Rendben, köszi.
Pont az lett volna a következő kérdésem hogy hogy kell a pufferkondikat méretezni. De ezt az ökölszabályt ismerem én is hogy ahány Amper lesz a terhelés annyiszor 1000uF.

Rendben. Csak akkor azt se felejtsd el, hogy a tranyók előtt is maradjon pufferkondi,
különben ha azt kihagyod, a 100Hz -es egyenfeszből nem lesz olyan jó a szabályozás...

Bővebben: Link
Amperenként 1000µF mellett a hullámosság 10V -os marad.

Hát, én közvetlen a Graetz után gondoltam a pufferkondikat, sehova máshova. Az meg persze a tranyók előtt vannak, Vagy még máshová is kell?

Vagy akár mondhatnám azt is, ha van benned elég kurázsi, és bontható a trafód, nem gyantás, tekerd le a szekunder tekercseket, számold meg a menetszámát, és tekerj vissza a szükséges feszültségednek megfelelő menetszámokat.

És még egy, akár szétbontod vagy sem, egy harmadik szekundert is rátekerhetsz vékony drótból,
a 12V segédfeszültségnek. Arra teszel egy külön diódahidat, és a negatív pólust a kimeneti testhez kötöd, a pozitív póluson meg ott van a 12V segédfesz. Természetesen ezt is biztosítóval, pufferkondikkal zavarszűrő kondikkal kiegészítve...

Köszi a linket, tényleg igazad van. Bár én 100Hz-el számoltam a Graetz után így csak 5V a hullámzás 1000µF kondival de még az is elég sok.

Pont ezen gondolkoztam tegnap este, hogy letekerek belőle , lehet hogy ez lesz. Köszi a tippet jó ötlet.

Még egy gyors kérdés. A bekapcsolás pillanatában amíg feltöltődnek a pufferkondik kb:4-5ms -ig több mint 20A áram indul meg. Ez nem fogja kinyírni a diódákat? P1000B diódákra gondoltam. A trafó gondolom kibírja ezt a kis időt.
A diódákat amúgy nem kellene hűteni? Mert ha igen akkor más tokozásút kellene választani.

Egyetlen szekunder tekercset, (vagy esetleg párhuzamosan tekert tekercseket) kevesebb tekeréssel is lehet csökkenteni. 10-20 vékony menet rátekerésével megmérhető és kiszámolható a voltonkénti menetszám, és csak a szükségtelen menetet kell letekerni (nem az összeset le, és a szükségeset vissza)

Ha jól megnézed a kapcsolásodat, pont olyan, mint egy emitterkövető. Ami feszültség a bázisán, az van a kimenetén (- U_EB feszültség). A bázisán kell tiszta egyenfeszültségnek lenni, de ezt a zéner biztosítja. Ha az egyenirányító pufferje elég nagy, elég az ilyen egyszerű kapcsolás.
A 12 V -ot előállíthatod ebből a tápból egy stabkockával, a feszültség beállítás mellett további szűrést is biztosít a hangszínszabályzódnak.
A diódáid adatlap szerint 80 A ismétlődő, és 400/450 A egyszeri csúcsáramot bírnak ki. Nem hiszem, hogy ebből túl nagy gond lenne. De kiszámolhatod a trafó egyenáramú ellenállásából, és a pufferkondi kapacitásából az időállandót, amiből megtudhatod, hogy mennyi ideig állnak fen a csúcsáram feltételei.

Értem, ez nagyon jó, köszönöm, már alakul a rajz.
Hogy szokták hűteni ezeket a diódákat? Elég ha csak egy kis ventilátor szívja ki a meleg levegő?

Itt előttem már leírták, hogyan működik ez a (nem igazán stabil) stabilizátor, de azt tudod, hogy egy pillanatnyi rövidzárkor a szabályozótranzisztor teljesen kinyitva rövidre zárja a nyers tápot, és ettől elég valószínűen tönkremegy?
Szóval ez egy nem igazán stabil, nem rövidzárvédett stabilizátor.
Pl. itt 3A-es lineáris, stabil, rövidzárvédett, túlmelegedés ellen védett stabilizátor készen kapható, pár alkatrész kell még hozzá.
(Meg persze vannak jobb hatásfokú kapcsolóüzeműek is, de a lineárisnál biztosan nem kell a zaj miatt aggódni.)

Egy 10A -es diódahíd nem fog belehalni két 2000µF bekapcsolási áramimpulzusába.
Sőt, még egy 5A -es híd is kibírja. A folyamatos terhelést ne tévedsz össze az impulzus terheléssel. Ha megnézed az adatlapját, van ott impulzusáram is. Na a bekapcsolási időpillanat pont erre vonatkozik, mert csak kis ideig áll fent ez a túlterhelés.

