Fórum témák

» Több friss téma
Fórum
Keresés
Lapozás: OK   185 / 262
(#) mpisti válasza Gabeszom hozzászólására (») Máj 25, 2011
Szia!
Sajnálom a veled történteket. Nehezen fogsz tudni a szolgáltatóval megegyezni,vagy nagyon jó ügyvédet kell szerezned. A szakmai kérdésedre válaszolva:
minden motorral hajtott háztartási gépre(mosógép;hűtőszekrény;fagyasztó;keringtető szivattyú stb... csak valós szinuszos invertert szabad használni. de a minimális inverter teljesítmény az egyidejűleg üzemelő motorok teljesítményének a négyszerese meg kell hogy legyen, egyébként előfordul,hogy pl. a hűtő nem fog tudni elindulni. Világítási, és egyéb célra jó a sima szünetmentes is.
Egy háztartás energiaigényének fedezésére sem a 12V, sem pedig a 24V-os rendszerű inverter nem jó. Oda 48V-os,vagy magasabb feszültségű kell, lényegesen jobb hatásfokkal dolgoznak,mint a kisebb feszültségű típusok.
A 3 fázisú üzemet inverterről felejtsd el. Az már az az árkategória,amiért házat lehet venni villannyal együtt.
(#) kadarist válasza athor77 hozzászólására (») Máj 24, 2011
Szia!
Módosítsd így ezt a kapcsolást, mert védelem nélkül könnyen tönkremegy a CMOS-IC és a kimeneti feszültség sem lesz elegendően nagy. Egyébként hová kellene a fojtó?
Egy szinuszos változat: Bővebben: Link
(#) athor77 válasza Izeg. hozzászólására (») Máj 24, 2011
Ezt az invertert néztem ki és ebbe kellene.
5A körüli kéne tudnia hogy ne melegedjen nagyon.
1-2 max 3A ral használnám.
(#) btoti hozzászólása Máj 24, 2011
Gulyi88, Pucuka:
Még csak elmélet (készülget a rendszer), de szerintem nincs ebben hiba.
4m/s-ál fék ki, túlpörög 5-10%-t, műterheléssel visszafékezés, szinkronozó automatika bevág, a hálózat hatalmas tehetetlensége tartja a szinkrongenerátort fix fordulaton (Szinkr.generátorok párhuzamos üzeme - VER, a tsr tartomány is egyszerűen optimalizálható). A fesz. azonosságot maga a hálózatvezetett gerjesztésszabályzó biztosítja. Nem PM generátorról van szó. 0,5-1 m/s-s átlag szélsebességnyi hiszterézist kell beállítani 4m/s körül (ez a beszabályozás része), és már nincs is mágneskapcsoló csattogás (prellezés). A fesz. villódzás mértéke 50kW alatti erőműveknél nem előírás, mint az sem, hogy mikor, hány mosógépet, akár 10-30kW-s klímagépeket kapcsolhatunk a hálózatra.
Nem találmányról, tömegesen használt alkalmazásról van szó. Nyilván nem ok nélkül, de a konkrét áramkörökről nagy a hallgatás. Itthon pedig inverter őrület van, amivel semmi bajom, csak nekem más kell.
Konkrétan a szinkronozó automatika áramkörhöz keresek most segítséget. Ezúton is kösz az eddigieket!
(#) Peter65 válasza örökagyaló hozzászólására (») Máj 23, 2011
Szia!
Gratulálok a visszarajzoláshoz. Gondolom nagyon fárasztó és idegtépő lehetett.
Köszönöm, hogy megadtad a rajzoló program nevét, eddig még nem használtam ezt.
Szerintem is a VR1 a 230V-os oldalon a kimeneti híd kapcsolási frekvenciáját állítja, az értékek alapján kb. 100Hz-cel jár, így kimenetek összességében 50Hz-cel kapcsolgatnak.
Néhány visszarajzolási hiba valószínűleg becsúszott; Az alsó "220 AC ki" kivezetés valószínűleg a közelében lévő két fet D illetve S lábára csatlakozik, és nem az IC 1-es lábára. A 12V-os oldalon lévő SDC7500 csak úgy tud működni, ha az 5. és 6. láb nincs a GND-re kötve. A D128-as tranyók valószínűleg PNP típusúak, mert másképpen nem képesek a 12V-os oldalon lévő fetek kikapcsolását segíteni.
Ha nem haragszol, megkérem a többi fórumtársat is, hogy segítsenek megtalálni a többi esetleges elrajzolást, mert hasznos lehet egy jónak mondható inverter rajz.
Az eredeti problémádra visszatérve. A kapcsolás szerintem kettő helyen is figyeli az áramot. A 12V-os oldalon az R71-R72-vel, a 230V-os oldalon az R15-tel. A 230V-os oldal talán könnyebben kizárható; ha leméred az IC-nek a 2. lábán (R3 ellenálláson) a feszültséget, és kisebb és nagyobb terhelés mellett megméred a 1. lábon mérhető feszt, elvileg a 1. lábon mindig lényegesen kisebbet kell mérned.
A 12V-os oldal kialakítása lényegesen bonyolultabb. Egyrészt szűrés után be van kötve itt is az 1. és 2. lábra és és a 15. és 16. lábra csatlakozó komparátorokba, másrészt s műveleti erősítőkből is fel van építve korlátozó áramkör. Ha itt nincs visszarajzolási hiba, az R35 trimer lehet akár az áramkorlátot beállító potméter is.
Szerintem elsőre mérd meg a 230V-os oldalon az IC-nek az 1. és 2. lábán a feszültségeket különböző terhelésekkel, és az eredmény függvényében lépünk tovább. Vigyázz, mert valószínűleg csak 1V körüli értékeket fogsz mérni, de 230V-os potenciálon.
(#) pucuka válasza btoti hozzászólására (») Máj 23, 2011
Nekem is rég volt, elhiheted. Javaslom, hogy nézegesd a pll áramkörök adatlapjait, abból sokat lehet tanulni, vannak alkalmazás példák is. Ha a VCO adja az inverter alapfrekvenciáját, akkor már csak a PLL lock jelre lehet kapcsolni, persze figyelemmel arra, hogy a fázis eltérés pontosan 90 fok.
A PLL hurok lényege, hogy van egy feszültségvezérelt oszcillátor, aminek a frekvenciáját, majd a fázisát addíg változtatjuk, amíg a hibajel képző kimenetén a hibafeszültség zérus nem lesz. Ekkor egy komparátor kimenete mondjuk magas szintre vált, és jelzi a lock állapotot. Ezzel lehet a rákapcsolást vezérelni. A 4046 os IC ben minden benne van, amire szükség van, csak a kimenő jeleit kell használható szintre erősíteni.
Bővebben: Link
(#) btoti hozzászólása Máj 23, 2011
Csak belekotyognék ebbe a trafós generátorfesz. növelésbe, bár már többször felvetődött ugyanezzel a végkicsengéssel. Leszögezem, hogy Gulyi88 zárómondatával értek egyet:
"Gyakorlati szempontból semmi értelmét nem látom ennk a megoldásnak."
- Kiváncsi lennék egy 20 Hz-20 kHz tartományban "csak" +/-3db-n belül (ez csak kétszeres teljesítmény viszony) lineáris kimenőtrafós hf. erősítőre!
- Legalább ennyire egy tisztességesen végigszámolt, és nem találgatott trafóméretezés végszámaira a várható generátor frekv. tartományában. (pl. hatásfok és fesz.áttétel ingadozás a frekv. függvényében)
- Nem hinném, hogy egy min. hiperszil magos, osztott tekercselésű 3fázisú trafó elkészítése egyszerűbb, olcsóbb, mint maga a generátor áttekercselése, vagy fesz. növelő inverter készítése, ha már sehol nem lelni egy eleve 48V-s generátort.
(#) guliver83 válasza Thom_88 hozzászólására (») Máj 22, 2011
Úgy látom nem nagyon ír senki árat a gépedre.
Hegesztő inverter MMA TELWIN Force 145, szett
Ez egy új db 70 ezer Ft az ára.

Egyéb Hegesztő berendezés egyenárammal való kézi hegesztésre bevont elektródával (MMA).

Alkalmazható pálcák:
* rutilos
* bázikus
* rozsdamentes acél
* öntvény
A berendezés fő jellemzői:
* az ív nagy stabilitása a tápfeszültség ingadozása esetén
* kis súly
* kis méret
Beépített védelem:
* túlfeszültség/alacsony feszültség
* túlterhelés
* túlmelegedés
* túláram ellen
* +/- 15%-os generátorvédelem
Főbb jellemzők További funkciók/lehetőségek:
* Arc Force
* Hot Start
* Anti Stick
Szabályozható hegesztőáram:10-130 A
Áramerősség (max.40°C): 7% 125 A
Tápfeszültség: 230 V / 50 Hz
Max. teljesítményfelvétel: 3,5 kW
Min. generátor teljesítmény: 5 kW
Méretek: 300 x 125 x 225 mm
Súly: 5,5 kg
Elektróda átmérője: 1,6 - 3,2 mm
Üresjárati feszültség: 72 V
Max. áramfelvétel: 27 A
Ventillátorral szerelve
Tartozékok * műanyag koffer
* MMA hegesztőtartozékok
(#) Peter65 válasza kisedison hozzászólására (») Máj 22, 2011
Szia!
Lehet tudni, hogy mihez kell ez a nagy teljesítményű inverter? Ilyen teljesítmény szinten nem szokásos a 24VDC, mi az ami miatt ez kell? A problémát, mint ahogy a többiek is utaltak rá, az 1000A körüli áram okozza. Ezt viszonylag kis maradék feszültséggel kell megoldanod, különben kW nagyságrendű disszipációval kell számolnod. Ilyen nagyáramú fet modul nem könnyen elérhető, valószínűleg olcsóbb, ha egy-két tucat fetet párhuzamosan kötsz. A konstrukció is nagyon fontos a jó működéshez. A nagy áramok változás már kis induktivitásokon is jelentős túlfeszültségeket hoznak létre. Lehet ilyet csinálni, de ha lehet inkább el kellene kerülni.
(#) gaspa válasza JQJ hozzászólására (») Máj 22, 2011
Helló JQJ.
Pillanatnyilag addig jutottam,hogy felszereltem a fogasszíjáttételeket és a generátort,ezzel vége is a "virágbolti szélforgó" időszaknak,amikor már 1m/s -nál is forgott.Most 3m/s-nál kezd forogni és 2-nél megáll,talán 5 fölött már lead valamit.A kínai inverterem a vámon akadozik,ha megkapom és a szél is kegyes lesz,néhány mérést csinálok.A teljesítményt lehet mérni a generátor után is,de ott két változóval kell foglalkozni,inkább a visszatápláló inverter után mérem az áramot egy Hall áramszenzorral,itt legalább a feszültség fix és az egész rendszer összes vesztesége benne van a mérésben.Az adatrögzítőm 4 csatornás analóg,de a későbbiekben mindent digitalizálok és ezzel csak grafikont rajzolok.Az adatrögzítésre várni kell,most az elsődleges feladat a betáplálás intézése,ami rögös útnak tűnik.A kereskedő ahol az SMA invertert veszem vállalja az intézés, lehet hogy megbízom ők ezt az utat feltehetően már"meggereblyézték".
(#) gaben62 válasza Remci hozzászólására (») Máj 22, 2011
Nagyon egyszerűen tekerhetsz magadnak egy ilyen inverter trafót.
Szűkség van rá egy Pc.táp Ei vasmagjára kb4,5x4cm. méretű, de ahhoz hasonló Um vasmag is megfelel.
Amennyiben ráfér primernek 20-22T, 0,6-0,67mm. ből. és szekundernek 280-360T. 0,18-0,22mm.átm. dupla Cu-Z,-t, új huzalt használj! /ne üssön át/
Az ák. meghajtását multivibrátorral 2db,tranzisztor +kapcsoló tr. vagy pedig 555Ic. +But 18A, és társaival old meg, ez a legjobb hatásfokú, és viszonylag olcsó kapcsolás.
Már 10-12V-ról működteti 18-20W-os csövet.
(#) btoti válasza JQJ hozzászólására (») Máj 22, 2011
... cseréld le a 0,4-s trafót néhány millióért, no meg a fél település elrohadt 50 éves Aludur légvezetékét (esetleg elengedik az ennek már csak néhány százalékát kitevő hálózatfejlesztést). Persze ez csak akkor műszaki akadály, ha mi akarunk betáplálni - ami ráadásul csökentené a hálózat terhelését, a veszteségeket is. Ameddig ő ad el áramot ugyanezen a szétrohadt hálózaton, nem gond a 20-40%-nyi veszteség - kifizetteti a villanyszámlában. OKOS!
