Egyébként egy olyan ötlet is felmerült bennem, hogy olcsóbb lenne nagyobb teljesítményű napelemeket csinálni, amivel nagyobb feszültséget lehetne előállítani, és kevesebb veszteséggel lehetne 230V AC-re alakítani, és annak az áramát használni nappal, a felesleget pedig visszatáplálni az áram hálózatba, mert állítólag a szolgáltató köteles megvenni a termet "bio"áramot, éjszaka pedig az szolgáltatói hálózatot használni, így az akkumulátorok árát napelemekbe fektetni, nem tárolni az energiát, csak ehhez egy bonyolultabb inverter kellene, ami tudná követni a hálózati áramot, aminek a megtervezéséhez abszulut nem értenék

Köszi a pozitív kritikát!

az alacsony terhelés visszakapcsolást azért gondoltam, hogy a napelem ne töltse feleslegesen az akksit, ha a hálózaton van igény az energiára, tehát teszem azt van félig az aksi, lemerül, közbe én gépezek, visszakapcsol hálózatra 10 percre, addig tölt kicsit az akksin, és újra rákapcsoja a gépem, hogy ne töltse feleslegesen fel, a kapacitást tartogassa a hétvégi órákra, mert akkor kevesebbet lesz hajtva.

Az aksik lehet később lúgosakra lesznek akkor cserélve, vagy hasonlóra...

Ha kapnék valami jó és egyszerű kapcsolást, akkor mivel tervezek további rendszereket is, lehetséges, hogy készítenék valami prototípus invertert, amibe benne lenne a napelemes töltés szabályozó elektronika, meg a relék, meg a visszafolyás gátló diódák, keresnék valami jó kis inverter kapcsolást, és azzal összedolgoznám, letesztelném, lenen belőle egy kis doboz, amire egyik oldalt a napelem panelt kell kötni, másik oldalt az aksit, meg a kimenő és bemenő 220-akat, beszámolnék itt a teszteredményekről, a napelemek gyártásáról, hogy bárkinek lehessen viszonylag olcsón napelemes rendszere, aki hajlandó kicsit barkácsolni.

Egyébként a szabályozási feszültség határokat csak saccra adtam meg, elképzelhető, hogy akkumulátor típusonként, vagy elhasználtségi szintenként változnak az optimális kapcsolási határok, ezért szerintem a szabályozó áramkörben 2 potival 1-1V-tal csúsztatható kellene hogy legyen a kapcsolási szint, amit az első pár nap tesztüzemkor be lehet állítani elképzelés szerint.

Idő közbe találtam itthon 240V AC 25A -es solid state relét, aminek 3-32V DC a vezérlési feszültsége, ezt be is lehetne építeni egynek, és akkor később akár 3KW körüli invertert is elbírhatna.

Csak valaki csináljon egy rajzot, amit megépíthetek szabályzáshoz

A szünetmntes természetesen el lenne látva plusz hűtőbordákkal, és ventillátorokkal

A feszültségértékekre csak nagyjábóli értékeket mondtam, lehet hogy akkor 11V-nál bekapcsolja a hálózati feszültséget, majd ha 11,5V-re töltött az aksi, akkor lekapcsolja a hálózati feszt, és megy tovább a napelem+akkumulátorról

Túltöltés védelemre akkor lehetne, hogy 14,4V-nál lekapcsolja a napelemeket, 13,4V-nál meg vissza, ez így már életképes?

"És mi van, ha visszakapcsol hálózatra és közben nincs is hálózati feszültség?" a szünetmentesbe is van védelem olyan 10V alatt vhol, ahol már lekapcsolja az akkukat, és nem megy tovább az inverter

szerintem egy szünetmentes jól alkalmazható ilyen célokra...

csak a vezérlést kellene megoldani.... valószínűleg nem bonyolult, csak én nem értek már ennyire mélyen hozzá, viszont kész kapcsolásokat prímán meg tudok építeni... szóval valami kis kapcsi rajzot keresgélnék...

HA inverterrel terhelsz fel hálózatra, vagy töltöd az akksidat, akkor nem kell a szinkronnal, freqivel, stb foglalkozni, a hálózati inverter végzi, és illeszti az aktuális értékeknek meg felelően. Ezért olyan drága a minősített inverter, a papírjai miatt.
SZélturbinát szinkronban hálózatra kapcsolni tilos!
Illetve rengeteg beépített védelemmel kell felügyelni, ami háztartási méretben horror összeg a turbina barkácsolás sokszorosa, ami által nem érdemes.

Szia!

Aszem rosszul kérdeztél, vagy én nem értem. A stabil alatt folyamatosan egyenlő, változatlan pl. folyamatos x feszültséget értesz?
Mert turbinából folyamatosan változik a lejövő fesz ( V ), és a áram erőssége ( A ) folyton a szél erejének, lökéseinek megfelelően változik. ( + akkukapacitás értéke, terhelésértéke, hálózat befogadóképessége- ellenállása is befolyásolja a lejövő teljesítményt! )
Fentebb írtam, hogy a legegyszerűbb bemérni egy generátort, ha kimérted a gépedte, akkor tudok neked ajánlani, invertert.
Gondolom sziget üzemű inverter kell neked, ami elindítja a hűtődet is?
Javaslat:Írd össze a fogyasztóid teljesítményét, amiket egyszerre használsz általában, valamint a fogyasztókra írt teljesítmény felvételt, illetve, hogy mennyi ideig használod, és melyeket egy időben, és külön?
ez alapján lehet az akkubankodat is méretezni a teljesítményhez, inverterhez igazítva. Aszem ezt is leírta valaki, a 20. oldal körül.
ÉS ha ez megvan, akkor jöhet az akku X idő alatti utántöltéshez szükséges , a helyszínne,( nálad adott )szélerőviszonyok függvényben a turbina teljesítmény kiválasztása.
Tehát:
1. Fogyasztás számítás--> 2. Inverter kiszámítása--> 3. Akkukapacitás kiszámítása. 4:-->utántöltési idő /széljárás függvényében Turbina teljesítmény kiszámítása.

Ha ezek megvannak, akkor küldd el privátba is akár, és megmondom, mire van szükséged. És hogy mit tudok ajánlani neked.

Üdv Ződfülű!
Olyan inverter van, ami csak egy stabil bemenő feszültséggel rendelkezik, kb. 40-200 volt közötti értékkel? Ez használható TV vagy hűtőgép üzemeltetésére?

Igen, azt terveztem tovább, feszkétszerezőt raktam az inverter után, így jó lett, alapból a 9V nyáktrafóval nem adott elég feszültséget. Még fogok variálni az inverter kitöltésével, de alakul.
Ráéreztem már a műnyomós vasalós nyákgyártásra, most már hamar tudok prototípust készíteni.

Kedves Szrovacsek!

Ahogy lehar is mondja, a visszatápláláshoz a kiválasztott teljesítményű ( x.. w ) inverternek kell megnézni a dc oldali működési tartományát pl: windyboynál 139V-300V, vagy 200-600, stb., és ahhoz tekercselni a turbinát, ill. azzal megegyező feszültségre a turbina Tekercselését. (lásd gyári turbinák leírásában-termlési grafikon )
Valamint fontos, hogy figyelembe kell venni a turbina munkaponti feszültségét, amit ki kell számolni, és a windyboyban , be lehet,és kell állítani a bemeneti oldalon, hogy a turbina milyen függvény szerint tud termelni, ezáltal az inverter mekkora feszültségen mekkora áramot engedjen fel a hálózatra.
Kisebb teljesítményű gépekhez gyártottak 24-60V dc tartományban fogadni tudó WB 1100LV típusú invertert, de mostanság sokára gyárja le a német cég.

Ha az ember utánaszámol, akkor általánosan elmondható, hogy inkább a 2-3kW os gépektől indul a hálózatra táplálás, hiszen az már termel is annyit, amit optimális hatásfokkal működik, és persze anyagilag jobb képet mutat. ( ilyen súly, rotor, terhelés, magasság, stb. már nincsenek akkora különbségek a költségek- arányában. )
Minnél nagyobb gépet épít valaki, annál gazdaságosabb a költség- termelés aránya.

