken a leválasztás megoldása egyszerűbb, a másikon bonyolultabb, de mindenhol egy újabb sebességkorlátozó tényezőt visz a rendszerbe... Galvanikus leválasztás nélkül az illesztők tönkre is mehetnek a mérővezetékek csatlakoztatásánál...

Szia sargarigo
Ha már az AVR-es eszközökkel foglalkozol, létezik egy ARDUINO nevezetű nyílt forráskódú fejlesztő rendszer. Ha nincs kedved megépíteni a TAVIR néven találsz magyar nyelvű oldalt ott is beszerezhető. Nagyszámú mintaprogram érhető el a net-en, többek között NOKIA grafikus kijelzőjét kezelő programokat is. Az alap készlet az ARDUINO UNO, de számtalan verziója létezik, így a szoftverek letöltésénél ezt is figyelembe kell venni. Fordítva a leghasznosabb letöltött programok alapján eldönteni, melyik ARDUINOT érdemes megépíteni.

Köszönöm a hozzászólást!
Az arduinoval az a bajom, hogy tudomásom szerint rendkívül pazarlóan bánik az erőforrásokkal! Ami a V-USB projektet illeti találtam egy oldalt, ahol legalább a legalapabb nekikezdést leírják szájbarágósan. Most ez alapján futottam neki a dolognak, és noha az elmélettel nem foglalkozik, azért már ad valamit.

Mellesleg 64byte-ot, és nem 64kbyte-ot mondtam fentebb, de ne offoljuk szét a topicot!

Szia!

Ez kicsit OFF, bocs!



En megcsinaltam azt PIC32-vel, hogy 250 kbps soros jelet (DMX, duplaja+ a 115200-nak, amirol beszeltek) egy port labra vezettem es a jel minden ÉLE (4 us) kért egy timer capture interruptot. Ebbol dekodoltam a soros adatokat, idozitesi es kerethibakat felismertem, es termeszetesen a vett DMX csomagokat megjelenitettem egy 128x64-es grafikus LCD-n. Magyarul szoftverbol dekodoltam a 250 kilobit/sec sorosvonalat. Termeszetesen kozben 1000 mas dolgot csinalt a keszulek. Pl. ezt USB-s pen drive-ra rogzitette vagy eppen mas idozitesekkel lekuldte egy sorosvonali kimeneten (time corrected retransmit). Es ez az egesz 'C'-ben, egyetlen sor assembly nelkul. Nem olyan rossz az a PIC32. Legalabbis a processzor mag (MIPS m4k) jo. Ha a SiliconGraphics-nak jo volt... A tobbi korulotte az mar valoban atgondolatlan, amolyan mikrochip-es, ha mondhatok ilyet. A legnagyobb hibaja, hogy nincs IGAZI busza, nem lehet ra kulso memoriat kotni NATIV modon.

Udv,
Andor

Szia!

Persze, én is úgy gondolom hogy az árához képest főnyeremény. Nekem is van itthon vagy 6 típus , egyelőre csak megvettem őket, még nem tudom mire fogom használni. (10eFt alatt nem érdemes vásárolni csomagküldővel gondolat menetem alapján. )
Én Pascalban tesztelgettem és szoftveresen szimuláltam ebből saccoltam a 80MIPS sebességét. Amire én használtam A/D , memória címzés lassú volt. Úgy emlékszem nem sikerült vele elérni a 4MHz-es mintavételezési sebességet. Nem pazaroltam rá túl sok időt.
Én leginkább a VGA vezérlőt hiányolom belőle.

Te bitbangelésre akartad használni, arra pedig nem való, ez tény. Amit HW perifériákkal tud, arra jó.

Szia bbatka
A PIC32 ADje hivatalosan csak 1Mbytos mintavételezésre alkalmas. Ha külső ADvel csináltad a csak 4Mbyte-os sebességet, akkor „a hiba nem az Ön készülékében van”.
Ha szabványos VGA-t hiányolsz azt egyik közkézen forgó PIC, AVR, ARM sem tudja. Ha viszont, csak TVre akarsz video jelet kivinni azt a PIC32 (gondolom a többi is) 3 port lábon keresztül gond nélkül megcsinálja.