Bizony elég görcsös fába vágtuk a fejszénket, de nem reménytelen - izzadós lesz! 20 évnyi villanyszerelőipari éveim alatt elég sokszor találkoztam az Áramszolgáltatók "kiskirályságával", de kisebb-nagyobb kompromisszumokkal midig sikerült kiegyezni. Igaz ott soha nem magamat, egy eltaposható magánembert képviseltem. Még, ha eladták volna, de odaajándékozták a hálózatot néhány aktatáska privatizációs jutalékért - ennek ellenére a mai napig kefizettetik a hálózatfejlesztést is.
Első körös levélváltás szerint ennek ellenére bizakodó a hozzáállás. Nekem fő gondom az Áramszolgáltató által is befogadandó szinkronizáló automatika (nem műszaki, befogási okok miatt). Én szinkrongenerátoros direkt betápláláson izzadok - kiesne az inverter ára is, nem csak az akku telepé.
Tyúklépésekkel, de haladok. Jogi akadálya a hálózatba táplálásnak 50kW-ig már nincs, csak ez a "műszaki okok miatt...", ami 10 paragrafusnál is erősebb. Olyan, mint az Építési naplók "műszaki szükségességből..." kulcsmondata. Végülis ugyanabból a korszakból maradtak ránk.
Nem adjuk fel!
(#) JQJ válasza btoti hozzászólására (») Máj 22, 2011
Hálózatba táplálás....
Szerintem mindenképpen ez a leggazdaságosabb megoldás. Szél-generátor-inverter-adveszmérő.
Persze ez is csak addig és ott megy ahol a szolgáltatóval aláírható egy szerződés és nincsenek műszaki okok ami miatt elutasítja. Az köztudomású, hogy alanyi jogon jár mindenkinek 32A, és ha ezt mindenki meg is kérné, bizony szarban lenne a szolgáltató, át kéne építenie a hálózatát (a mi pénzünkből épült valamikor, csak eladták neki és most élvezkedik és profitot szed....) amit nem szivesen csinálna, mert nagy beruházás lenne, a következménye pedig az lenne, hogy műszaki okok miatt már nem tagadhatná meg a termelt áram kötelező átvételét! A vissza táplálás elvileg 3*32A-ig újfent alanyi jogon jár... persze akadékoskodnak.
Kisebb községekben, város szélén a kábel keresztmetszet miatt szokták elutasítani, ill. amiatt, hogy messze van és kicsi a 0,4kV-os tanszformátor.
(#) szendi001 válasza Remci hozzászólására (») Máj 22, 2011
Jó buli a fénycsőinverter! Van szimmetrikus és asszimetrikus meghajtás is, a trafója ennek függvényében készül.
Zománcozott rézhuzal kell neked, ilyet bonthatsz trafóról, de jól lehet kisérletezni PC táp trafójával a 12 voltos részt primernek kötve az 5 voltosat meg visszacsatoló huroknak. Egyébként elegendő a szekundert mondjuk 0,25 ös huzalból csinálni, a primer lehet bekötő huzal is, úgyis kb 10 menet a primer és kb 2 menet a visszacsatoló.
Minta1: Bővebben: Link
Minta2:Bővebben: Link
Szimmetrikus meghajtás:Bővebben: Link
(#) btoti válasza gaspa hozzászólására (») Máj 21, 2011
A kanalas skála linearitását én is hasonlóan tippelem. A részemről elvárt +/- 10%-s hibahatáron belül valószínű elfogadható lesz.
A kis met.állomások mérési módszerét (5-10 perces átlag) a mi céljainkra teljesen elégségesnek tartom. Részemről pillanatnyilag inkább anyagi akadálya van egy ilyen beszerzésének. A széllökések érdekes mérési adatok, de én is azt remélem, hogy a szélerőmű mechanikus tehetetlensége ezeket kiátlagolja. Ebben a telj. kategóriában, hálózati betáp üzemben a feszültség villódzással nem kell bajlódni - nem is előírás az Üzemviteli szabályzatban. Ráadásul Nálad ott lesz az inverter.
A tapasztalataid magam is kíváncsian várom.
