Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóáramkör MOSFET-tel
 
Témaindító: petrosz, idő: Jún 8, 2007
Témakörök:
Lapozás: OK   6 / 6
(#) Kovidivi válasza Skori hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Sajnos nem, mert 17V bemenőből is tudnom kell akár 2V-ot is készíteni. A kimenő feszültség határozza meg az ellenálláson folyó áramot, tehát a teljesítményt is, amiből pedig következik, hogy a bemeneten mennyi áram fog folyni. Én a bemenő áramot mérem, és ez alapján vezérlem a FET-eket, pl. hogy 1A folyjon, vagy éppen 20A.

Péter:
"félhidas meghajtók többségében benne van az a dióda" - amit találtam, az maximálisan 50% kitöltési tényezőt tudott, ami az invertáló konverternél túl kevés, de a két FET-es buck-boost-nál is fel kell mennem 100% kitöltési tényezőig a buck FET-nél.
Rajzolgatok egyébként folyamatosan, hogy lenne jó....
Meg nézegetem, milyen FET-et találok, pl. P csatornásból még nem találtam megfelelőt (Rdson kisebb, mint 0.007 Ohm, 55V max. feszültség, 300Ft alatti darabár).
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Melyik meghajtót nézted? A volt IR, most Infineon gyártmányú IR2xxx meghajtók többségét szabadon vezérelheted, az ST gyártmányú L63xx meghajtók többségét szintén ( Bővebben: Link ). De a többi csizmahúzógatós meghajtó is jellemzően ilyen. Van egy-kettő speciális, amiben pl. oszcillátor is van, de neked nyilván nem olyan kell.
Hogy konkrét elterjedt típusokat írjak: IR2110, IR2111 (ezekben pl. nincs benne a dióda), L6385 (ebben benne van a dióda).
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Köszönöm a linkeket!
Ehhez viszont ki kellene választanom egy kapcsolást, ahol a félvezetőket mint félhíd lehet hajtani, mert ahogy látom, ez az invertált buck-boost erre nem alkalmas, a sima buck-boost annál inkább. Egy FET-tel több, de a meghajtással nem kell foglalkoznom.
A beépített oszcillátoros érdekesen hangzik, egyébként is keveslem a 3KHz kapcsolási frekvenciát. A végén lehet kilyukadunk egy TL494-nél?
Most látom, a sima buck-boost konverternél a szinkron-egyenirányítás még nem megoldott, pedig a diódán 10-17W hő keletkezik.
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2019
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Nem értem amiket írsz.
Az eredeti polaritás váltós kapcsolásodhoz ajánlottam a félhidas elrendezést. A negatív kimeneti ponton lévő dióda helyére kerül a félhíd alsó kapcsoló eleme (mint szinkron egyenirányító), a bemeneti feszültségen lévő kapcsoló pedig a félhíd felső kapcsoló eleme. Ezt írtam a 10:09-es hozzászólásomban is.
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Valószínűleg én nem értem. Kicsit megkavarnak ezek a különböző feszültségszintek.
Pl. a csatolt képen Bővebben: Link a két alsó ábra mutatja az invertáló buck-boost konvertert, de a meghajtó IC-t akkor nem a negatív kimeneti feszültségű pontra kellene kötnöm, mint GND? Vagy ennyire rugalmasak ezek az IC-k? Holnap lerajzolom magamnak a feszültség viszonyokat.
Ha a meghajtó a -30V +12V közé van kötve, akkor vigyáznom kell, mert 18V max bemenő feszültséget olvastam az egyik IC-nél. Ha a GND és 12V-ról táplálom az IC-t, akkor -30V kimenő esetén tud generálni -20V-ot a szinkronegyenirányító FET-nek (10Vgs-sel számolva?).
A hozzászólás módosítva: Nov 28, 2019
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 28, 2019 /
 
Visszaolvastam amit eddig írtál Péter.
Ezt nem tudom még hova tenni: "A tápellátása a +12V-ról megoldható lenne egy áramgenerátorral és zénerdiódával. " - vagy lehet, hogy leesett végre?
Ezzel tudom garantálni, hogy a meghajtó IC tápfeszültsége 12V-18V közötti legyen, az IC GND-je pedig a negatív kimeneti feszültségen van, a "floating" voltage ebben az esetben egy változó szint az IC tápjához képest nézve (vagyis a Vin).
Jól értem?
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Valószínűleg jó érted, bár az utolsó előtti hosszú mondatodban nem sikerült mindent megértenem.
Felhívnám még a figyelmedet Skori javaslatára. Nem tudom hogy ő hogyan értette, de felépítheted a félhidat úgy, hogy a kimeneti feszültség a bejövő pozitív ágához képest pozitív irányba legyen. Vagyis egy sima feszültség növelő, de a kimenet nem a bemenet negatív pontjához képest lenne, hanem a bemenet pozitív pontjához képest. Mivel a +12V-od a bemenet negatív pontjához képest van, ezért a félhídmeghajtó megtáplálása egyszerű lenne, nem kellene az áramgenerátor+zénerdióda, illetve ha a processzor a bemenet negatív pontján van, akkor a processzor és a meghajtó közé sem kell szintáttevő áramkör.
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Nov 29, 2019 / 1
 
Műszaki ember rajzból ért.
Én ezt értettem meg, és szerintem működőképes is.
Köszönöm a segítséget mindkettőtöknek.
Ha nem találtok kivetnivalót ebben a skiccben, akkor kidolgozom teljesen.
(#) Peter65 válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Igen, erre gondoltam én is fő vonalaiban.
A -0...-30V viszonylag nagy átfogás miatt gondoltam a rajzon szereplő +12V-ra csatlakozó ellenállás helyett áramgenerátort.
(#) Kovidivi válasza Peter65 hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Igazad van, az sokkal jobb lenne. Köszi a tippet.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 / 1
 
Tehát akkor a cél egy állítható áramú terhelés, 0,5...17V bemenő fesz tartománnyal, ami elfűti a felvett energiát?
Ha igen, akkor szerintem nem érdemes túl nagy hatásfokra hajtani, egy FET + Schottky dióda és ennyi, lerajzolom...
De ez menne úgy is, hogy simán pl. FET-ekkel fűtesz, kapcsolóüzem nélkül, tetszőleges árammal...

Image9.png
    
(#) Kovidivi válasza Skori hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Jól látom, hogy átrajzoltad az invertáló buck-boost konvertert, csak úgy, hogy a kapcsoló FET-et alulra tetted? Miért nem alapból így szerepel mindenhol a kapcsolás? Sokkal egyszerűbb a FET meghajtása... Vajon van valami különbség a kettő között, hogy nem ez az alsó FET-es terjedt el?

Kell a buck-boost funkció, hogy az akkumulátor terhelőárama nagyjából egyenletes legyen.
A csak buck funkció azért nem jó, mert az áram így is nagy (20A), és buck-nál pedig csak még nagyobb lenne, boost egymagában nem elég, mert 0-ra is le kell tudjam szabályozni.

Először én is kapcsolóüzem nélkül akartam megoldani, akár több lépésben a terhelést, de ami 3V-on 20A-t folyat, az 17V-on 113A-t, aminek nem szívesen tenném ki az akksikat, még ha csak rövid ideig is tart (kicsi a kitöltési tényező). Jobban tetszik ez a buck-boost működés, sokkal univerzálisabb, és ha a teljesítmény ellenállásokat távolra akarom elhelyezni a nyáktól, csak két vezetékre lesz szükségem.

A nagy hatásfok azért kellene, hogy ne süsse meg a kezed a műszer, ugyanis a nyák lesz a dobozolás, és jó lenne, ha csak az ellenállások melegednének.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
(#) Kovidivi válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Ha jól látom a legnagyobb "hátrány", hogy a kimenő feszültség a bemenő feszültség pozitív ágához képest alakul ki, és nem a GND-hez képest. Szóval ez ebben az esrtben egyáltalán nem gond.
Még annyit akartam a meleg alkatrész dologhoz hozzátenni, hogy az ellenállások el lesznek szigetelve a külső nyáktól, így azt nem tudják majd felmelegíteni. A FET-ek 20A-nál 2-3W-ot fűtenek, ez simán belefér.
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
A kapcsolóüzem nélküli működést úgy értettem, hogy a FET-ek manapság nem olyan drágák 600W-ot el lehet fűteni mondjuk 12-15db FET-el egy nagyobb hűtőbordán + venti. A FET-eket pedig lehet analógban vezérelni, mondjuk mint szabályozható áramgenerátor. A source ellenállásokat max áramon 0,5V-ra méretezném, így teljesen nyitott feteknél csak a source ellenállások fűtenek (20A-nél össz 10W-ot).
De kellően trükkös vezérléssel az is megoldható, hogy a FETek, amolyan LED sor szerűen kapcsoljanak be egyre több terhelő ellenállást. A lehetőségek száma végtelen

A másik pedig, hogy ha tényleg csak fűteni akarsz vele, akkor az ellenállásoknak (ill. az ellenállások zömének) nem feltétlenül kell egyenirányítás, terhelhetik a tekercset is közvetlenül. Így a dióda árama sokkal kisebb is lehet. mivel a bemenő áram szaggatott lesz kapcsolóüzemben, vagy jó sok puffer kell a bemenetre, és/vagy többfázisú konvertert kellene építeni. Persze csak akkor ha az akksikat egyenletes árammal akarod terhelni.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Idézet:
„...hogy nem ez az alsó FET-es terjedt el?”
Miből gondolod, hogy nem terjedt el? Ahol ilyen kell ott ilyet használnak. Csak a működést bemutató példákban így nehezebb lenne megérteni, ezért nincs tele a net ilyen rajzokkal.
Idézet:
„....Ha jól látom a legnagyobb "hátrány", hogy a kimenő feszültség a bemenő feszültség pozitív ágához képest alakul ki, és nem a GND-hez képest.”
Jól látod.
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Még valami: ha nem akarod, hogy az akksi terhelő árama is PWM-s legyen, akkor megfontolandó lehet a két lépésben konvertálás is. Először egy szinkron step-up konverter 30...40V-ra, pufferelve, majd egy mezei step-down az ellenállásoknak.

Ill olyan módszer is célra vezető lehet, ha mondjuk sima step-up konvertert használsz, és úgy oldod meg a széles terhelő áram tartományt, hogy az ellenállásokat jóval nagyobb feszültségre méretezed. Persze így nem tudsz 0% terhelésig lemenni, de ha pl. max teljesítmény esetén 300V-ot csinálsz, 15V-nál így már csak 5%-on menne. 300V-hoz kisebb effektív dióda áram is tartozik (2A) ami már kezelhető melegedést jelent, cserébe sokkal jobb FET kell. Így bármilyen bemenő feszt meg tudsz terhelni 20A-el, és 15V-nál a min áram (0% PWM-nél) 100mA.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
(#) Kovidivi válasza Skori hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Ez az analóg működésű változat 100W-ig már készen van, lehet nem találkoztál még vele: kovidivi.infora.hu, csak le szeretném váltani a nagy bordát. 300W-hoz 3x ekkora borda kellene, hogy biztonságos legyen a működés. Ezzel az ellenállásos módszerrel pedig azt is megcsinálhatom, hogy ha beválik a műszer, emelem az áramot 40A-ig, és a teljesítmény ellenállások pedig egy külön blokkot képeznek, így mehet akár az 500W-os terhelés is. De ez még messze van.

A neten nem találkoztam még ezzel a kapcsolással, pedig böngészem már régóta egy jó kis buck-boost konverter kapcsolásért. Úgyhogy köszi, hogy megrajzoltad!

A műszer kézben lenne tartva, az áramkör nyákja lenne a doboz is, szóval a 300V-os rész sajnos nem jöhet szóba.
A hozzászólás módosítva: Nov 29, 2019
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Ha az az ellenállás 230V-os akkor a hátlapra egy konnektor és be lehet dugni egy vasalót (max 1000W), vagy egy hősugárzót (2000W), esetleg sima 230V-os izzólámpát (n*100W).
(#) Skori válasza Kovidivi hozzászólására (») Nov 29, 2019 /
 
Analóg változatot egy barátom épített 2kW-ra. A "fűtő modulok rész" kb. közös fejlesztés (sajna nem publikus), de egy-egy áramgenerátor panel 100...120W-ot tud, de azt akár néhány volton is, de akár 400V-on is. A vezérlés tudja állandó áramú módban, állandó ellenállású módban, és állandó teljesítményfelvételű módban is vezérelni - a beállítható határadatok esetén a váltás automatikus az üzemmódok között (hasonlóan mint egy tápegységnél a CC és CV üzemmódok között). Komoly kihívás volt annak a megoldása, hogy ha a feszültség hirtelen ugrik 0-ról (vagy kicsi feszültségről) 400V-ra, akkor is kordában tudja tartani a FET-ek áramát, úgy hogy ne lehessen felrobbantani a FETeket.
(#) Kovidivi válasza Skori hozzászólására (») Nov 30, 2019 /
 
Szuper, akkor meg van buck-boost áramkör. Köszi.
Lesz ez az alsó FET-es invertáló konverter, szinkron egyenirányítással, és egy félhíd meghajtóval. Nekem az IRS2103 szimpatikus, mert vele a két FET-et külön-külön tudom vezérelni.
(#) David 3g hozzászólása Máj 27, 2020 /
 
Sziasztok. Kérnék szépen tanácsot tőletek. Adott egy tl494 -el vezérelt ir2110. 40khz körül rezeg. Irf44z-vel működik az áramkőr ,de kis ellenállású stb200n4f smd mosfettel már nem működik. Egyfolytában elhaláloznak a fetek, szinte nem is mentek egy percet sem. Próbáltam kicsi illetve nagyobb értékű ellenálasokal a gatet mínuszra húzni illetve ellenállással csatlakozni a ir2110 kimenetéhez. Tanácstalan vagyok a megoldást illetőén. Válaszokat köszönöm előre is.
(#) ferci válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Szia!
Feltehetted volna a kapcsrajzot és a fet pontos nevét (....N04 )
Ez egy 40 voltos fet - hány voltról megy (menne ) a tápod?
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2020
(#) David 3g válasza ferci hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
12v megy a táp. Szép négyszögjelet mutat az ir2110 a kimeneteken. Kimondottan azert tettem itt fel a kérdést mert az stb200n4f mosfet meghajtásánál lehet valami gond. Vagy egyáltalan van e esetleg valami speciális módja a meghajtásának. Tisztában vagyok vele hogy kisebb ellenállású mint a társai, csak lehet nem jól kezelem. Kapcsolási rajzot azert nem tettem fel mert az ir2110 alap kapcsolását használom.
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2020
(#) ferci válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
A kérdés a tápfesz és a meghajtott trafó pl., ill. a drain kör pontosan.
Lehet, hogy a drainben lévő túllövés pont elég oda, hogy tönkretegye a fetet.
RC tag pl. a két drain között 10-20 voltot is lekap a tüskéből és az 55, ill. 40 voltos feteknél már nem biztos, hogy mindegy.
Ha van szkópod, nézd csak meg az IRFZ-vel, mekkora tüskét látsz..
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2020
(#) szsrobert válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Mennyire melegszik? Nem nyitnak ossze? Valoszinuleg az indukcios tuske tullepi a 40V ot. Irfp150 durrant el nalam, 14V taprol birta, 24-36V sok volt neki gyors aramtalanitas mellett is.
(#) ferci válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Ha nincs semmi a drainek között, első körben tegyél be egy 47 ohm-22 nF-os soros tagot védelemnek.
Sajnos, ha nincs szkópod, kicsit lutri, mert látni kéne, az Udr max milyen tápfesznél mekkora.
Nálad, 12 voltos tápnál RC tag nélkül biztos elérheti az 50 voltot is és fetnek annyi..
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2020
(#) David 3g válasza ferci hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Van skopom de nem valami hiperszuper sajnos. A soros tagot a gate source köze gondolod ? Tüskéket ő megfogja ? Milyen védelemmel tudnám még ellátni? Egyébként a négyszögjel bal csúcsánál, sarkánál jelentkezik egy kis csúcs. Akkor ha jol értelmezzem a vezérlés rajz szerint jó csak a csúcsokat kell megszüntetnem.
(#) ferci válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
A két drain közé tedd be..
A szkópot tedd gnd és bármelyik drain közé és nem szabad 36 voltnál nagyobb feszültségcsúcsot látnod.
Jól világítsd ki a képernyőt ( Intens...)!

Ha ez is kevés lenne, akkor még lehet variálni..
A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2020
(#) David 3g válasza ferci hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Sajnos feszültséget a skopom az nem mutat. Jah akkor a 2 drain közé, szoval 2 fet közé. Ha baj van min kell variálni? Esetleg létezik e valami alternatív mérés erre a célra ha szkopon nem tudom a feszültség csúcsút mérni. Normal pl irf44z 330mah mértem terheletlenül a pozitív ágban. Akkor ezeknél a feteknél is olyasmit kellene mérnem ugye ? Az irf nem melegedet nyugalomba. Volt egy pillanat amikor a mostani fet meg langyosodott, de akkor nem a meghajtás volt a hiba ezekszerint.
(#) Peter65 válasza David 3g hozzászólására (») Máj 27, 2020 /
 
Szia!
Milyen terhelés van a kettő drainre kötve? A kapcsolási rajz ezen része nélkül nem lehet érdemben segíteni.
Meg kellene mutatnod a fet és a terhelőkör kialakítását egy fényképen. Az elrendezés, a kialakítás is oka lehet a problémának.
Következő: »»   6 / 6
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu