Megmértem a trafót.
60mA a nyugalmi árama.
2 X 27V kimenete.
8V kimenet
Szürke fehéret kötöttem be.

Köszönöm a segítséget, holnap akkor teszek egy próbát.
A tápegységnek van 3,3V-os kimenete, és igyekszem majd figyelni a bekötésekre is.

A vezetékben (körülötte lévő térben) terjedő energia kapcsán -mert a kádban heverészve eszembe jutnak dolgok-, még egy ponton össze vagyok zavarodva.
Ha durván lehűtök egy vezető anyagot, akkor az miért válik szupravezetővé? Ilyenkor a körülötte lévő tér hőmérséklete is számít?
Ez az alapkijelentés: "Nem egy elektronfolyam halad át a vezetéken, hanem a töltések eloszlása változik meg az egész rendszerben EGYSZERRE. ... Az egész vezetékben mindez EGY IDŐBEN történik."
A hőmérséklet csökkenésnek hatása van a töltések eloszlására?
Mit kell látni, mit kell érteni ezzel kapcsolatban? Miért jobb vezető egy erősen hűtött fém, mint egy szobahőmérsékletű, amikor ebben már nem nagyon tudnak az elektronok megmozdulni?

Teljesen igazad van, ezek az egyszerű modellek jól alkalmazhatóak egyes jelenségek bizonyos szempontból történő szemléltetésére, de nem mindenre.

Például a vizes hasonlat teljesen jó a "kis nyomás miatt kell nagy keresztmetszet" és "kis keresztmetszet miatt kell nagy nyomás" szemléltetésére. De arra teljesen alkalmatlan, hogy ha összérintünk két vízsugarat (rövidzárlat), miért nem vág le a szivattyú. Pedig az a mondás, hogy az áram (ez eseteben víz), nem a vezetékben (cső), hanem körülötte megy.

Szupravezetésre nem tudok hasonló jó "slagszerű" szemléltetést mondani...

Ez nagyon jó kérdés. Jelenleg 2 féle szupravezetést fedeztek fel, az egyik az abszolút 0 Kelvin közelében a másik az úgynevezett magas hőmérsékletű szupravezetés, itt a magas persze relatív. 100 Kelvin körüli érték.

Az elsőre van egy kísérletekkel alátámasztott kvantummechanikai model ahol az elektronok párokba kapcsolódnak, a másikra pedig ez a model nem érvényes. Ott még a fizikusok sem találtak megfelelő magyarázatot, ha jól tudom.

Ami viszont bizonyos, hogy mindkét fajta szupravezetésnek vannak jellemzőik. Egyik ilyen jellemző, hogy szupravezető állapotban a mágneses tér kiszorul a vezető anyagból ebből aztán egyenesen következik hogy az vezetőn belül a elektromos tér és mágneses tér vektoriális szorzata nulla lesz, azaz nem lesz veszteségi energia ami a vezetőben hővé alakul. Ez teljesen összhangban van a korábban leírtakkal, hogy az energia áramlás a vezető körül történik.

Az is egy fontos jellemző, hogy nem csak a hőmérséklettől függ, hogy egy anyag szupravezetőként viselkedik-e vagy nem, hanem a külső mágneses tértől is. És ez a tér lehet a vezeték saját mágneses tere is. Ha nagyobb energiát akarunk átvinni a vezetéken, de a feszültség változatlan akkor nagyobb áram kell azaz nagyobb mágneses tér a vezeték körül. Van egy pont ami felett ez a külső mágneses tér mégis behatol a vezeték belsejébe, és ekkor a szupravezetés összeomlik. Ezt a tulajdonságot használják ki az energiaátvitelnél túláramvédelemre (Superconducting Fault Current Limiter). Ha az áramot egy szupravezetőn vezetik át, akkor azon nem esik feszültség, nem keletkezik veszteség, normál üzemállapotban mintha ott sem lenne. Viszont ha zárlat van akkor mágneses tér eléri a kritikus értéket, akkor a szupravezetés összeomlik és egy ellenállásként korlátozza a zárlati áramot.

