Én is arrol beszélek. Soha semmi bajom nem volt velük.

Azért az, hogy 723-as táp elég relatív. Én ezen a klasszikus 723-as tápot értem, nem azt amihez itt feljebb panelt mutogatnak mert abban ugye a 723-as semmi mást nem csinál, mint ő a referencia feszültség.
Nekem a klasszikus van, abban mindent a 723 csinál, annak azért annyi szépséghibája van, hogy egyrészt a belső referenciájának kell pár perc míg beáll, addig a kimeneti feszültsége mászik, illetve az áramkorlát első szabályozó eleme egyetlen tranyó a tokon belül, aminek a nyitófeszültség változása szintén beleszól az áramkorlát értékébe.

Az alaptulakdonsága a 723-snak, hogy 2,0 Volttol indul. Ezt csak ugy lehetne kiküszöbölni, ahigy a kinaiban is van meg talán Alkoto kolléga megoldásán is, hogy eltolod a tápot minusz 3-4 V-ra.
De a sokéves gyakorlatom alatt alig kellett 2 Voltnál kisebb feszültség.

Igazából működik, terhelésre is szépen tartja a feszültséget és az áramkorlát is működik.
Viszont üresjáratban nem lehet 0-ra állítani a feszültséget csak terhelve. A feszültségállítás lomha várni kell 2-3 másodpercet mire beáll. A legnagyobb baja az volt, hogy kikapcsoláskor a teljes 30V megjelenik a kimeneten amíg ki nem sül a kondi. Lehet a 723 hamis, mert olvastam ilyet is, fémtokos lenne a jó. Illetve közre játszhat a tapasztalatlanságom is, mert igencsak kezdő vagyok. Hiába végeztem elektrotechnikusként, mást dobott az élet és 23 évig nem foglalkoztam vele, most pár hónapja kezdett el érdekelni.

Írtam emailt!

Eddig soha semilyen gondom nem volt a 723- s táppal. A jelenlegi is már vagy 30 éves. Az elödje még a 70-s évekböl származik az akkor kaphato magyar 723-ssal DIL házban ( a TESLA csak fémházas verzioban volt. )
Akkor még nyugatihoz nem igen lehetett hozzájutni.

Ha kötődsz a 723-hoz, akkor a régi Elektorból átvett Rádiótechnikás labortáp is véleményezhető a választásnál.
Most már ehhez is tudok a melléklet szerinti panelt adni ha az szükséges.

Köszönöm mindkettőtöknek!

A bss-es rajzok nem éppen vannak a helyzet magaslatán. A 723-ashoz találsz a topikban egy rajzot, amit én tettem fel nyáktervvel és egyebekkel együtt, az gond nélkül működik évek óta több példányban.

Az LPSU-t javaslom megfontolásra. Ezt Proli007 tervezte, sok példányban jól bevált, és minden szempontból kifinomultabb megoldások jellemzik.
Ha elég az 1A-es maximum, akkor az 50V/1A-es határhoz elegendő 1 áteresztő elem, szükségtelen a 3-szorozás.

Sziasztok!
Megépítettem egy 723-ra alapuló 30V 1A tápot amit a BSS-en találtam. Sajnos nem vagyok vele teljesen elégedett, a fesz.szabályzás is lomha, lehet a 723 is hamis. Szóval inkább hanyagolom.
Visszalapozva találtam itt egy kapcsolást ami nagyon szimpatikus az egyszerűsége miatt. Lásd csatolt kép.
Viszont olvasom hogy ezzel is voltak problémák.
Igazából csak az lenne a kérdésem hogy most melyik az utolsó Alkotó féle táp? Mert már teljesen elvesztem a revíziók között.
A 2.7.4-v2 lenne az utolsó? Vagy ennek is van javított változata?

Ok, köszi !

Findert. Mivel ezzel dolgozunk eleve. Van 16A DC is. DC-nél az ívoltással kell vigyázni. Ha kevés az ív útja, két érintkezőt sorba kell kötni, vagy akár hármat is.

És ez nem okoz gondot pl. nagyobb áramfölvételű áramkörnél ? Mekkora relét tettél be ?

Igen. Nálam egy 2 morzés relé kapcsol .

