Még világit a led addig nincs oszcillácio jelenleg 2MHz. Ahogy nyit a táp és kialszik a led, ugy indul a gerjedés.

Akkor megvan a hiba....

Idézném Proli007-et.
"Sokan beleesnek abba a hibába, hogy nulla kimenti feszültség vagy áram beállítása mellet értelmezni próbálják az üzemmód Led-ek jelzéseit. Ez nem lehetséges, mert a feszültség és áram szabályzó zérus refrencia esetén nem tudja eldönteni, hogy a feszültségszabályzó működik, vagy az áram szabályzó. Pontosabban véletlenszerű viselkedést fog mutatni, attól függően, hogy a használt műveleti erősítő Offset feszültség hibája éppen mekkora. Hiszen a referencia feszültség ekkor összevethető az IC 3..5mV Offset feszültségével. Tehát ebben az üzemállapotban csak téves következtetéseket vagyunk képesek levonni a jelzésből. "

Üdv. Ahogy időm engedi..
Megejtettem a javasolt módosításokat. Vegyes tranyó okozta hiba kilőve. Kissé eltérő, de folyik áram mind három áteresztőn. Próbáltam R-L tagot a kimenetre mint a hangfrekis erősítőknél, de nem hozott sok sikert . Némi csillapítás a fűrész amplitúdóján. C2 kondit növelve 4,7nF ra nem hozott javulást. R12- 470 ohm beiktatása lekorlátozta a kivezérelhetőséget, valamint lett belőle egy 2MHz es oszcillátor. Kb 3,5 V tól indul meg és mikor eléri a teljes(lekorlátozott) kivezérlést akkor megszűnik az oszciláció. Még egy lehet hasznos észrevétel. Az áram állító poti letekert állapotban kigyullad az I-max led feszültségtől függetlenül terheletlen kimenettel. Picit fültekerve kialszik. Ilyenkor nincs oszcilláció sem. Lehet az áram korlátozó résznél van valami gubanc?

Csak azért mert az utóbbi két oldal arról szólt hogy ennek a kapcsolásnak egy előző verziója gerjedhet kapacitív terheléssel. Persze lehet azért mert rosszul lett megépítve (bár amit mlaci felrakott képeket ott a szerelés kifejezetten szép és igényes) és az is lehet hogy az újabb kiadás már nem, de attól ez még nem túl biztató. Esetleg várd meg mire jutnak ezzel kapcsolatban.

Mert ez a korábbi hozzászólásokra alapozva egy több éve bevált kapcsolás, számomra megfelelő paraméterekkel és anyagköltséggel és ami szintén nem utolsó szempont, hogyha elakadnék, itt tudok segítséget kérni.

A Z3 az melegedhet kicsit, persze függ attól hogy a lábain hogyan vezeti el a hőt a panel. Én lehet oda azért beraknék 2 wattosat.
Írtad hogy tápot szeretnél építeni. Megkérdezhetem miért ezzel a kapcsolással szimpatizálsz?

Megfelelő a 0,5 W-os zéner, és a 2 W-os ellenállás (a panelterven lévő méretekből is hasonló következtetést lehet levonni).

Üdv!
Még egy kérdéssel szeretnélek zaklatni titeket, nevezetesen a képen jelölt zéner diódák milyen teljesítményűek legyenek? 0,5W, 2W, 5W? 30V 3A paraméterekkel kalkulálva. Valamint érdemes lehet a huzalellenállásokból 2W helyett 3W teljesítményűt válogatni?
Köszönöm!

Ne ragozzuk jobban mint az indokolt. A jelzésben lévő "a" betű nem a kapcsolás verzióját jelenti, hanem a TO3 tokos változatot (a "b" jelöli a lapos tranyót fogadni tudó panelt, és a "c" a huzalozható variációt.
Tehát a végén lévő "-v2" ben van a huncutság, és valóban van néhány lényeges javítás a hivatkozott rajzához képest.

Csak úgy halkan kérdezném meg, hogy a 8. láb nem az áramkorlátozó műveleti erősítő kimenete? A terhelés akkora, hogy az áramkorlátozás időnként aktivizálódik? Vagy a korlát van alacsonyra állítva? Esetleg valami hiba van az áramérzékelését végző részlettel.
Az áramkorlát aktivizálódásakor egy másik erősítő bemenetén módosítja a szintet. Ha inaktívvá válik, ez az utóbbi erősítő csak fokozatosan "tér magához" mivel a kimeneti jelváltozási sebessége korlátos. Egy kis idő múltán, a növekvő feszültségtől ismét aktivizálódik az áramkorlát. Máris létrejöhet egy fűrészjel.

Lehet, hogy nem is működik rendesen a feszültség szabályozó rész?

Ezt a változatot építette meg mlaci989, az általa megosztott képek alapján. A témakezdő hozzászólásában viszont egy régebbi verzióra hivatkozott, amikor felhívtad a figyelmét az újabb változatra, akkor jelezte, hogy a 2.7.4(a) verzióját készítette el...
Tehát ha valakinek van újabb ötlete, most van rá lehetőség, hogy élesben is ki legyen próbálva, mivel a táp és a szkóp is megvan mlaci989 -nél.

Inkább az volt a célom, hogy a már megoldott dolgok látszódjanak, és ha van további okosság is hozzá, akkor azt célszerű az utolsó állapothoz hozzákapcsolni.

Köszönöm, a fájlokat, de nem szeretnék ezzel tovább foglalkozni. Már megbántam, hogy egyáltalán belekezdtem.

