Szia!

- A legegyszerűbb megoldás a táp csökkentése és max3232 -vel való illesztés a PC hez.
- PIC/AVR -> GPS / feszültség osztó, GPS -> PIC/AVR egy 5V -ról üzemelő 74HC1G08 / 74HC1G32.
-: PIC/AVR -> GPS egy 3.3V -ról üzemető, 5V toleráns, nem invertáló kapu, GPS -> PIC/AVR egy 5V -ról üzemelő 74HC1G08 / 74HC1G32.
- Mindkét irányban 2 tranzisztoros inverter, a GPS irányában a 2. 3.3V tápról, a PIC/AVR irányában a 2. 5V -os tápról járatva.

Sok PIC esetében a Rx bemenet ST típusú, 0.8*Vdd magas szint minimum feszültség előírással.
topikja

Hello!
Közben lerajzoltam, hogyan lehet sorosan átvinni 16 bit információt (PIC nélkül). Biztosan nem fogod megépíteni, de lehet tanulságnak jó lesz.
- A CD4060 egy ütemadó, és az ezt követő bináris számláló. Ennek kimenete szolgáltatja az órajelet, valamint a multiplexer címző jeleit.
- A multiplexer a számlálónak megfelelően szép sorrendben kapcsolgatja az OUT kimenetére, a bementi 16 bit információját.
- A multiplexer, mindig az órajel lefutó élére vált át, a beolvasás, pedig az órajel felfutó élére történik. (Mikor az adat már stabilan áll a kimeneten) ez biztosítja a helyes írás olvasás ütemét.
A Q9 alacsony szintje mellett, pörög a multiplexer, magas szintje esetén az OUT kimenet fixen alacsony szinten áll. Ekkor az R4 ellenáláson keresztül kinyit a Q1 tranyó, és nem engedi a kimenetre az órajeleket.
- Az adónak két kimenet van, az SCL az órajel kimenete, az SDA a soros adatjel. Ezt kell a vevőhöz átvinni. (Meg persze a tápfeszt.)
- Az adó két kimenetét kis impedanciával, két tranyó hajtja meg, ami invertál is egyben. (Ha messzebbre szeretnénk vinni az információt, akkor a kimeneti vonalakat meg lehetne erősíteni egy-egy 555 meghajtóval.)
- Minden 16 bit kivitelét, 16 bitidejű szünet követ. Egy bitidő, közelítőleg 10ms idejű, így egy teljes adatátvitel, kb. 320ms alatt fog létrejönni. Vagy is másodpercenként háromszor.
- A vevő figyeli az órajeleket/szünetet és szinkronizálja a működést. És minden órajel felfutó éle, indít egy újraindítható monostabil multit. (Ezt alapvetően az U5a-U5b inverter képzi.) Amíg az órajelek ütemesen érkeznek, a D1 rendszeresen kisüti a C4 kondit. Ha megszűnik az órajel sorozat (mert szünet következik) akkor az R12 feltölti a C4 kondit, és U5b kimenete alacsony szintre vált. Ebből a váltásból a C5/R13-al egy impulzust képzünk, ez lesz a Shift regiszterek Strobe beíró jele.
- A multiplexelt adatok, az órajel ütemében lépnek be a Shift (v. toló) regiszterbe. Tekintve, hogy a regiszter csak 8 bit hosszúságú, kettő van egymás után felfűzve. De vezérlő lábai azonosak.
- A regiszter, a D adatbementet az órajel felfutó élére bemásolja az első tárolóba, miközben minden tároló ban elhelyezkedő adatot "egyel hátrébb tolja".
- Ha a 16 adat beolvasásra került, akkor a regiszter kimenetein megtalálható az információ. De hogy a kimenetek a regiszter működése közben ne változzanak (ahogy az adatok hátra tolódnak), van az áramkörben egy "háttér tároló". Ez őrzi meg az információt a beolvasás alatt.
- Ha a 16 órajel végigfutott, akkor kb. 10ms múlva érkezik meg a Strobe jel, ami a regiszter aktuális állapotát, átmásolja a háttértárba.
- A háttértár kimenetét ki lehetne kapcsolni (magas impedanciás lenne, de erre nincs szükség, ezért az OE bemenet fixen magas szintet kap.
- Sajnos a regiszternek nincs törlő bemenete (elfogyott a lába) ezért bekapcsoláskor a regiszter véletlenszerű állapota fog a kimeneten megjelenni. De ha ez Led-eket kapcsol, akkor nem gond, mert ez az állapot, kb. 0,5 sec ideig áll fenn, majd megjelenik a helyes adat.
- Tekintve, hogy a regiszterben az adatok az órajel ütemében "hátra tolódnak" a multiplexer által bevitt első bit, az utolsó regiszter bitjében lesz található.
- A busz vezetékeket "jelformálja" az U5f/U5d Schmitt niggeres inverter, ami egyben vissza is fordítja a tranyók által invertált jeleket.
- U5e inverter egy Led-et hajt meg az órajel ütemében, itt követhető nyomon, hogy van-e adatátvitel, vagy sem.

Na nem gondoltam, hogy ilyen hosszú lesz, de most már mindegy..
üdv! proli007

Ezzel az orosz elrendezéssel is az a baj, hogy a soros rezgőkör miatt állandóan folyik az áram a tranyókon és ez nagy veszteséget okoz. Szerintem, jobb megoldás a párhuzamos rezgőkör, ez rezonancián működtetve csak annyi energiát vesz fel a hálózatból, ami a rezgőkör veszteségeit fedezi, meg a munkadarabot melegíti.

A sima Royer oszcillátor azért nem tetszik, mert ezt nagyobb teljesítményben megépítve kell hozzá egy nagyteljesítményű táp, aminek a kimeneti feszültségét változtatva lehet változtatni a hevítő teljesítményét. Ennek a tápnak elég ronda lesz a hálózatból felvett árama.
A Royer oszcillátor nagyon ügyes, csak az a baj, hogy 300 V-os betápnál már 900 V körüli fesz lesz a tranyókon.

Amire gondoltam, hogy megtartom az önrezgő kivitelt, vagyis mindig rezonancián működjön, ez a terhelésről vezetett inverter. Legyen félhíd, vagy teljes híd, a primer oldalon lenne a rezgőköri kondi, a trafó szekunder oldalán pedig az induktor. Természetesen nagyon kicsi szórási induktivitást kell a trafóban megvalósítani, különben nagyon esik az egész elrendezésnek a teljesítménye. A trafó több darabból állna, az oroszhoz hasonlóan, egy menet szekunder rézcsőből, a primerek pedig sorbakötve, így nem kell túl nagy menetszámegy trafóra. Mondjuk 3 db 40 mm körüli ferritgyűrű, talán 4...5 kW is kijönne belőle. A szekundert, meg az induktort együtt lehetne hűteni folyadékkal.

A teljesítményszabályozást a betápfesz változtatásával csinálnám. A Royer oszcillátor példáján kiindulva, az inverter egy fojtótekerccsel kezdődne. ( vagyis, ez egy áraminverter ) Tehát: fojtó ( viszonylag nagy, amin többnyire egyenáram folyik, aztán egy teljes híd, aminek a kimenetén párhuzamosan van a rezgőköri kondi, meg a trafó(k) primer tekercse, a trafó(k) szekunderén pedig közvetlenül az induktor. A hálózatból az egyenáramot tirisztoros egyenirányító állítaná elő. Mondjuk egy félig vezérelt híd. ( két tirisztor, két dióda ) A tirisztorok gyújtásszögével lehet állítani a kimeneti áramot, így az inverter teljesítményét is.

Az inverterben elvileg átfedéssel kell vezérelni a tranyókat, mert a bemeneti fojtó árama nem szakadhat meg. Szimulátorban megnézve erre a célra pont jó egyformán vezérelni a tranyókat ( természetesen az egymás alattiakat inverzben ), nem kell bele sem holtidő, sem átfedés. Ha túl nagy az átfedés, akkor az a baj, hogy a rezgőköri kondit is rövidrezárják a tranyók, úgyhogy ez kerülendő. ( Ez a Royer oszcillátornál automatikusan teljesül, de félhídnál, vagy teljes hídnál nem lehet azt a vezérlést használni.)

A tirisztoros egyenirányító hálózatból felvett árama ha jó nagy a kimenetén levő fojtó, akkor négyszög. Ez még mindig jobb, mint a tüskeáramok, amit egy kapcsitáp felvesz. Esetleg harmónilus szűrökkel a 3. 5. 7. harmónikust ki lehet szűrni, akkor már egész jó teljesítménytényező adódik. És van még egy előny: nem kell bele egyáltalán pufferkondi.

Mi a véleményetek?

Akkor próbáld meg esetleg ezt az utóbbit... viszont ebben a kimeneten nincs jelformálás (hex inverter)
Nekem felvételre kellett a kártya, és először a külön áramkört inverter nélkül építettem meg, és hangra jó volt a próbaképp cd játszóról felvett hang, viszont RMAA programmal mérve nem volt olyan jó az átvitel... Meg szkópon nézve se volt szép a jel...

