Micsoda szakszavakat lehet itt tanulni.
Jól van na, nem azért írtam, mert mindent elhiszek. Csak megemlítettem. A vezetékezés az biztos számít, de az elkók borítása az már tényleg a vodoo világa lehet.

Az lehet számit , de ha rendesen átgondolt konstrukciót épitesz akkor az sem számot tevő lehet az tuti .Most nem magam akarom itt fényezni de ha megnézed a canopust akkor láthatod a vezetékek hosszát a táp vezetéke az mindössze 6-7 cm , a jelvezeték az 5cm a hangszóró vezeték az 6 cm , szóval ha ez a vezeték hossz valamit csinál a hangzásba akkor az már érdekes és csak misztikum számba tehető még egy ilyen erősítőnél is mint a canopus.

Amúgy most eszembe jutott valami. Közgazdasági szempontból indokolt lehet ez az ár is. Rengeteg fajta árképzés létezik, a költség alapú csak az egyik. A piacon aszimetrikus informáltság van jelen. Az eladó (ebben az esetben) pontosan tudja, hogy mit ad el, de ha vevőként bemész mondjuk hozzájuk, akkor csak a specifikációkat látod és csak sejtéseid vannak a minőségről, amit még egy meghallgatásos teszt sem biztos, hogy rögtön kiderít (ez tapasztalat utáni termék, mikor megveszed, nem ismered a minőségét, csak ha már hazavitted). Szóval az ár ilyen esetben fontos információ hordozó. Ha olcsón kapnád meg, rögtön gyanakodnál a minőségére (ami pedig ebben az esetben elég jó). Szóval indokolt lehet a magas árazás, nem beszélve arról, hogy nem széria termék, így néhány darab árán kell behozni a költségeket.
Ez persze csak egy fajta fejtegetés és nem biztos, hogy megállja a helyét.
Még egy gondolat. Ez esetben a kategória miatt azon is el lehet gondolkodni, hogy mit veszel. Amikor bemész egy ilyen boltba (mármint Hi-End), akkor valójában nem egy erősítőt keresel, hanem zenehallgatási élményt vásárolsz (az is lehet persze hasznosság a számodra, hogy ultra drága és ezzel lehet kérkedni a haverok előtt). Na mára ennyit a marháskodásból.

Ez igaz. Én inkább általánosságban mondtam, hogy a kábelezés számít.

Egyenlőre még egy sort sem olvastam erről az erősítőről, de megnéztem az ajánlott helyen a fotókat. Abban egyáltalán nincs semekkora borda se. Nagy valószínűséggel a dobozfenékhez kapcsolódik termikusan az "L" profil, így oda igyekszik átadni a hőt. Ehhez képest sokalltam a bordamennyiséget.
De remekül látod, a gyakorlattól kevés meggyőzőbb kísérlet létezik, ezért várom a tapasztalatokról a beszámolódat.

Nos ebben lehet igazság, nem minden ami fénylik.... Na meg hozzá lehet itt venni azt is, hogy esetleg anyag áron tizednyi az értéke az adott készüléknek, de a mögötte levő szellemi munka árát kell megfizetni, hogy az a maroknyi "vackok" miből felépül, az azt a minőséget produkálja mit elvárunk egy zene hallgatása esetén....

Sziasztok!

Az eredeti Heed Audio Canopus erősítő nyáktervén a BD139/140 tranzisztorok nincsenek termikus kapcsolatban a végtranzisztorokkal. Gondolom direkt nem rakták rá a bordára. Az itt látott rajzokon pedig rajta vannak a bordán. Most akkor melyik megoldás a jobb?

Ezt én is így tudtam, de akkor a nagy Canopus-ban miért nem úgy van?

Na erre en is kivancsi lennek, de nem csak a canopusban van igy, hanem sok nagynevu audiofil erositoben is.

Lehet e mögött is valami "misztikum" vagy titkos fortély áll. Az biztos, hogy egy ilyen végfoknál oka kell, hogy legyen mert nem amatőr konstrukció.
Hirtelen arra gondoltam, hogy a végtranzisztorok nincsenek elszigetelve, de látom hogy van csillám és úgy nem is működne.

Ez nekem is szemet szúrt, mert azért általában közös lemezen/bordán szoktak lenni a végtranyók, kicsi nagy egyaránt.
De én nagyon egyszerűen oldom meg a dolgot, mind két konstrukciót megépítem, és kiderül, melyik muzsikál szebben...

Ha ez a "nagyon egyszerű" megoldás, akkor milyen lenne a bonyolult?

Gondolom megkérdezni őket nem érdemes...?

Gondolhatod mennyire örülnek "nekünk" építőknek.

ne menjünk bele...

Általánosságban tudok válaszolni. Az egyszerűség kedvéért nevezzük a tranyókat vég-, meghajtó-, és hőfigyelő-tranzisztornak.
A működésnek az a lényege, hogy mikor melegszenek a tranzisztorok, akkor megváltoznak az elektromos tulajdonságait. E miatt utánállítás szükséges. Ezt lehet "automatizálni" a hőfigyelő beiktatásával, ami a melegedés hatására szintén változó jellemzőket produkál, amit a kapcsolás kihasznál a melegedés okozta eltérések kompenzálására. Eddig a dolog egyértelmű, de aztán jön néhány nagyon is praktikus kérdés, amikben viszont már távolról sincs konszenzus. Ezek nagyjából a következők:
1. Van-e arra garancia, hogy a hőfigyelő-tranzisztor jellemzőinek változása, az arányos a végtranzisztorokéval, illetve egyáltalán szükséges-e a pontos "együttfutás", vagy bőven elég nagyjából kompenzálni.
2. Eltérőek a vélemények arról is, hogy a meghajtó-tranzisztorok hőváltozását kell-e figyelni, mert ez a meghatározóbb, vagy inkább a vég-tranzisztorokat, mert az a fontosabb. Azt hiszem ezt a kapcsolást topológiája is befolyásolja.
3. Végül a legkényesebb kérdés az "együtt" vagy "külön". Ez alatt azt értsd, hogy van aki azt mondja, a meghajtó és a hőfigyelő legyen egyben, egy kisebb lemezen a termikus kapcsolat miatt, és a végeket ettől gondosan el kell választani, hogy azok melegedése ne fűtse vissza a meghajtókat is (perzse előbb utóbb is beáll egy hőegyensúly, csak arra sokkal többet kell várni. És van aki éppen azt mondja, minden legyen egyetlen bordára csoportosítva, mert csak így érhető el a félvezetők közel egyenletes hőmérséklete, méghozzá viszonylag nagy hőtehetetlenséggel, ami kimondottan szerencsés ilyen esetekben. (Én ezt az utóbbit tartom helyesnek)

Ezek alapján a „gyári” canopusra visszatérve két dolog lehetséges. Vagy elhibázták a dolgot, és nem figyeltek oda, mert azért ne feledjük, eléggé megnehezíti a nyáktervezést ha a félvezetők helye eleve kötött. Vagy még az is lehet, hogy ez a kapcsolás kimondottan érzéketlen a melegedésre, és mivel egyébként is egy „gyufáskatuja” méretű kis dobozba van belegyömöszölve az erősítő, arra gondoltak, hogy majd a bezárt levegő „összemelegíti” a tranzisztorokat.

(bakos13gab-nak is)
Én már többször beszéltem telefonon Huszti Zsolt-al (részben Ő a Heed Audió), aki rendkívül készséges volt, nagyon nyitott, még a legkézenfekvőbb kérdéseimre is kimerítően válaszolt, egyszóval akarva se tudnék rosszat mondani róla.

Érdekes elgondolás!
Na én ezért szeretném kipróbálni, melyik a jobb.
Úgy is van egy rontott panelom, mire fordítva kéne beültetni a tranyókat, pont kapóra jön, hogy külön szedjem őket. Azonban itt jöhetne az szóba, ha nem a panelon van a tranyó, hanem oda vezetéssel kapcsolódik, akkor az is befolyásolhatja a hangképet....
Ezernyi itt a misztikum :nemtudom:

Komplettre szereltem a panelt. Most se ment simán az élesztés, de miután kicseréltem egy szakadt elkót a T7 bázisán (ha jól emlékszem ott volt), mindkét oldal hibátlanul működik.
Elvileg alulról is lehet huzalozni (a design kedvéért), de ezt még nem döntöttem el. Mintahogy azt sem, alá vagy mögé fogom-e tenni a trafóját.

Nekem nagyon tetszik,szép munka!Én tuti alulról huzaloznám.
A nyákot lekented valamivel?

Szerintem is nagyon jól sikerült, főként a potméter megoldása tetszik. A kérdésem az lenne, hogy a borda alatt a lyukak helyett nem lett volna célszerűbb egyszerűen egy nyílást vágni, vagy az nagyon elgyengítette volna a nyáklemezt?

Lyukakkal sokkal perverzebb..Amugy szerintem valóban elgyengítette volna

Ez egyre szebb lessz , gratulálok , a dobozolás hasonló képpen történik mint az előző verziónál , vagy gondolkoztál egy csöppet bátrabb történeten ?

Nagyon szuper lett a cucc. Jól mutat a zöldben.

A Canopus elé milyen potit tettetek? A nyákterv már kész van, az alkatrészek nagy része is megvan, csak a potit nem tudom milyet vegyek.

Szia Alkotó!
Milyen elektroncsövet használsz?
Egyébként gratula az erősítőhöz nagyon profi .

50-100K ohm amit a pénztárcád megenged !
Általában bontásból kitermelt jó öreg potikat használok mert azok még a mai napig jobb minőségűek mint amit most lehet kapni , jó kivéve a több ezer forintos potmétereket .
Nem a HTA-30 akartad megépíteni ? vagy azt is csak előbb a canopus , nem lebeszlni akarlak a canopusról de a HTA-30 az azért sokkal korrektebb hangképet produkál, bár kissebb teljesítmény .

Ezek szerint akkor a HTA-30-al érdemes indulni. Megfogadom és ha túlélem a szerdát, akkor nekiállok a kivitelezésének.

Hogy mivel érdemesebb ezek közül indulni azt mondom a canopus , mert akkor már a HTA az még kellemesebb meglepetés lessz , most az egyik ismerősöm megépítette a HTA-30 -at és neki egyenlőre nem jön be a hangja , hogy miért majd kiderül !
Anno én a tranziszoros előfokot tartalmazó HTA-át építettem meg , és már az elvarázsolt , azután felbuzdulva a sikeren , a Zoli /CHZ/ tervezett hozzá egy elektroncsöves impedancia illesztőt amit az eredeti kapcsoláson egy két tranzisztoros dolog volt hivatott ellátni .
Nos ez lett aztán nálam a N1 , a canopust ez után tudom csak besorolni valahol jó messzi .
Azt tudom javasolni mind kettőt meg kell építeni és meg kell hallgatni és utána dönteni , mert szerintem mindenkinek más és más ami bejön !

Én arra leszek kíváncsi, hogy a jelenleg még fapados GU-50 SE-hez képest mit produkál (no meg persze a JLH-hoz képest).