Igen, igazad van, korlátozza a kivezérelhetőséget. 33 V-os puffer feszültségnél 27.5 V a maximális kimeneti fesz, 3 A terhelésnél és 29.3 V 1A-nél (a szimulátor szerint).
Nekem is az volt az első gondolatom, hogy R12-t a kimenetre kötöttem, de ott hatástalan.
A 47k csökkentése nem hoz érdemi változást.
Az volt a célom, hogy a lehető legkevesebb helyen beavatkozva a kapcsolásba legyen stabil.
Nem is biztos, hogy jó lesz, de egy próbát talán megér a kb. 10 perces átalakítás.

Lemaradt, hogy az ECG184 bétája 24.

Ha a jelzett pontok a sönt előtt lennének, akkor a söntön eső feszültség befolyásolná a kimeneti értékeket.
A DC-OFF kapcsoló "nulláza a kimenetet", lekapcsolja azt, nincs kimeneti feszültség.
Az áramkorlátot a kimenetek rövidre zárásával tudod beállítani.

Leragadt itt a csevegés egy régi rajzváltozatnál, de van ebből egy újabb változat is (ami szintén kb. 10 éves). Javaslatom szerint ebből kellene kiindulni ha a további jobbítás a cél.
Nekem nincs ilyenem, de tudok több utánépítésről.

Gondolom R12 csökkentése gyorsított valamennyit a tranzisztoros fokozaton. Bár a 470 ohm már korlátozza a táp "kivezérelhetőségét", ezért megfontolnám az alsó oldalának áthelyezését a kimneti pontra. Ezen kívül lehet, hogy érdemes lenne a felső tranzisztor B-E ellenállását (47k jelenleg) jóval kisebbre választani - ez is gyorsítaná kicsit a tranzisztoros részt.

Sziasztok!
Érdeklődni szeretnék, mivel bizonytalanságba ütköztem. A mellékelt rajzol pirossal bekarikázott alkatrészek GND lába miért az Rx1-2-3 huzalellenállások után vannak a GND ponton és miért nem előtte? Valamint a DC-OFF kapcsolónak mi a funkciója? Az áramkorlátot a kimenetek rövidre zárása közben lehet beállítani?
Köszönöm!

Azért még megnéztem van-e köze a túláram védelemnek a fűrészeléshez. Bizonyos beállításoknál szépen megjelenik a fűrész a kimeneten. Szerintem inkább a szabályzórész hibája okozza a jelenséget. Pontosabb szimulációval jobb közelítést el lehetne érni, de így is látszik, hogy a javasolt módosítással remélhetőleg meg fog szűnni a hiba.
Szerintem a műveleti erősítő helyett plusz 2-3 tranzisztort alkalmazva nagyságrenddel jobbat lehetne csinálni ennél a kapcsolásnál.

Csütörtökön tudom kiprobálni az ötletedet. Odáig még lehet agyalni kinek mi a javaslata, szivesen hallgatom- olvasom.

Tüske akkor keletkezik ha kicsi a fázistartalék. Emiatt túllövés lesz a kimeneten. Ezt nevezik rossz impulzus átvitelnek.
Ha lelassítom akkor a kimeneti ellenállás nő magasabb frekvencián, de ezt kompenzálja a kimeneti szűrőkondenzátor.
***

Tudod te miről beszélsz? Ne viccelődjünk már... Attól, hogy nem 25 hanem 250us-ig fog tartani az átkapcsolási tranziens, még nem fog kinyíródni semmi! Attól fog, ha nem tesz, vagy kis értékű kondit tesz a kimenetre, mert akkor lesz ideje a tápnak kiülni akár a teljes betáp feszre. Ha egy táp gerjed, akkor azt attól jobban elrontani már nem nagyon lehet, maradjunk ennyiben...
Vedd elő a szimulátort és nézd meg, vagy nézd meg a szkópon élőben.

Persze!
Sokkal jobb ha feszültség tüske nyírja ki az összes táplált cuccot, mintha gerjedne! Célbaértünk!

...szóval arra gondoltam, hogy nem biztos hogy jó az út... De nem az én tápom, mindenki úgy rontja el a sajátját ahogy akarja! Szerencsére vannak is segítők is hozzá!!

Teljesen mindegy hogy milyen a dinamikus viselkedése ha egyszer begerjed...

Így is lassú a szabályzása, rontsuk el még jobban!!
Megnézted a dinamikus viselkedését a megnövelt integráló taggal?

A szimulátor 630 Hz-en mutat gerjedést kapacitív terhelés hatására.
R12 valamelyest lerontja a jósági tényezőt. Az integráló kondit 4.7 nF-ra növelve megszűnni látszik a gerjedési hajlam. A két új alkatrész beforrasztása talán megér egy próbát.

Attól miért "fűrészelne"?
Szerintem legfeljebb nem egyformán melegednek, azt pedig akár tapintással is lehet ellenőrizni...

Az nagyon jo lenne. Kiderülne hogy csak nálam jelentkezik-e a jelenség. Kiforraszthatom alul a vegyes tranyot egyik oldalon és meglássuk mi történik.

A vegyes tranzisztorok nekem gyanúsak a végfokban.

Ez a rajz nekem is meg van építve, csak még nincs bedobozolva. Előkeresem és kipróbálom (remélem időben végzek melóba és akkor megpróbálom ma este megnézni) mit művel kapacitív terhelésre. Más szempontból nagyon jól működik.

Egyenként jól gondolom, hogy az áramkorlát úgy állítható be, hogy a kimeneteket összekötöm? Ekkor van szerepe a DC off kapcsolónak? Illetőleg hogyha pl. Uszekunder:40V, viszont a kapcsoláson nem módosítok, akkor is működni fog, de csak 30V-ot tudok maximum kivenni a kimeneten?