Savonius rásegítéssel szerintem a 3 lapátos, lehet, hogy a 2 lapátos is elégségesnek tűnik. A megindulásra ott a savonius. Minél nagyobb fordulat, annál nagyobb elérhető hatásfok, persze a nyomatékmenet durva egyenetlensége okozhat káros, hatásfok, teljesítény csökkentő "rángatásokat". Gondolom számodra is közömbös, hogy úgy 3-4m/s alatt forog, vagy nem forog.
Az állásszög nagyon lényegesnek tűnik a már említett Sandia és egyéb mérések szerint is. A +/-2°-s tartományban +/-15-20%-s eltérést mértek. D=15m-s, 2 lapátosnál mutatta a legjobb eredményt a +1,5°.
Lapátprofil koordináták tömege található itt, amik akár mm papírra átszámolhatók, kiszerkeszthetők: UIUC database
(Az Illinois-i egyetem, NASA, stb. ezeket nem tekinti tioknak, ez csak Hegyeshalomtól keletre divat.)
A NACA0018 adatai, nyomtatható kontúrja a honlapomon (a gondolom ismert szelesember.fw.hu -n) is megvan: Tartalom/2.-Tervezési segéd/NASA0018nyomt. fül.
A 0018-s a 360°-s állásszög tartományban egyenletesebb Lift és Drag menetet mutat, ezért talán kevésbé rezonál.
A weben megnézett sok-sok 5m feletti átmérőjű H-rotorok kivétel nélkül szimmetrikus profilú lapáttal készülnek, pedig a szénszálás ipari gyártásnál közömbös, hogy milyen felületet alakítsanak ki. Engem ez is vitt a szimmetrikus profil irányába.
(#) Gabeszom válasza laccika77 hozzászólására (») Máj 20, 2011
Lacika igazad van.Írtam is hogy nem éppen szélgenerátor.De ha belegondolsz, erősen rokonságban vannak. Írtam,hogy 48 voltról üzemelő inverter van rákötve . Írtam hogy akkumulátorok vannak sorbakötve. ((Autóaksik)54Ah). A szélgenerátorhoz annyiban nincs köze, hogy propellerek(Bocsika a fogalmazásért) helyett, egy dízelmotor hajtja a generátort. És mivel ti is generátorproblémákkal küzdötök, azért mertem feltenni itt a kérdést. Tudtommal vannak 48 Voltos szélgenerátorok. Ezért arra gondoltam ti tudtok valamit a generátorról. Plusz egyet az autó sajátján kívül a szervószivattyú helyére fel tudok tenni. arra gondoltam ide ha létezik egyáltalán, egy moddoltat, ami tudja valamilyen formában tölteni a telepet. A kapcsolgatás azért nem jó, mert az inverternek folyamatosan kéne menni. Egy házat látna el istenhátamögött. Ha egyszer gazdag leszek, akkor napelemekkel tölteném.
Köszönettel
(#) attrax válasza Pocsay hozzászólására (») Máj 20, 2011
Hello, legtöbbször az inverter trafók menetzárlatosak és a megnövekedett áramfelvétel miatt letilt a vezérlő ic.Megoldás lehet az inverter trafók cseréje vagy kompletten kb 10k-tól felfelé.De az elöregedett fénycsövek is okoznak ilyen hibát.Hazavágják az invertert.
(#) Gabeszom hozzászólása Máj 20, 2011
Sziasztok nemigazán idevág a téma, de megkérdezném.
Van négy darab akkumulátor sorba kötve. Ezen egy inverter üldögél, és gyártja a 220-at.
Ez egy diesel autón van. Kérdésem az, hogy hogyan tudnám megoldani, hogy az akkupakkot töltsem 12-voltról.(autógenerátor). Vagy valami ötlet?
Köszi.
(#) bbalazs_ válasza warden16 hozzászólására (») Máj 19, 2011
Nem biztos, hogy az inverter a hibas, csak az a biztos, hogy vagy o vagy a csovek valamelyike a ludas.
Kis idore feljebb lehet srofolni az aramot, akkor birja meg egy darabig. De csak kicsit, kulonben hamar tonkremennek a felvezetok benne, mert nem arra vannak meretezve.
Az ar a szerelotol fugg, szerintem 5 es 10 kozott lehet kerni, attol fuggoen, mennyire ismeri a cuccot, mennyit sziv vele. Plusz az esetleges cso ara.
Egyebkent a csoveket le lehet huzni a kepernyorol oldalra kifele, ott rogton latszik, ha valamelyik nem gyujt be. Altalaban kettot kell cserelni egybol, mert duplan vannak egysegenkent.
(#) laci6662 hozzászólása Máj 18, 2011
Sziasztok!