Sziasztok!
723 IC alapú labortápoknál van-e lehetőség a kimenő feszültség lekapcsolására ? (Bevallom, nem olvastam végig a topikot, inkább csak a kapcsolási rajzokat nézegettem)

Szia!
Számítsd ki, a "H4"-es izzód hány ampert vesz fel 12 voltról, ha ismered a wattját, ebből az ellenállását ( pár ohm lesz ).
Utána " nagyon messziről" láthatod, 1.25 V/0.8 A hány ohmot képvisel ( 1,6....)és nem fogsz csodálkozni.
Tegyük még hozzá, hogy a "hidegellenállása" még kisebb is valamivel a "világítós" szituációnál..

Sziasztok! Megepitettem ezt az egyszeru aramkort, tudom labortapegysegnek gyenge, de nekem most okes. Kovettem a kapcsolasi rajzot minden szempontbol. Van egy erdekes jelensegem. A potmeter letekert allapotban es van terheles a kimeneten, akkor 0.8A allando aramfelvetele van, amit persze elfut. Oke mas tranzisztorok, bd140 es tip3055. Szerintetek mi lehet az oka? A terheles egy h4 es izzo letezik, hogy az 1.25V ami a kimeneti minimum akkora aram folyna az izzo fele?

Üdv mindenkinek. Megépítettem az Alkotó félek 2.7.4 tápegységet. Tökéletesen működik. Azt szeretném kérdezni hogy 4db 2N3055 tranzisztor alkalmazásakor kell e valami módosítás a kapcsolásban.

Ha megmondod mi kell, szerintem sokan vagyunk itt, aki tud segíteni. Pont ezért jó a közösség.

Mint írtam, a programozás sajnos (egyenlőre) messze áll tőlem.

Ha megoldod, hogy MODBUS, vagy más buszos információként legyen meg a feszültség, áram stb. adatod, akkor egy HMI-t is fel lehet rá tenni, ami 86x86mm. Programozunk ilyeneket 4"x4" méretben, azt teszel rá amit akarsz és touchos. 480x480 vagy 720x720 pixel.

Nekem is ilyen van a tápomban már vagy 5-6 éve. Igaz, csak feszmérő, mert a mérőelőtét, söntváltás gombbal és relével van belül megoldva.

Nézd az elvárásaim a labortáprol eléggé egyszerüek. Adjon megfelelö stabilitásu kimenetet, megfelelö áramot és azt mutassák a müszerek. Ha ettöl több kell, akkor már elö kell venni a sokkal pontosabb müszereket - szkop, precizios feszültségmérök stb. De hányszor kell ilyen?
Ráadásul a labortáp csak a fejlesztéshez kell, a kész cuccban amugy is más táp lesz, más jellemzökkel stb.
A 723-s a kora ellenére meg mindig szerintem nagyon jol müködik, akár áramgenerátoros üzemben is. Az egyetlen gond, hogy csak kb 2V-tol indul, de eddig nem igen kellett 2 Volt alatti kimenet.

Nem akarok meddő vitába menni az SMD kontra THT kérdésében. Nincs abszulút jó válasz rá, elfogadom, hogy másnak más szempontok a fontosak.
Én , amikor egy kapcsoló üzemű DC-DC konverter esetében azon gondolkodom, hogyan lehetne a current loopot még jobban csökkenteni, hogy átmenjen az EMC-n, és már a TQFP tok kivezetései is túl hosszúak, akkor nem tudok nem SMD-ben gondolkodni. Muszáj ezt a technológiát használni még protónál is. Akinek soha nem volt ilyen gondja, az szerencsés (lehet, az sem érthető, hogy miről beszélek), és annak nyilván kényelmesebb a jó öreg THT. Jobb hűteni, jobb forrasztani, jobb módosítani. Viszont az újabb cuccok (értsd: félvezetők) már nem érhetők el ilyen tokozásban. Akkor már kell a kompromisszum.
Ha pedig van egy jól bevált régi labortápod, akkor becsüld meg! ... Bár néha jöhet egy olyan igény, egy funkció, amit nem tud a régi műszer. Akkor nem bujkál benned a kisördög, hogy vajon tudnál-e jobbat építeni?

Erre pedig (pl. szoftver írása) az a megoldás , hogy keresni kell egy emberkét, aki abban jó, ami neked nem az erősséged.
Én is gondolkodtam egyedi labortáp építésében, megvettem több tápegységre való alkatrészt is, de mindig van más, ami sürgősebb, így már nehezen állok neki NYÁK tervezésnek, beültetésnek. Viszont egy szoftverre sokkal jobban van időm, ahhoz még a pákát sem kell bekapcsolni.

