Nekem ezzel azért valami nem stimmel...
Bemenet: CO<sub>2[sub] + fény (energia)
Kimenet: hangyasav
Katalizátor: fulvinsav A folyamat elején és végén változatlanul jelen van, a reakcióban nem vesz részt, csak segíti annak lefolyását.
A cikk vége felé azt írják:
"A hangyasav fény hatására termikusan elbomlik – praktikusan hidrogénre és szén-dioxidra."

Tehát az egész folyamatot tekintve:
CO[sub]2</sub> + fény = H₂ + CO₂
Tehát a CO₂ nem kerül felhasználásra (a végén ugyanúgy lesz, mint az elején), nem "tünteti el", nem tárolja a folyamat.
Ezzel szemben a fény hatására H₂ keletkezik.

De miből keletkezik ez a hidrogén?
Pl. vízből... (A cikk pár helyen szénsavat is emleget.) De akkor miért ez a bonyolult, és drága katalizátort tartalmazó megoldás az egyszerű (fénnyel történő) vízbontás helyett???
Vagy fulvinsavból? Akkor viszont az nem katalizátor, hanem alapanyag, vagyis felhasználódik a folyamat során. Tehát az igencsak drága fulvinsavból (100.000.000 Euró / kg !!! ) előállítjuk az ennél nagyságrendekkel olcsóbb hidrogént, miközben a CO₂ tulajdonképpen csak katalizátorként van jelen. Ja, nem, mert a fulvinsavból is keletkezik, vagyis a folyamat végén még több CO₂ lesz, mint előtte.

(Próbáltam a neten megkeresni mi is ez a "fulvinsav", de leginkább csak drága készítmények árajánlatait találtam. Találtam viszont olyat, hogy fulvosav. Csak azt nem értem, hogy ha ez fulvosav, akkor miért azt írják helyette, hogy fulvinsav...)

Az illető azt is mondta, hogy nagy multikkal is tárgyalt... De nekik nem adta el. (Akkor miért tárgyalt velük?)
Arra hivatkozott, hogy "Magyar vagyok, örülnék, ha a szénben rejlő finomkémiai lehetőségeket, például a fulvinsav-előállítást az itteni készletre alapozva aknáznánk ki.". Ha ez tényleg akkora üzlet lenne, akkor a multik simán belemennének akár abba is, hogy a gyártás (vagy annak X %-a) M.o.-on történjen...
(Mondjuk azt sem egészen értem, hogy a globális szén-dioxid csökkentést miért kellene erre a kis területre korlátozni... Ha itt nálunk lecsökken a CO2 aránya, akkor az a Föld többi részéről úgyis pótlódik... Ezzel szemben egy multicég minden földrészre telepíthetne ilyen gyárak százait, és így valóban lehetne küzdeni a globális klímaválság ellen - már ha ez az eljárás tényleg csökkentené a levegő szén-dioxid mennyiségét... )

Szuper ez a kis csaj! Nagyon jól összefoglalta a csúcskategóriás félvezető gyártás lehetőségeit, az Arizonai építkezés buktatóit, és a megoldandó problémákat.
Remélem sikerül átlépni minden akadályt. Mi lesz itt húsz év múlva! Elképzelni is nehéz.

Ez nagyon összetett kérdés, egy része politikai, amit most inkább mellöznék. ( az egyik oldal szeretné a másik meg blokkolja).

A másik meg a kultura, ami lassabban változik alakul mint a tölgyfa. Elég sokat jártam Ázsiában és még a leggazdagabb országokban is máskép gondolkodnak, viselkednek meg élnek az emberek mint mifelénk. Itt ott már látszodik a nyugati kultura hatása, de az ellenállás igen nagy. ( azoknak is a vérükben van a gyarmatositok utálata, ahogy mifelénk az oszmán kulturájé). Lehet, hogy ez is az oka annak, hogy a társadalom elfogadja mindazon viselkedési normákat, amit nyugaton el sem tudnak képzelni, és ki tudja milyen hülye jelzökkel illetnék ( elég fellapozni a napi sajtot).
A filmben is elmondja a fiatalasszony, hogy mivel jár Taiwanban a TSMCnek dolgozni, és milyen konfliktusokat okoznak ezek az elvárások Arizonában.
Ott meg lehet mondani a mezei mozdonyvezetönek, hogy csak friss fehér kesztyüben ülhet be még a nosztalgikus mozdonyba is, és minden jelzö elött a kontroller mögött ülve is meghajtsa a fejét ( köszön) és minden induláskor a kezével is végigmegy minden ellenörzendö dolgon ( menetrend, biztber, ora, stb). De ugyanigy elvárják a majdnem egyenruhát az irodákbsn is ( fehér ing vagy bluz es sötét nadrág vagy szoknya és hozzá fekete cipö.). Érdekes volt megfigyelni a munkanapokon a fekete fehér világot, amit a munkaszüneti napokon a legvadabb tarkaság vált fel.
A harmadik jellemzö meg az embertömeg. Amig az USAban egy mérnöki álláshirdetésre még egy maroknyi ember sem jelentkezik, a cég kinai gyárában a hirdetés megjelenését követö napon 170 ember állt a gyár elött, több csak azért nem, mert egy nap alatt nem értek oda. Másnap is kb ugyanennyien álltak ott. A kollégák szerint mindenki jol fel volt készülve ( pedig high techröl volt szo)
Az is igaz, hogy a munkaadotol is sokkal többet várnak el mint amit mifelénk tesznek. És ezért hajlandok akár hajnali 3kor is bemenni dolgozni. Az elképzeléseik mások, a mai napig elvárják, hogy a munkaado segit a lakhatoságban stb.
Az ismerösöm kinai cégében vagy 400 fiatal asszony dolgozik. Munkásszállót épittek nekik, étteremmel söt ovodával a helyieknek, a többi asszony 2 hétig dolgozik, majd utazik hosszabb idöre haza.
A lakások méretei meglepöek a legutolsoban ahol laktam 3x10 m alapterületü volt, 3 szinten, de minden meg volt benne amit egy modern lakástol el lehet várni ( 2 WC, mosogép, szárito, zuhany meg extra fürdöszoba söt a bejárat mellett még maradt egy fedett hely egy közepes autonak is.
Este meg egy filmen láttuk hogyan gyártják a mai napig a japán papirt vagy a szakét ( rizspálinka) Érdekes, mert ezekhez a tradicios munkákhoz rengeteg hely kell. Azaz a lakásra nincs hely a munkához meg szinte korlátlanul van elég és ezt elfogadják!
Amugy a keletiek tér varázsloi a legkisebb helyen is megtudnak mindent oldani ( érdekes ez minden keletázsiai országra jellemzö), igaz ehhez az emberi méretek is hozzájárulnak, az egyik szállodában a lift állitolag 12 személyes, de 4 europai ember teljesen kitöltötte. A lakásokban a plafon ritkán van 220 cm-nél magasabban. Söt a fürdöszobában csak 180 cm ( az szellöztetés, vezetékek stb miatt. )
Ami meg érdekes pár évtizede Tokioban volt egy bombás merénylet a bomba egy szemétládában robbant. Erre megszüntették az utcai szemétládákat, igy az embernek haza vagy egyébb helyekre kell vinnie a szemetét. Ez is átment minden komolyabb gond nelkül és a város csillog a tisztaságtól.

Hát igen, de azért nem vagyok tul biztos a sikerben, az árak miatt. Nem hiszem, egy kapitalzmusban sokág lehet tartani a 20-50%-s árkülönbséget csak azért, mert az egyik csipre Made in USA van irva a másikra meg Made in Taiwan.
(ráadásul egy cegen belül).
Ismerem az amerikai befektetök viselkedését is, mindent meg fognak tenni, hogy ez megszünjön, azt viszont amerikai környezetben aligha lehet teljesiteni, föleg egy olyan gyárban ami már ma is nagyon nagy méretben automatizált. Az USAn belüli piacon talán a vámokkal csökkenteni lehet az árkülönbséget, de ez a világpiacon az amerikai termékek kárára menne.