Egyébként ha nagyobb kapacitást kell feltölteni, kb 10000µF vagy még nagyobb,
akkor kis értékű ellenállást tesznek a töltőáram útjába. Jellemzően a trafó és diódahíd közé.
Az értéke pár Ω értékű, hogy kis feszültségesés legyen rajta, teljesítménye pár W,
ez korlátozza a bekapcsolási áramimpulzust, de viszonylag kis pufferes tápokba ez nem szükséges.

Kb. Mert lehet az a 06, akár 0,8 is. Nagyobb bázis áramhoz nagyobb feszültség is tartozik.
A kimeneti szűrőkondenzátorról. Ha a kapacitása akkora, hog kikapcsoláskór nagyobb lehet a kimeneti kondenzátor feszültsége, mint a bemeneti, akkor fordított polaritás jut a tranzisztorokra és látszólat ok nélkül tönkre megy. Ezt megakadályozandó egy kimenő árammal arányos terhelhetőségű diódát ajánlatos bekötni a C és az E közé. A polaritásnál figyelni kell a dióda katódja kerüljön a tranzisztor pozitívabb lábára. (Tudnék mesélni egy-két rejtélyes hibáról.)

A diódán eldisszipált teljesítményről képet kaphatsz, ha az adatlapon látható karakterisztikákat is alaposan megnézed. Ott látható, hogy egy adott áramnál mekkora feszültség esik a diódán. Figyelembe kell venni azt is, hogy a diódán nem egyenáram folyik, hanem csak a pufferkondit töltögető impulzus áram. Ennek az átlagértéke viszont megegyezik a terhelő egyenárammal. Ebből számolhatnád a diódát terhelő csúcsáramot is, stb. (egyszer tanulság céljából megérné végigszámolni, hasznodra lenne)
A kapcsolás hangfrekvenciás végerősítő számára bőven jó stabilitást ad, (ahogy előttem is írták, nincs is igazán szükség rá) esetedben inkább a feszültség beállítása a célja, hogy ne kelljen a trafódat szétkapkodni. Azért az sem ártana, ha kiszámolnád mennyit kéne eldisszipálnia az áteresztő tranzisztornak, és azt egyáltalán a meglevő körülmények között bírni fogja-e a kiválasztott tranzisztorod.

Értem, köszi. Ez jó lenne ez az IC csak nem tudom hogy oldjam meg a negatív részét ugyanígy, mert nem találtam hozzá negatív tápra való párját. A kimeneti rövidzárral kapcsolatban a pufferkondik után beraktam egy 2.5A-s biztit. Ez még a tranyó előtt van. Ha valami gáz lenne akkor megvédi a trafót és a tranzisztort is.

Régi motoros: minden okés, köszi.

Epu2: köszönöm, ez jó ötlet, eszembe sem jutott. Már be is építettem a rajzba.

Háát, ezt nem is tudom hogy számoljam. Nézem a dióda adatlapját és ha 2A-al számolok akkor a diagram szerint saccra 0.7V esik rajta. Vagyis 1.4W disszipálódik ha jól gondolom. Ezt nem tudom hány C°.
A "hőellenállás a környezeti levegővel szemben" < 14K/W. Na ezzel abszolút nem vagyok képbe.
Ha jól gondolom akkor talán ezt az értéket kell megszorozni azzal az 1.4W-al ami kijött?
A "K" az talán kelvint jelent? Nem is tudom, 1.4W * 14K = 19.6K nem hiszem hogy ez igaz lenne ha 1 Kelvin -270C° ha jól tudom. Gondolom nem fog megfagyni a dióda ha 2A áram folyik át rajta

Megfagyni nem fog, mert add hozzá a környező levegő hőmérsékletét K (Kelvin) fokban.
De járj utána a neten.

Rendben, utánanézek köszönöm.

A K/W az ún hőellenállás. A környezeti hőmérsékletből a hőellenállások összeadásával visszaszámolhatod a réteghőmérsékletet, aminek a megengedett értéke katalógus adat.

Igen, már olvasgatok, lassan kezd összeállni a kép, köszi.

Még egy kérdésem lenne.
Ha szeretnék egy hálózati zavarszűrőt betenni a rendszerbe akkor azt gondolom a trafó elé kell rakni közvetlen a 230VAC ágra. Találtam egy pár kapcsolást (mellékeltem egy példát) és azt nem értem hogy ha jól számolok akkor itt a törésponti frekvencia 22.6kHz, de miért épp ennyi?
Mi határozza meg a hálózati zavarszűrő frekvenciáját? Hogy kell ezt méretezni pontosan? Milyen "zavarok" lehetnek a hálózatban amit szűrni kell? Azt tudom hogyha lekapcsolom a villanyt akkor feszültség tüskék keletkeznek az érintkezők miatt ami a hálózatba kerül, de hogy kell ezt elképzelni? Nagyfeszültségű tüskéket kell kiszűrni, vagy egy rövid idejű nagyfrekvenciás impulzust?

