Szerintem az 5,5...6V-os tartomány azért elérhető. Az 5V körüli zénereknek kicsi a hőfokfüggésük, a tranzisztor Ube-je sem változik olyan sokat, hogy 0,5V-ba ne férjen bele.
Csak a robusztussága miatt javasoltam első fokozatnak. Azaz ha a párhuzamos tápegységek kettő-kettő sorba kötött tápegységből állnak, akkor sima tranzisztoros lehetne az első fokozat. Esetleg a tranzisztor bázisának földre húzásával lehetne lekapcsolni.

Azért tennék be szívesebben áteresztőst első fokozatnak, mert nem kell gondolkodni, a gyári adatlapon meg van adva pontosan mi kell hozzá (pár alkatrész), pontosan lehet tudni mi várható el tőle. Bekötöm és kész. Igaz, hogy csak 30V-ot visel el a bemenetén. Oda lehet rakni egy TVS-t.

Értem a tranzisztoros koncepciót. Keresni kellene olyan tranzisztort, ami alkalmas erre, megfelelő a tokozása (TO-220), el tudja disszipálni azt a teljesítményt, kikísérletezni vagy érteni hozzá, hogy azt csinálja, amit elvárok tőle (mégha fapadosan egyszerű is). Költség szempontjából teljesen mindegy, de a ráfordított idő, az én esetemben jelentős lenne. Ilyen szempontból nekem sokkal bonyolultabb.

Az első fokozatba tedd a tranzisztor,fet-es áteresztőset,mert ott betehetsz több 100V-osat is,az jól fogja bírni a löketet,ha lesz,utána az LDO-t. A tranyót nem kell annyira hűteni mert a 9-8V/pár 100mA nem fűt sokat(1-2W)...oda elég 1 DPAK-os tranyó is,azért dobj bele 1 reverse diódát is,vagy olyan tranyót,amiben van
a táp elé meg kellhet 1 LC,RC. Az áteresztő,és az LDO közé meg mehet a biztikiégető hadtest,ami azt a biztit égeti ki,ami az első fokozat előtt van.

Eredetileg arról volt szó, hogy a 14.4V kikerülhet az 5V-os procikra. Erre a megoldás már megvan (két sorba kötött LDO).
Külső hatásoktól eltekintve lehet 30V-nál nagyobb löket a 14.4V-os oldalról? Fogyasztóktól vannak löketek (pl. ha az ablakemelővel próbálom feljebb húzni az ablakot, amikor már teljesen fent van, pislant a lámpa), de nem tudom mekkora és szerintem az autóban is van kondenzátor, ami a nagy részét elnyeli.
Ha külső hatásoktól akarom védeni, a tranyó is kevés lesz a több száz Voltjával. TVS kell.
Talán a tranyó többet bír eldisszipálni, mint egy stabilizátor IC, de a keletkező hő ugyanannyi lesz. Mindegy, hogy IC vagy tranyó, ki kellene vezetni a dobozból a meleget, ne az elektronikát fűtse.
Látok rációt a tranyóban, de az én analóg áramköri tudásommal ilyen dolgokat kiszámolni és összerakni (a tévedés lehetőségével) sokkal kockázatosabb, mint egy előre felkészített, bevált IC-t betenni a gyári ajánlással. Nekem ehhez napok kellenek, mire biztosan azt mondhatom, hogy erre rá merném bízni a kapcsolást.

Volt szó bizti égetésről (3 procisnál), a két procisnál nem feltétlenül kell. Ha bármi (valamelyik stabilizátor, proci, stb) meghibásodik, az öntartós relét kapcsolják át (vagy megszüntetik az öntartást, mindegy). Esetleg másra gondoltál?

OFF, de a többi téma nem él. Az említett táphoz kicsi, cserélhető elő biztosítéknak ez megvehető? 80, 100, 125mA-es és nagyobbak is vannak. Bár tehetek be nagy üvegbiztit is, elfoglal egy rakás helyet.

Esetleg a kb. 8,5mm átmérőjű radiális biztosítót is lehet választani. Az is kisebb mint a 20mm-es üvegcsöves, Magyarországon viszonylag elterjedt, és van hozzá foglalat is.

Eredetileg én is arra gondoltam, de 2db-ot betenni tetemes helyet foglal. Azért gondoltam az SMD-re. Amint linkeltem késleltetett, szerintem nekem gyors vagy ultragyors kellene (a TME-ben néztem). Mondjuk ez a 125mA-es, de elég drága.

