Javítás; Pioneer ttervei alapján készült, Alkotó-s átrajzolat, 2.7.1

Mi az, hogy sokat emlegetett alkotós táp? Alkotós táp olyan nem nagyon van, olyanok vannak hogy Pioneer féle meg hasonlók. Ha netán a Proli féle LPSU-ra gondolsz, akkor igen, inkább azt építsd mint a linkelt cikkben lévőt.

Célszerű lenne egy újabb változatot alapul venni, mert a linken egy régebbi variáció van.
Fontos körülmény lehet az is, hogy a hiba most jelentkezett, vagy első pillanattól fogva megvan.

Sziasztok!
Két kapcsolással is szimpatizálok, mind a kettőt szeretném megépíteni. Az egyik a sokat emlegetett Alkotó-s táp, a másik pedig ez a kapcsolás lenne.
Mért adatok:
Üresjárat: DC34,4V
Terhelt: DC 32,9V
Üresjárat 2200µF-dal: DC52,2V
Terhelt pufferkondival: DC49,1V.
Terhelésnek egy ízzót választottam.
Keressek esetleg egy olyan transzformátort, aminek pufferelt terhelt feszültsége jobban illeszkedik a kapcsoláshoz?
Üdv

Azt mondod csak az egyik csatorna rosszalkodik, két azonos táp közül.
Kiváló lehetőség arra, hogy összehasonlító méréseket végezz a szkóppal.
Mindkét csatorna kimenetén állíts ugyanolyan terhelést aminél az egyik fütyül, meg fűrészel, és pontról pontra nézd meg a két áramkör jellegzetes pontjait, hogy hol látsz gerjedést, és hol rakódik rá a fűrész. ( A fütyülés egy magasabb frekvenciára utal, mint a mutatott fűrészjel. )
Az erősítők kimeneti pontjait, 1, 8, 14, lábakat a T2 bázisát, segéd tápokat. Valahol biztosan fogsz találni különbséget a két csatorna között.

Akkor a "hálózati eredet visszavonva".

Ohmos terheléssel köszöni jól van. De ha melléakasztom a kondit, na akkor jön a fűrész meg fütyül is a táp. Még annyi észrevétel hogy kimeneti feszültség növelésre növekszik a fűrész frekije is.

Alkotója majd szakvéleményt mond.
200 mV nagyon sok, a 20 ms pedig hálózati eredetre utal.
Valami nagyobb Ohm-os terheléssel (ellenállás) nem "fűrészel"?

Sziasztok.
Kérdésem lenne labortáppal kapcsolatban. Alkotós táp Bővebben: Link Rendeleneségre figyeltem fel. Ha kondenzátort kapcsolok a kimenetre jelen esetben egy 470uf kondi akkor fűrészel a kimenet. (nem nevetni) Csatolom a szkóp fotót. Ez a jelenség egyik oldalon van jelen (kettős labortáp). LM324 cseréje nem hozott javulást. Amúgy minden működik, szabályoz, rendben van. Valami ötlet merre keresgélyek.? A rajzot nézve nem egy űrhajó de nem értek hozzá.

Ez a legegyszerűbb és kétség kívül a legrosszabb megoldás. De gondolom te nem is labortápot szeretnél építeni ezek alapján, szóval rossz topikba írtál. Gondolom neked sima stabilizált tápegység kell.

A mezei zénerek nem tudnak nagy áramot... Ha meg kicsi az áram, akkor nem esik rajta a névleges feszültség. Lásd adatlap... Szóval felejtős

Pontosítsd légy szíves, mert így nem teljesen tiszta.
Tehát egyenirányítás után 30V egyenfeszültséged van. Ezt üresjáratban méred, puffer elkó után?
Vagy névleges terheléssel elkó nélkül? Vagy névleges terheléssel elkóval?
A sima egyenirányított, pufferelt feszültség nagyot tud változni az üresjárat, és névleges terhelés között.
Valamint a sorba kötött zeneren átfolyik a teljes áram, így ha a tápegységedet mondjuk 3A kimenetre szeretnéd megépíteni, akkor 15W disszipálódik a zeneren, ami pocsékolás, és eleve nem olcsó egy ilyen nagy teljesítményű zener dióda.
Szerintem gondold át, valószínűleg jó lesz a 30V is, egy labortáp bemeneti feszültségének.
Azt még megírhatnád, hogy melyik kapcsolást nézted ki építés céljára, biztosan van más megoldás is, mint a zener.

Nem. Vagy letekersz a trafóról annyit, vagy rátekersz annyit ellenkező menetiránnyal.

Sziasztok!
Szeretném én is megépíteni a tápegységet. Az volna a kérdésem, hogyha a transzformátorom szekunder tekercsén egyenirányítás után 30V-ot mérek, én viszont ~24V-ot szeretnék, akkor a legegyszerűbb megoldás egy ~5V-os zénerdióda sorbakötése?
Üdvözlettel

Az SMPS-II. labortápegységhez rajzoltam egy olyan változatot, ahol a hűtendő félvezetők lábait nem kell a panelen átdugni, hanem csak ráfekszenek egy fogadó felületre (illetve a kimeneti határokat és néhány egyéb dolgot is próbáltam módosítani Skori javaslatai alapján).
Azért lehet előnyös ez a megfontolás, mert így ha bármilyen okból cserélni kell valamelyiket, akkor részben nem kell darabokra szedni a hűtőtönköt, illetve a panel sérülése nélkül, kényelmesen végezhetjük el a cserét. Ezen kívül egy más irányú elhelyezés valósul meg, ahol a hűtőborda és a labortápegység egyetlen stabil egységet képez. Nem próbáltam ki, de korábbi melegedési tapasztalataim alapján akár el is hagyhatjuk a hűtőbordát, ha pl. a dobozolás egyik lemezéhez fogatjuk az egységet, ami képes lehet az elvárt hűtési intenzitást biztosítani.

Hasznàlhatod, jól fog működni.

Sziasztok!
Köszönöm mindenkinek a hozzászólást, át kell gondolni mégegyszer a feladatot.
Üdv: Gábor

Érdekes táp kiváncsi lennék IGBT vel menne e? Már elég olcsok nagy a diszipálo képessegük és DC karakterisztikájuk is van....

Az nem jó megoldás, hogy az egyik oldalnál az állítható feszültség referenciát egy műveleti erősítővel és egy FET-tel árammá konvertáljuk, a másik oldalon meg egy ellenállás és egy buffer erősítő segítségével vissza?
Ugyan ez az áramkorlát referenciájára is. 2db dupla műveleti erősítő + 2 FET és pár passzív.

A pontosság nyilván az alkalmazott alkatrészektől függ, meg kérdéses tranziens esetén a viselkedés, mert nem a föld lenne közös a két tápegység félnél, ezért az áramgenerátorra is rákerül a tranziens feszültség.

Kétségtelen, hogy a dupla potméter egyszerűbb, én is azt használtam a kis segédtápomnál, csak nem sima, hanem 3 fordulatú Megatron helipotot, aminek az linearitása 0,25%

A dolog ki van már rég találva, de ahhoz eleve olyan tápot kell építeni.

A tap felepitesehez kepest csak irrealisan bonyolult aramkorrel lehetne ezt precizen megoldani, legalabbis szerintem. Marmint egy sztereo potihoz képest

Lehet, hogy megoldhato, hogy ugyanaz a referencia kezeli mindkét tápot. ( nem ismerem a felépitését. Azaz csak egy kapcsolo kell, ami összeköti a két táp referencia jelét ( amit az egyik potival kezelsz).

Sziasztok!
Miképpen oldható meg, hogy két szeparált egymástól független tápegységet egy szabályzóval tudjak állítani. Alapnak az Alkotó féle 2.7.4.-es, 30V-3A -es labortápot használnám. Természetesen 2 db-ot. Szimmetrikus +- tápfeszültséget szeretnék létrehozni, illetve szükség esetén párhuzamosan kapcsolva. A sztereó potméter nem megoldás nagyon rossz az együtt-futásuk. Valamilyen elektronikus megoldás lenne jó. Az egyik oldal másolná a másik oldal feszültségét. Áramkorlát nem annyira lényeges de az se baj ha tudja. Természetesen kapcsolóval szét lehessen választani egymástól független tápokra.
Üdv: Gábor

Végül csak megoldódott! Egy 2n3055-ös tranyó áteresztett. Meg még egy potméter is rossz volt ,ami az áramot szabályozza.
Így meg jártam vele. Most már rendben működik.

Nem igazán terheltek a potik, de sajnos ezek nagyon gagyi minőségűek. Pusztán a tekeréstől tönkremennek. Valami jobb helikális változatot keresnék, az finomabban is állítható.

Szerencsés helyzetben vagy, mert össze tudod mérni egymáshoz képest a két oldalt. Tranzisztor béták is ugyanolyanok? Mert az kívülről nem nagyon látszik... érdemes talán berajzolni egy szimulátorba az áramkört és picit játszani a paraméterekkel.

Mind két oldal ugyan úgy van szigetelve. Holnap bekapcsolva hagyom, hátha lesz melegedés és kiderül, mi a gubanc.

Biztos minden szigetelve van. Egy tápbol fogyasztás nélkül, aligha tudsz 1,5 A-t kihozni. Annak az áramnak valahova el kell folynia. Akár melegednie is kell valaminek.
Nem ismerem a kapcsolást, de ez általában könnyen kiderithetö.

Átnéztem a tranzisztorokat (kiforrasztva). Mind jó. Viszont azt nem írtam le, hogy akkor is világít az áramkorlát led, amikor a kimenet ki van kapcsolva. ( DC OFF kapcsoló ) Érdekes, hogy a feszültséget minden további nélkül tudom állítani, de az áramot, csak 1,5 ampernél nem tudom lejjebb korlátozni.

Nincsen. A két szekunder egymástól független.