Az inverter beépítése után viszont teljesen jók lettek a mért eredmények is... meg talán még szebb lett a hang...


Szóval ha egyszerűt akarsz vedd meg ezt az utóbbi kártyát, ha tudsz forrasztani és akarsz kicsit jobbat akkor veheted a vaterásat is, és a tüskesorra elkészíted a fenti linken lévő áramkört és úgy is jó

Köszönöm a pontot!

Amúgy találtam egyet, szerintem ez pont az ami nekem van, csak én kb a feléért vettem: Bővebben: Link

A kép ne tévesszen meg először engem is megtévesztett a boltban ért a meglepetés, hogy nincs is rajta optikai ki és bemenet, hanem csak egy koaxos kimenet, onnan gondolom hogy itt is StLab gyártmányúnak írja a kártyát, szóval ebből elvileg az az egyfajta van ami nekem is van... viszont ha meg nem gond megépíteni azt a kis áramkört ami lényegében csak egy HEX inverter IC-ből meg egy 7805 stabilizátorból áll, akkor talán jobb kimenetet kapsz, ugyanis az én kártyámat néztem szkóppal és hát az a gyári koax, azon nem túl szép a jel... Szóval a vaterás kártya is így pont megfelelő lesz... annyi hogy a 8768-as chip tud 96kHz-s kimenetet a 8738 legfeljebb 48kHz-t tud... bár digitálisan nem tudom mit tud...

Mostanában élég mélyen szántottatok,de utóbb szó volt a tetőtéri rögzítésről,a tető fölötti szélkerekemet már láttátok most a tetőtéri rögzítésről csináltam pár képet.Az első képen nagyjából minden látható,első ránézésre kusza,de valójában nem az.Hosszában négy szarufa van vasakkal összekötve és koszorúba betenozva,fogópántok szintén vassal erősítve és a két középső szarufa hosszában is megvasalva(ezt utólag csináltam egy komolyabb vihar tesztelés után).az egész talpa 2t vasbetonba lerögzítve.Közben felszereltem az áttételeket,a második képen az alsó kerék a Savoniusé a felső nagyobb kerék a H-rotoré.A harmadik képen a Savonius kétfelé bontott áttételének első fokozata,a köv.képen a második fokozat már a generátorra megy.Ennek vákonyabb lehet szíja,a generátor fogaskereke aránylag olcsón változtatható.Az 5. képen egy profi erőmérő,amit kölcsön kaptam,így egy régi restanciámat letudom.A generátor indítónyomatéka 1,2Nm,a savoniusé a teljes áttétellel és generátorral együtt 12Nm,így kb.2-3m/s-nál indul.Megkaptam az invertert is,csináltam egy provizórikus mérési összeállítást,(6.kép)de még nincs adat.Az inverter 50-100v között MPPT-ik,kb. 4m/s-nál léphet be,20-1200W között képes betáplálni,ha lessz pár adatom,megírom.

Üdv.mindenkinek!
inverter ügyben érdeklődenék,hogy van e valakinek egy jó ütős rajza(vagy esetleg működőképes prototipusa) egy pár ezer wattos készülékhez?
Vannak gyári cuccok viszonylag jó áron amik tudnak 3000 wattot,de nekem kéne még hozzá egy kicsi..
Esetleg egy ilyen gyárit tudna valamelyiktek tuningoni?? :miaz:

Másik problémám. Elakadtam egy időzítővel.
Eddig 555 IC-vel próbálkoztam, de nem akar sikerülni. Amit szeretnék:
Ha az időzítő bemenet magas szintre kerül vagy kap egy impulzust akkor a kimeneten a beállított ideig alacsony majd magas szint legyen.
Ez monostabil módban menne is 555-el a kimenetre csak egy inverter kell, de a bemenet nem oké.
Ha csak impulzust kap akkor nincs gond, de ha magas szinten marad akkor már nem jó mert mindig kezdi elölről az időzítést.
Van erre valakinek ötlete?

Töltsd le a users manualt, például innen:Bővebben: Link
A háttér világítást meg csak gondolom formán úgy csinálnám, hogy beszerelném a LED-eket és az inverter tápjáról hajtanám meg őket.