Hi
Ez egy annyira egyszerű kapcsolás,hogy ennek elsőre mennie kell a hiba oka vagy ic vagy tranyó,próbáld meg először az inverter részt meg építeni a 9/230-as trafó kimenetére ami jelen esetben a 230voltos oldal rá tenni egy glimm lámpát ez meg mutatja, hogy működik e vagy sem én BD249 raktam bele és azzal is ment.
Én mindig úgy építek meg egy áramkört,hogy részekre bontom,itt ez a következő 555-tel fel épített áram kör a vég fok a hozzá tartozó 2 db ellen +a trafó utána az egyen irányítás és végén a tirisztorra felépített relaxációs áramkör a kondival és gyújtótrafóval.
Ja és ne rakd félre hanem rakd össze és nézd meg jó e az 555-t :yes:

Sok féleképpen meglehet. Akár egy inverter ic-vel is vagy kapus IC-vel is. Akár tranzisztorral is felépíthető ugyan ez, esetleg egy másik műveleti erősítővel és szerintem még soknak lenne ötlete.

Többen kérdezték, hogy teljesitményileg mekkorára tervezzenek szgenerátort családiház,tanya, áram ellátására.Elsöre fel kell becsülni a várható fogyasztást,itt gondolok a meglevö,vagy a tervezett fogyasztok összteljesitményére.Itt ajánlott figyelembe venni,hogy nem minden fogyasztót fogunk használni egyszerre,viszont vannak fogyasztok amiknek ugyan kicsi a fogyasztásuk,de pl.nagyon nagy a pillanatnyi induló áramuk,pl a hütögépek,régebbi tv.-k,stb.Ezek áramellátására szükséges inverter teljesitménye legalább 25,-50 százalékkal kell nagyobb legyen.Itt majd 2 példával fogok szolgálni.Az elsö mondjuk egy kissebb hétvégi ház,A második példa egy jól felszerelt tanya.Igy pl.vegyük az első esetet.Legyen néhány takarék izzó,egy régebbi hütögéb,ami othonrol lett ,,,kiszuperálva,,, de még jó állapotban van,igy a hétvégi házba éppen jó,egy tv.,ua. mint a hütö,mert ugye a vasárnapi meccsekröl nem szivesen mond le senki.meg talán egy kissebb hajszáritó,és még néhány aproság.Egy ilyen rendszerhez általában böven elég lessz egy kissebb,ugy kb.1,2-1,5 Kwattos inverter.Egy ilyen inverterhez már ajánlott a 24 Voltos bemenö feszültség az akkukrol.Mivel az akkumulátorok nemcsak a töltöáramra kényesek,hanem a STABIL,HUZAMOSABB idejü kisütö áramra is, ezért a szükséges akkupakk méretezésénél figyelembe kell venni hogy a maximális kisütö áram ne haladja meg a névleges kapacitás 20,esetleg 25 százalékát(itt külömbséget kell tenni pl.az autok öninditozásánál,ahol nagyon nagy,de nagyon rövid ideig tart a nagy amperü áramfelvétel),ellenkezö esetben az akkuk nagyon rövid idö alatt tönkre mennek.Igy1,5 kwatra 24 voltnál könnyen kiszámolható a szükséges akku kapacitás,természetesen a minimálisnál lehet jóval nagyobb is,de ne kissebb.Figyelem! a szgenerátor teljesitményét kell tervezni az akku pakkhoz,és nem forditva.A szgenerátor csucs töltő árama NE haladja meg az akkupakk töltési áramát semmiképp.(vagy csak nagyon kis mértékben)Ez nagyon fontos mivel a töltés szabályozó legkissebb hibája is könnyen akku ,,,pukkasztással,,, érhet véget.(föleg ha viharos idövel társul).Egy másik nagyon fontos szempont az áthidalási idő,minnél nagyobb annál jobb minden szempontbol.Mivel a szél sose fuj akkor amikor a legjobban kéne,ezért nagyon ajánlott a napelemekkel való kombinálás,föleg ott ahol folyamatosan használjuk a rendszert.A második példa a nagyobb elszigetelt rendszerek,itt pl.ahol már jóval több és igényesebb fogyasztot kell ellátni.Ilyen helyre már a 4-5 Kwattos inverter kell,amit viszont legalább 48 voltosra kell tervezni,az elöbb emlitett okokbol.Viszont itt is nagyon kell vigyázni,nemcsak az akkuk töltési áramára,hanem legalább ugyanolyan fontos, a maximális kisütö áram betartására.

Szia!

Odáig eljutottam, hogy az erősítő normál és híd üzemmódja között egyetlen "vezérlőjellel" tudok váltani, vagyis amíg a relékre ráadom a 12V-ot, addig meghúzva maradnak, és ezzel híd üzemben tartják az erősítőt.

Innentől fogva lehetne akár egy billenőkapcsolóval, akár egy nyomógombbal átkapcsolni, de a billenőkapcsolót választom, az sokkal stabilabb megoldás, és kikapcsolás után is "emlékszik", abban a módban kapcsolhatom vissza, ahogy hagytam.

Vannak azonban problémák, amiket meg kellene még oldani, hogy biztonságosan használható legyen:
1. némítás
2. véletlen átkapcsolás
3. koppanás

1. A némítás 2 db karos kapcsolóval van megoldva, és külön-külön némíthatók az erősítők. 2db visszajelző LED is van, amik csak nem némított állapotban világítanak. Viszont híd esetén csak egyszerre lehessen némítani. Ezzel kapcsolatban csak egy kérdés: vajon közösíthető a 4 IC némítása ? Vagyis A 2-2 panel némítását egyszerűen összekötném, ha lehet.

2. Akár a hangfal azonnali elhalálozásához is vezethetne, annyira megugorhat a teljesítmény. Erre csak ennyit tudok kitalálni, hogy az átkapcsoló a hátlapon lesz, jól védett helyen...

3. Ha híd módban indul az erősítő, okoz valami gondot, amíg az inverternek felfut a tápfesz? Bár addig a koppanásgátló úgyis védi a hangfalakat.

Ha kikapcsolt állapotban van a váltás, akkor nincs gond. De tegyük fel, hogy be van kapcsolva az erősítő, jelet nem kap. És ekkor átkapcsolom híd-ra. Mivel az inverter folyamatosan táp alatt van, akármilyen módban, az nem fog koppanni, de esetleg a relék, ahogy átváltják a bemenő jelet, illetve a kimeneteket, ott történhet-e koppanás, kell-e valami késleltetőt készíteni, ami a váltás után még némítva tartja az erősítőket egy darabig ?

Ja, a Zener diódás kapcsolást úgy gondoltad, ahogy a képen? És milyen ellenállás kellene? Milyen dióda?

Köszi

Szíriusz!

A megtérülési időről osztom Iszkarov István meglátásait.
Mondhatni "relatív", mint Einstein elmélete.
Sok vevőm hobbiból csinálja, építi a rendszerét, többen szükséglet miatt, lásd a -videot a honlapomon-, és akad, akit behülyítettek, eladtak neki ócsóért minimál rendszereket, aztán nem működik, én meg mehetek ki átépíteni, stb.
Tény: vannak, akik a megtérülés anyagi oldalát nézve vizsgálják a dolgot, nekik "divatcikk", vagy csak azt hiszik, jó pénzt lehet belőle csinálni. Amit mi tudunk, hogy nálunk nem.
A legtöbben próbálnak függetlenedni, vagy amennyire tudnak számlát csökkenteni, illetve tartalék áramforrást kiépíteni- ez már rentábilisebb, kézzelfogható indok az építésre.
Ha a gyári cuccokat összevetjük a házival, pro és kontra vannak előnyök, hátrányok.
Kétlem, hogy 60-70.000Ft ból házilag biztonságosan lehet összerakni 300w-os szélgép rendszert, a turbinához kell ugye akksik, inverter, stb. Szerintem már olyan "olcsó" árban adjuk mi is az eszközöket, hogy nem érdemes laikusoknak sufni tuningolni, mert a gyári azért csak bír minősítésekkel, be vannak vizsgálva, engedélyezve vannak, "biztonságosak". Elméletileg házi cuccot ki se rakhatnál, csak hál istennek nem mindenki nézi, hogy mi pörög a kertben..

Én egyelőre azt látom, hogy mennyi inverter meg kapu meg van rajta SR flipflop... meg a kimeneten mik azok a kapcsolók? Majd holnap ha van kedvem lehet, hogy megnézem, szerinted jó? Valami projekt részeként találtad? Valakinek a honlapján, hogy megépítette? Meg ami tuti, hogy kell rá SPDIF bemenet is, az nincs a rajzon... optikai vagy koax, ha koax esetleg leválasztó trafóval

köszi az infot,ez lehet a megoldás.a csokis kivezetést mi vezettük ki sufniból váltó áram(AC)lehetőség érdekében... ergo a generátor immár nem csupán egyenáramot termel hanem váltót is...attól függ hogy dc,vagy ac áramra van szükségük.. Amugy valoban skoda generátor,de a fesszab az kispolski. remélem az nem gond ,h a fesszab kispolski,és nem skoda....bár én amikor vettem a fesszabot vittem a generátort,és mutattam az eladónak hogy ehhez kell fesszab.......és igy adta ezt a kispolski fesszabot.....nekem azt mondta, hogy az nem lehet probléma hogy külömböző márkák...remélem ez igy van ahogy mondta...
amugy a masina tervem szerint:12v,7 amperes zselés akku hajt 12volt 7-11 amperes motort az pörgeti a generátort...ez idáig ki vanprobálva,fullosan jól pörög...
végül ha a generátorra megoldottam a fesszabot, a generátor kimenetére inverter(ek)et szánok....hangsújozom h az aksi tervem szerint csak a motort táplálná,a generátorom 55 aperes gerjesztett árama látná el az invertert(eket)7amperes akku visszatöltése gondolom nemlehet gond 55 amperből....dióhéjban ennyi

Az előbb írtakon felül sem jó az inverter.... az életvédelemről beszélve, vizes környezetben nem szerencsés a hivatalosan 42V-nál (gyakorlatban 100-200V-nál...de ezt nem én írtam) nagyobb feszültség. 400V AC, 560V DC nem oda való!!!

A bemeneti puffer-elkók (ha nincs PFC) miatt nem színuszos áramot vesz fel az inverter, ami a generátor melegedését fokozza. Az inverternek is vannak veszteségei, és a motorban is okoz járulékos veszteséget. Az indítási problémákat megoldja, és szabályozható is lesz, de a maximális leadott tengelyteljesítmény csökkenni fog.

Hello!
Nem tisztáztuk a tápfeszültséget, bementi jelet... De elkészítettem a rajzot, remélem erre gondoltál.
Két bemenet is van, a 2-es "feszültség érkezésére", a 3-as "feszültség megszakadására" vált át.
A nem használt bemenetet szakadtan kell hagyni.

- Invertálás azt jelenti, hogy amikor a bemeneten magas szint van (H), akkor a kimeneten alacsony (L). (és fordítva) Így ha a tároló Clk bemenete az alacsony szintről a magas szinte váltás pillanatában billen át (L/H), akkor egy inverter elé kötve, a viselkedése megfordul (H/L). Azaz akkor billen át a tároló, mikor az inverter bemenetén, ha a jel magas szintről alacsony szintre vált.

- A lábak bekötését és funkcióját az IC adatlapjából lehet megtudni. (pld. Alldatasheet.com CD4013)

- Természetesen kapható az IC-khez foglalat is DIL 14 néven.
üdv! proli007

töltésszabályzó azért kell,hogy az akksijaid a maximális töltőáramon felül ne kapjanak ampert!(mer'nekik akkor kampec) inverter azért kell,hogy a megtermelt és akkumulátorokban tárolt egyenáramból,12/24/48V (géptől függően) stabil 220v FELHASZNÁLHATÓ váltó feszültséget állítsunk elő,amiről elmennek a kényes háztartási gépeink is!

Változatlanul fennáll a 737440-es kérdésem az áramtermelő szélgépet használókhoz. Nem tudom, hogy a gyakorlatban mennyire része egy szélgépnek a töltésszabályzó vagy az inverter, ezek hiánya vagy megléte mit jelent. A válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok!
Kérdésem annyi lenne, hogy van-e valakinek a mellékelt kapcsoláshoz (500W power inverter--->inverter.jpg) nyákterve. Nem nagyon van időm megtervezni.
Vagy tudja-e valaki, hogy honnan lehetne letölteni??
Köszi előre is!