A hálózati zavarszűrő, nem a készülékedet védi, hanem a készülékedben keletkező zavarok hálózatra való kijutását akadályozza. A kapcsolóüzemű tápoknál, nagyfrekvenciás ipari, orvosi készülékeknél kötelező alkalmazni. Szabvány előírja a hálózatra kijutott zavarszinteket a 0,009 - 30 MHz sávban. Ez egy törésvonalas csillapítás görbe, most fejből meg nem mondom a töréspontok frekvenciáit, de ha érdekel szerezd meg a szabványt. (NMHH) Ezt leginkább a rádiózavar ellen használják.
Ha gondolod beépítheted, a legjobb, ha zavarszűrővel egybeépített hálózati csatlakozót használsz. A megfelelő működéshez az árnyékolás is hozzátartozik.
Analóg készülékeknél nincs jelentősége, de ha megnyugtat, építsd be.

Akkor jó, köszi, azt hittem ezzel a magam készülékét védem. Most olvastam valahol hogy a srácnak még a hangfala is pattant egyet amikor fel vagy lekapcsolta a villanyt.
De most így jobban belegondolva egy erősítő nem nagyon kapcsolgat semmit ami ilyen rádiófrekvenciás zavarokat okozhatna.

Eszembe jutott még egy kérdés a tekercsekről. Boccs, ha túl sokat kérdezek de erre már nagyon kíváncsi vagyok. Tegyük fel hogy van egy 3.3mH tekercsem. Ezt rákapcsolom a hálózati feszültségre, akkor a reaktanciája durván 1 Ohm lesz. Ekkor 230A áram folyna a körben, (persze ezt csak jelképesen a példa kedvéért) de tegyük fel hogy csak 10A folyik mert valami egyéb fogyasztó vagy akármi még korlátozza az áramot.
Ekkor a tekercsem 10W energiát elpazarol? EZ hővé alakul, vagy mi fog vele történni?
Vagy egyáltalán nem is fogyaszt semmit mert az eltárolt energiát visszaadja a hálózatnak a következő félhullámban? Arra vagyok kíváncsi hogy ha ilyen nagy áram átfolyik egy tekercsen aminek van reaktanciája akkor az akár meg is éghet?

Sziasztok!
Pioner A209R erősítőm teljesen jól műküdik. De amikor épp csend van zavaró a transzformátor 50hz zúgása.
EI magos, 2x 27V, illetve összesen 54V váltófeszültség mérhető a hármas kimenetén. (amely az egyenirányítás, stabilizálás után biztos több)
Hol tudok venni egy halkabb, lehetőleg toroid trafót?
Esetleg fejletteb technikájú nagyfrekvenciás táp kapható a helyére?

Ha a tekercselés Ohm-os veszteségét nem tekintjük, akkor az induktivitásnak önmagában csak meddő teljesítménye van, vagyis igen, eltárolja és visszaadja ciklikusan az energiát.
De abban a zavarszűrőben a 3.3mH a fojtó közös módusú induktivitása, a differenciális módusú sokkal kisebb.

A tekercsnek (induktivitásnak) ideális esetben reaktanciája van, de valóságban impedanciája. Az impedancia valós részén (Ohmos ellenállásán) folyó áram hővé alakul, az impedanciáján nem. (az felépíti a mágneses teret, lebontja, majd ellenkező irányban felépíti, lebontja)
Biztos ismerős a hasonló eset a kondenzátoros előtét tápokkal. A nagy különbség, hogy a kondenzátor impedanciájának kicsi a valós része, ezért az azon átfolyó reaktív áram kis veszteséget okoz, ami hővé alakul. Az induktivitás impedanciájának nagy a valós része amin a reaktív áram veszteséget okoz, ami hővé alakul. Veszteségek mindíg vannak, csak az a kérdés, hogy mennyi.
Ha felrajzolod egy induktív impedancia helyettesítő képét, akkor az egy induktív reaktancia, és egy ellenállás soros kapcsolása lesz (gyakorlatilag a rézdrót egyenáramú ellenállása).
Tehát vektorokkal kell számolnod egy olyan koordináta rendszerben, ahol a függőleges tengelyen reaktanciák (felfelé + irányban induktív lefelé - irányban kapacitív), a vízszintes tengelyen valós (ellenállás) értéke van. (ld vektorok, komplex számok)

Teljesen érthető minden, köszönöm szépen.

vagnerjazon: köszi neked is.

Biztos? Azért jól rágd meg, alaposan járd körül. Eléggé széles ismereteket (fizikai, matematikai) igényel.