Kész a teszt!
A deszka model eléggé Darkman-iasan néz ki a fiam szerint de működik. Egy digis feszültség mérőt kötöttem a hálózati szakaszra, a fázist pedig egy kismegszakítón (16C) keresztül tudtam bontani. A lekapcsolható szakaszon az összes fénycsöves világítást fölkapcsoltam, hogy legyen kapacitív terhelés. A "motor generátor" és a hálózat közé egy hagyományos "villanyórát" kötöttem, detektálni az áram irányát és nagyságát. Az aku egy 12v/90A-es indítózásra már alkalmatlan példány volt. Le is eset a feszültsége 10,6 V-ra. Alig 15 percig bírta ezért.
De működött a szerkezet. Az inverter frekijét finoman változtatva lehetett a hálózatra táplált teljesítményt változtatni. Hevenyészett gyors méregetés alapján 60%-os a hatásfok. Kipróbáltam amit említettél, hogy legerjed e a generátor. A hálózatról jövő ágat megszakítva minden esetben azonnal bontott a hálózat figyelő mágneskapcsoló. Akkor is amikor a"motorgenerátor" segédfázisán állandó üzemű kondi is be volt kötve. Kell egy rendes akkumlátort kerítenem ,hogy pontos méréseket tudjak végezni.
Minden esetre a dolog egyszerű eszközökkel kivitelezhető és elsőre biztonságosnak tűnik.
Azért az a 300W termelés jól jönne rendszeresen az esti órákban, legalább megfelezné a villanyszámlát! Az áramszolgálltatónak meg nem kötöm az orrára, hogy van részben saját energiám is, ezért csökken a fogyasztásom.
Minden esetre ,ha este bekapcsolom majd a rendszert kevesebbet kell a hálózatból vételeznem és így pénz marad a zsebben.

Szia!
Sajnálom a veled történteket. Nehezen fogsz tudni a szolgáltatóval megegyezni,vagy nagyon jó ügyvédet kell szerezned. A szakmai kérdésedre válaszolva:
minden motorral hajtott háztartási gépre(mosógép;hűtőszekrény;fagyasztó;keringtető szivattyú stb... csak valós szinuszos invertert szabad használni. de a minimális inverter teljesítmény az egyidejűleg üzemelő motorok teljesítményének a négyszerese meg kell hogy legyen, egyébként előfordul,hogy pl. a hűtő nem fog tudni elindulni. Világítási, és egyéb célra jó a sima szünetmentes is.
Egy háztartás energiaigényének fedezésére sem a 12V, sem pedig a 24V-os rendszerű inverter nem jó. Oda 48V-os,vagy magasabb feszültségű kell, lényegesen jobb hatásfokkal dolgoznak,mint a kisebb feszültségű típusok.
A 3 fázisú üzemet inverterről felejtsd el. Az már az az árkategória,amiért házat lehet venni villannyal együtt.

Szia!
Módosítsd így ezt a kapcsolást, mert védelem nélkül könnyen tönkremegy a CMOS-IC és a kimeneti feszültség sem lesz elegendően nagy. Egyébként hová kellene a fojtó?
Egy szinuszos változat: Bővebben: Link

Ezt az invertert néztem ki és ebbe kellene.
5A körüli kéne tudnia hogy ne melegedjen nagyon.
1-2 max 3A ral használnám.

Gulyi88, Pucuka:
Még csak elmélet (készülget a rendszer), de szerintem nincs ebben hiba.
4m/s-ál fék ki, túlpörög 5-10%-t, műterheléssel visszafékezés, szinkronozó automatika bevág, a hálózat hatalmas tehetetlensége tartja a szinkrongenerátort fix fordulaton (Szinkr.generátorok párhuzamos üzeme - VER, a tsr tartomány is egyszerűen optimalizálható). A fesz. azonosságot maga a hálózatvezetett gerjesztésszabályzó biztosítja. Nem PM generátorról van szó. 0,5-1 m/s-s átlag szélsebességnyi hiszterézist kell beállítani 4m/s körül (ez a beszabályozás része), és már nincs is mágneskapcsoló csattogás (prellezés). A fesz. villódzás mértéke 50kW alatti erőműveknél nem előírás, mint az sem, hogy mikor, hány mosógépet, akár 10-30kW-s klímagépeket kapcsolhatunk a hálózatra.
Nem találmányról, tömegesen használt alkalmazásról van szó. Nyilván nem ok nélkül, de a konkrét áramkörökről nagy a hallgatás. Itthon pedig inverter őrület van, amivel semmi bajom, csak nekem más kell.
Konkrétan a szinkronozó automatika áramkörhöz keresek most segítséget. Ezúton is kösz az eddigieket!