Mivel egy tápkörön ül az inverter és a logika, így ha az inverter egyik félvezetője zárlatos lesz (vagy a kapacitás forraszhibás, mert az még tipikus), akkor az induló inverter lerántja a PWM túlterhelésvédelmét. Ez főleg a vezérelt áramgenerátoros+önrezgő oszcillátoros inverterekre jellemző.
Primer pufi meg szokott elhalni, egyik lábánál kicsordul a szíve, ott el is rohad, aztán vagy durran egyet ugyanott, vagy csak simán nem tud indulni vele a készülék. Lelon kondik sokat csinálnak ilyet, mondjuk ez a feliratai szerint Teapo lesz, az talán nem.

Hát azt tudom, hogy ha csak az invertere meghalt, akkor nem kapcsol ki teljesen, csak az invertert rántja le, és a monitor megy, csak a világítás nem.
Ha ez segít valamit.

(Csak ugye nem néztem utána, hogy inverter halálkor milen fesz mit csinál, mert ha nem csak elkó cserés, akkor már megy is a selejtbe... nem vagyok én szerviz )

De a 220 puffer ritkán szokott elhalni ezekben. Mondjuk ha van mire, akkor meg lehet próbálni kicserélni.

Igen,

Tulajdonképpen itt is ez történik, a rádió AUX földelése össze kötődik a Laptop földelésével.
Mostmár csak az a kérdés mi az egyszerűbb?
Minden használatnál dugdosni a Jackdugót a laptopba, vagy magát az inverter 220V-os földelését összekötni a kamion földelésével.
Én az utóbbira szavaz(nék) viszont ez nem tudom mennyire állná meg a helyét érintésvédelmi szempontból, úgyhogy erre nem mondok tutit.
Vannak inverterekkel foglalkozó topicok, érdemes lenne ott feltenni ezt a kérdést, szakértői válasz reményében.
Mindenesetre azt a kondenzátoros dolgot messzire kerüld el, ha nem akarsz brutális áramütésbe részesülni
Üdv

Üdv! Mint gyakorló szerelő mondhatom , nem fizettél sokat !
DEEEEEE!!Azért a szaki seggébe rúgtam volna ( bocs a szóért) ha 1 év után elszökik a hűtőközeg ! Főleg az általa említett biztonsági szelepen!??? Töltőszelep , népszerűbben schräder-szelep , az van a gépen , ha jól zár a kupakja , szivárgás szinte kizárva!!
Szarul dolgozott ez biztos!!

A másik téma: általános tapasztalat , ha a beszívott levegőt kb. 12-14 °C- val vissza tudja hűteni a beltéri akkor jónak mondható. Bocs a szófacsarásért , de az inverter alatt nem tudsz hőmérsékletet mérni , az ugyanis a kültériben van , de sebaj , nem ez a lényeg.

Kaqkk! nálad a piros pont , én is igy gondolom és ide sorolom magam...

Viszont egy dolog érdekes lehet, én hangkártyához építettem digitális ki- és bemenetet is, és látszólag minden jó volt úgy, hogy a hangkártya gyári rajzát(Cmedia találtam gyári adatlapot kapcs rajzokkal gondolom OEM gyártóknak vagy valami...) meg a torx/tx adatlapjait összekombináltam (mert a cmedia torx/tx 173hoz volt nekem meg 176van), és úgy tűnt hogy jól szólt önmagával összekötve jó is volt, de amikor cd lejátszóról akartam felvenni vele próbaképp meg egy másik dvd vel is próbáltam a felvételi idő nem egyezett, a gép mintha a minták negyedét eldobta volna... ekkor találtam ki, hogy kéne bele valamilyen hex inverter ttl ic, és arra még kellett plusz szűrőkondi meg nemtudom mi még mert azt már nem én csináltam én csak néztem hogy rmaa val mérve jó legyen meg mostmár jó az "idő" felvételkor is... szóval azt a saját vevőt azért gondold át, ja és pedig a cd lejátszóban is totx176 van mint amit én is beépítettem

