Tud szépen szólni, úgyhogy a lényeg nem a cső képességein múlik, hanem a tieden (+ hozzáállás, szabadidő, lehetőségek..)
Tungsramot. Itthoni börzéken olcsón be lehet szerezni, így egyszerre nyílik mód a tartalékolásra* és a párbaválogatásra.

Ellenérvek:
- A pentódarész paramétereiből adódóan az átlagnál sokkal meghatározóbb a kimenőtrafó minősége
- Miután (kitartó szenvedés árán) sikerült eltüntetned a durvább hangzási hibákat, sem biztos, hogy be fog jönni, amit átlagos érzékenységű hangsugárzókkal produkál. A tiszta, artikulált középsáv eleinte mindenkit elvarázsol, aki a zenehallgatást leginkább relaxációs jellegű kikapcsolódásként éli meg, dehát nem csak ilyen zenék vannak. Még rosszabb a helyzet, ha az egyetlen valamirevaló műsorforrásod a számítógéped.
- * Mivel a novál kombicsövek gyártásának feléledése esélytelen, a későbbiekben drága csőcserével érdemes számolni

Ez így egy kicsit elrémisztő lehet annak aki most kezd bele csövesbe,na meg arról ne is beszéljünk hogy sok olyan hangkártya ma már (igen amelyek számítógépekbe valók) hangminőségileg felérnek egy alacsonyabb RF generátor teljesítményével ( átvitelre és árkategóriában is ) egyaránt.

Szerintem itt sokan nem kiválóan megtekert légréses,és gyönyörű menetről menetre megtekert kimenővel ,és 120db/w/m -es hangsugárzókkal láttak neki a csöves erősítők otthoni kivitelezésének mégis azt látom hogy valaki mindig felállít akkora mércét a kezdő csövesek elé,amit egy profinak is nehéz tartani. Ma már egy olyan hangkártya ami 30-40E Ft-ért beszerezhető képes nagyon jó hangzást kihozni a csövesből,legalább olyat mint egy szalagos hangforrás.
Abban egyet értek veled hogy egy teljesen alap alaplapi hangkártya erre totál alkalmatlan,de mégis a cső és a tranzisztor/ ic közötti hangkülönbséget úgy is az erősítő fogja produkálni abban a felállásban,amitől úgyis tetszetős lesz a hangja,és ha akar költ rá többet hogy még jobb hangforrása és erősítő eszköze legyen hozzá.

Dehát ha valaki rögtön azzal kezdi, mit tudna kihozni a kiszemelt csőből?
Akkor tán jogosan feltételezem, hogy ott nem az "alkotás öröme", hanem a kütyü hangja a lényeges szempont... melyhez vagy maximalistaként állunk hozzá (nem elsősorban anyagiak kérdése!), vagy már a kérdés is értelmét veszti. A jóhoz nem feltételnül kell több, mint 50Hz-15kHz teljesítmény-sávszélesség, de itt a kimenőtrafónál nem nagyon szabadna megalkudni, mert drasztikusan romlik az elérhető hangminőség (szorosabb visszacsatolással se nagyon lehet orvosolni, túl erősek a mellékhatások).


Ilyet én nem mondtam... inkább azt mondom, hogy a javulás ezen a szinten inkább csak hifista káprázat. Szerencsés kombinációban egy jobb alaplapi hangkártya "előadása" az efféle megoldások átlagánál sokkal élvezhetőbb, zeneibb, élettelibb lehet. De ehhez egyrészt szerencse kell, másrészt rá kell tudni érezni, mivel érdemes foglalkozni. Húszból tizenkilenccel sajnos nem érdemes.

Az alaplapi hangkártya, meg ami az átlagos LAPTOP-okban van, az nem megfelelő minőségi zenehallgatásra.
Nekem is van egy LAPTOP-om, aminek nincs mélyhangja, mert kb. 100Hz alatt nem viszi át a jelet, meg aztán a You-Tube-on sem minden High-End minőségű. Még a letöltött és jónak-mondott hanganyag sem mindig jó, hiába studio-minőségű cuccon hallgatjuk vissza.
-
A szimpla, tehát nem kimondottan csőhöz készült transzformátorokkal nem érdemes kísérletezni, mert nem csak az átvitelük nem jó, hanem az illesztés sem megfelelő az adott csőhöz és hangsugárzóhoz.
Én is megpróbáltam egy nem túl drága hálózati transzformátort, hogy mit lehet kihozni belőle, mint kimenőtranszformátor, egy csöves végfokban. Nem vált be, gyenge mélyátvitel, magas torzítás, gerjedésre való hajlam a végcsővel együtt, hiába van negatív-visszacsatolás, meg stabil táp, meg egyebek.
Tehát a kimenőtranszformátoron nem lehet, nem szabad spórolni.

Üdv!