Szia!
Gratulálok a visszarajzoláshoz. Gondolom nagyon fárasztó és idegtépő lehetett.
Köszönöm, hogy megadtad a rajzoló program nevét, eddig még nem használtam ezt.
Szerintem is a VR1 a 230V-os oldalon a kimeneti híd kapcsolási frekvenciáját állítja, az értékek alapján kb. 100Hz-cel jár, így kimenetek összességében 50Hz-cel kapcsolgatnak.
Néhány visszarajzolási hiba valószínűleg becsúszott; Az alsó "220 AC ki" kivezetés valószínűleg a közelében lévő két fet D illetve S lábára csatlakozik, és nem az IC 1-es lábára. A 12V-os oldalon lévő SDC7500 csak úgy tud működni, ha az 5. és 6. láb nincs a GND-re kötve. A D128-as tranyók valószínűleg PNP típusúak, mert másképpen nem képesek a 12V-os oldalon lévő fetek kikapcsolását segíteni.
Ha nem haragszol, megkérem a többi fórumtársat is, hogy segítsenek megtalálni a többi esetleges elrajzolást, mert hasznos lehet egy jónak mondható inverter rajz.
Az eredeti problémádra visszatérve. A kapcsolás szerintem kettő helyen is figyeli az áramot. A 12V-os oldalon az R71-R72-vel, a 230V-os oldalon az R15-tel. A 230V-os oldal talán könnyebben kizárható; ha leméred az IC-nek a 2. lábán (R3 ellenálláson) a feszültséget, és kisebb és nagyobb terhelés mellett megméred a 1. lábon mérhető feszt, elvileg a 1. lábon mindig lényegesen kisebbet kell mérned.
A 12V-os oldal kialakítása lényegesen bonyolultabb. Egyrészt szűrés után be van kötve itt is az 1. és 2. lábra és és a 15. és 16. lábra csatlakozó komparátorokba, másrészt s műveleti erősítőkből is fel van építve korlátozó áramkör. Ha itt nincs visszarajzolási hiba, az R35 trimer lehet akár az áramkorlátot beállító potméter is.
Szerintem elsőre mérd meg a 230V-os oldalon az IC-nek az 1. és 2. lábán a feszültségeket különböző terhelésekkel, és az eredmény függvényében lépünk tovább. Vigyázz, mert valószínűleg csak 1V körüli értékeket fogsz mérni, de 230V-os potenciálon.

Nekem is rég volt, elhiheted. Javaslom, hogy nézegesd a pll áramkörök adatlapjait, abból sokat lehet tanulni, vannak alkalmazás példák is. Ha a VCO adja az inverter alapfrekvenciáját, akkor már csak a PLL lock jelre lehet kapcsolni, persze figyelemmel arra, hogy a fázis eltérés pontosan 90 fok.
A PLL hurok lényege, hogy van egy feszültségvezérelt oszcillátor, aminek a frekvenciáját, majd a fázisát addíg változtatjuk, amíg a hibajel képző kimenetén a hibafeszültség zérus nem lesz. Ekkor egy komparátor kimenete mondjuk magas szintre vált, és jelzi a lock állapotot. Ezzel lehet a rákapcsolást vezérelni. A 4046 os IC ben minden benne van, amire szükség van, csak a kimenő jeleit kell használható szintre erősíteni.
Bővebben: Link

Csak belekotyognék ebbe a trafós generátorfesz. növelésbe, bár már többször felvetődött ugyanezzel a végkicsengéssel. Leszögezem, hogy Gulyi88 zárómondatával értek egyet:
"Gyakorlati szempontból semmi értelmét nem látom ennk a megoldásnak."
- Kiváncsi lennék egy 20 Hz-20 kHz tartományban "csak" +/-3db-n belül (ez csak kétszeres teljesítmény viszony) lineáris kimenőtrafós hf. erősítőre!
- Legalább ennyire egy tisztességesen végigszámolt, és nem találgatott trafóméretezés végszámaira a várható generátor frekv. tartományában. (pl. hatásfok és fesz.áttétel ingadozás a frekv. függvényében)
- Nem hinném, hogy egy min. hiperszil magos, osztott tekercselésű 3fázisú trafó elkészítése egyszerűbb, olcsóbb, mint maga a generátor áttekercselése, vagy fesz. növelő inverter készítése, ha már sehol nem lelni egy eleve 48V-s generátort.