Smart UPS 600-zal kapcsolatban lenne az a kérdésem, hogy van benne az inverter részen 1db trimmerpoti, (VR3), ez szerintetek mit szabályoz?

(Régebben nem volt rajzom hozzá, és hülye fejjel elállítgattam, mert azt hittem, azzal lehet finomhangolni az inverter kimenőfeszét, mivel pl. 225V-ra beállítva 233V-ot ad ki, 240V-on 248V-ot, és kicsit visszább akartam venni, de úgy tűnik nem azt szabályozza, tudni szeretném, hogy mit állítgattam el...)
Mellékeltem képként az inverter rajzát, bekarikázva rajta a kérdéses trimmert.

TELJES RAJZ

11.jpg
    
(#) Hp41C válasza kly hozzászólására (») Máj 18, 2011
Szia!

Ráköthetsz külső órajelet a SOSCIN -re. A SOSCO kivezetésen meg is mérheted, hiszen a belső inverter a lábat meghajtja. (DS32KHz ?)
(#) bbalazs_ válasza warden16 hozzászólására (») Máj 18, 2011
Ami a monitor fenycsoveinek a nagyfeszultseget csinalja, a legtobb esetben mar egy panelen van a 230-as tappal. Az a resz, ahol ket lapos trafo is van es a vegeikbol mennek azok a zsiros tapintasu, altalaban feher es rozsaszin vezetekek a fenycsovekhez. A 19-esekben altalaban negy darab fenycso van, ketto- ketto az also es a felso oldalon.

De jo hir az, hogy lehet, hogy csak a csoveid kozul van egy kipusztulva. Az inverter orkodik a csovek felett. Eloszor kb 2 masodpercig teljes erovel megprobalja oket begyujtani, aztan ha ez sikerult, akkor nezi az aramfelveteluket. Ha ez tul nagy vagy tul kicsi vagy nincs rajta cso egyaltalan, akkor lekapcsolja az osszeset.

Szet tudod szedni?
(#) warden16 válasza warden16 hozzászólására (») Máj 18, 2011
és mi az az inverter??
(#) végyé válasza Ződfülű hozzászólására (») Máj 18, 2011
Üdv

Ebben meg neked van igazad. Csakhogy....ha hivatalos a dolog, akkor már csak az engedélyezett több százezerbe ketülő inverter jöhet szóba.
Akkor meg már szinte eltörpül a visszafele mérés költsége.
Én ezekről a 30 ezres cuccokról beszélek.
(#) bbalazs_ válasza warden16 hozzászólására (») Máj 18, 2011
Ha csak a kep feketedik el, de a bekapcsolast jelzo led vilagit, akkor inverter. Ezt a gyanut erosoti, ha kikapcsolas utan felbontast valtasz a monitoron es ujra visszajon a kep egy percre.

