Nem értelek. A csévét érdemes megvenni, ugyanis kireszelve soha nem lesz olyan mint a stancolt. Ha elkészíteni akarod, akkor kell egy tolómérő, megmérni az ablakot, és ki kell szerkeszteni a 6 alkatrészt. Ha a vas előtted van, minden adat adott. Egyébként a cég kérésre meg is tekeri 8 ohmosra és utánvéttel elküldi a komplett csévét. Te meg vissza tudod vasalni. Nekem van itt egy ilyen lefényképezem mit kapnál tőlük.

Mennyiért vetted a csévéket?

Kb. 10 lehetett megtekerve, de ez régebbi történet. Azért döntöttem a gyári mellett, hogy ne rázzon meg. . Csévét tuti tudsz venni, mondjuk egy ezres körül, de érdemes odatelefonálni.

Nagyon kár volt szétbarmolni a csévét... Elég valószínű hogy NEM olvastad végig a topikot, mert ha így lett volna, akkor nem barmolod szét a csévét...

Szia!
Végigolvastam a topic-ot. Szedtem már szét ilyen trafót és eddig mindegyiket sikerült megmenteni, de most egyáltalán nem tudtam megmenteni, mert most már csak avas van egyben, nincs benne cséve semmi, és a lemezeket még így is alig tudom épen szétválasztani. Szóval nem ez az első amit szétszedek.
Az lesz, hogy felhívom a HM trafót, nem hiszem, hogy olyan drága lenne egy ilyen cséve náluk, a tekerést meg megoldom én. Ha meg nem sikerül szerezni, akkor csinálok ilyen csévét.
Üdv, Palkó.

Sziasztok!
Nem rég írtam ide, hogy az APX100 kimenőtrafóját csak úgy tudtam szétszedni, hogy tönkre ment a csévetest. Valaki ajánlotta a H&M Trafo céget, de sajnos ők nem tudnak csak 54mm pakettvastagságú csévét adni. Ők ajánlottak egy másik céget (Eximtrade Kft.), akik szintén csak ekkora csévét tudnak adni.
Kérdésem, hogy nem tud e valaki olyan helyet, ahol ilyen csévét be lehet szerezni, mert nem igazán van időm csinálni, meg hát ugye nem is olyan egyszerű, hogy az jó is legyen.
Előre is kösz.
Üdv, Palkó.

Miért, mekkora cséve kellene? Ők gyártják a gyárit!

M102 x-es azt hiszem, mert ennek 71mm a pakettvastagsága, amit meg ők tudnak adni, annak csak 54mm.

Sziasztok!
Bocs, hogy beleszólok az eszmecserétekbe. Az M102 kifejezés a transzformátor egyetlen lemezének méreteit határozza meg. Az M azt jelenti, hogy a lemezből M magos transzformátor építhető, a 102 kifejezés a lemez külső szélessége milliméterben. Nem utal a pakettvastagságra, tehát arra, hogy ebből a lemezből hány darabot rak az ember egymás tetejére ahhoz, hogy a szükséges magkeresztmetszet létrejöjjön. Ezt a csévetest ablaka határozza meg (azt, hogy mennyi lemez fér bele!). Nem utal arra sem, hogy az adott lemez mekkora szilícium tartalmú. A BEAG részére valóban kétféle pakettvastagsággal készültek fröccsöntött műanyag csévetestek. A hálózati transzformátorokhoz jó az 54 mm-es, a 71mm-es meg a kimenő transzformátorokhoz. Azonban ez már a modern idők terméke volt.
Korábban is készültek transzformátorok, mikor még nem voltak fröccsöntött csévék. Akkoriban papírbakelitből stancolták ki a csévetest darabjait, amit aztán betanított munkások raktak össze. Nem nagy dolog elkészíteni azt a 6 db. lemezt amiből a csévetest összerakható. Ha nincs 1,5-2 mm vastag bakelit lemezetek, jó hozzá az elrontott, majd a réz rétegétől megfosztott NYÁK-lemez is vagy bármilyen más szigetelő lemez, ami megfelelő tartást biztosít addig, míg megtekercselitek rá a transzformátort. Ki kell szerkeszteni karton papíron a csévetest darabjait figyelembe véve annak anyagvastagságát, kivágni a darabokat, majd összerakni az egészet próbára. Ha sikerült a művelet, akkor el lehet készíteni szigetelő lemezből is. A II. világháború alatt is papírból csináltak csévetesteket, amit úgy tettek mechanikailag szilárddá, hogy összerakás után lelakkozták őket. Remélem segítettem.
Üdv.: Baji Béla

Nem variáltam vele, tegnap nekifogtam és meg is csináltam. Egyszerűbb volt, mint elsőre gondoltam. Megosztom, hátha érdekel valakit mi lett a végeredmény. Tekerni holnap fogom, mert akkor tudok rezet szerezni.
Kösz a segítséget mindenkinek.
Üdv, Palkó.

Szép lett!

Sziasztok!

Végigolvastam az egész APX 100 topikot, mert egy ismerőstől hozzájutottam egy példányhoz, pontosabban egy példány alkatrészeihez. Lényegében a régi MM kondik, a kábelezés és az eredeti ház kivételével minden megvan, trafók, foglalatok, panel, csövek. Szóval hozzám már amolyan zacskós-egységcsomag formában került - ne kérdezzétek kinek érte meg kibelezni...
Minden esetre szeretnék építeni belőle egy zenekari énekcuccot, viszont minél kevesebb plusz ráfordítással. Van is itthon nekem egy üres 2U-magas rack-dobozom, sőt 400VA-s toroidom is (2X230 V -os), meg még kisebb trafók amikkel akár előállíthatók a fűtőfeszültségek. A problémám tehát gondolom már sejthető: Minden kényelmesen beleférne a 2U-s dobozba kivéve az APX gyári trafói.
Namármost az én nagy ötletem/kérdésem: mivel a kimenőt úgy is szét kell szedni (Gubán Gábor módszerével) és áttekercselni 4-8-16 Ohmra, mi szólhat az ellen, hogy ezután megfelezzem a pakettet, gyártsak hozzá két félmagas csévetestet (à la palko0125 ) és megtekerjem az így kapott trafókat a két cső számára külön-külön teljesen egyformán. Ezután a primereket sorbakötném, a szekundereket meg párhuzamosan, így az egyik trafó az egyik félperiódust a másik a másikat vinné át viszont megtartanám az eredeti vasat mégis fele olyan magas lenne a cucc. A kérdésem tehát az hogy szerintetek az elgondolásom helyes-e, és ha igen (az elrontható szimetrián kívül) milyen hátulütői lehetnek a módosításnak a hang szempontjából? Lényegében csak a vasak "nem közösek" minden más, az indukció, impedanciák azonosak, nem?

Nem, mert az erővonalaknak egy vasmagban kell lenniük, nem kettőben. Valahogy próbáld meg úgy elhelyezni a trafót, hogy a doboz tetejét le tudd csukni! Ha ez nem megy, menj ki a legközelebbi amatőrhöz/MÉH telepre, ott szerezz be akár egy roncsot is, csak a doboz egybe legyen!

Szia!
Csak szeretném megérteni! Ez az erővonal kérdés akkor tehát kimondottan csak kimenőtrafókra igaz? Mert hálózatinál tuti működik a dolog, olyat már próbáltam, ebben az esetben tulajdonképpen egy trafónak "látszik" a kettő és probléma nélkül működik.

Az, hogy hálózatinál próbálkozol, mert nincs otthon kellő teljesítményű trafó, azt még megértem. De egy kimenőtrafót nem lehet kettévágni, majd összekötni, valószínűleg a végcsöveknek annyi lesz. Ez egy ellenütemű végerősítő. Az annyit jelent, hogy először az egyik PL 509(vagy 519) adja a pozitív félhullámot, utána a másik PL a negatívot. Ha az egyik kimenőre csak a pozitív, a másikra csak a negatív jut, nem lesz indukció, mert az áram csak egyfelé fog folyni, irányt nem vált. Eredmény: a kimenő le fog égni, mert az impedancia kiesik, marad az ohmos ellenállás. Ennek a csövek is kárát látják. Hálózatinál ezt azért tudod megtenni, mert megjelenik a primeren mind a pozitív, mind a negatív félhullám(ha a fázistolást nem vesszük figyelembe), így a trafó sem ég le. Mit gondolsz, miért nem készül egyenáramú trafó, miért van kapcsolóüzemű táp mindenfelé? Hát pont ezért. Valami elektrotechnika könyvben olvass utána, úgy már érthető lesz.

Szia!

Köszi a választ! Nem vitatkozom tovább, amit mondasz értem, mármint hogy egyenáram nyilván nem gerjeszt mágneses mezőt (legfeljebb bekapcsolási-kikapcsolási tranzienskor).
Ettől függetlenül lehet, hogy meg fogok próbálkozni egy kísérleti kapcsolással, maximum két csövet és a trafó(k) rézhuzaljait bukhatom el. Ezek szerint rosszul értettem az ellenütemű erősítők működését: én azt hittem mind a két cső mind a két félhullámot erősíti csak ellentétes fázisban és ez az ellentétes fázis a trafó kimenetén összegződik. Ha így volna akkor nem különbözne ez sem a hálózati esettől és a "szokatlan" megoldásom működhetne simán. Utána kell néznem ennek a push-pull elvnek...

Halló!

Én sem szedném szét a kimenőt. Ilyet nem is nagyon láttam még. Biztos vagyok benne, hogy ha működne is, a hangja megsínylené a dolgot. A gyári kimenő viszonylag jó vasra készült, érdemes lenne megőrizni. Én a helyedben megpróbálnék szerezni egy 3 unit magas rack-et ,amibe belefér és a csöveket is állítva (esetleg döntve) tudod szerelni, mint eredetileg. Üzem közben ezek elég rendesen melegednek. Ha be is akarod egy zárt szekrénybe rakni, én zenekari mivolta miatt esetleg tennék bele ventilátort is.

(a push pullnál egy félperiódust nagyrészt egy cső visz, de ez is beállítás kérdése, ha magas nyugalmit adsz neki, akkor ugye lefele is tud váltakozó feszt adni, van hová lezárni a csövet, de csökken az élettartama. A lényeg, hogy a bemenő pozitív feszültség kinyitja a csövet, ekkor elindul az anódáram, ami feszt ejt a kimenőn, ez lesz a váltakozó feszültség. Gondolj arra, hogy mondjuk 25mA a nyugalmi egy csőnél. Ha nyitod, akkor ez fel tud menni egy pillanatra 100mA-re is és létrejön a feszültségesés a kimenőn, de lezárni csak 0-ra tudod, tehát a másik periódusban csak korlátoltan tud részt venni. AB osztályú beállítás. Amikor a két cső között megtörténik a váltás, ott alakul ki a keresztezési torzítás. Remélem hirtelen jól írtam le és érthetően.)

Köszi!

Azt hiszem értem már a lényeget! Szerzek 3U-s racket és akkor már lehet belerakok még egy csatornát is, hogy sztereo legyen. Jó kis súlya lesz!

Még egy kérdés: lehet tudni valamit a BEAG vas-anyagairól? Úgyértem pl az APX 100 gyári kimenő trafója ugyan arra a vasra van tekerve mint a hálózati trafó, vagy más az anyagminőség?

Én úgy vettem észre, hogy azonos anyag. Egy üzemben készültek nyíregyházán (H&M trafó). A különböző erősítők között van eltérés (AV760, APX100, AV602 stb.).

Olyan nagy választék amúgy sincsen. A híradásiparban a "Dinamólemez IV", 4% szilícium tartalommal, kétféle 0,5, 0,33 mm vastagsággal használnak(tak). A vékonyabbnak kisebb a vasvesztesége.

Sziasztok!
Nem nagyon megy a fórum.
Egy kérdésem lenne. Van egy(több) felújított APX. Tápkondik kicserélve, nyugalmi áram csövenként állítható, Kimenő HM Trafó, + néhány apróság. Hogyan tudom optimalizálni a teljesítményét? Zenét hallgatok rajta, néha rákötök egy JCM 800-as előfokot, és a húrok közé csapok. Illetve a bemeneten két potméter van. Amatőr kérdés, de gondolom a vonalszintű bemenet beállítására. Hogy tudom ezt beállítani? hol és mit mérjek?
Köszönöm a válaszokat!

Sziasztok.

Beag APX-100 ba keresek kivezérlés mérő műszert..... Valakinek nincs elfekvőbe?

Beag minimixer (az a lapos 4 csatornás) műszere jó bele akkor olyant tudok adni.

Ebben eredetileg nem volt műszer, bármelyik (pl. magnó) VU meter-e jó lehet, csak meg kell hozzá alkotni az eir. egységet.

Sajnos az nem jó bele sokkal nagyobb, akt408 kivez. mérő van nekem is. Semmiképp nem szeretném vágni az előlapot.

Az Elektroncső.HU oldalon végig olvastam újbol az APX cikket, és meglepett hogy feszültség kétszerezést ír a tápegységre.Én úgy látom meg úgy tudom hogy felezésről van szó.A szekunder felezve van a segédrács feszültségének.

üdv a napokban került hozzám egy eag av 760/c erősítő a kimenetén 80W és 100V van feltüntetve hogy tudom ezt az erősítőt megszólaltatni a kimenetre simán rádughatok egy 4-8 ohmos hangszórót vagy kel hozzá valami hogy használni tudjam segítségeteket kérem ehhez !

Több választásod is lehet, próbára megfelel ha egy APT100 erősítő kimenőtrafójával illeszted a hangszórót a kimenethez, bár ha ilyened nincs megfelel egy hálózati trafó is amelynek van 10-20v közötti szekunder feszültsége. Még egy lehetőség az erősítő kimenőtrafójának áttekercselése. 4-8 ohmos hangszórót ne köss direktben a kimenetre.

Írtam privit,de ide is ide írm hogy nekem van,és adok ha kell