Úgy látom nem nagyon ír senki árat a gépedre.
Hegesztő inverter MMA TELWIN Force 145, szett
Ez egy új db 70 ezer Ft az ára.

Egyéb Hegesztő berendezés egyenárammal való kézi hegesztésre bevont elektródával (MMA).

Alkalmazható pálcák:
* rutilos
* bázikus
* rozsdamentes acél
* öntvény
A berendezés fő jellemzői:
* az ív nagy stabilitása a tápfeszültség ingadozása esetén
* kis súly
* kis méret
Beépített védelem:
* túlfeszültség/alacsony feszültség
* túlterhelés
* túlmelegedés
* túláram ellen
* +/- 15%-os generátorvédelem
Főbb jellemzők További funkciók/lehetőségek:
* Arc Force
* Hot Start
* Anti Stick
Szabályozható hegesztőáram:10-130 A
Áramerősség (max.40°C): 7% 125 A
Tápfeszültség: 230 V / 50 Hz
Max. teljesítményfelvétel: 3,5 kW
Min. generátor teljesítmény: 5 kW
Méretek: 300 x 125 x 225 mm
Súly: 5,5 kg
Elektróda átmérője: 1,6 - 3,2 mm
Üresjárati feszültség: 72 V
Max. áramfelvétel: 27 A
Ventillátorral szerelve
Tartozékok * műanyag koffer
* MMA hegesztőtartozékok

Szia!
Lehet tudni, hogy mihez kell ez a nagy teljesítményű inverter? Ilyen teljesítmény szinten nem szokásos a 24VDC, mi az ami miatt ez kell? A problémát, mint ahogy a többiek is utaltak rá, az 1000A körüli áram okozza. Ezt viszonylag kis maradék feszültséggel kell megoldanod, különben kW nagyságrendű disszipációval kell számolnod. Ilyen nagyáramú fet modul nem könnyen elérhető, valószínűleg olcsóbb, ha egy-két tucat fetet párhuzamosan kötsz. A konstrukció is nagyon fontos a jó működéshez. A nagy áramok változás már kis induktivitásokon is jelentős túlfeszültségeket hoznak létre. Lehet ilyet csinálni, de ha lehet inkább el kellene kerülni.

Helló JQJ.
Pillanatnyilag addig jutottam,hogy felszereltem a fogasszíjáttételeket és a generátort,ezzel vége is a "virágbolti szélforgó" időszaknak,amikor már 1m/s -nál is forgott.Most 3m/s-nál kezd forogni és 2-nél megáll,talán 5 fölött már lead valamit.A kínai inverterem a vámon akadozik,ha megkapom és a szél is kegyes lesz,néhány mérést csinálok.A teljesítményt lehet mérni a generátor után is,de ott két változóval kell foglalkozni,inkább a visszatápláló inverter után mérem az áramot egy Hall áramszenzorral,itt legalább a feszültség fix és az egész rendszer összes vesztesége benne van a mérésben.Az adatrögzítőm 4 csatornás analóg,de a későbbiekben mindent digitalizálok és ezzel csak grafikont rajzolok.Az adatrögzítésre várni kell,most az elsődleges feladat a betáplálás intézése,ami rögös útnak tűnik.A kereskedő ahol az SMA invertert veszem vállalja az intézés, lehet hogy megbízom ők ezt az utat feltehetően már"meggereblyézték".

Nagyon egyszerűen tekerhetsz magadnak egy ilyen inverter trafót.
Szűkség van rá egy Pc.táp Ei vasmagjára kb4,5x4cm. méretű, de ahhoz hasonló Um vasmag is megfelel.
Amennyiben ráfér primernek 20-22T, 0,6-0,67mm. ből. és szekundernek 280-360T. 0,18-0,22mm.átm. dupla Cu-Z,-t, új huzalt használj! /ne üssön át/
Az ák. meghajtását multivibrátorral 2db,tranzisztor +kapcsoló tr. vagy pedig 555Ic. +But 18A, és társaival old meg, ez a legjobb hatásfokú, és viszonylag olcsó kapcsolás.
Már 10-12V-ról működteti 18-20W-os csövet.