Ez a honlap egészen jó, itt lehet hasonló érdeklődésű és vállalkozó embereket találni. Azt, hogy fejlesztők nem teszik közzé a forráskódjukat, nagyon sajnálom, de megértem. Pl. Skorival volt ilyen jellegű beszélgetésem itt az oldalon. Ő röviden elmagyarázta, hogy miért nem publikálja a saját forrasztó állomása forráskódját.

Egy szoval sem vontam kétségbe ilyen eszközök létezését, de gondold el mennyi nyüg van ilyesmikkel, mindegyiket valahol be kell épiteni a táp áramkörébe ( anélkül, hogy azt befolyásolná), mindegyiket ujra kell kalibrálni, és mindig megmarad a kétség ha rosszat mutat, hol is a hiba. Végül odajutsz, hogy megbánod minden ilyen cuccot meg idöt amit erre költöttél.
Az én tápom már jo 20 éves. Még 723- sokkal. A mérések már abban is 4 digitális müszerrel történnek, eredetileg 4 mutatos volt). Valamennyi müszer külsö dugasztáppal megy. És elég megbizhato, habár az elsö digitális müszerek LCDk voltak, annak minden nyügével - panelmüszerekröl van szo amik nagyon érzékenyek a panelba vágott lyukra. Végül olyan nagyra reszeltem, hogy szorulás nélkül menjenek a panelba és egy egy csepp ragaszto tartja. Késöbb LED müszerekre cseréltem.

Igen én is átmentem itt ott az SMDbe, de azt is nézd meg mennyi gonddal jár föleg amatör körülmények között az SMD használata. Sok alkatrészen még az értéket, tipust sem lehet leolvasni. Amig megveszed öket a gurtnin addig nincs is baj, de amikor kisérletezni kell, alkatrészt cserélni, akkor már gyakran olcsobb a maradékot a szemétbe dobni, mint kideriteni mi micsoda.
Szoval messze nem annyira rózsás a hobbi jövöje, mint aminek sokan gondolják. (Föleg ha a fiatalabb hobbistákra gondolsz.
Az SMD nagyon jo ha sorozatgyártást tervezel, de a hobbi ritkán szol a sorozatgyártásrol. ( csak a beültetö gép programozása akár több napos munka is lehet, söt gyakran kell kisérletezni is. ).
S mondjuk meg öszintén valoban kell-e a hobbikészülékek sokaságába az SMD méret?

Ha megvan a program, tehát publikus akkor az már nem gond. De írni biztosan nem tudnék! Pontosan ezért kerestem, már meglévő megoldást De természetesen tiszteletben tartom, ha valaki nem teszi közzé a munkáját, ha van rá hajlandósága, hogy esetleg ellenszolgáltatás fejében átadja, akkor azt is kifizetném.
Jöhet az SMD is, bár nem rajongok értük, de mint írtad Te is a korral haladni kell(ene).

Igazad van, de azért ez nem olyan probléma, amitől meg kell ijedni.
JZoli: A mikrokontrollerhez (nem processzor!) tényleg kell némi tudás, de ez nem agysebészet, és pénzben sem olyan óriási. Vannak előre megvásárolható mikrokontrolleres modulok, így még SMD-t sem kell forrasztani. OK, programozni kell őket, de ha egyszer belejössz, nem tudsz élni nélküle.
Massawa: vannak izolált dc-dc konverterek már kb. 1500 forinttól. Hall-elemes árammérők, amik szintén izoláltak, bár nem mA pontosságúak. Viszont vannak árammérők, amik lehetnek mA pontosságúak, és megmérnek akár 30-40V "magasságban" is áramokat úgy, hogy az IC 3,3V-ot kap, és közvetlenül csatlakozik a mikrokontroller AD bemenetére (pl. INA180, INA240, stb.).
Feszültséget tudsz mérni egyszerű ellenállásos fesz.osztóval tápfesz felett is. Vagy akár használhatsz power monitort is (pl. INA236).
Tudom, hogy ezek már bonyolulttá teszik a tápot, de fejlődni kell. Én régen féltem az SMD-ktől, ma már hülye lennék THT-t használni, mert a jobb cuccokat nem kapod meg, csak SMD-ben.

Sokkal életszerűbb lehet megcsinálni a méréseket (A/D konverziót) az áramkörön belül, saját tápjáról, majd a digitális jeleket földfüggetlenítve továbbítani!