Ha a kis led sem vilagit ilyenkor, akkor pedig tap. Valoszinuleg pupos kondik okozzak. Ne vard meg, amig felvezeto is pukkan tole.
(#) M.Béla válasza reloop hozzászólására (») Máj 17, 2011
Ha 2 IC-t párhuzamosan összakötsz annak még nem sok köze van a HÍD hoz.
Ahhoz kéne még a bemenetre egy inverter is ami fordítva hajtja meg a második végfokot hogy az egyik kimeneten a normális + félhullám a másikra pedig a - félhullám kerüljön ki és így lesz +- táp közti feszültség a hangszórón.
(#) végyé válasza Ződfülű hozzászólására (») Máj 17, 2011
Üdv

Persze ismerem a visszatáplálós rendszer elvét, lényegét. Itt a nemértés arra vonatkozott, hogy miért jó az valakinek, ha feketén használ egy ilyen invertert. Nemigen tudom az én háztartásomba elképzelni.
Akkut nem lehet hozzá tenni, vagy csak nagyon megbonyolitva. Egész nap oda az ember az inverter meg nyomja a hálózatba az energiát szponzorálva az áramszolgáltatót, délután és este amikor már oda a napenergia fogysztja a drága fizetős villanyt.
Akkor már inkább az akku+inverter megoldás, szerintem hazdaságosabb.
(#) Cavalier válasza gbguti hozzászólására (») Máj 17, 2011
Na, így már világosabb. A végén lévő alkatrészt kideríthetnéd, hogy mi, lehet kondi, de lehet egy védő szikraköz, vagy varisztor is akár. Ha kondi, akkor ha kiszeded, mérhető lenne kapacitás.

Ezekszerint az inverter tölti a kondit, amikor eléri a megfelelő feszültséget, a cső (valami glimmlámpa szerűség, csak persze nagyobb teljesítményre) 'kinyit', és ráereszti a kondi töltését a gyertyára. Ezért van, hogy nagyobb bemenő DC-re sűrűbb az impulzus, olyankor hamarabb töltődik a kondi adott feszre.
Ha jól értem, neked csak az inverter rész kellene?

A 100nF 4-5kV-nál olyan 1J energiát jelent, másodpercenként 5J mondjuk 5W. Így valóban elég lehet egy tévé sorkimenő, egy egyszerű meghajtással. Viszont kell rá egy nagyfesz egyenirányítás, ezt szintén ki lehet termelni régi FF tévéből. (amiben már nem csöves nagyfesz egyenirányítás van) Vagy mikrosütőből a nagyfesz dióda.

A neon trafók általában hálózatról mennek, ha kész megoldást akarsz, ami akksiról megy, lehet, hogy létezik akkus is.
(#) tomasz85 válasza proli007 hozzászólására (») Máj 16, 2011
Akkor mind a kettő invertert oda köthetem?Mert az ugy van hogy egy inverter van 2 gyurure modjuk a bal felére,és még egy inverter van a mésik kettő gyurure a jobb felére.És ha igen akkor nem fogja az autó jelezni hogy ki van égve az izzó?
A Park-ra meg a Indexre megy ami eddig volt a parkoló lámpán a +,az indexre meg az index + járól húzok.
(#) proli007 válasza tomasz85 hozzászólására (») Máj 16, 2011
Hello!
- Ha nem kellene rákötni az aksira, akkor miből táplálkozna szerencsétlen áramkör?
- Én nem ismerem ezeket a lámpákat, de ezek szerint van hozzá, egy inverter. Akkor annak van fisz teste (-0V), és egy szálon kapja a +12V-ot?
- De úgy látom jobb lesz, (ha "csak" 1A-t eszik) és átrajzolom a kapcsolást úgy. hogy +12V feszültséget adjon ki a kimenet.
üdv! proli007
Következő: »»   185 / 262
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem