Magában az antenna / hurok dipol alkothat rezonáns elemet akkor ott lesz az 1 menetes tekercs és a kapacitása is van.Persze kell térerő amit detektálni lehet.

Tekercs (rezonáns kör) csak akkor kell, ha szükség van szelektálásra. Ha egyszem nagy térerejű adó van, akkor egy szélessávú detektor is megfelelő eredményt adhat. Ilyet használnak RF feszültség mérésére is. Ha ezt a feszültséget egy antenna kimenetén méred, ugyanúgy működik. Erre is utalt Kera_Will a hozzászólásában.

Józsi bácsi. Itt van az egyik végtelen egyszerű detektorosom. Ebbe még tekercs se kell,csak egy 470μH-is induktor. 1perc alatt össze lehet dobni. A forgókondi lemaradt,párhuzamosan kell kötni az induktorral.

Szerinted az a 470 uH induktor az mi?

Menetszám. Ha 120 menetet rátekersz, biztos meg tudod csípni a Kossuth-ot. Akkor jó a menetszám, ha a Kossuth majdnem teljesen beforgatott forgókondenzátor állásnál jön be. Ha hamarabb bejön, néhány menetet le kell tekerni, ez még mindig egyszerűbb, mint hozzátoldani.

Ime az induktor.

Nos, szerintem nem lövök le vele nagy poént, ha elárulom, hogy az általad "induktor"-ként emlegetett alkatrész egy egyszerű axális tokozású tekercs. A tokon belül nagyon vékony drótól van tekercselve egy vékonyka ferritrúdra. A színjelzése pedig az induktivitására utal.

És ez a tekercs (induktivitás) általában fojtóként használható, aminek a jósági tényezője nem túl jó. Erről azonban az adatlapjáról tudnál tájékozódni. A jósági tényezője nagyban függ a benne alkalmazott ferrit rudacska anyagától.
Kondenzátorral kiegészítve rezgőkörként működik.

Ezeknél a rezgőköröknél hogy hogy nincs szükség tekercsre?
Nem a tekercsbe alakul át hanggá az rh?

Tudom hogy a dióda válassza le a hangot a vivőhullámról,de véglegesen a tekercsben alakul hanggá.

Akkor ezek miért működnek tekercs nélkül?

Nem jól tudod. A diódát követő RC tagon. Amiből az R tag lehet maga a fejhallgató ellenállása.

Ezt sem jól tudod, a fejhallgatóban alakul hanggá (bár abban van tekercs), a membrán segítségével.

A kérdés továbbra is fennáll.
Hogyan működnek ezek a kapcsolások tekercs nélkül?

Induktivitása mindennek van... még a „nem tekercs" alkatrészeknek is. Az antenna pedig önmagában egy menet.... De!
A detektoros vevő lényege, hogy az antennáról származó amplitúdómodulált nagyfrekvenciás jel egyik oldali félhullámait egy egyenirányító eszközzel levágjuk, és az így keletkezett pulzáló egyenfeszültséget vezetjük a hallgatóra. A nagyfrekvenciás összetevő természetesen nem hallható.

Az antennaköri tekercs, transzformátor, vagy rezgőkör ami tartalmaz induktivitást a szelektivitást vagy az antenna jobb terhelési állapotát szolgálja, de mint rádiókészülék, - kompromisszumokkal - az áramkör nélkülük is működik.

Nem kell tekercs, pontosabban az antenna a tekercs. Egyenirányítod a bejövő modulált nagyfrekvenciás feszültséget, a burkológörbe (hangfreki) meg kialakul a kis kimeneti kondenzátoron-fejhallgatótekercsen.

Már kaptál választ Kera_Will fórumtárstól.
Egy RF feszültségmérő kapcsolás egy, vagy két diódából, és egy RC tagból áll. Az RC tag időállandójától függ, hogy mi lesz a végtermék. Ha nagy, alacsony a határfrekvenciája, akkor egyenfeszültség, de ha jól választod meg, akkor egyenfeszültség + moduláció. Ha az egyenfeszültséget leválasztod, megkapod a moduláló jelet. Mivel egy ilyen rendszer szélessávú, a felhasznált egyenirányító diódától függő mértékben, eléggé érzéketlen, ezért csak nagy jelek felhasználására alkalmas. A szelekcó a térerősségek különbségéből adódik.
Ha a bemeneten még további rezgőkört használsz, megnövekedik a szektivitás, és járulékos "erősítést" érhet el, egy a vételi frekvenciára hangolt nagyjóságú rezgőkörrel-
Ilyen rezgőkörök akkor is kialakulhatna parazita induktivitások, és kapacitásokból ha nem is látod azokat, és a rajzon sincsenek. Ezek értékei nagyban függnek a mechanikai felépítéstól, ezért tűnhetne varázslatos dolgoknak.

Akár az is megeshet kellő térerő esetén, hogy a helyiségben visszaverődő hullámok interferenciája miatt vannak olyan helyek, ahol a frekvenciamoduláció miatt térerősség a moduláló frekvencia függvényében változik, így azután a legegyszerűbb eszköz is képes a hangot elővarázsolni.