Szia sárgarigo
Az RCL mérő topic-ban megjelent egy orosz fiuk által készített NOKIA 3310 kijelzővel működő készülék.
Elhatároztam megépítem (igazából az 1.6 GHz-es mérési lehetősége érdekel).
A 3310-es kijelzőmet nem találom. Környezetemben keresgéltem valami régi kidobott NOKIA-t. Gyorsan kaptam is egyet, azonban 6300-as típus. 240x320-as színes kijelzővel. A kijelző adatlapját keresgélve, adatlapot nem találtam, viszont találtam egy AURDUINO Megára írt komplett szoftvert.
Találtam után gyártott új kijelzőt is potom 2900 forintért. A kijelző és a szoftver segítségével talán közelebb juthatsz az elképzelt szkópod megvalósításához. A 64kbyte értelemszerűen a mellékelt adatlap alapján is értelemszerűn csak byte.
Egyébként, ha jutottál valamire légyszi tedd közzé vUSB-vel kapcsolatos tapasztaladaidat

Szia KillBill
Örömmel nyugtáztam, hogy éber szemeiddel, azért követed a történteket

"Ha szabványos VGA-t hiányolsz azt egyik közkézen forgó PIC, AVR, ARM sem tudja."

Sokat nyomoztam már ez irányban. Nem értem hogy az mikrovezérlő gyártóknak miért nem érdeke VGA vezérlőt tenni az IC jükre. Talán valami licencelési akadály? Abban biztos vagyok hogy lenne rá igény.

Természetesen ha jutok valamire vUSB-ileg, akkor megírom vagy itt, vagy cikkben!
Most ott stagnálok, hogy nem vagyok képes elindítani a mega8-asomat külső 12MHz-es kristállyal. Valamiért nem rezgeti be, innentől meg a programozó sem látja. Már hármat el*sztem, és most készülök a negyediket is. Sajnos külső órajelre sem indul, így kicsit kezdek morci lenni. Rajta van az XTAL1,2 lábakon a kristály, egy-egy picúr kondi a testre, fuse bitek ext crytal high freq (1K+64ms) módban, és nótacsokor. Találkoztatok már ilyennel?

"Már hármat el*sztem, és most készülök a negyediket is. "

Én sajnos semennyire nem értek az AVR-hez, de ezt hogy érted? Tönkrement? Nagyon is érdekel a dolog, mert jövőre meg akarok építeni egy tranzisztor tesztert Atmega8-sal.

Valószínűleg nem ment tönkre, csak nem tudom használni, amíg nem sikerül ráerőltetni valahogy egy működő beállítást. Valszeg egy HV programozóra lesz ehhez szükségem.
Engem jobban izgat, hogy most miért nem sikerül. Valószínű triviális a hiba, de eddig csak belső rc oszcillátorral használtam, ott természetesen nem volt gond.

Gondolom több 12MHz-es kristállyal is próbáltad. A kvarc esetleg rossz? Bár gondolom ezt a lehetőséget már kizártad.

Természetesen próbáltam, 9, 10 és 12 MHz-esekkel is, tehát több példánnyal. Inkább arra tippelnék, hogy a kondikkal van valami gond, bár nem gondoltam hogy ennyire érzékeny lenne..

Lehet hogy az a négyszögjel nem éppen 5-10MHz között volt, ezt még megpróbálom újra, köszi! De a fuse beíráskor mit lehet elszúrni? Direkt a közelébe sem mentem a reset tiltásnak, és rá van akasztva a kristály. A kristály kondijaira mennyire érzékenyek az avr-ek? Mert azt csak szemre választottam.

Épp most találta a Google képei között egy kapcsolást , 22pF-osnak kell lenniük.

Hát, akkor nagyon. De ez nem avr-specifikus dolog. Ha mondjuk 22pF helyett ráraktál 22nF-ot, akkor lesheted, hogy elinduljon... Vagy ha nem megfelelő minőségű kondikat raksz rá, akkor meg ingadozni fog majd a freki, szóval elindulni elindul, de az USB-nek nem lesz jó úgy se. Fénykép a kondikról?

Fénykép szerintem felesleges. Pici barna smd motyók. Erről senki nem mondja meg
Akkor valszeg ez lesz az oka a bénázásomnak. Holnap veszek párat, aztán remélem most már jó lesz, mert szeretnék már az érdemi problémával foglalkozni! Addig is köszi mindenkinek a segítséget!

XTAL1-re tegyél külső órajel generátort: Bővebben: LinkHa ezzel se éred el akkor kizártad magad.