Másik tulajdonság, hogy nem csak a külső mágneses térnek, de a vezető keresztmetszetére számított áramsűrűségnek is van egy felső határa. Azt túllépve szintén megszűnik a szupravezetés.

Következő tulajdonság, hogy szupravezetőből készített gyűrűben az áram külső áramforrás nélkül is fennmarad. Erre példa, egy szupravezető gyűrűre ejtett mágnes. A mágnes ejtésekor a gyűrűben feszültséget indukál, ami hatására kialakul az áram ami létrehozza a gyűrű saját mágneses terét azaz egy energia forrás nélküli elektromágnesként működik addig amíg a szupravezetés fennáll. És ez végül lebegteti a ráejtett mágnest.

Ami még nagyon érdekes, hogy azt is megfigyelték, hogy ennek a szupravezető gyűrűnek valójában nem kell teljesen zártnak lenni, egy ponton ha egy nagyon vékony szigetelő réteget iktatnak a körbe, akkor is működik. Ez is alátámasztja, hogy az áram nem a vezetőben lévő elektronáram által történik, hiszen ekkor nincs klasszikus értelemben vett zárt áramkör.

A gyakorlati életben, főleg hobbi szinten persze teljesen jó az egyszerű modell, képzelhetjük, hogy az elektronok a vezetőben áramlanak mint a csőben a víz, továbbra is érvényes azon a szinten a Ohm törvénye, a Kirchhoff törvények, stb. De vannak olyan alkalmazások, ahol már az egyszerű modell nem állja meg a helyét. Például nagyfrekvencián a skin hatás vagy a vezeték sugárzása antennaként már nem magyarázható az egyszerű modellel, ugyanúgy a szupravezetés sem.

Köszönöm a magyarázatot.

Ha maradunk a sima elektronok áramlása modellnél, és feltételezzük, hogy az áramlást korlátozza a részecskék hőmozgása, akkor ez magyarázza, hogy a hőmérséklet csökkentésével, csökken az ellenállás. Egyes anyagokban a hőmozgás már 0K-nél magasabb hőmérsékleten is megszűnik, ilyenkor az elektronok akadálytalanul tudnak áramlani, tehát ellenállása nullára csökken, azaz szupravezetővé válik. Legalábbis valami ilyesmire emlékszem régről...

Akkor most megint magyarázkodásra van szükség, mert az addig rendben van, hogy mennél hidegebb van, annál kevésbé reszketnek az atomok és egyszer csak befagynak.
De mások miért hamarabb fagynak le?

Ha az atom megfagy, leáll a rezgése, akkor miért nem fagy meg az elektron is? Gondolom a hideg nem tudja kiválogatni, hogy az atommag ne rezegjen tovább, de az elektronpályákon mozgó elektron pedig gond nélkül tovább tudjon haladni. Ráadásul az elektron sokkal kintebb van, ezért sokkal hamarabb találkozik a hideggel.

Sziasztok!

Ez már nem ebbe a topikba való, szólni fognak érte.

A kialakult Cooper párok nem minden eregia szinten képesek felvenni/leadni energiát. A rács energiája (K*T) ennél kisebb lesz alacsony hőmérsékleten, azaz NEM képes reakcióba lépni a Cooper párokkal, mintha a rács ott sem lenne. Ezért lesz 0 az ellenállása.
Azaz nem kell, hogy minden 'rezgés' leálljon. A lényeg, hogy a vezető rács K*T energiája már kisebb legyen a Cooper párok kötési energiájánál. A Cooper párok kötési energiája meg függ az anyagi minőségtől.

Régen volt már, de a Wiki is szépen elmondja.

Szerintem nincsen azzal semmi gond, ha a kezdőkek (én is az vagyok, meg nem értek hozzá) elmagyarázzuk az elméleti alapokat.