Annak a státusz lednek a kapcsolásban mindig égnie kellene, kb 5mA körüli áram folyik rajta, ami egy lednek elég. Ahogyan korábban is írták, azt nem tudod megtenni hogy egyszerűen valahova bekötsz egy LED-et ami az áramkorlát elérésekor kigyullad. Ahhoz kicsit több módosításra lenne szükség a kapcsolásban. Persze ha tovább bővítgeted akkor eljutsz oda hogy csinálhattál volna egy LPSU-t is.

Oké, hogy nem értek hozzá, de én ezt beraktam a tinába, mert sokaltam a led előtét ellenállását. Abban akkor gyúlt ki a led, ha rövidrezártam a kimenetet.

Van külön áram és feszültség mérő, csak jó lett volna egy led, mert azt hamarabb észreveszem, meg nem kell figyelni.

Legyen külön egy feszültség és egy áram kijelződ és amikor a beállított feszültség esni kezd (elérte a beállított áramot), onnantól dolgozik áramgenerátoros üzemmódban.

Röviden: Szerintem sehova...

Üdv!
Megépítettem a lenti kapcsolást. Kérdésem a következő. Hová kellene egy ledet betenni ami mutatná, hogy áramgemerátoros módban van?

A you Tubon vanerröl a kapcsolásrol egy video(házilag készült labortápegység)cimen.Nézd meg,4részes nagyonjo.

Az áram potit maxra tekerve az R_Imax trimmerrel beállítható a kívánt áram (2A is). Le is kapcsol a kimenet ahogy kell. Ha megszüntetem a rövidzárat és tekerem visszafele az árampotit már kb.a háromnegyed állásánál 0V lesz a kimeneten. Ezen poti állás alatt alatt nem tudok kimeneti feszt állítani.

Igen. Vagy méred a feszültséget a söntön, de ahhoz a sönt értélének pontos ismerete is kell, szóval azt is megméred és abból számolsz áramot.

És hova kötöm az ampermérőt? A rövidzárba?

Teljesen mindegy hogy hány voltra állítod, állítsd mondjuk középre, a kimenetet pedig rövidre kell zárni. Már nem emlékszem, hogy az R_Imax értéke mennyi, de lehet hogy az nulla ohm a 2,5A esetén. Oda akkor kell csak ellenállás, hogy ha az áram potit maxra tekerve rövidzárban nagyobb az áram mint 2A.

Szia!
A max. kivehető áramot hogyan kell beállítani? Az tudom, hogy az R_Imax ellenállással, de közben mivel terhelem a kimenetet és hány voltra állítom? 2 A max. I-t szeretnék beállítani.

Köszönöm!

Akkor lehet én értettem valamit félre? Csak a GeeLee által feltett kapcsolásról volt szó.
Mire gondolsz amikor "arról beszéltem"-et említesz?

Én arról beszéltem, azt hittem arról van szó.

Ebben a kapcsolásban nem ezek az ellenállások "figyelik" a kimeneti áramot. A negatív ágban van erre két párhuzamos ellenállás.

Egy általános felhasználás esetében lehet hogy sehogy. Igazából nem is kellenének azok oda, azért szokták betenni, hogy a párhuzamosan kapcsolt eszközökön segítsék az egyenletesebb árameloszlást. Ha ez netán teljesül, és folyik mondjuk 1,2A egy egy áteresztőn, akkor 0,1 ohm esetén 120mV fog esni rajta, 0,47 ohm esetén pedig 564mV.

Mivel nincs a kapcsolásban mérőműszer, így nagyjából mindegy is. Azon a söntön eső feszültség, és a referencia feszültség különbsége fogja működtetni az IC áramhatárolóját.
Azért, hogy ezt állítani lehessen, ezért a poti egyik végére a referencia feszültség, a másikra a söntön eső, az átfolyó árammal arányos feszültség kerül. A potméterrel ennek arányát lehet változtatni.
A
Ha a sönt értékét a felére veszed, akkor ez az arány állíthatósága eltolódik, lehet, hogy kiesik az állíthatóság tartományából. Ezekután lehet, hogy még használható lesz, az elvárásodnak megfelel, de lehet, hogy újra kell számolni a potméter áramkörét.

Szia!
Hogyan változnak ennek a kapcsolásnak a jellemzői, ha a 0,1 ohm-os ellenállások helyett 0,47 ohm-ot használok?

Picit átépítettem a labortápom. Eredetileg analóg árammérőt kapott mert annak nem kellett segédtáp és mert amúgy is szeretem az analóg műszereket. Tudom vannak más előnyei is, viszont kényelmetlen volt mindig elővenni a multiméteremet mert 90%-ban olyan dolgokat tápláltam meg vele, amik 100 mA alatt fogyasztanak és azokat meg azért nem igazán lehet a kívánt pontossággal leolvasni. Szóval a rest kétszer fárad, hát gyárthattam újra az előlapot, ami kézi szerszámokkal azért sok idő. Meg persze készíteni kellett egy külön tápot is, de az szerencsére még bőven elfért a dobozban. Az árammérőnek beépített bontott panelműszer az 1986-os gyártású és az alapja egy MC14433P IC amit azért tudok mert kérésemre a manuálját fél órán belül elküldte az Amplicon cég ami még mindig létezik. És végre a rövidzár gomb is az áram-állító oldalra került mert most végre sikerült nem a rossz oldalát lefújni az előlapnak.

Relés előválasztó , nekem is van gyári tápom abban is ugyan ez van .

Értem köszönöm mind kettőtöknek

Ha én csináltam volna, akkor váltana a trafó szekunder feszültégei között, hogy ne melegedjen annyira az áteresztő tranzisztor.

Valoszinü a trafon több kiágazás van és igy csökkentik a táp tranzisztorain a veszteséget.

Sziasztok!

Gyári nem általam épített labortápban, amikor tekerem a fesz állító potit kb 7v,14v, és 24v környékén kattan egy relé az mi célt szolgál?

A szöveg magárt beszél -remélem-.

Hülye vagyok, rosszat linkeltem.
Erre gondoltam.

Milyen módosításra gondolsz?
A kapcsolás alig változott az idők során.
Finomszabályozható lett az áram és a feszültség is, illetve megvalósult a FET többszörözés lehetősége.

Sziasztok!
Ezeket a módosításokat továbbra is ajánlott elvégezni?

Elbizonytalanodtam. Amire válaszoltál ott egy LM324-el működő tápról van szó, de a 723-at említed.
Szerintem ha egy tápegység képes stabil és állítható kimeneti feszültséget szolgáltatni (feszültséggenerátoros üzem), illetve képes áramgenerátoros módban is működni (állítható a kimeneti árammaximum), akkor már hívható labortápnak.
De! és ez egy fontos DE. Nagy különbség lehet abban, milyen szélesek a határok, és milyen stabilak a működési paraméterek.
Nyilvánvalóan az igények is eltérőek, de az amatőrök körében sok esetben nincs szükség nagy pontosságra, és komoly előny lehet az olcsó elkészíthetőség.