Gyanús volt nekem ez a Nuforce izé, mert a végfok nyákján nem nagyon van semmi PWM modulátor alkatrész. Nyilván ott vannak a kapcsolófetek a gate meghajtó, a kimeneti szűrő, de a bemeneten csak két NE5532 található. Ja, meg valami proci.
PA aktív rendszernél találkoztam olyannal, hogy egyből befut a jel egy Dsp-be, majd abból már logikai jelek mennek a gate meghajtókhoz. De az PA, ez még audiofil.
Elméletileg létezik olyan minőségű A/D konverter ami nagyon kis hibát okoz egy konverzió során, mivel majdnem minden zenei hangforrás analógként kezdi, majd digitálisként végzi. De akkor egy ilyen minőségű átalakító van ezeken a modulokon? Az árából ítélve nem kizárt.
A félreértéseket elkerülve nem vettem két Nuforce monoblokkot milliókért, hanem egy upgrade során újabb végfokok kerültek a monoblokkokba. Elméletileg néhány db javulást tudnak az újabb modulok, én meg egy ilyen projekt során vettem meg a régebbi modulokat. Kaptak tápot, és eddigi tapasztalat során nagyon jól szól. Azért zavar, hogy egy tisztán analóg erősítőt lealáz. Pedig van itthon egy Isostatic Ultra monoblokk párom, és azt is. Valahol tévesen értelmezem a jó hangot. A tudatom azt mondja, hogy az oda-vissza konverzió többet árt, mint egy analóg erősítő termikus torzítása, de most nem ezt érzem.
Ha esetleg még sem lenne igaz, hogy a Nuforce digitálisan működik, akkor annak örülnék, mert kiderülne, hogy csodák nincsenek, csak átverések.

Akkor tárgytalan, mert én sem tudom - én ezt hittem. : -)

Én a Fischer bordák nagy részét már korábban lerajzoltam, és ez alapján a képeden is ezek közül látjuk az SK514-et.

A képet mcc hozzászólásából ollóztam - azt hittem, erről van szó gyalultként. Nem érdekes, írjatok csak, én meg olvasgatom. : -)

Stimmel, SK514 a típusa.

Akkor már csak ezt kellene megfejteni.

Ebben a hozzászólásban az utolsó kép. Valószinüleg hasonlóan készül mint amiről a videót linkelted.

Köszönöm.
Valóban hasonló lehet a technológia.
Nem tudom mi a hivatalos elnevezés, de a "gyalult" jelzőt nem érzem találónak. Ha nekem kellene elkeresztelni a gyártási módszert, akkor talán a "hasított"-at érzem a legtalálóbbnak, hasított-borda, vagy hasítással készülő borda.

Teljesen jó a gyalult kifejezés a szóbanforgó bordatípusra. A fémipari gyalugépek is egy vágóélt használva alakítják ki a munkadarabot.. Ez a videón látott megoldás a gyalulás folytán keletkezett forgácsot használja fel a borda létrehozására, míg a hagyományos megoldásnál a forgács a hulladék.

Én ezt másképpen látom, de maximálisan tiszteletben tartom a véleményedet. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy utólag megnéztem, és az angol elnevezését hasított-ként fordítja az automata, ami találkozik a felvetésemmel.)
Számomra az volt a fontos, hogy tudjam milyen bordáról folyt az eszmecsere, és ez megoldódott.

Nagypapám asztalos volt - van még egy-két kézzel készült gyalu itthon, nem tudom, milyen fából. Az otthon főzött enyv szaga a kíséret az emlékhez. Előre néz a vágóél és nagyon éles, ahogy finoman kiáll a síkból. Rájöhettem volna, melyik borda az...

Most ez az utolsó három oldal azért keletkezett, mert mek-elek leszólta a hűtőbordámat, hogy annak rosszabb a hűtése, mint egy Fischernek. Mire válaszoltam, hogy téved, mert jobb.
Erre mcc megkérdezte, hogy mire alapozom ezt az állításom, mert Ő Fischereket használ és azok jól hűtenek. Erre azt mertem válaszolni, hogy egy ilyen "gyalult" (felőlem lehet hasított is, mint ahogy a google tartálynak fordítja a pufferkondit) borda mellett a Fischer csak szobadísz. És ezt onnan tudom, hogy kipróbáltam, mert van néhány ilyen itthon, de ennek ellenére én is Fischereket használok, mivel azok esztétikusabbak.
Aztán most Béla is megerősített ebben a "hitemben", hogy az ugyanakkora térfogatú "gyalult" borda jobban hűt és nem optikai csalódás volt amikor a hőmérőt néztem.

Egyébként azt gondolom, ha valaki fog egy darab alumínium tömböt és abból CNC géppel kimar egy előlapot, akkor azt nevezhetjük -röviden- CNC mart előlapnak.
Ha más valaki fog egy darab alumínium tömböt és abból gyalugéppel előállít egy hűtőbordát, akkor azt nevezhetjük -röviden- gyalult bordának. De ez már tényleg csak f@ng fűrészelés (most ez csúnya jelző jutott eszembe hirtelen).

El vagytok itt egymással, csak nehogy megint be legyen rekesztve a topic

Majdnem azt mondtam, hogy Békéscsabán, a szeparált barlangban, 2026 júniusban mindenki előrántja a hűtőbordást.

Megkésve, de lett 3D-s nézete. Azt nem tudom kéjhömöly-e, vagy sem...

Na ez az, köszönöm. Ha most szép fekete-fehér tehenekhez hasonlítanám a látvány hangulatát, lehet, hogy nem örülnél, pedig egyes tehenek kutyaszerűen okosak és játékosak tudnak lenni, szóval nem negatív a párhuzam. Persze nekem nincsenek teheneim - Internetem van, rajta sok-sok meglepő állatos videóval. Kicsit még a zöld panel is beleillik, bár lehetne szaturáltabb a szcénához felzárkózás kedvéért. (Amíg szcénanáthát nem kapunk, de ezt hagyjuk is - az asszociációk már csak ilyenek, "az elme szabad állat". : -) )

Ez a puha tej...csokoládé...tejszínhab-vonal mindenesetre hangsúlyos, ha más nevet is álmodtál neki. Kár, hogy a műszaki eszközök nevetségesek árnyékolás nélkül, mert plexi házban remekül mutatna. Már csak a szögletesre hajtogatott, cseppet sem célszerű, de szép kábelezést kell hozzáképzelni.

Nekem másképp szoktak sikerülni a funkcionális, ám legfeljebb részleteiben szép projectjeim, amik nem szoktak a végleges panelig eljutni. Ha például mond valamit Maupassant-tól a Szörnyszülöttek anyja... : -) De azok is éltek.

Nem festve van a nyák, ez a saját anyaga. M1 a neve állítólag (a nyákos szerint.

CEM-1 az inkább. Van róla valahol jobb leírásom de most nem találom, a neten hirtelen ennyi van:
- A DOCALIT CEM-1, mint a Vetronit EP 105, szendvicsszerkezetű kompozit anyag, ahol a magrész papír/epoxi és a héj üvegszövet/epoxi zónákból áll. NEMA szerint CEM-1. Kiváló hajlítószilárdság és elektromos szigetelés jellemzi (hasonló, mint az FR4).
- Meg még gugli fordítóval ez a multi-circuit-boards.eu-ról:
A CEM 1 laminált papírból készült nyomtatott áramköri lapok alapanyaga . A CEM 1 magja epoxigyantával impregnált papír, külső rétege pedig üvegszálas szövet. A papírmag miatt nem alkalmas átmenő galvanizálásra .

Itt van egy hosszabb leírás és összehasonlítás - most olvasom: https://www.rowsum.com/discovering-cem-1/

Aha, ezért nem kerülhetett ez elő a többnyire más rezgésszámon zajló hobbitevékenykedéseim kapcsán, bár konkrét értékeket nem láttam:

"CEM-1: Good electrical insulation, not ideal for high-frequency applications."

Végig nyálaztam, de egy szót sem írnak arról, hogy mennyivel szól jobban rajta egy végfok mint az FR4-en. Ez a CEM-1 egyébként szerintem annak a régi barna izének amit bakelitnek szoktunk csúfolni, és amit a Karesz is használ házilag lehet a továbbfejlesztett változata, mert az a barna az csak papír-fenolgyanta, de nincs a felületén az az üvegszövet réteg. Bár nekem is volt CEM-1-em, de én sem a vágásakor sem a fúráskor nem láttam rajta azt, hogy annak a felületén lenne valami réteg, teljesen homogénnek tűnt.

A típusok, régebbi írás, nem tudom mennyire aktuális ma.