A csöves végfokok kapcsolás technikája az utóbbi 50-60 évben nem változott.De ami biztos,hogy egy ilyen végfok legsarkalatosabb pontja a kimenő transzformátor! Na persze szól az minden trafóval, még egy csengő reduktorral is, de kérdés ugye hogy milyen minőségben. Rengeteg kapcsolás található a neten: diyAudio-hifi engine.....stb.
Sok mindent olvashatsz, de minden kapcsolásnak a legdrágább darabja a trafó. Egy profi jó minőségű transzformátor, kettéosztott csévével, és szendvics tekercseléssel készül! Soronként fordított menetiránnyal, komoly szigeteléssel és nagyon pontos menetszámokkal. Már csak egy negyed menetszám eltérés is komoly hibát okozhat. Ez igaz. Ennek ellenére mondom hogy pl amit én hallgatok Junoszty trafópár fülre sem mélyhiányos. Komolyan döng és magasai is vannak.. "jól szól! Elég dögösen." A "műsort" a laptop fejhallgató kimenete szolgáltatja ,tehát hangkártya szolgáltatja a különböző minőségű YouTube-s zenéket. Anno Mate78 fórumtárs írta hogy nem bírt várni és bekötött egy rendes hálótrafót ő is a PL500PP-hez. Meglepődött rajta hogy mennyire jól szól.. Mikor megjött a rendes tekertetett kimenője, természetesen azt tette bele. De fülre alig hallott különbséget. Nyilván jobban torzít a hálótrafó.. én is próbálgattam régi EPSON nyomtató trafót.. az nagyobb hangerőn torzított.. tény. Volt hogy PCL86SE-re kötöttem egy jó nagy hiperszil magos trafót, és fülre is jobban szólt mint a hozzá való tévéből bányászott!

Azé' má' feltalálták a kimenőtrafó nélküli csöves erősítőt néhány évtizede. Tehát ez irányba már nem gyúrunk.

Van valakinek tapasztalata az E80CC előfok csövekkel kapcsolatban?

Ma délután próbaképpen icseréltem az ECC82-eseket, egy pár NOS Tungsram E80CC-re és nagyon pozitívak az első benyomásaim. Még nagyon újak a csövek, járatni kell. Teljesen használatlanok, még a garancia papírja is megvan. De baromi jól szól, szerintem ez lesz a végleges. A fűtőáramot kellet csak megemelni, mert ez többet eszik.

Azért vigyázz, nem mindenre vonatkozik a gari, aztán csak vita van...

Hmm... Amiről nem tudunk, az nincs is.

Megfejtem én a talányt:
A hálótrafónál az a pozítív, hogy sokkal rosszabra számít a diyer és ahhoz képest egész jól szól

Nem is gondoltam, hogy egy régi NOS csőnél bármilyen garanciát is tudnék érvényesíteni, csupán azért említettem, hogy ezek valóban használalan csövek: ) A gyártó cég sincs már sehol.

Hány üzemóra után nyilvánítható egy ilyen cső bejáratottnak?

Ha nincs is meg a cég, azért a lelkiismeret csak gyötri haló porait...
Szerintem járasd az erősítőt vagy 48 órát szép halkan, csak műterheléssel és beavatottnak nyilváníthatod.
Egyébként itt egy titkos favorit, szerezzetek belőle, míg észbe nem kap a nép és elhordják.

Úgy hírlik, hogy nagyon sikeres projektje volt a Tungsramnak ez az E80CC. A haverom szerint a Tungi gyártotta az egész világnak. Rákerestem a neten és valóban így lehetett, mert találtam Mullard, Siemens, Telefunken, Amperex stb. csöveket, ahol kivétel nélkül ott volt a "Hungary made by Tungsram" felirat.

Én E80CC - vel hajtom a 807 csöveket SRPP kapcsolásban. Jól kihajtja az biztos, több fajta csövekkel is megpróbálkoztam de ennek volt a legerőteljesebb hangja és szépen is szól hiszen hangfrekvenciára tervezték

Nem kotozkodni akarok, de akkor amiben kilenc (transzformator) van az mar a legalja?

Engem is a dinamikája lepett meg. Nem is gondoltam, hogy a végfokomban ekkora szufla van. Az eddigi előerősítőim nem hajtották így meg.
Szép halkan prüntyögött a gitáros aztán a dobos, meg a basszeros hirtelen belecsapott. Azt hittem feldől a fotel

Az E80CC hosszú élettartamú ipari cső, 10000 óra időtartamra tervezték. Az eredeti felhasználási helye műszerekben, távközlési berendezésekben, azokban pedig állandóan, folyamatosan mentek.
Igen nagy tartományban lineáris a karakterisztikája, ami kis torzítást, és saját intermodulációt eredményez. Például egy sokcsatornás analóg frekvencia osztásos rendszerben 4 kHz sávszélességű csatornák vannak egymás mellett 960 db kb 4 MHz sávszélességben. ott nem keveredhettek össze a csatornák, ezért olyan lineáris, még nagy kivezérlés mellett is.

