Sok különbség nem valószínű, a teszt amit leírtam univerzálisan használható. Ennél csak az lenne jobb ha lenne ismert aktivitású sugárforrásod vagy egy működö számlálód.
Mindenesetre én kicsomagolnám az eszközt mivel előfordulhat hogy némi elektronikát is tartalmaz a tokozás ill a kábel.

Munkaellenállás = amiről a jelet leveszed, ez esetben a föld felé levő ell. (#4. kapcs)
Időt is lehet mérni hw számlálóval de megoldható Sw ből is, ez elegánsabb, de pontos időzítésü programot kiván. Egy hurok futásait számlálod és a beérkező imp. kiolvassa a számlálót ami mutatja hányszor futott le, majd beállitja a kezdőértéket (ami idő a kiolvasáshoz és feldolgozáshoz kellet) és várja a köv megszakítást. Probléma hogy a feldolgozás alatt érkező imp. megszakítja a feldolgozást és hamis eredményt ad. Ezt valahogy ki kel küszöbölni vagy valahogy kezellni kell.

Kössz a segítséget! Bár nekem német csövem van, de azért majd hétvégén kipróbálom.

Nem értek az elektronikához, melyik a munkaellenállás? Esetemben a gondos tervezés kizárt.

Nekem az egymást követő beütések közötti időintervallumok hossza kellene minél pontosabban. Nem lehet valahogy a PICet real-time működésre sarkallni? Vagy prioritásokat rendelni a portokhoz? Olyan feature itt nincs, hogy a bemenő jelet interrupt hívással kezejük le?

Ez nehéz dió! Mivel a csövek tápfeszültsége is különböző nem lehet csak egyszerűen megmondani az okosat.
Szerencsére a helyzet nem teménytelen de egy kevés méregetést, kísérletezést igényel.
Az orosz (CCCP) csövek max árama 20 - 50 uA körül szokott lenni. (Ez a gyakori) Ha ebből indulun ki akkor az áramkorlátot 5-10 uA re beállítva nagy baj valószínűleg nem történik.
Keményebb dió az üzemi feszültség megállapítása. Ehhez kell egy tápegység 200 - 1000~1500 V közötti szabályozhatósággal, és egy nagy marék ellenállás. (Áramkorlát)
A menetrend a következő. A csövet a korlátozó ellenálláson keresztül tápra kötni. A föld felé egy ~1-10 kOhm ellenállás, ide kerül egy kondin keresztül egy erősítő bemenete.
Bekapcsolva a tápot fülelünk! Lassan folyamatos mérés közben emeljük a feszültséget amig el nem érjük a max áramhoz tartozó feszültséget. Ha közben meghalljuk a beütéseket (kattanások) akkor elértük a cső indulási feszültségét. Itt megállunk és megnöveljük az ellenállást. Tovább növelve a feszültséget egy ideig sűrűsödnek a kattanások majd nagyjából egyenletes számuk lesz. Amikor újra emelkedni kezd itt a max üzemi fesz.
A kattanások sürüsége a háttérsugárzástól függ kb 3-20/sec körül várható.

annak idején engem is érdekeltek ezek a cuccok, volt ezekról egy teljesen tudományos kis könyv, Gázionizációs detektorok cimmel. Nem tudom mire akarjátok igazából használni, egy amerikai pofa küldött nekem jó pár évvel ezelőtt egy agyagot amiben volt egy sugárzás mérő, félvezetős. A rajzot nem tudom megtalálnám-e, a bemeneten egy spec. infra fotodióda volt milar-fólia szürövel. lm3900 volt benne, totál nagy erősítésre, több
funkciója is volt. Nem építettem meg igazából más kellett az anyagából. A nuenergy.org odalról böngészve talán
megtalálható. Állítólag nagyon érzékeny rádióaktív tartalmú érceket is lehet vele keresni... De ez innét már meleg pite...

A PIC ben nem vagyok otthon de azt vedd figyelembe hogy az impulzusok véletlenszerűen érkeznek, igy ha a proc. éppen nem figyel oda az impulzus elveszhet. Ennek elkerülésére egy monostabilt ilehet indítani a gm cső impulzusával ami biztosan fenntartja a jelszintet addig amíg a pic ráér foglalkozni vele. Ebből adódik a másik probléma hogy az ez idő alatt belépő impulzusok nem lesznek figyelembevéve.
Mindezt elkerülheted egy diszkrét számláló léptetésével amit a pic időnként kiolvas majd nulláz.
(A beépített számláló is jó ha függetlenül működik)

A 4. kapcsolás a legkönnyebben kivitelezhető és jól feldolgozható jelet ad. Én ezt ajánlanám.
A cső soros ellenállása valóban elhanyagolható, de a munkaellenállással tegyél párhuzamosan cca 50 pF kapacitást ami a szerelési szórt kapacitást szimulálja. Ez elérhető de gondos tervezést igényel, szerencsétlen esetbsn akár néhányszor 100 pf is lehet.

Végre sikerült megszerznem a csövemet, úgyhogy dobom is a képeket.
Számlálónak a BSS-n találtam egy kapcsit, ezt is szeretném megépíteni, már mindenem meg is van hozzá. A feszt a GM csőnek egy 555 icvel és egy lm317-tel csináltam meg, így szabájozható is.
Viszont lenne egy problémám. A csőnek semmijen adatát nem ismerem, 2 db szám (55901 és MA00000342) van rajta, de erről sem tudtam semmit sem kideríteni. Mivel nem szeretném rögtön kinyírni, ezért szerintetek mekkora áramkorlátozó ellenállást tegyek elé?

Sikerült a #2. áramkör is, a csatolt képen látható formában a narancssárga "logical probe" eszköznek már logikai jelet küld. Ez a jel nyilván a GM cső kisülésének idejéig van jelen ezen a ponton, ez ha nem is számolok holtidővel, akkor is 100kHz alatt van, holott a PICek órajele bőven MHz tartományban mozog, ez azt is jelenti, hogy ezt a jelet már nem kell "megnyújtanom", stb, hanem simán ráküldhetem valamelyik digitális bemenetére a PICnek? Kell ide hex Schmitt trigger? vagy ilyesmi? Milyen PICet érdemes választani? Milyen szempontokat vegyek figyelembe?

Tudsz feltenni róla képet? Bár sokat nem tudok meg belőle, meg a választ már amúgy is megkaptad (asszem), de érdekesség képpen

No, sikerült (remélem) feldolgozni a hozzászólást, újabb képet csatolok, mind a két órajelgenerátor 70 mikroszekundumos magas (néhány volt), majd fél másodperces alacsony (0V) jelet ad (azért pont 70, mert így még látszott valami az oszcilloszkóp kijelzőjén), így jön ki az a bizonyos (kerekített) 2Hz. A #2. körnek ugyanaz a hibája, mint az előzőnek (>400V megy a szkópra, pontosan nem mértem), ellenben a #4. kör nagyon szép pici tüskéket küld a kimenetre. Nem lehet egyébként, hogy a #2.-es képnél a felfele mutató nyílnak valami spec. jelentést kellene tulajdonítani? Vagy még mindig rosszul csinálok valamit? Vagy a #2.-es kapcsolás eredetije is rossz? Ja, a #4.-ről lemaradt a GM csőhöz tartozó néhány tíz (50) ohm ellenállás, de szerintem mivel ott van egy 4.7M-es, így szinte mindegy, vagy nem?

http://www.kronjaeger.com/hv-old/radio/geiger/caltech/exp2.htm
A választ köszönöm, gondoltam, ezt a linket hozzáfűzöm, ez szól ugyanerről, és akkor ennek megfelelően fogom módosítani az áramkörömet.

Jelentős különbségek vannak a csövek adatai között, jó esetben csak nem működik de el is távozhat az örök elektromos mezőkre.

A GM csőről:
A GM cső egy speciális gáztöltésű kisülési cső (hasonlít a glimm lámpára illetve a vakucsőre) amit akkora feszültséggel feszítünk elő ami nem elég a kisülés beindításához. A becsapódó ionizáló részecske ionizálja a gázt és a kialakuló kisülés rövidre zárja a két elektródát. A kialakiításánál fogva a kisülés megszümik egy kis idő múlva HA a megengedett kiülési áramot nem lépjük túl! Erre való a korlátozó ellenállás. Ennek hiányában a csőnek azonnal vége! A kisülés pillanatában a cső belső ellenállása közel 0 (Hasonló a villanócső -vaku- működése csak ott nagyfesz impulzus indítja a kisülést és az áramot csak az áramkör impedanciája korlátozza)

Helyettesítő képe egy pillanatkapcsoló sorban néhány 10 Ohm ellenállással ha szimulátorban akarod modellezni.
Egy bekapcsolás = egy részecske, bekapcsolás ideje néhány us
Vagy folyamatos működéshez kapcsoló helyett FET amit (véletlenszerűen) működő impulzus generátor kapcsolgat.