Hello!
"És ha valahogy megoldanám, hogy kevesebb áram jöjjön ki az LPT-ből, akkor nem is kéne invertálni a vonalakat?"
Itt nem is tudom mire gondolsz..
- Neked közös anódos kijelződ van, tehát a katódokat csak a GND-re húzhatod, ha ki akarod gyújtani. Az anódokat, pedig a +5V-ra.
- Ha elgondolkodtál volna azon, hogy egy ULN ICt- iktatsz a kijelző katódjai és a Port közé, akkor nem kellene invertálni, mert az IC megteszi helyetted. (Csak kellene már ismerni, hogyan működik egy tranyó, de úgy látom számtekes vagy, így nem akarsz foglalkozni vele. Pedig fogsz )
- A csökkent port terhelésnek, meg az invertálásnak köze nincs egymáshoz.. Az invertálás mindössze annyit jelent, hogy ha a bemenete magas szintű, akkor a kimenet alacsony, vagy ha a bemenet alacsony , a kimenet magas. Például a két Led anód vezérlése között, mindenképpen invertálni kell, mert amikor az egyik ég, a másik sötét és fordítva. inverterek pedig kazalszám vannak TTL v. CMOS IC-kben, akár egy tokban 6db. is. (pld. a TTL kimenetű 74LS04 vagy a nyitott kollektoros 74LS06, vagy CMOS CD40106, de az ULN-t is 8db nyitott kollektoros inverternek lehet felfogni.)
- Az anód meghajtásához, mindenképpen két PNP tranyót érdemes alkalmazni (közös emitteres kapcsolásban), az 5V tápfesz miatt. A két anód meghajtók közé, kell az inverter, hogy amikor az egyik be, a másik ki legyen kapcsolva.
- Egyébként, a multiplexer meghajtásnál, nem szokás, egy vonalat használni, az esetleges összegyújtás miatt. (Mert "áthallás" lehet a két kijelző között.)
A helyes vezérlési sorrend, hogy kiadjuk a szegmensek kódját, bekapcsoljuk az anódot. Várunk, kikapcsoljuk az anódod. Kiadjuk a másik szegmens kódot, és bekapcsoljuk a másik anódot... Ehhez a vezérléshez, viszont már két külön anód vonal szükséges.
Kizárólag azért nem rajzolom le, hogy megismerkedhess velük.. De elő kellene venni néhány tranyót mérni, esetleg szimulálni.. Nem? (nem bántásnak írom, jó tanácsként..)
üdv! proli007

Szerintem az inverter szabalyzoszala nem jo.
Azt a vezerloprocirol kapja, pwm-es meghajtassal, RC taggal megfogva. Egy smd tranyo szokta csinalni, meg a kisfesz vezerlopanel oldalon (ahol a videochip is van).
Nezd meg, melyik szal viszi a fenyerot, azt vagd el, adj neki 0-2.5V kozott kivulrol. Vagy reverse engineering es visszafejted, honnan jon a pwm jel es ott valamelyik alkatresz doglott meg (smd tranyo, kondi, ellenallas).

Vezérléshez szerintem eléggé jó az 555 IC. Az and mivel ttl szintekkel dolgozunk gyakorlatilag nagyon kicsi áramok mozognak benne.. A két rész külön van választva a motorfesz és a ttl rész!. Bármilyen and és inverter ic jó! Javaslom nézz körül a hestore/digitális áramkörök/74 es sorozat. Fetre, hmm hmm Mosfet lenne jó, illetve ha sima fet akkor megkell támogatni lényegében egy tranzisztoros fokozattal 12V ról hogy kitudja nyitni rendesen a csúcsáramra. Ezek számodra megfelelőek. hestore/tranzisztorok/fetek/ 60-90 A

Igazából neked a motort kell akkor kiválasztanod h mikor melyik menjen. Ha csak annyi hogy egy 5 v os vezérlőjeled van, a motor kiválasztása annyiból tevődik össze hogy egy invertert kell rákötni a vezérlőjelre, aztán az inverter kimenete az egyik motor áramkörhöz megy(mint engedélyező) illetve az inverter bemente(tehát az eredeti vez jel) a másik áramkörhöz.