... cseréld le a 0,4-s trafót néhány millióért, no meg a fél település elrohadt 50 éves Aludur légvezetékét (esetleg elengedik az ennek már csak néhány százalékát kitevő hálózatfejlesztést). Persze ez csak akkor műszaki akadály, ha mi akarunk betáplálni - ami ráadásul csökentené a hálózat terhelését, a veszteségeket is. Ameddig ő ad el áramot ugyanezen a szétrohadt hálózaton, nem gond a 20-40%-nyi veszteség - kifizetteti a villanyszámlában. OKOS!
Bizony elég görcsös fába vágtuk a fejszénket, de nem reménytelen - izzadós lesz! 20 évnyi villanyszerelőipari éveim alatt elég sokszor találkoztam az Áramszolgáltatók "kiskirályságával", de kisebb-nagyobb kompromisszumokkal midig sikerült kiegyezni. Igaz ott soha nem magamat, egy eltaposható magánembert képviseltem. Még, ha eladták volna, de odaajándékozták a hálózatot néhány aktatáska privatizációs jutalékért - ennek ellenére a mai napig kefizettetik a hálózatfejlesztést is.
Első körös levélváltás szerint ennek ellenére bizakodó a hozzáállás. Nekem fő gondom az Áramszolgáltató által is befogadandó szinkronizáló automatika (nem műszaki, befogási okok miatt). Én szinkrongenerátoros direkt betápláláson izzadok - kiesne az inverter ára is, nem csak az akku telepé.
Tyúklépésekkel, de haladok. Jogi akadálya a hálózatba táplálásnak 50kW-ig már nincs, csak ez a "műszaki okok miatt...", ami 10 paragrafusnál is erősebb. Olyan, mint az Építési naplók "műszaki szükségességből..." kulcsmondata. Végülis ugyanabból a korszakból maradtak ránk.
Nem adjuk fel!

Hálózatba táplálás....
Szerintem mindenképpen ez a leggazdaságosabb megoldás. Szél-generátor-inverter-adveszmérő.
Persze ez is csak addig és ott megy ahol a szolgáltatóval aláírható egy szerződés és nincsenek műszaki okok ami miatt elutasítja. Az köztudomású, hogy alanyi jogon jár mindenkinek 32A, és ha ezt mindenki meg is kérné, bizony szarban lenne a szolgáltató, át kéne építenie a hálózatát (a mi pénzünkből épült valamikor, csak eladták neki és most élvezkedik és profitot szed....) amit nem szivesen csinálna, mert nagy beruházás lenne, a következménye pedig az lenne, hogy műszaki okok miatt már nem tagadhatná meg a termelt áram kötelező átvételét! A vissza táplálás elvileg 3*32A-ig újfent alanyi jogon jár... persze akadékoskodnak.
Kisebb községekben, város szélén a kábel keresztmetszet miatt szokták elutasítani, ill. amiatt, hogy messze van és kicsi a 0,4kV-os tanszformátor.

Jó buli a fénycsőinverter! Van szimmetrikus és asszimetrikus meghajtás is, a trafója ennek függvényében készül.
Zománcozott rézhuzal kell neked, ilyet bonthatsz trafóról, de jól lehet kisérletezni PC táp trafójával a 12 voltos részt primernek kötve az 5 voltosat meg visszacsatoló huroknak. Egyébként elegendő a szekundert mondjuk 0,25 ös huzalból csinálni, a primer lehet bekötő huzal is, úgyis kb 10 menet a primer és kb 2 menet a visszacsatoló.
Minta1: Bővebben: Link
Minta2:Bővebben: Link
Szimmetrikus meghajtás:Bővebben: Link

A kanalas skála linearitását én is hasonlóan tippelem. A részemről elvárt +/- 10%-s hibahatáron belül valószínű elfogadható lesz.
A kis met.állomások mérési módszerét (5-10 perces átlag) a mi céljainkra teljesen elégségesnek tartom. Részemről pillanatnyilag inkább anyagi akadálya van egy ilyen beszerzésének. A széllökések érdekes mérési adatok, de én is azt remélem, hogy a szélerőmű mechanikus tehetetlensége ezeket kiátlagolja. Ebben a telj. kategóriában, hálózati betáp üzemben a feszültség villódzással nem kell bajlódni - nem is előírás az Üzemviteli szabályzatban. Ráadásul Nálad ott lesz az inverter.
A tapasztalataid magam is kíváncsian várom.
Savonius rásegítéssel szerintem a 3 lapátos, lehet, hogy a 2 lapátos is elégségesnek tűnik. A megindulásra ott a savonius. Minél nagyobb fordulat, annál nagyobb elérhető hatásfok, persze a nyomatékmenet durva egyenetlensége okozhat káros, hatásfok, teljesítény csökkentő "rángatásokat". Gondolom számodra is közömbös, hogy úgy 3-4m/s alatt forog, vagy nem forog.
Az állásszög nagyon lényegesnek tűnik a már említett Sandia és egyéb mérések szerint is. A +/-2°-s tartományban +/-15-20%-s eltérést mértek. D=15m-s, 2 lapátosnál mutatta a legjobb eredményt a +1,5°.
Lapátprofil koordináták tömege található itt, amik akár mm papírra átszámolhatók, kiszerkeszthetők: UIUC database
(Az Illinois-i egyetem, NASA, stb. ezeket nem tekinti tioknak, ez csak Hegyeshalomtól keletre divat.)
A NACA0018 adatai, nyomtatható kontúrja a honlapomon (a gondolom ismert szelesember.fw.hu -n) is megvan: Tartalom/2.-Tervezési segéd/NASA0018nyomt. fül.
A 0018-s a 360°-s állásszög tartományban egyenletesebb Lift és Drag menetet mutat, ezért talán kevésbé rezonál.
A weben megnézett sok-sok 5m feletti átmérőjű H-rotorok kivétel nélkül szimmetrikus profilú lapáttal készülnek, pedig a szénszálás ipari gyártásnál közömbös, hogy milyen felületet alakítsanak ki. Engem ez is vitt a szimmetrikus profil irányába.