A cimben 6E6P aztan kesobb a 6E5P csorol irnak.
Ami igazan meglepo, hogy egyikrol sincs semmi adat a gyujtemenyemben, pedig kozel 30E doksim van csovekrol..
Lehet ideje rendelni egy parat es megnezni mit tud, mire jo.

Tedd be a kinai csövesedbe, ott majd kiteljesedhet a tudása

Tisztázd magadban először a kimenő transzformátor fogalmát, amikor sikerült, akkor újra olvasd el a hozzászólásod...
Üdv: TJ.

Ez fordítva is igaz, a két szúzlány segítségével, teliholdkor, sárkányvér iszogatása közben tekert, aranyszállal kivezetett, mm-re azonos huzalhosszuságú, nagymama ünnepi kuktájában akácvirág méhpempőben kiimpregnált nanopolihiperkristályos lemezű kimenőtrafóra sem fogja azt mondani a diyer, hogy márpedig ez rossz. Mert az csak jó lehet.

Ezt kifejthetnéd bővebben is, hogy az én szintemen is érthető legyen.

Mi történt? Nem fizettél és betett a zsarolóvírus..? Kezdhetsz mindent elölről...

Ami meglepett, egy helyütt 500 óra élettartamot ír egy doksi... Vagy téves, vagy a maximálisan megfeszített üzemmód mellett? Szerintem lágy zenén 10x annyit is kibír.

http://www.elektroncso.hu/cikkek/otr.php

Minden be lett vetve az atvitel korlatozasara es az aszimmetria megvalositas erdekeben.

Biztos, hogy ezt nekem akartad címezni? Én kimenőtrafókkal kapcsolatban soha nem publikáltam semmit.

Nem írtad le, hogy melyik hozzászólásomra reagáltál, így a legutolsó beírásomra gondoltam.
Üdv: TJ.

Mar megint nem olvasol A kinai azota orosz (avagy inkabb szovjet, a korhuseg kedveert) tehat ha szeretnek megint kinait tesztelni, akkor eloszor rendelnem kellene uj 6N8P-ket. Amit ugye ertheto okokbol nem szeretnek

A " soronként fordított menetirány" - ilyenkor kioltódik még az is, ami van. Ez tömény marhaság. A fordított tekercselési irány is marhaság, vagy a cséve forgatása a tekercselőgépen.
A cséve osztott, ez rendben van, az egyik primer-résztekercset feltekercseljük a cséve jobboldali részébe, a baloldali részbe ugyanekkora menetszámmal a másik résztekercset, ugyanolyan menetiránnyal. Ha az egyiket kívülről kezdtük, akkor a másik oldalon is kívülről kezdjük a tekercset. Szigetelés soronként is, ha szükséges és jöhet az első szekunder tekercs-rész. Ismét egy rész a primer egyik részéből, majd szembe vele a másik résztekercs, szigetelünk.
Szekunder jön, lehetőleg egy sor adja ki a teljes szekunder menetszámot, akkor lesz a kapott minőség a legjobb, valamint a térkihasználás is.
Így tovább addig, míg az agyonosztott kivitelt el nem érted, meg nem utáltad a transzformátort, mint olyant, meg a csöveseket, mint erősítőket és a hercehurcát, mint az ezzel járó fárasztó munkát.
(Bőven elég ha a szekunder 6-tekercs(2x3) és a primerek anódtól anódig 8(2x4) tekercs-részből állnak, de itt a vasmag két felére van elkészítve a sok tekercs, tehát négy darab azonos tekercset kell elkészíteni és a hipersil-mag két felére van rátéve. Azaz, egy "U" pár a vasmag. Szép nagyot válassz.)
E-I és M-magos vasaknál egyben kivitelezendő a tekercselés, osztva, rétegezve, itt a szekunder négy azonos menetszámú tekercs, lehetőleg egy-egy sorban. A primer pedig 2x5-részből (azonos menetszámú) áll. Igen, jobb ha a primer van kívül, mert így jobb a csatolás és kevésbé szór a terhelt szekunder-tekercse, viszont vastagabb szigetelés kell kívül. Én így csinálom, még eddig mind jól sikerült.
Sok munka van egy kimenőtranszformátor készítésével, anyagbeszerzés, előkészületek, szigetelések készítése, leszabása, cakkozás, ragasztószalag elővagdalása. Nyugalom, semmi más, ami elvonja a figyelmet a tekercselés kezdetétől a késztermékig. A mobil kikapcsolva, telefon lakáskulcs kihúzva, ajtók zárva.

Üdv!