Rezonátor-demodulátor?

Én is beleolvastam ebben a topic-ba,eszembe jutott,hogy másodikos elemista voltam amikor ilyesmit épitettem méghozza egy féle variométerrel ami egy tekercs volt kihúzható,betolható ferritrúddal,manapság,aki detektorost akar épiteni annak a legnagyob gond a germánium dioda,mással nem megy,ilyesmi csak régi rádiókban van,amit ma már múzeális értékük miatt nem érdemes szétbarmolni,az az egy diodáért,igy lehet hogy ujra házilag kell épitenünk megint ólom kristálybol,vagy borotvapengéből detektort.A másik a hallgató,szerintem menne egy piezo magassugárzó mint fülhallgató

Germánium diódák ma is elérhetőek nem kell régi rádiókban emiatt turkálni.
Egyik Hambazár diódák listája
Másik HEstrore
...stb. boltokban még mindig elérhető.
Ha más nem akkor schottky kis áramú diódák bármelyike megfelel detektálni.
(persze nem éppen kor hű de működik )
Igen a piezzo "hangszórók" ( nem a hangfalak magas tölcsérei ) jók erre a célra. De fontos hogy legyen vele párhuzamosan párszor 10 kiloohmos ellenállás is kötve.
például egy ilyen

nekem ez ellenalasnak latszodik

Az autóba való csipogók is jók erre,sajnos már nincs mit venni ilyesmivel,kivéve azok akik a román határ mellett laknak,ott lehet a Románia Hirek bukaresti adót venni amelyik még sugároz zenét,és méghozzá elég jó retró külföldit .

Az egy tekercs. Attól, hogy ellenállás formájú tokot kapott, attól még nem ellenállás. A TO220 tokos dupla dióda sem lesz tranzisztor, mert olyan tokban van.

Ez a kapcsolás hogy bír meghajtani egy tranzisztort? Mégcsak nem is germánium tranyó.

Nem meghajtja a tranzisztort,csak az EB diódát használja, nem vágja a félhullámokat, hanem söntöli, a végeredmény majdnem ugyanaz. Ha elég erős a bemenőjel, akkor C2 kondenzátor feltöltődik (az EB átmenet nyitóirányú feszültségére vagy valamivel az alá), így a demodulálásnál meg lehet közelíteni a germánium dióda jellemzőit.
Sokat javítható a demodulálás minősége, ha a hallgató helyére piezo hangsugárzó kerül, egy ~10kOhmos potival párhuzamosan, amivel a vételi jelszinthez lehet állítani a hangsugárzó látszólagos ellenállását.

Én nem hiszem ezt ,hogy működik,a tranzisztornak nincs tápja és a bázisa a kollektorhoz van kötve,én valamikor épitettem olyant,hogy a tranyó az antennábol kapta a tápot,de az bonyolultabb,kell még hozzá egy dioda ,kondi , egy tekercs és egy forgó

A D2-100µF a tápja, úgyhogy minden rendben van vele.

Különösen ha a "táp" kör a solti adóra van hangolva

Germánium graetzzel, hogy onnan viszont mindkét félhullám táplálja a "végfokot"

Egy két detektoros rádió kimenő trafóval ,ezen már megy a modern kisimpedanciás hallgató ,sőt ahol nagy a térerő,ott meg tud hajtani egy kis hangszórót is.

Szerintem ez nem az. Meg van a cikk többi része is?

Azért van a rajzon egy két bibi. A dióda katódján kondi van, nincs zárva a demodulátor dióda köre egyenáramúlag. Így a dióda nem fog demodulálni. A kapcsolásodban ezt a funkciót a tranzisztor BE diódája látja el. Vagy a dióda, vagy a C3 kondenzátor felesleges. A C3 kondenzátor mindenképp felesleges, sőt egy elkó pláne az.
Nem tudom miért nem felel meg egy teljesen hagyományos konzervatív detektoros kapcsolás, ami működik is. Kár unortodox kapcsolásokat nézegetni, már nem is tudom hányadikat. Ahhoz, hogy valaki zsonglőrködni tudjon, nagyon érteni kell a szakmát.
Ha ügyes vagy, működhet a detektoros így is, bár egyáltalán nem korrekt dolog egy elektrolit kondi szivárgó áramára (veszteségi ellenállására) bízni a demodulátor dióda áramkörének zárását. Egy darab drót jobban megteszi. A feszültség kétszerező kapcsolás második diódája, ami a tranzisztor bázis emitter diódája, sem jó, hogy egy tranzisztorból "nyerik ki", egy másik ugyanolyan dióda mint a D1, sokkal jobb eredményt ad. Ha a fejhallgató helyére beteszel agy 1 - 2 kohm -os ellenállást, és ennek felső végére "átcsoportosítod" a C3 kondenzátort, a hangfrekis erősítő tranziszitor bázisát ide kötheted.