Lacika igazad van.Írtam is hogy nem éppen szélgenerátor.De ha belegondolsz, erősen rokonságban vannak. Írtam,hogy 48 voltról üzemelő inverter van rákötve . Írtam hogy akkumulátorok vannak sorbakötve. ((Autóaksik)54Ah). A szélgenerátorhoz annyiban nincs köze, hogy propellerek(Bocsika a fogalmazásért) helyett, egy dízelmotor hajtja a generátort. És mivel ti is generátorproblémákkal küzdötök, azért mertem feltenni itt a kérdést. Tudtommal vannak 48 Voltos szélgenerátorok. Ezért arra gondoltam ti tudtok valamit a generátorról. Plusz egyet az autó sajátján kívül a szervószivattyú helyére fel tudok tenni. arra gondoltam ide ha létezik egyáltalán, egy moddoltat, ami tudja valamilyen formában tölteni a telepet. A kapcsolgatás azért nem jó, mert az inverternek folyamatosan kéne menni. Egy házat látna el istenhátamögött. Ha egyszer gazdag leszek, akkor napelemekkel tölteném.
Köszönettel

Hello, legtöbbször az inverter trafók menetzárlatosak és a megnövekedett áramfelvétel miatt letilt a vezérlő ic.Megoldás lehet az inverter trafók cseréje vagy kompletten kb 10k-tól felfelé.De az elöregedett fénycsövek is okoznak ilyen hibát.Hazavágják az invertert.

Sziasztok nemigazán idevág a téma, de megkérdezném.
Van négy darab akkumulátor sorba kötve. Ezen egy inverter üldögél, és gyártja a 220-at.
Ez egy diesel autón van. Kérdésem az, hogy hogyan tudnám megoldani, hogy az akkupakkot töltsem 12-voltról.(autógenerátor). Vagy valami ötlet?
Köszi.

Nem biztos, hogy az inverter a hibas, csak az a biztos, hogy vagy o vagy a csovek valamelyike a ludas.
Kis idore feljebb lehet srofolni az aramot, akkor birja meg egy darabig. De csak kicsit, kulonben hamar tonkremennek a felvezetok benne, mert nem arra vannak meretezve.
Az ar a szerelotol fugg, szerintem 5 es 10 kozott lehet kerni, attol fuggoen, mennyire ismeri a cuccot, mennyit sziv vele. Plusz az esetleges cso ara.
Egyebkent a csoveket le lehet huzni a kepernyorol oldalra kifele, ott rogton latszik, ha valamelyik nem gyujt be. Altalaban kettot kell cserelni egybol, mert duplan vannak egysegenkent.

Sziasztok!

Smart UPS 600-zal kapcsolatban lenne az a kérdésem, hogy van benne az inverter részen 1db trimmerpoti, (VR3), ez szerintetek mit szabályoz?

(Régebben nem volt rajzom hozzá, és hülye fejjel elállítgattam, mert azt hittem, azzal lehet finomhangolni az inverter kimenőfeszét, mivel pl. 225V-ra beállítva 233V-ot ad ki, 240V-on 248V-ot, és kicsit visszább akartam venni, de úgy tűnik nem azt szabályozza, tudni szeretném, hogy mit állítgattam el...)
Mellékeltem képként az inverter rajzát, bekarikázva rajta a kérdéses trimmert.

TELJES RAJZ