Az LP2951-ből a Mouser oldalán 102 találat van. Néztem az IC adatlapját, nem jutottam előre a választással. Valaki gyorsan meg tudná mondani, hogy felhasználóbarát tokozásban melyiket válasszam ~5V-hoz (állítható kimeneti feszültséggel)? Ma adok le rendelést.

Ez lett végül és a fix 5V-os változata. Ezek lennének egymás után sorbakötve (tranyó helyett).

Sziasztok! Lenne nekem 2 db COB LED karikám, autóba használom menetfényként és hejlyzet jelzőként! A probléma a következő képen látszik!: kicsi el égett. Elméletileg 12-18_V a bemenő fesz. aAz autóban ugye nincs 18_V még véletlen_sem. aA másikat szét szedtem, és meg mértem a LED-hez jutó feszt.! Az 10 másodperc alatt stabilizálódik 8.,36_V-ra, ami kalibrálja, addig 8,37-8,39 közt mozog. 11,8-ról is teszteltem, és 12,2-t, illetve 12,5-t is mértem. Szoóval nekem most valami olyan kicsi szerkezet kellene, ami a lámpába belefér. És stabilan 8,36_V-ot tart! aAmit nem tudtam le mérni az az átfolyó áram erősség. Bármi ötlete van valakinek, sziívesen várom!

DC 40-60 V bemenő feszültségrő lenne szükségem DC 12-16V közötti segédtáp feszültségre 10-50mA áramerősséggel. A leválasztás nem követelmény, túláram védelem sem nagyon kell. A hétköznapi IC-s megoldások ekkora bemenő feszültséggel nem birkóznak meg. Legvégső esetben csinálnák csak soros áteresztőt. Mi tudnátok javasolni?

Szia!
Esetleg ez jó lehet, Bővebben: Táp
De lehet nekem van 110 Voltra kapcsolóüzemű táp, azt hiszem 50 voltról indul holnap megtudom nézni neked.

Köszi előre is

Visszatérve a kétfokozatú tápegységemre az alábbira gondoltam.

Az első fokozat 8-14.4V-ból (maximum 30V, meghibásodás esetén) 6V-ot állít elő. Nem találtam jobbat az LM2931-től (TO-220-5 vagy TO-263 tokozásban, ha be tudom forrasztani). A hűtőfelület csavarozható vagy forrasztható, fémes kontaktussal kivezetném az autó egyik nagy felületű lemezére. 1mA saját fogyasztást sokallom, de nem számít. Megfelelő ez vagy jobb ötlet?

Második fokozat 6V-ból 5V-ot állít elő, de ki kell bírja ha az első fokozat 30V-ot ad a kimenetére. Erre jó a SOIC tokozású LP2951 (már megvettem), nem kell hűtőfelület 20-50mW disszipáció miatt?

A második LDO után betennék egy nagyobb pufferkondit, ha elmegy a táp (nem állandó), akkor legyen ideje megtenni a procinak a szükséges teendőket. Nem okozhat egyéb mellékhatást a túl nagy kondi a kimeneten?

Az első LDO előtti bemenő feszültséget, a két LDO közötti feszültséget és a második LDO utáni feszültséget figyelném procival. Ezekből logikáznám ki, hogy normálisan lekapcsolt a táp vagy meghibásodás történt.

Kíváncsi lennék hogy érted a "nem fűt sokat" részt. Pontosan ugyanazt a teljesítményt disszipálná el az LDO és a tranyó is. Ilyen szempontból mi az előnye a tranyónak? -40-125°C között működő alkatrészeket keresek, mert az autóban 60°C is lehet tűző napon és a disszipáció miatt még melegebb lesz. Kell egy szabad tér, lehetőleg minél nagyobb, ameddig az alkatrész biztosan működik. Attól tartók, hogy tranyónál ilyen dolgokat nem fogok tudni kikísérletezni, amíg egy stabilizátor adatlapján meg van adva a tartomány.

Egy Darlington+Zener összeállítás akár 10 mikroamper bázisárammal ellátja az előstabilizálást. Nem kell tökéletes stabil feszültséget adnia, hiszen ott van mögötte még egy LDO.
A melegedéssel jóformán nem kell törődni, hiszen az áram, amit emlegetsz, 30 V-on se jelentős teljesítmény. Beteszed egy alu dobozba szigetelő lemezkével és minden megoldódik.

Nagyon jó támpont, így találtam minta kapcsolást.

Ez teljesen így van. De én most arra lennék kíváncsi, hogy disszipáció szempontjából van-e előnye az LDO-hoz képest ha 60°C-os környezetben 125°C-ig kell működjön.

Változtattam a bázisáramon, mert bár léteznek 10000 feletti erősítésű darlingtonok, de azt válogatni kellene. Ha hármat kötsz össze, akkor meg esetleg túl sokat elvesz a feszültségből, nem marad az LDO-nak. Miért fantáziálsz állandóan forráspont közeli hőmérsékletekről? A motortérben is vannak olyan helyek, ahol eléggé hűvös van, pl. a lámpák mögött alul a sárvédő belső oldalán. Az utastérben a műszerfal alatt és a lábnál kétoldalt. Hiába van az utastérben 80 fok, ez nem mindenhol annyi. Alul, ahova nem tud közvetlenül besütni a nap, 35-40 foknál nem megy följebb.
Ha nagyon meg akarod védeni a túlmelegedéstől, belemeríted a hűtővízbe. Az tartja a ~85 fokot.

Lehet,hogy ugyanazt fűtené el,csak a tranyó,fetes első kör nem fekszik el a magasabb betáptól. Az LDO(az átlag) általában 35V környéki betápot viselnek el,a tranyósat feltolhatod több 100V-ig.Ennek csak annyi az értelme,hogy kitolhatod az első rész védelmét a magas impulzusokkal szemben(bár ha van ellenállás+supi,akkor nem annyira lényeges),vagy véletlen magasabb betápok ellen. Nézd meg,hogy alapból mennyire fűt,ha nagyon gáz,akkor is betehetsz még 1 tranzisztort parallel. Biztos létezik valami számítás hűtőfelületre,hogy pl.70C-os a levegő, 2W disszipációhoz mekkora hűtőfelület kell,hogy ne menjen 100C fölé,de erről valaki biztos tud valamit .
Ha az LDO után teszel elkót,akkor ajánlatos majd a dióda,mert az LDO-k nem komálják,ha a kimenetükön magasabb a táp,mint a bemenetükön.

Fekete autóm van. 30-40°C melegben megérinthetetlen a műszerfal hosszas klímázás után is. A kormányt alig lehet fogni. Erre rárakódik a disszipáció során keletkező hőmérséklet. Nem mindegy, hogy 20+40°C vagy 60+40°C. Ekkor már az LM2931 (85°C-ig működő) stab IC sem jó, csak nem találtam jobbat. Az utastérben lesz. Ha mondjuk lent "csak" 40°C van, akkor 40+40°C szintén határeset. A 40°C-t most csak úgy írtam, nem tudom mennyi. Lényeg, hogy magas hőmérsékletek vannak, nem szeretnék borotvaélen táncolni. Inkább legyen túlméretezve, mint alul.

Milyen szempontok alapján keressek tranzisztort? Látok példákat, de ettől én még nem akarnék olyan kapcsolást rajzolni, amire rábíznám az áramkört. Esetleg szimulátorban próbálkozom, de ez sem nyugtat meg, mert hőmérsékletet szerintem nem fogok tudni szimulálni. Kísérletezni nem szeretnék, drága a panelgyártatás. Ezért szerettem volna inkább LDO-t.

A másik dolog, amit túlfantáziálsz, az a 30 V autóban. Akármennyire hajtod a motort tönkrement fesszabályzóval, az akku pufferel. 17-18 V-nál többet nem nagyon tudsz egy akkuba belehajtani, de akkor már lángol a generátor és "visszaveszi" a feszültséget.
Néhány éve szedtem szét vezérlőegységet. 27 V-os szupresszor volt benne. Ezen az értéken már sok minden "aktívan jelezné", hogy baj van, pl. az összes üzemelő égő eldurranna.

Ez már megint csak fantázia. A hűtőfelületet 1-2 watt leadott teljesítménynél nem nehéz úgy méretezni, hogy 10-15 foknál ne legyen nagyobb a hőemelkedés.

Hiszen már tucatszor leírtad a szempontjaidat. Én kezdjem most sorolni?
30V, 100 mA, 3 W?
A legkisebb Darlington BD-ktől, TIP-ektől kezdve ezrével találni megfelelőt.
BD679, TIP 102 vagy
BSP 62

Villamossági szerelőtől maximum 16-20V-ról tudok. Biztonsági ráhagyással gondoltam 30V-ra (szeretem túlméretezni a dolgokat). Jó lenne tudni (kimérni jelenleg nincs lehetőségem), hogy indítózáskor és a motor beindulásakor, illetve több száz Wattos fogyasztók (pl. ablakfűtés) bekapcsolásakor pontosan mekkora tranziensek keletkeznek. (A lámpa az ablakemelő motortól is pislog menet közben.) A gyújtáskapcsolótól lejön kb. egy méter hosszú, 6mm2-es keresztmetszetű kábel. Egy-két csillagponton át 1-1.5 méter hosszon, 0.75-1mm2-es keresztmetszetre vékonyodva jut el a kütyüig. Gondoltam, hogy ekkora vezetéknek lehet számottevő induktivitása. Emiatt tegyek-e be TVS-t vagy teljesen felesleges? RC-t gondolom érdemes lenne betenni. Ha negatív tranziens keletkezik a tápágon, mennyire kómálja egy LDO vagy éppen a tranzisztoros első fokozat?

Nem számoltam utána a pontos "hőemelkedésnek", köszönöm a helyesbítést. Én tudom a szempontjaim, csak azt nem tudom, hogy milyen típusú tranzisztorok léteznek és mi való ide pontosan. A tippeket köszönöm.

Nemrég még azon keseregtél, hogy a kapcsolóüzeműeknek miért alacsony a hatásfoka kis terhelésnél, erre most választasz egy olyan IC-t, aminek a stabil működéshez kb. 5mA terhelés kell. A zener-tranzisztor megoldás sem lesz bajnok hatásfok szempontjából.

1mA-t láttam a saját működéshez, meg is jegyeztem, hogy sokallom. Hűtőfelülettel (forrasztható vagy csavarozható), kis áramra nem találtam jobbat, többször is nekifutottam. (SOIC-8 tokozású LP2951-et tévesen rendeltem első körben.) Ha minimum 180mW-ot el kell disszipálni, <10mW saját fogyasztás nem sokat számít.
Harris leírás szerint +300 -100V-os tranziensek lehetnek normális üzem közben (ebből 80-300V-osak gyakran, -100V-os minden leállításkor). Különböző források szerint +-15-25kV-os ESD. (Megjegyzem, akku levéltelkor és visszarakáskor óriás szikrák vannak.) 24V-os akkuval bikázhatósághoz 24V-ot üzemszerűen megengedő TVS kell, a leírás szerint ezek 40V körül nyelik el az energia nagy részét. Bonyolodtak a kritériumok.

Egyrészt, mert már teljesen elmentél DC-DC konverter témából stabilizátor témába, másrészt mert az általad forszírozott zavarvédelemnek sincs semmi köze ehhez a témához, javaslom, pártolj át az Autóelektronika és a Stabilizátor témakörökhöz! Ott biztos jobb szakértőket találsz.

Az autóelektronika autóvillamossági hibákról szól. A stabilizátornál úgy érzem a dc-dc jobban illik rá. Vagy inkább zavarvédelem, nem tudom van-e ilyen téma. A témák egyébként is összefonódnak. Nem szeretném csak ezért újból magyarázni új embereknek, mert végülis teljesen mindegy melyik témában kapok vagy nem kapok segítséget.

Aki autóelektronikát javít, látja, ott milyen védelmeket használnak.
Akiktől itt választ vársz, vagy nem tudják, vagy irreálisnak tartják az elvárásaidat, ezért nem is válaszolnak rá.
Egy darabig válaszolgattam, amit tudtam. Ennél többet nem tudok segíteni.

Agyhalál van az biztos!
El kellene olvasni az automotive minősítés alapjait, akkor nem volna ennyi hülyeség.

Konkrét irodalmat tudnál javasolni?

Ha előbb tudom, hogy ennyire szélsőséges az automative környezet, nyilván nem fárasztok senkit. Az általam eddig látott tempomat és egyéb célú autóelektroninkában sima 78xx stabilizátor IC-k vannak védelem nélkül vagy legfeljebb egy diódával. Ez is működhet, amíg nem lép fel valamilyen jelentősebb esemény, ami megöli. Én nem ilyet szeretnék. Kaptam elég tippet tőletek: dióda, TVS, RC, LC, stb. Összerakok valamit (szimulátorban, élőben).

Köszönöm mindenkinek az eddigi segítséget, sokat vitt előre.