Sziasztok!
Időközben teljesen lebeszéltem magam a sziget üzemű működtetésről. Drága az akksipakk, és cserélni kell pár évente. Az eon által elfogadott visszatápláló inverterek viszont horror árban vannak.
Ezért kezdésnek vettem egy olcsóbb visszatápláló invertert e-bayen. Ő lenne az:
Bővebben: Link
1200w, hálózatra visszatápláló, 28-52V bemenő feszültség. Kb 60e Ft-ra jön ki.
Gondolom Eon nem fogadja el, de kezdésnek megfelel, a pillanatnyi fogyasztás ezzel is csökkenthető. Kipróbálom nagybátyjámnál majd a dolgot. Aztán ha összejön előbb utóbb saját családiház, akkor benevezek majd egy kisebb elfogadott inverterre (mondjuk még egy 1200W-osra). Ha azt felmutatva eon beköti a visszafelé forgó órát, akkor utána ezt is fel tudom használni rásegítésképp.
A kérdésem, hogy certificate-el nem rendelkező invertereket is (lásd fenti inverter) el lehet-e fogadtatni eon-al némi bevizsgálási díj ellenében?
Ha igen, akkor kb mennyibe kerül ez?
Köszönöm!

Aha. Ha javasolhatom, akkor arra figyelj, hogy a csőre menő vezetéket ne nagyon kelljen toldozni, mert rossz szigetelés esetén átmegy a gép sokkolóba.
Az inverternek elvileg kapnia kell 12V - 15V -ot. Habár létezik 5V -os is, ez független az akku feszültségtől, meg a töltő feszültségétől. Ezt a belső táp állítja elő. Ezt mérd ki az eredeti inverter csatlakozóján. A PC -s fénycső inverter nem annyira háklis a 12V -ra, 10 - 11 V -ról is elmegy, csak kissebb lesz a fényerő. Az utólagos inverter kapcsolását is célszerű megoldani az engedélyező jelről, ellenkező esetben felbontás váltáskor tök fehér képernyőket fogsz látni. Az engedélyező jelet is az eredeti inverter csatlakozójáról tudod levenni. Az új inverter bekapcsolását meg lehet oldani pl. egy DIP tokos szilárdtest relével, ami elfér a régi inverter helyén.

Szia!

Már ne haragudj, de hogy fogod beszerelni az eredeti inverter helyére?

Bocs, töltött kondi természetesen nincs, mert egyenirányítás sincs. Szóval az inverter kimenetére megy a Villard, majd utána a kondi.

230V hálózati működésűt gondoltam építeni, valami ilyen formában. Ebben elvileg meg van oldva a leválasztás is a hálózatról, kicsit fel is van húzva a fesz a Villard előtt, így szerintem elég ütős lenne.
Trafók hozzá:

T1
T2

Vélemények?

Üdv,

Van egy egy nagyon sürgős kérdésem!!

Szükségem lenne, egy dekóderre. Van 16 kimenetem és ebből kellene 64-et varázsolni.
Ami kikötésem van annyi, hogy mindig csak 1 kimenet legyen aktív,és ha minden bemenet nulla akkor az 1es kimeneten legyen magas logikai jel ,és ha minden bemenet egy akkor a 64es kimenet legyen magas logikai jelű.
Ezt kellene minél kevesebb IC-vel megoldani,ugyanis helyszűkében vagyok.
(inverter+demux megoldások nem jók, mivel így is lesz elég IC-m a kapcsolásban nem kell még több.)
Tudnátok segíteni?

Ha 12V betáplálásról beszélünk, akkor nem rossz ötlet a villanyparaszt sem alapnak. Van a villanypásztoros topicban egy frankón működő megoldás Cavalier jóvoltából. Az inverter után kell csak módosítani.
Nem kell bele az autó trafó és a kisütőkör. (diak-triak)
Akkor kapsz egy kb 3-400V-ra töltött kondit a végén, amire felteszel egy Villard fokozatot és máris ott a 7-800V, vagy akár több is. Kondi a végére puffernek a rácsra és kész a mű.
Nem eszik sokat a kapcsolás, 1-2W max.

Halihó,

Nem teljesen értem, amit a csatlakozókról írtál, esetleg, jól értem, hogy az inverter kimeneti csatlakozását és az LCD panel CCFL csatlakozóit szeretnéd párosítani?

Szóval ha megnézed a (fehér színű) CCFL csatlakozókat a vezetékek végén, egy háromszöggel van megjelölve rajta az 1. érintkező. Erre kell figyelni, hogy a tápegységre is a megfelelő pozícióban legyen csatlakoztatva, azokon az aljakon is ugyanúgy megtalálható a jelölés. Egyébként úgy tudom, hogy mindegyik csatlakozó egy-egy CCFL-csőre csatlakozik, így, ha esetleg keverednének a párosítások, akkor sem okoz bajt. A lényeg, hogy a csatlakozókon keresd az első érintkező (háromszög alakú) jelölését, és jelöléseket megfelelően illesztve csatlakoztass...

MCG

mcg!

köszi szépen!

Még annyit szeretnék kérdezni, hogy az inverter és az lcd panel között melyikre melyik kábelt kell kötni? van ott 4 egyforma kábelpár a táp oldalán, és 2 feketés, 2 rózsaszínes az lcd oldalán. Sajnos elfelejtettem megnézni szétszedéskor, a 4 egyformát néztem csak.

A

Egyébként egy olyan ötlet is felmerült bennem, hogy olcsóbb lenne nagyobb teljesítményű napelemeket csinálni, amivel nagyobb feszültséget lehetne előállítani, és kevesebb veszteséggel lehetne 230V AC-re alakítani, és annak az áramát használni nappal, a felesleget pedig visszatáplálni az áram hálózatba, mert állítólag a szolgáltató köteles megvenni a termet "bio"áramot, éjszaka pedig az szolgáltatói hálózatot használni, így az akkumulátorok árát napelemekbe fektetni, nem tárolni az energiát, csak ehhez egy bonyolultabb inverter kellene, ami tudná követni a hálózati áramot, aminek a megtervezéséhez abszulut nem értenék

Köszi a pozitív kritikát!

az alacsony terhelés visszakapcsolást azért gondoltam, hogy a napelem ne töltse feleslegesen az akksit, ha a hálózaton van igény az energiára, tehát teszem azt van félig az aksi, lemerül, közbe én gépezek, visszakapcsol hálózatra 10 percre, addig tölt kicsit az akksin, és újra rákapcsoja a gépem, hogy ne töltse feleslegesen fel, a kapacitást tartogassa a hétvégi órákra, mert akkor kevesebbet lesz hajtva.

Az aksik lehet később lúgosakra lesznek akkor cserélve, vagy hasonlóra...

Ha kapnék valami jó és egyszerű kapcsolást, akkor mivel tervezek további rendszereket is, lehetséges, hogy készítenék valami prototípus invertert, amibe benne lenne a napelemes töltés szabályozó elektronika, meg a relék, meg a visszafolyás gátló diódák, keresnék valami jó kis inverter kapcsolást, és azzal összedolgoznám, letesztelném, lenen belőle egy kis doboz, amire egyik oldalt a napelem panelt kell kötni, másik oldalt az aksit, meg a kimenő és bemenő 220-akat, beszámolnék itt a teszteredményekről, a napelemek gyártásáról, hogy bárkinek lehessen viszonylag olcsón napelemes rendszere, aki hajlandó kicsit barkácsolni.

Egyébként a szabályozási feszültség határokat csak saccra adtam meg, elképzelhető, hogy akkumulátor típusonként, vagy elhasználtségi szintenként változnak az optimális kapcsolási határok, ezért szerintem a szabályozó áramkörben 2 potival 1-1V-tal csúsztatható kellene hogy legyen a kapcsolási szint, amit az első pár nap tesztüzemkor be lehet állítani elképzelés szerint.

Idő közbe találtam itthon 240V AC 25A -es solid state relét, aminek 3-32V DC a vezérlési feszültsége, ezt be is lehetne építeni egynek, és akkor később akár 3KW körüli invertert is elbírhatna.

Csak valaki csináljon egy rajzot, amit megépíthetek szabályzáshoz

A szünetmntes természetesen el lenne látva plusz hűtőbordákkal, és ventillátorokkal

A feszültségértékekre csak nagyjábóli értékeket mondtam, lehet hogy akkor 11V-nál bekapcsolja a hálózati feszültséget, majd ha 11,5V-re töltött az aksi, akkor lekapcsolja a hálózati feszt, és megy tovább a napelem+akkumulátorról

Túltöltés védelemre akkor lehetne, hogy 14,4V-nál lekapcsolja a napelemeket, 13,4V-nál meg vissza, ez így már életképes?

"És mi van, ha visszakapcsol hálózatra és közben nincs is hálózati feszültség?" a szünetmentesbe is van védelem olyan 10V alatt vhol, ahol már lekapcsolja az akkukat, és nem megy tovább az inverter

szerintem egy szünetmentes jól alkalmazható ilyen célokra...

csak a vezérlést kellene megoldani.... valószínűleg nem bonyolult, csak én nem értek már ennyire mélyen hozzá, viszont kész kapcsolásokat prímán meg tudok építeni... szóval valami kis kapcsi rajzot keresgélnék...

HA inverterrel terhelsz fel hálózatra, vagy töltöd az akksidat, akkor nem kell a szinkronnal, freqivel, stb foglalkozni, a hálózati inverter végzi, és illeszti az aktuális értékeknek meg felelően. Ezért olyan drága a minősített inverter, a papírjai miatt.
SZélturbinát szinkronban hálózatra kapcsolni tilos!
Illetve rengeteg beépített védelemmel kell felügyelni, ami háztartási méretben horror összeg a turbina barkácsolás sokszorosa, ami által nem érdemes.

Szia!

Aszem rosszul kérdeztél, vagy én nem értem. A stabil alatt folyamatosan egyenlő, változatlan pl. folyamatos x feszültséget értesz?
Mert turbinából folyamatosan változik a lejövő fesz ( V ), és a áram erőssége ( A ) folyton a szél erejének, lökéseinek megfelelően változik. ( + akkukapacitás értéke, terhelésértéke, hálózat befogadóképessége- ellenállása is befolyásolja a lejövő teljesítményt! )
Fentebb írtam, hogy a legegyszerűbb bemérni egy generátort, ha kimérted a gépedte, akkor tudok neked ajánlani, invertert.
Gondolom sziget üzemű inverter kell neked, ami elindítja a hűtődet is?
Javaslat:Írd össze a fogyasztóid teljesítményét, amiket egyszerre használsz általában, valamint a fogyasztókra írt teljesítmény felvételt, illetve, hogy mennyi ideig használod, és melyeket egy időben, és külön?
ez alapján lehet az akkubankodat is méretezni a teljesítményhez, inverterhez igazítva. Aszem ezt is leírta valaki, a 20. oldal körül.
ÉS ha ez megvan, akkor jöhet az akku X idő alatti utántöltéshez szükséges , a helyszínne,( nálad adott )szélerőviszonyok függvényben a turbina teljesítmény kiválasztása.
Tehát:
1. Fogyasztás számítás--> 2. Inverter kiszámítása--> 3. Akkukapacitás kiszámítása. 4:-->utántöltési idő /széljárás függvényében Turbina teljesítmény kiszámítása.

Ha ezek megvannak, akkor küldd el privátba is akár, és megmondom, mire van szükséged. És hogy mit tudok ajánlani neked.

Üdv Ződfülű!
Olyan inverter van, ami csak egy stabil bemenő feszültséggel rendelkezik, kb. 40-200 volt közötti értékkel? Ez használható TV vagy hűtőgép üzemeltetésére?

Igen, azt terveztem tovább, feszkétszerezőt raktam az inverter után, így jó lett, alapból a 9V nyáktrafóval nem adott elég feszültséget. Még fogok variálni az inverter kitöltésével, de alakul.
Ráéreztem már a műnyomós vasalós nyákgyártásra, most már hamar tudok prototípust készíteni.

Kedves Szrovacsek!

Ahogy lehar is mondja, a visszatápláláshoz a kiválasztott teljesítményű ( x.. w ) inverternek kell megnézni a dc oldali működési tartományát pl: windyboynál 139V-300V, vagy 200-600, stb., és ahhoz tekercselni a turbinát, ill. azzal megegyező feszültségre a turbina Tekercselését. (lásd gyári turbinák leírásában-termlési grafikon )
Valamint fontos, hogy figyelembe kell venni a turbina munkaponti feszültségét, amit ki kell számolni, és a windyboyban , be lehet,és kell állítani a bemeneti oldalon, hogy a turbina milyen függvény szerint tud termelni, ezáltal az inverter mekkora feszültségen mekkora áramot engedjen fel a hálózatra.
Kisebb teljesítményű gépekhez gyártottak 24-60V dc tartományban fogadni tudó WB 1100LV típusú invertert, de mostanság sokára gyárja le a német cég.

Ha az ember utánaszámol, akkor általánosan elmondható, hogy inkább a 2-3kW os gépektől indul a hálózatra táplálás, hiszen az már termel is annyit, amit optimális hatásfokkal működik, és persze anyagilag jobb képet mutat. ( ilyen súly, rotor, terhelés, magasság, stb. már nincsenek akkora különbségek a költségek- arányában. )
Minnél nagyobb gépet épít valaki, annál gazdaságosabb a költség- termelés aránya.

Hi
Ez egy annyira egyszerű kapcsolás,hogy ennek elsőre mennie kell a hiba oka vagy ic vagy tranyó,próbáld meg először az inverter részt meg építeni a 9/230-as trafó kimenetére ami jelen esetben a 230voltos oldal rá tenni egy glimm lámpát ez meg mutatja, hogy működik e vagy sem én BD249 raktam bele és azzal is ment.
Én mindig úgy építek meg egy áramkört,hogy részekre bontom,itt ez a következő 555-tel fel épített áram kör a vég fok a hozzá tartozó 2 db ellen +a trafó utána az egyen irányítás és végén a tirisztorra felépített relaxációs áramkör a kondival és gyújtótrafóval.
Ja és ne rakd félre hanem rakd össze és nézd meg jó e az 555-t :yes:

Sok féleképpen meglehet. Akár egy inverter ic-vel is vagy kapus IC-vel is. Akár tranzisztorral is felépíthető ugyan ez, esetleg egy másik műveleti erősítővel és szerintem még soknak lenne ötlete.

Többen kérdezték, hogy teljesitményileg mekkorára tervezzenek szgenerátort családiház,tanya, áram ellátására.Elsöre fel kell becsülni a várható fogyasztást,itt gondolok a meglevö,vagy a tervezett fogyasztok összteljesitményére.Itt ajánlott figyelembe venni,hogy nem minden fogyasztót fogunk használni egyszerre,viszont vannak fogyasztok amiknek ugyan kicsi a fogyasztásuk,de pl.nagyon nagy a pillanatnyi induló áramuk,pl a hütögépek,régebbi tv.-k,stb.Ezek áramellátására szükséges inverter teljesitménye legalább 25,-50 százalékkal kell nagyobb legyen.Itt majd 2 példával fogok szolgálni.Az elsö mondjuk egy kissebb hétvégi ház,A második példa egy jól felszerelt tanya.Igy pl.vegyük az első esetet.Legyen néhány takarék izzó,egy régebbi hütögéb,ami othonrol lett ,,,kiszuperálva,,, de még jó állapotban van,igy a hétvégi házba éppen jó,egy tv.,ua. mint a hütö,mert ugye a vasárnapi meccsekröl nem szivesen mond le senki.meg talán egy kissebb hajszáritó,és még néhány aproság.Egy ilyen rendszerhez általában böven elég lessz egy kissebb,ugy kb.1,2-1,5 Kwattos inverter.Egy ilyen inverterhez már ajánlott a 24 Voltos bemenö feszültség az akkukrol.Mivel az akkumulátorok nemcsak a töltöáramra kényesek,hanem a STABIL,HUZAMOSABB idejü kisütö áramra is, ezért a szükséges akkupakk méretezésénél figyelembe kell venni hogy a maximális kisütö áram ne haladja meg a névleges kapacitás 20,esetleg 25 százalékát(itt külömbséget kell tenni pl.az autok öninditozásánál,ahol nagyon nagy,de nagyon rövid ideig tart a nagy amperü áramfelvétel),ellenkezö esetben az akkuk nagyon rövid idö alatt tönkre mennek.Igy1,5 kwatra 24 voltnál könnyen kiszámolható a szükséges akku kapacitás,természetesen a minimálisnál lehet jóval nagyobb is,de ne kissebb.Figyelem! a szgenerátor teljesitményét kell tervezni az akku pakkhoz,és nem forditva.A szgenerátor csucs töltő árama NE haladja meg az akkupakk töltési áramát semmiképp.(vagy csak nagyon kis mértékben)Ez nagyon fontos mivel a töltés szabályozó legkissebb hibája is könnyen akku ,,,pukkasztással,,, érhet véget.(föleg ha viharos idövel társul).Egy másik nagyon fontos szempont az áthidalási idő,minnél nagyobb annál jobb minden szempontbol.Mivel a szél sose fuj akkor amikor a legjobban kéne,ezért nagyon ajánlott a napelemekkel való kombinálás,föleg ott ahol folyamatosan használjuk a rendszert.A második példa a nagyobb elszigetelt rendszerek,itt pl.ahol már jóval több és igényesebb fogyasztot kell ellátni.Ilyen helyre már a 4-5 Kwattos inverter kell,amit viszont legalább 48 voltosra kell tervezni,az elöbb emlitett okokbol.Viszont itt is nagyon kell vigyázni,nemcsak az akkuk töltési áramára,hanem legalább ugyanolyan fontos, a maximális kisütö áram betartására.

Szia!

Odáig eljutottam, hogy az erősítő normál és híd üzemmódja között egyetlen "vezérlőjellel" tudok váltani, vagyis amíg a relékre ráadom a 12V-ot, addig meghúzva maradnak, és ezzel híd üzemben tartják az erősítőt.

Innentől fogva lehetne akár egy billenőkapcsolóval, akár egy nyomógombbal átkapcsolni, de a billenőkapcsolót választom, az sokkal stabilabb megoldás, és kikapcsolás után is "emlékszik", abban a módban kapcsolhatom vissza, ahogy hagytam.

Vannak azonban problémák, amiket meg kellene még oldani, hogy biztonságosan használható legyen:
1. némítás
2. véletlen átkapcsolás
3. koppanás

1. A némítás 2 db karos kapcsolóval van megoldva, és külön-külön némíthatók az erősítők. 2db visszajelző LED is van, amik csak nem némított állapotban világítanak. Viszont híd esetén csak egyszerre lehessen némítani. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: vajon közösíthető a 4 IC némítása ? Vagyis A 2-2 panel némítását egyszerűen összekötném, ha lehet.

2. Akár a hangfal azonnali elhalálozásához is vezethetne, annyira megugorhat a teljesítmény. Erre csak ennyit tudok kitalálni, hogy az átkapcsoló a hátlapon lesz, jól védett helyen...

3. Ha híd módban indul az erősítő, okoz valami gondot, amíg az inverternek felfut a tápfesz? Bár addig a koppanásgátló úgyis védi a hangfalakat.

Ha kikapcsolt állapotban van a váltás, akkor nincs gond. De tegyük fel, hogy be van kapcsolva az erősítő, jelet nem kap. És ekkor átkapcsolom híd-ra. Mivel az inverter folyamatosan táp alatt van, akármilyen módban, az nem fog koppanni, de esetleg a relék, ahogy átváltják a bemenő jelet, illetve a kimeneteket, ott történhet-e koppanás, kell-e valami késleltetőt készíteni, ami a váltás után még némítva tartja az erősítőket egy darabig ?

Ja, a Zener diódás kapcsolást úgy gondoltad, ahogy a képen? És milyen ellenállás kellene? Milyen dióda?

Köszi

Szíriusz!

A megtérülési időről osztom Iszkarov István meglátásait.
Mondhatni "relatív", mint Einstein elmélete.
Sok vevőm hobbiból csinálja, építi a rendszerét, többen szükséglet miatt, lásd a -videot a honlapomon-, és akad, akit behülyítettek, eladtak neki ócsóért minimál rendszereket, aztán nem működik, én meg mehetek ki átépíteni, stb.
Tény: vannak, akik a megtérülés anyagi oldalát nézve vizsgálják a dolgot, nekik "divatcikk", vagy csak azt hiszik, jó pénzt lehet belőle csinálni. Amit mi tudunk, hogy nálunk nem.
A legtöbben próbálnak függetlenedni, vagy amennyire tudnak számlát csökkenteni, illetve tartalék áramforrást kiépíteni- ez már rentábilisebb, kézzelfogható indok az építésre.
Ha a gyári cuccokat összevetjük a házival, pro és kontra vannak előnyök, hátrányok.
Kétlem, hogy 60-70.000Ft ból házilag biztonságosan lehet összerakni 300w-os szélgép rendszert, a turbinához kell ugye akksik, inverter, stb. Szerintem már olyan "olcsó" árban adjuk mi is az eszközöket, hogy nem érdemes laikusoknak sufni tuningolni, mert a gyári azért csak bír minősítésekkel, be vannak vizsgálva, engedélyezve vannak, "biztonságosak". Elméletileg házi cuccot ki se rakhatnál, csak hál istennek nem mindenki nézi, hogy mi pörög a kertben..