Ha figyelmesen elovastad az előző válaszomat (#109718) kiszámíthatod az imp. feszültségét (még erősíteni és formálni is kell nemhogy a PIC-et hazavágná!)

A nagyfeszt ~ 10uA terheli akár szabadonfutó invertert is használhatsz és hogy ne kelljen sokat tekercsrlni fesz sokszorozót az egyenirányításra.

ui. A kapcsolásod a földhöz +500V nyugalmi feszültség ről csinálna cca+450V os tüskéket a néhány 3pF szórt kapacitást első körben figyelmenkívül hagyhatod,

Nekem igazából már megvan a GM csövem, egy szép új darab és csak egy ojan kérdésem lenne, hogy ezeket a csöeket bele lehet rakni bármijen kapcsolásba? Mert egy csomó hejen találkoztam ojannal, hogy megnevezik konkrétan a csövet, nekem meg persze pont nem ojanom van, de azért sok külömbség nem nagyon lehet a két cső között, vagy mégis?
Szóval ha berakom a nem odaillő csövet, akkor tönkremehet vagy lehet valami baja?

Akkor lássuk hol tart most a project: itt a stabil nagyfeszt adottnak tekintem, és megpróbálom a digitális rész számára szánt jelet mérni. Magyarázat: ktechlab-ban készült, ott nincs GM cső, helyettesítettem egy kondenzátor és egy pillanatkapcsoló párhuzamos kötésével. Ugyanitt párhuzamosan van kötve egy sima kapcsoló is (különbség: nem kell folyamatosan nyomni az egérgombot a kör zárásához), így tudok az egérkurzorral feszültséget mérni. Én ilyennek képzelem el a GM csövet egyébként (kondi+pillanatkapcsoló). Ebben tévedek? Aztán azt mértem, hogy amíg a kapcsoló(k) nyitva van(nak), addig 500V, 0A jut az oszcilloszkópra, ha zárom a kapcsolót, akkor 455V 0A jut a szkópra. És ugye ahol most a szkóp van, oda jönne a logikai kör (pl PIC).
Az értékeket (ellenállás, kapacitás) innen vettem: http://www.lndinc.com/gm/circuit2&4.JPG (circuit2)
http://www.lndinc.com/gm/alpha/712.htm
tehát ha a GM modellem rendben van, akkor ez életszerűnek tekinthető. Valamit én rontottam el? Vagy ez így rendben van? Nem hiszem hogy egy PIC szeretni fog több, mint 400V-ot.

Én ott akadtam el, hogy "Végy egy lehetőleg stabil feszültségforrást"
Szóval kéne egy egyszerű HV forrás. Én első körben 555-össel és trafóval állítanám elő, de az is lehet, hogy ez rossz ötlet, meg az is lehet, hogy a részletekben (is) tévedek.

A gm számláló kapcsolása egyszerű szinte primitív!
A recept:
Végy egy lehetőleg stabil feszültségforrást a cső adatlapja szerinti feszültség tartományban (lásd adatlap pl U = 390-410V)

Egyik végét nevezd ki testnek (általában -)

A másik végét egy áramkorlátozó elenálláson keresztül kösd a cső egyik végére (Rk > U/Imax -> adatlap, Imax cca 10-30 mikro amp Rk -t általában megadják)

A cső másik végét egy alkalmasan megválaszott ellenálláson keresztül testeld -> ezen számlálod az impulzusokat (U imp ~ (U/Rk)*R cca 10kOhm)
Az egészet kapacitásszegényen kell szerelni. Az imp számlálás nem lehet gond.

Ja igen, a PIC program megírása egész biztosan nem fog problémát okozni

Sziasztok!