Én egyelőre azt látom, hogy mennyi inverter meg kapu meg van rajta SR flipflop... meg a kimeneten mik azok a kapcsolók? Majd holnap ha van kedvem lehet, hogy megnézem, szerinted jó? Valami projekt részeként találtad? Valakinek a honlapján, hogy megépítette? Meg ami tuti, hogy kell rá SPDIF bemenet is, az nincs a rajzon... optikai vagy koax, ha koax esetleg leválasztó trafóval

köszi az infot,ez lehet a megoldás.a csokis kivezetést mi vezettük ki sufniból váltó áram(AC)lehetőség érdekében... ergo a generátor immár nem csupán egyenáramot termel hanem váltót is...attól függ hogy dc,vagy ac áramra van szükségük.. Amugy valoban skoda generátor,de a fesszab az kispolski. remélem az nem gond ,h a fesszab kispolski,és nem skoda....bár én amikor vettem a fesszabot vittem a generátort,és mutattam az eladónak hogy ehhez kell fesszab.......és igy adta ezt a kispolski fesszabot.....nekem azt mondta, hogy az nem lehet probléma hogy külömböző márkák...remélem ez igy van ahogy mondta...
amugy a masina tervem szerint:12v,7 amperes zselés akku hajt 12volt 7-11 amperes motort az pörgeti a generátort...ez idáig ki vanprobálva,fullosan jól pörög...
végül ha a generátorra megoldottam a fesszabot, a generátor kimenetére inverter(ek)et szánok....hangsújozom h az aksi tervem szerint csak a motort táplálná,a generátorom 55 aperes gerjesztett árama látná el az invertert(eket)7amperes akku visszatöltése gondolom nemlehet gond 55 amperből....dióhéjban ennyi

Az előbb írtakon felül sem jó az inverter.... az életvédelemről beszélve, vizes környezetben nem szerencsés a hivatalosan 42V-nál (gyakorlatban 100-200V-nál...de ezt nem én írtam) nagyobb feszültség. 400V AC, 560V DC nem oda való!!!

A bemeneti puffer-elkók (ha nincs PFC) miatt nem színuszos áramot vesz fel az inverter, ami a generátor melegedését fokozza. Az inverternek is vannak veszteségei, és a motorban is okoz járulékos veszteséget. Az indítási problémákat megoldja, és szabályozható is lesz, de a maximális leadott tengelyteljesítmény csökkenni fog.

Hello!
Nem tisztáztuk a tápfeszültséget, bementi jelet... De elkészítettem a rajzot, remélem erre gondoltál.
Két bemenet is van, a 2-es "feszültség érkezésére", a 3-as "feszültség megszakadására" vált át.
A nem használt bemenetet szakadtan kell hagyni.

- Invertálás azt jelenti, hogy amikor a bemeneten magas szint van (H), akkor a kimeneten alacsony (L). (és fordítva) Így ha a tároló Clk bemenete az alacsony szintről a magas szinte váltás pillanatában billen át (L/H), akkor egy inverter elé kötve, a viselkedése megfordul (H/L). Azaz akkor billen át a tároló, mikor az inverter bemenetén, ha a jel magas szintről alacsony szintre vált.

- A lábak bekötését és funkcióját az IC adatlapjából lehet megtudni. (pld. Alldatasheet.com CD4013)

- Természetesen kapható az IC-khez foglalat is DIL 14 néven.
üdv! proli007

töltésszabályzó azért kell,hogy az akksijaid a maximális töltőáramon felül ne kapjanak ampert!(mer'nekik akkor kampec) inverter azért kell,hogy a megtermelt és akkumulátorokban tárolt egyenáramból,12/24/48V (géptől függően) stabil 220v FELHASZNÁLHATÓ váltó feszültséget állítsunk elő,amiről elmennek a kényes háztartási gépeink is!

Változatlanul fennáll a 737440-es kérdésem az áramtermelő szélgépet használókhoz. Nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire része egy szélgépnek a töltésszabályzó vagy az inverter, ezek hiánya vagy megléte mit jelent. A válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok!
Kérdésem annyi lenne, hogy van-e valakinek a mellékelt kapcsoláshoz (500W power inverter--->inverter.jpg) nyákterve. Nem nagyon van időm megtervezni.
Vagy tudja-e valaki, hogy honnan lehetne letölteni??
Köszi előre is!

Mivel egy tápkörön ül az inverter és a logika, így ha az inverter egyik félvezetője zárlatos lesz (vagy a kapacitás forraszhibás, mert az még tipikus), akkor az induló inverter lerántja a PWM túlterhelésvédelmét. Ez főleg a vezérelt áramgenerátoros+önrezgő oszcillátoros inverterekre jellemző.
Primer pufi meg szokott elhalni, egyik lábánál kicsordul a szíve, ott el is rohad, aztán vagy durran egyet ugyanott, vagy csak simán nem tud indulni vele a készülék. Lelon kondik sokat csinálnak ilyet, mondjuk ez a feliratai szerint Teapo lesz, az talán nem.