Úgy képzelem el a dolgot, hogy egy 555-ösből kijövő négyzethullámot feltranszformálok, kell-e bármi az 555 és a primer tekercs közé? Ha két tekercses tranzsformátorról van szó, akkor ugye nem tud visszajutni a nagyfeszültség a primer körre?
Kb itt vagyok elakadva: 1. feladat: nagyfeszülség...
Aztán a beütések kinyerését meg úgy képzelem el, hogy a csőre párhuzamosan rá lesz kötve a nagyfesz ugye, meg megfelelő egyenirányítással egy kisfeszültség, ami szintén csak akkor folyik, ha beütés van, és innen jól le lehet olvasni a beütéseket. Mondjuk ez sem tudom mennyire jó ötlet, mert ha kisfesz, akkor kézenfekvő forrás az elem, amiről a nagyfeszültséget is tápolom, csak akkor meg az elem galvanikus összeköttetésben van a nagyfeszültséggel, és így optocsatoló ide-vagy-oda, a PIC is galvanikus kapcsolatban lesz a nagyfeszültséggel. Használjak külön elemet erre a célra? Nem tartom szerencsés ötletnek, szeretném, ha egy áramforrásról táplálkozna az egész (pl 3-4 párhuzamosan/sorosan kötött valamilyen elem, és/vagy 230Vból transzformált egyenáram), ugyanis ha lemerül az elem, akkor nem egy részegység fog kiesni, hanem az egész gép kikapcsol, és úgy könnyebb észrevenni.
Vagy ez nekem ideillő tudás nélkül túl nagy feladat?
És ugye nyilván a többi részegységgel is lesznek problémák...

Számszerű értéket nem tudok mondani.itt csak mikroamperekről van szó. Az én barátom sikeresen megsüketitette anno.... Valami csöves anódfeszültséget kötött rá. Lavinaeffektus a kivántnál nagyobb áramterhelhetőség mellett. Valamelyi 90-es évjáratú RT évkönyvben Pálinkás Tibor tollából használható leirást találsz.

Természetesen bármilyen stabil fezsültségforrásról járatható, csak a megfelelő áram határértéket kell betartani. Bár a hálózati trafós megoldás kicsit kényelmetlen ha a hordozhatóság is szempont.
A sokszorozó oka az egyszerű-olcsó. kapcsolás Az áramszükséglet minimális ,gyakorlatilag csak a beütéskor terheli a tápot és csak uA nagyságrendben.
Tekintve szokásos beütésszámot a teljesítmény felvétel nem jelentős. -Kivéve egy atom csapást.

Barátommal most próbáljuk megfejteni az orosz doksit, ciril betű begépeléssel és google translatorral, oroszról angolra... Egész jól haladunk, de ezt az áramkorlátos dolgot nem láttam még benne...
Nagyságrendileg mekkora értéket kell keresnem? Vagy egy valami íratlan szabály?

Bocs ha hülyeséget kérdezek, de nem igen volt dolgom orosz dokumentációval ellátott GM csővel... Más normál alkatrésznél nem probléma az orosz doksi, de egy ilyen speckó dolognál...

Különös oka nincs ,hacsak nem a kapcsolások datálása. A jóval modernebb kapcsolás nemigen volt elérhető. Mindenesetre a kialakuló áramot korlátozni kell erre jó alap a feszsokszorozók belső ellenállása.

Szereztem egy 380-410V között működő GM csövet, valami orosz cucc.
A kérdésem annyi, hogy én elő tudok állítani egy sima step-up-al circa 400V-ot. Nem találtam olyan kapcsolást sehol, ami sima egyszerű 3 alkatrészből álló step-up-ot használna, mindenhol feszültség többszörözőket használnak.
Ennek van valami különös oka? Vagy ha úgy tetszik, akkor én minden gond nélkül használhatok saját, egyszerűbb 400V-ot előállító kis áramkört?

Hát, ezt sajnos nem tudom, valszeg sok mindenben olyanképpen viselkedik mint a fény, de baromságot mondani nem akarok. Inkább ha lesz időm, megnézem a könyvtárban!
Viszont mivel nagy áthatolóképességű, érdekes egy téma lehet a fókuszálása...lehet hogy utánanézek, mert kezd érdekelni a dolog!

Egyébként mivel lehetne fókuszálni a röntgensugárzást? Annyit tudok, hogy csak nagyon kis szögek mellett verődik vissza a fémlapról.

Van még ólomcső bontásból, nagyon sok is, a csövesek renceresen hordják, jó ára van.

Hidrogénbombában tudomáom szerint lom egyáltalán nincs, spéci anyagból készült tükörszerűség van inkább, ami a felpukkant atombomba hőjét belefókuszálja a lítium-deuteridbe, vagy amiből csinálták a fúziós töltetet.
Ólom minek ide már?