Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Sziasztok!
Bocsanat,de amit itt beszeltek belole nem ertek semmit,nem tanultunk meg kemiat,atomfizikat! De annyit ertek,ha igaz,hogy az izzo bocsajt ki Rongent,csak kis mennyisegben,es osszefuggesbe van a hovel is a kibocsajtott reszecskek szama,es a feszultsegtol fugg az athatolasi kepesseguk. Majd a vegen,ha lezarul a tema leforditja nekem valaki,hogy en is ertsem  Idézet: „A gerjesztés energiája viszont hővé disszipálódik idővel, így egy egyensúlyi rendszerben a hőmérséklet lényegében csak a molekuláris mozgásból ered” Ez igy van. De. Nalad osszekeveredett az ok, es okozat kerdese. Nem azert van egy anyagnak homerseklete, mert mozognak a molekulai, atomjai, elektronjai, hanem azert mert energiat nyelt el elozoleg a kozegbol!!! Ha kiteszel egy testet egy teljesen sugarzasmentes kozegbe, meglepodve fogod latni, hogy a homozgasod egy ido mulva teljesen eltunik, mert semmi sem fogja "visszafuteni" a testet az eredeti homersekletere. Tehat amiatt van homerseklete, mert gerjesztes erte(eri folyamatosan)...ok, okozat... Idézet: „Nagyon egyszerű: miért ne?” Mar leirtam, hogy miert ne! Ez nem elmeleti fizikai forum! Ha ez megsem eleg, akkor nyugodtan menj at valami tudomanyos forumra, ami azert van, hogy ezt a kerdest elemi szinten aprora boncoljak az erdeklodok. Ennek nem itt a helye... Idézet: „Kvantumjellegről akkor beszélünk, ha az energiacsere diszkrét, oszthatatlan értékeken keresztül zajlik. Független attól, hogy érzékelhető-e a hullám-részecske kettős jelleg. "E=hv" értéknél kisebb energiát egy antennából sem fogsz tudni kisugározni. Persze ez is csak elméleti kérdés, de akkor is!” Azert mert egy kepletbol ez kovetkezne, meg nem kell vakon el is hinni!!! Roviden, azoknak a radiohullamoknak, amit antennaval lehet gerjeszteni, nincs, nem is lehet kvantumja, hiaba dobaloztok azzal a keplettel...! Gondoljatok bele, hogyan keletkezik ebben az esetben az elektromagneses hullam, es mindjart vilagossa valik az ellentmondas. Ezert nem lehet elektromos arammal, annak elektromos tererejet felhasznalva pl fenyt, vagy rontgent eloallitani(vezetekben), hanem csak kozvetett modon, pl hohatas elven! Az elozo esetben folytonos gerjesztes van, mig a fotonos sugarzasnal kvantumos. Idézet: „Termeszetesen van homozgas..., de mekkora ?? Olyan csekely, hogy ha szerinted megmerheto az emiatt letrejovo doppler effektus, akkor fogalmad sincsen az egeszrol!!!” A hőmozgás mértéke (sebessége) nem függ a halmazszerkezettől, csak a hőmérséklettől. Kristályrácsban ugyanúgy képes gyors rezgésre egy molekula/atom, mint ahogy képes "száguldozni" egy gázmolekula. Biztos mérhető, pl. lézerspektroszkópiában problémát okozhat a kiszélesedés. Egyébként pedig az is létezik, amit nem tudunk megmérni! Idézet: „Terj mar vissza a valosagba..., ezeket a tisztan elmeleti ertekeket talan soha senki sem fogja megmerni az eletben, akkor mi minek is foglalkoznank vele itt...???” Nagyon egyszerű: miért ne?  Egyébként korábban már leírtam, hogy nagyrészt csak elméleti jelentőségű a kérdés. A legtöbb lézeralkalmazásban monokromatikusnak egyszerűsíthető a lézerfény.De pl. itt meg is kérdezheted az izzószakikat, mennyire ki tud szélesedni a nátriumlámpa lényegében monokromatikus fénye (D-vonal), ha nem alacsony- hanem magasnyomású izzót használnak. Idézet: „Csak ugy mellekesen, nem emiatt van akarminek is homerseklete!! ” Ez esetben kíváncsian várom, mitől van bárminek is hőmérséklete. Én úgy tudom, hogy a hőmérséklet a fajhőn keresztül igen erősen korrelált a hővel. A hő pedig izochor rendszerben egyenlő a belső energiával. A belső energia pedig a molekuláris kinetikus és potenciális energiák összege (+ a gerjesztési és a nullpontenergia). Tehát a belső energiát csak hővel (T emelése) vagy gerjesztéssel lehet növelni. A gerjesztés energiája viszont hővé disszipálódik idővel, így egy egyensúlyi rendszerben a hőmérséklet lényegében csak a molekuláris mozgásból ered. Idézet: „Szerintem meg ez nem igy van! Kvantumrol akkor beszelhetunk, ha reszecskejelleget is mutat a hullam az anyaggal valo kolcsonhataskor.” Kvantumjellegről akkor beszélünk, ha az energiacsere diszkrét, oszthatatlan értékeken keresztül zajlik. Független attól, hogy érzékelhető-e a hullám-részecske kettős jelleg. "E=hv" értéknél kisebb energiát egy antennából sem fogsz tudni kisugározni. Persze ez is csak elméleti kérdés, de akkor is! 
"Zsolt! Tudod már, hogy kb. mikor jársz erre? Jó lenne ha pár nappal elötte tudnál szólni."
Az biztos hogy hétvégén lesz és vagy még kb. 2 hét. Előtte néhány nappal írok és egyeztetünk címet. Idézet: „Hát, ezek szerint az említett szilárdtest 0 K hőmérsékletű” Gondoltam, hogy nem fogod kihagyni... Termeszetesen van homozgas..., de mekkora ?? Olyan csekely, hogy ha szerinted megmerheto az emiatt letrejovo doppler effektus, akkor fogalmad sincsen az egeszrol!!! Terj mar vissza a valosagba..., ezeket a tisztan elmeleti ertekeket talan soha senki sem fogja megmerni az eletben, akkor mi minek is foglalkoznank vele itt...??? Csak ugy mellekesen, nem emiatt van akarminek is homerseklete!! Idézet: „De bizony hogy van! csak nem olyan nagy energiát közöl, mint a röntgen foton (egyébként minden elektromágneses sugárzásnak van kvantumja, fotonnak hívják, és h*f az energiája, ahol 'h' a Planck állandó, 'f' pedig a frekvencia” Szerintem meg ez nem igy van! Kvantumrol akkor beszelhetunk, ha reszecskejelleget is mutat a hullam az anyaggal valo kolcsonhataskor. Ehhez viszont kell egy minimalis energia! Ez alatt maskeppen zajlik a kolcsonhatas... Idézet: „Ami a röntgen lézert illeti, azt meg gyorsan felejtsd el. Mert ilyen nagy energián már egészen másképp kell lézert csinálni mint a fénynél, és bizony mást is jelent az hogy "LÉZER"” Ne mond...! Nem is tudtam, hogy rontgen-lezer specialistaval van dolgom.  Javaslom tanulmanyozd meg egy kicsit a rontgen lezerek tulajdonsagait(egyebkent sehol sem allitottam, hogy hogyan kell csinalni ezt a lezert  )Idézet: „Azt értsd meg, hogy alapvetően az összes elektromágneses sugárzás ugyan olya, csak más a foton energiája. Tehát ha elég nagy feszültséget kapcsolsz két elektróda közé, amik esetleg még vákuumba is vannak, akkor abból akármilyen energiájú elektromágneses sugárzást ki lehetne elvileg hozni” De jol elvagytok ti itt ketten a tisztan elmeleti dolgokkal! Vegyetek mar eszre, hogy itt nem elmeleti fizikarol beszelgetunk, hanem gyakorlati lehetosegekrol, effektusokrol, problemakrol!!! A valosagban a fenti allitasod igen meggondolatlan(hogy enyhen fogalmazak)! Ugyancsak meggyulne a bajod az alacsony es a nagyon magas frekvenciak eseten...de inkabb hagyjuk... Idézet: „Tanultál még kvantummechanikát?” Es te tanultal ? Mert akkor tudnad, hogy az egesz kvantumfizika egy nagy halom feltetelezesre epul... Hogy a valosagban mi es hogyan zajlik "ott bent", arrol csak felteveseink vannak, amik hol alatamasztjak egymast, hogy megcafoljak. Vakon kovetni az eppen aktualis "vonalat" nem eppen egy szerencses hozzaallas! Idézet: „Most ezzel a hozzászólásoddal rengeteg fizikusnak kérdőjelezted meg a munkáját, holott te nem is vetted a fáradságot hogy megtanulj mindent, amit ők tudnak.” Mint ahogy rengetegnek meg megerositem a munkajat. Mi ezzel a problema ? Nem tetszik ? Nem kotelezo magadeva tenni... A mai fizikai kepunk ellentmodasoktol hemzseg, ha annyira erdekelt volna a sok baromsag akkor fizikus lettem volna, de helyette inkabb mernok lettem. Az legalabb egzakt... Idézet: „Előbb olvass, aztán közölj tényként adatokat!” Bocs, de ezt a kioktato hangnemet tartogasd meg masoknak! Reszemrol ezt az ertelmetlen vitat lezarom.
Jól megbonyolítottad ezt a feltöltést. Összecsomagoltam RAR önkibontóba (hátha még kell valakinek), ez sokal jobban tömörít mint a ZIP ugyhogy csak egyetlen file.
Építenék ilyesmit, de ahhoz be kéne szerezni a GM csövet.... Lehet kapni valahol? Az izzószál hömérséklete annyira nem fontos, azért köszi.
Sziasztok!
Azt hiszem, hogy a lézeres témával nagyon eltértünk a tárgytól, de vega55-nek üzenem, hogy minden anyagnak van hőmozgása. Még annak is, ami kristályrácsban van! Igyk-nak igaza van valóban nem létezik tökéletesen monokromatikus hullámforrás, és az okát is jól leírta. Skori! még mindig szeretnéd tudni, hogy hány fokos az izzószálad? Mert van egy nagyon szoros összefüggés a szál hőmérséklete és a színe (kisugárzott fény frekvenciája) között, ami ráadásul független az anyagi minőségtől. Ha még mindig érdekel, leírhatom, a képletet. Továbbra is azt mondom, hogy házilag a legjobb lenne egy GM-csövet csinálni, a röntgen sugárzás detektálására. Amint megígértem, küldöm a GM-cső építési terveit. A csatolt fájlokat TotalCommanderben kell egyesíteni!
Hát, ezek szerint az említett szilárdtest 0 K hőmérsékletű.
 Még a legszorosabb kristályrácsban is van hőmozgás (különben nem lehetne hőmérséklete). Az a hőmozgás elég ahhoz, hogy a lézerfény elméletileg eltérjen a monokromatikustól. Nagyon kicsivel, de eltér gyakorlatilag is. Ehhez még jön a határozatlansági reláció és a rácshibákból származó minimális pályatorzulás.
Sziasztok!
Bocsi a késésért! Szóval Idézet: De bizony hogy van! csak nem olyan nagy energiát közöl, mint a röntgen foton (egyébként minden elektromágneses sugárzásnak van kvantumja, fotonnak hívják, és h*f az energiája, ahol „En itt teljesen masrol beszeltem, arrol, hogy pl a radiohullamoknak nincs kvantumja” 'h' a Planck állandó, 'f' pedig a frekvencia Idézet: Ez megint nem igaz! Ugyanis a karakterisztikus röntgen sugárzás, amiről korábban már beszéltünk (hogy kilép egy elektron valamelyik K hélyról, és aztán a helyébe lép egy másik...) az energiában monokromatikus. (nem is lehetne másmien, hiszen akkor két mondjuk vas atom körül keringő elektronnak más lenne az energiája, az meg nonszensz. „Amirol Te beszelsz, az egesz mas...,” Ami a röntgen lézert illeti, azt meg gyorsan felejtsd el. Mert ilyen nagy energián már egészen másképp kell lézert csinálni mint a fénynél, és bizony mást is jelent az hogy "LÉZER". Idézet: „Na vajon mi tortenik ?? Talan rontgen keletkezik, vagy mi...Ne beszelj rebuszokban, ird le nyugodtan mire gondoltal...! ” Arra, hogy akkor is ugyanolyan elektromágneses hullám keletkezik, csak kisebb a fotonjának az energiája. Azt értsd meg, hogy alapvetően az összes elektromágneses sugárzás ugyan olya, csak más a foton energiája. Tehát ha elég nagy feszültséget kapcsolsz két elektróda közé, amik esetleg még vákuumba is vannak, akkor abból akármilyen energiájú elektromágneses sugárzást ki lehetne elvileg hozni, csak nem lenne gazdaságos, így nagyobb energiákon (gamma) ezt már máshogy oldják meg. Idézet: „Szerintem meg hagyjuk ezeket az "ingyenenergia" szagu dolgokat. A fizikaban nincs olyan, hogy lehetetlen esemeny” Tanultál még kvantummechanikát? Mert akkor bizonyára enlékszel rá, hogy ilyen szinten már nem az van, hogy van valami vagy nincs valami, hanem valószínüségek. Ha valami valószínű, akkor arról azt látjuk a makro világban hogy bekövetkezik. De attól még a mikro világban elképzelhető olyan eset, hogy a nem valószínű is bekövetkezik. Idézet: „Na, ez mar kezd komolytalan hozzaallassa valni... Elektron nem hagyja el magatol az atommag vonzaskoret, mintahogy a semmibol sem keletkezik "valami".” Most ezzel a hozzászólásoddal rengeteg fizikusnak kérdőjelezted meg a munkáját, holott te nem is vetted a fáradságot hogy megtanulj mindent, amit ők tudnak. Előbb olvass, aztán közölj tényként adatokat! (és én sem azt írtam, hogy a semmiből keletkezik valami, hanem azt, hogy az elektromágneses térből keletkezik vákuumban két részecske, amit vákuum polarizációnak hívnak.) Idézet: „A molekuláris rezgések (hőmozgás) miatt jelentős sebességkülönbségek léphetnek fel az emittáló és az abszorbeáló molekula között. Kismértékben megváltozik tehát a foton hullámhossza az abszorbens szemszögéből nézve” Hat..., nem tom...ilyen legfeljebb a gazlezerekben alakulhat ki!  Amirol en beszelek az a szilardtest lezer. Ott semmifele molekula, de meg atomi szintu mozgas sincs, kotott a kristalyracs, szigoru a hullamhossz igen nagy pontossaggal(nem a hullamhosszra, hanem koherenciara)... Idézet: „Ez a sugarzas szinfazisban gerjeszti, pontosabban leadasra keszteti a tobbi, meg eppen a "stabil" allapotaban levoket is.” A molekuláris rezgések (hőmozgás) miatt jelentős sebességkülönbségek léphetnek fel az emittáló és az abszorbeáló molekula között. Kismértékben megváltozik tehát a foton hullámhossza az abszorbens szemszögéből nézve. Ez a sebességkülönbségből eredő látszólagos térbeli torzulás és a fénysebesség állandóságának következménye. Klasszikus fizikai szemszögből ezt Doppler-effektussal magyarázzák: ha a két molekula közeledik egymáshoz, akkor a hullámok "sűrűsödnek", a hullámhossz kisebb lesz. Távolodáskor meg fordítva. Lézerek specifikációjában meg is szokták adni a Doppler-kiszélesedés értékét. Természetesen ez a kérdés majdnem teljesen elméleti, a gyakorlatban ez a kis hullámhosszkülönbség nem jelentős. Idézet: „Hat ez az..., legalabbis ezt gondoljak sokan..., pedig szerintem nem ezt kene eroltetni” Sajnos idáig ez a legteljesebb matematikai reprezentációja a fizikai világnak. Amíg valaki nem alkot nagyot ezirányban, addig a klasszikus- és a kvantumfizika között hatalmas szakadék lesz. Idézet: „Csak baromi jól kellene árnyékolni, mert a nagyfesztöl minden világítani akar a cucc közelében” A Faraday kalitkába zarva elvileg nem kell tartani a nagy statikus potencialok hatasaitol, mig a rontgen sugarak(es persze az UV-is) akadalytalanul athatol rajta... Idézet: „Lehet koherens a lézerfény úgy is, hogy nem teljesen monokromatikus (tehát csak az azonos hullámhosszú fotonok fázisa egyezik)” Hat..., a lezer mukodese nagyvonalakban a kovetkezo: a kozeg atomjait valamilyen modon gerjesztett allapotba hozzuk, majd egyszercsak "spontan" az elso atom(valahol az anyagban) leadja az energiajat sugarzas formalyaban. Ez a sugarzas szinfazisban gerjeszti, pontosabban leadasra keszteti a tobbi, meg eppen a "stabil" allapotaban levoket is. Igy erosodve egyre tobb atomot rant magaval a sugarzas. Rezonatorok eseteben ezt a sugarzas tobbszor is keresztulvezetik az anyagon, hogy minel tobb atom vegyen reszt benne. Igy, leszamitva a kis mennyisegu aszinkron sugarzast, az anyag nagy resze koherens (azonos fazisu es frekvencuaju) sugarzast hoz letre, mert mas ebben az esetben nem is keletkezhet. Ha a frekvenciajuk mas lenne, nem is lehetnenek koherensek sem, hisz rogton tolodna a fazisuk is...  Idézet: „Csak statisztikai módszerekkel lehet a két modellt közelebb hozni egymáshoz.” Hat ez az..., legalabbis ezt gondoljak sokan..., pedig szerintem nem ezt kene eroltetni(hogy mit, azt en sem tudom )
Idézet: „De amennyit tudok az atomfizikáról és a röntgenberendezésekről, annak alapján fizikailag kizárt, hogy röntgensugárzás keletkezett volna abban a szerencsétlen égőben!” Vegre valaki aki egyetert velem...  Mar kezdtem feszelyezve erezni magam, hogy egyedul a nagy (kritikus)tomeggel szemben...  Idézet: „A csillagok módszerét pedig, ahol nagy hő és anyagmennyiségek vannak, itt a Földön akár el is felejthetjük. Sztem.” Hat ez az, a foldon a legmagasabb elerheto homerseklet atomrobbanaskor keletkezik, na ott mar biztos van rontgen, es mar gamma is eloallhat..., de konyorgom, mekkora homerseklet van ott...tobb 10MK. Iv formalyaba ezt meg sem lehet kozeliteni...
Lehet koherens a lézerfény úgy is, hogy nem teljesen monokromatikus (tehát csak az azonos hullámhosszú fotonok fázisa egyezik). Ezenkívül a lézer nem tökéletesen koherens.
Idézet: „Fizika csak 1 van, mintahogy a torvenyei is egyertelmuek..., csak legfeljebb mi magyarazzuk felre(erhetoen) oket!!” Ez így van. Van egy fizika és két fő modell: a kvantumfizikai és a klasszikus fizikai. Csak statisztikai módszerekkel lehet a két modellt közelebb hozni egymáshoz. Persze ha lenne egy globális modell, akkor nem lenne ilyen probléma. Idézet: „lokalisan nem teljesen egyforman oszlik el a ho a teljes feluleten, igy vannak helyek melyek hamarabb erik el a szukseges homersekletet.” Ezen még nem gondolkoztam el, de van benne valami. Sugárzásméréssel kapcsolatban elgondolkoztam a "glimmlámpa" használatán, egy hangyányival a gyujtófesz alatt üzemeltetve, vagy oszcillátorként aminek a sugárzástól megemelkedik a frekvenciája. Csak baromi jól kellene árnyékolni, mert a nagyfesztöl minden világítani akar a cucc közelében Ha lesz egy kis energiám akkor majd összedobok egy újabb kisérletet.....
Látom, vágod a témát...mondjuk neked illik is, a fénycsőinverteres weblapodat párszor átnézegettem, és vettem át ötleteket. Bár én nem fénycsőhöz, nanem nátriumlámpákhoz fejlesztgetek, ha éppen kedvem van hozzá..
A mérés egy egzakt dolog, ha elvégzed, az semmiképpen sem hátrány. De amennyit tudok az atomfizikáról és a röntgenberendezésekről, annak alapján fizikailag kizárt, hogy röntgensugárzás keletkezett volna abban a szerencsétlen égőben! Ha ez így lenne, akkor ez a "Sterilamp" sem kerülhetett volna forgalomba anno... Mert akkor ez is egy röntgenforrás lenne.. Házilag röntgenforrásként bizonyos régi nagyfesz elektroncsöveg, főleg a szovjet színes tévékben alkalmazott nagyfesz stabilizátorok alkalmasak. Ezek is csak lágy röntgenforrások, bár már ez ellen is védekezni kell, ha valaki kísérletezni szeretne. A lentebbi vitákban résztvevők egy része sztem azt felejtette el, hogy a röntgensugárzás ún. "fékezési sugárzás", amihez nagysebességű elektronok fémbe belecsapódása kell. Tisztességes elektrongyorsításhoz azért már illik 30kV fölé menni, de még ez sem igazán sok, profi röntgengépek többszáz kV-al mennek. Kisfeszültségnél, főleg váltóáram esetén hiába van ionizáció, attól még elektrongyorsítás és becsapódás nincs, tehát rtg sem keletkezhet. A csillagok módszerét pedig, ahol nagy hő és anyagmennyiségek vannak, itt a Földön akár el is felejthetjük. Sztem. De azért kíváncsi v.ok a méréseid eredményére, majd olvasgatok ide...
Zsolt! Tudod már, hogy kb. mikor jársz erre? Jó lenne ha pár nappal elötte tudnál szólni.
Idézet: „Látom gúnyolódni szerettél volna, de hidd el ,nem hülyék írták a régi hegesztési szakkönyveket sem. A "kemény UV" miatt aligha lenne elöirás pl. vastag börkötény (igen a férfiassága az embernek..., meg az "örökitö anyag" sérülékeny - állítólag tapasztalati dolog, szerencsére nem saját )” Ezt egyeltalan nem is mondtam...Viszont az idok valtoznak a meghatarozasok szinten, a hatarok ugyszinten. Ami regen csak UV volt, az ma mar 3 reszre bontott, mashol van a hatara, mint amikor a kony irodhatott...A kemeny UV vege mar a lagy rontgen kezdete, es csak ertelmezesi problema, hova tesszuk a valaszto vonal hullamhosszat!!! Idézet: „Nos jelen esetben ha a 20pA-t hibának vesszük, mert mondjuk valahol a szigetelésen folyik, akkor a nA-es tartomány már egész pontosnak tekinthetö” Ezt nem is vonta ketsegbe senki! A hatar elmeletileg total eles(kvantumos), hogy a meresbol nem teljesen ez latszik, az azert van mert nem egyforma a huzal vastagsaga, lokalisan nem teljesen egyforman oszlik el a ho a teljes feluleten, igy vannak helyek melyek hamarabb erik el a szukseges homersekletet. Idézet: „80V-os feszültség esetén ez akár 80Gohm is lehet.... Amit nem lehet megmérni jelen esetben az itt: 4000Gohm vagyis 4Tohm környéke. Tehát inkább a Tohmos tartomány” Ja igen, rosszul szamoltam, nem vettem eszre, hogy a soknullas oszlopban nem A-rra van atszamolva(nekem az tunt logikusnak)... Igy 80V-nal, es a 20pA-nel 4000GOhm ellenallas adodik...Ez plane, hogy felejtos tartomany...Itt mar a paratartalomtol kezdve, a levegos kozegen at a nagyobb feszig sokminden meghiusitja a merest...
Jópofa dolog. Lényegében egy UV-t (is) sugárzó lápma. A fotó alapján sejthetö, hogy müködött. (nem véletlenül olyanok a belsö elekródái, + a búra valószinüleg kvarcüvegböl van....)
Manapság a jól tudom un. Germicid fénycsövet használnak fertötlenítésre (széls spektrumú fényforrás, föleg UV tartományban, elég jól kinyír mindenféle bacit , meg jól meg is lehet vakulni töle). A röntgenhez egyiknek sincs túl sok köze. Amúgy valóban kissé elkanyarodtunk a témától, de a lényeget szerintem megválaszoltuk: Nagyon valószinü, hogy a témanyitó esetében nem keletkezett röntgen sugárzás, de abban maradtunk hogy egy méréssel kellene ellenrörizni, hogy ilyen módon keletkezik-e röntgen. Amint lehetöségem lesz rá meg fogom mérni.
Tiszteletem!
Hadd pofázzak bele én is picit ebbe a röntgen-mizériába, hátha érdemes! Nos mint fényforrás(önjelölt)-szakértő, véleményem szerint a topiknyitó feltalálta a képen látható eszközt újra... És ennyi. Hogy mekkora fingreszelést csaptatok körülötte, az már más kérdés.. Ha van rá igény, szívesen elmagyarázom, hogyan működik a képen látható égő, és hogy mire használták! A fotó a www.stewavelight.de oldalról, Stefan Eichorn lámpagyűjtő kolléga weblapjáról származik. Idézet: „Ja, az minnya mas...Lagy rontgen= kemeny UV, csak ertelmezesi hatar kerdese az egesz. Nyilvan naluk hamarabb ert veget az UV(vagy olyan nincs is szerintuk, es lathato feny utan egybol rontgen van mar csak )” Látom gúnyolódni szerettél volna, de hidd el ,nem hülyék írták a régi hegesztési szakkönyveket sem. A "kemény UV" miatt aligha lenne elöirás pl. vastag börkötény (igen a férfiassága az embernek..., meg az "örökitö anyag" sérülékeny - állítólag tapasztalati dolog, szerencsére nem saját ). A lágy rtg. alatt a kisebb áthatólóképességü röntgent értik, ez a ruházaton, és vékonyabb anyagokon tud áthatolni, és viszonylag könnyü árnyékolni. A "kemény UV" kicsit más, a röntgen sokkal veszélyesebb. A kemény/lány elnevezés csak a hullamhossztartomány felsö/alsó részének elnevezése. Szóval bizony hegesztéskor keletkezik rtg, és persze UV is, (meg még sok minden) de a kettö kissé más....UV esetében amúgy az UVA, UVB, és UVC-t hasznáják többnyire, mert a hatásai/tulajdonságai alapján így célszerü felbontani. Idézet: „Heggesztonel nagyfesz ? Ez uj nekem! Vagy valami masrol van mar itt szo...?...” Lehet, hogy még sok új dolgot fogsz hallani Amúgy másról van szó, de.... ....de ha már így összevontad megemlítem (bár ez már tényleg nem ide tartozik), hogy a komolyabb hegesztögépek nagyfeszültségü ívgyujtást használnak (némelyikben egy tesla tekercshez hasonló megoldás van, az ujabbakban félvezetös). Tehát a pálcát nem kell az anyaghoz érnteni, hanem magától fog átívelni. Persze hegesztés közben lecsökken a fesz, nem is ez a lényeg, direkt csak a te kedvedért írtam le Idézet: „Azert mert a sok-sok GOhm-os ellenallas merese problemakba utkozik(irtam, hogy nem az elmelettel van a baj, hanem a gyakorlattal). Kis homersekletnel a cso akkora ellenallassal birhat, hogy az egesz korben jelenlevo kulonbozo szigetelesen osszemerheto aramot eredmenyezhetnek. Eleg pl ha egyszer kezzel megfogod a ket vege kozotti szakaszon, maris rakodhat ra annyi "szemet", amitol erosen csokken a szigetelese..., stb” Nos jelen esetben ha a 20pA-t hibának vesszük, mert mondjuk valahol a szigetelésen folyik, akkor a nA-es tartomány már egész pontosnak tekinthetö. 80V-os feszültség esetén ez akár 80Gohm is lehet.... Amit nem lehet megmérni jelen esetben az itt: 4000Gohm vagyis 4Tohm környéke. Tehát inkább a Tohmos tartomány. Idézet: „A monokromatikus sugárzás absztrakció.” Annyira azert megsem... Gondolj bele, lezernel szinkronba "egyszerre" sugaroz az osszes atom, szigoruan azonos frekvencian, mert maskulonben nem lehetne koherens sem...Az ami nem azonos frekiju a tobbivel, az nem is tartozik a lezer aktiv sugarzasahoz(kis mennyisegben ilyen konnyen elofordulhat egyes esetekben) Idézet: „Pontosabban a kvantumfizikában előfordulhat olyan esemény, ami a klasszikus fizikai elvek szerint lehetetlen” En nem vonatkoztatom el a kulonbozo teruleteket. Fizika csak 1 van, mintahogy a torvenyei is egyertelmuek..., csak legfeljebb mi magyarazzuk felre(erhetoen) oket!! Idézet: „Hühaaaa, ezt gondold át mégegyszer. Rengeteg kivételt lehetne mondani” Gondoltam, hogy ezt nem uszom meg... Persze, lehetne ra ellenpeldakat keresni..., de minek ? Szerintem ertheto, hogy mire gondolok..., feleslegesen agyonmagyarazni nincs kedvem, aki nem akarja megerteni, az ugyse fogja... A tenyen nem valtoztat, mindig van egy hatar, ami alatt lenyegtelenek az esemenyek, legyen ennyi eleg! Idézet: „Nemegészen, tényleg folyt áram mert ha levettem a csö lábárol a müszert akkor beállt nullára. Max annyi lehet, hogy nem a vákumon-át folyt az áram, hanem a csö valamelyik belsö szigetelése nem tökéletes” Abban nem is ketelkedtem, hogy folyt e...csak az a kerdes min keresztul ?? A belsejen, vagy a kulsejen...? Idézet: „Nyilván az nem jelti azt, hogy hidegen emittált volna a katód, és senki sem vont le ilyen következtetést” De azt sugallotta, hogy tenyleg a csovon keresztul folyt, hiszen errol szolt a meres... Idézet: „Ha a katódon emittált áram szempontjából nézzük akkor vehetö mérési hibának, de ez inkább a csö hibája nem a mérésé” Ez jo..., ez tetszett...   Idézet: „Szerintem meg ne nyelvészkedjük. Ez nem a kötöszködésröl szól, hanem egy müszaki témát vitatunk meg” Nem kotozkodeskeppen irtam, hanem felig viccelodve! De ugy latszik ki kellett volna hangsulyoznom, hogy ne legyen felreertheto... Idézet: „A hegesztésnél meg nem csak elvileg hanem ténylegesen keletkezik (lágy)röntgen, legalábbis a szakkönyvek megemlítik” Ja, az minnya mas...Lagy rontgen= kemeny UV, csak ertelmezesi hatar kerdese az egesz. Nyilvan naluk hamarabb ert veget az UV(vagy olyan nincs is szerintuk, es lathato feny utan egybol rontgen van mar csak )Idézet: „A nagyfeszültségü ív különösen érdekes dolog mert kis nyomású térben, ahol rossz a höelvezetés, elképesztöen nagy hömérséklete is lehet” Heggesztonel nagyfesz ? Ez uj nekem! Vagy valami masrol van mar itt szo...? A hoelvezetes ugyan rossz, de a hosugarzas annal jobb, es az ugyancsak elvonja az (ho)enrgiat onnan... Idézet: „Miért is nem lehet így mérni szerinted?” Egyszeru. Azert mert a sok-sok GOhm-os ellenallas merese problemakba utkozik(irtam, hogy nem az elmelettel van a baj, hanem a gyakorlattal). Kis homersekletnel a cso akkora ellenallassal birhat, hogy az egesz korben jelenlevo kulonbozo szigetelesen osszemerheto aramot eredmenyezhetnek. Eleg pl ha egyszer kezzel megfogod a ket vege kozotti szakaszon, maris rakodhat ra annyi "szemet", amitol erosen csokken a szigetelese..., stb Mondjuk le lehet ellenorizni, hogy mi okozza a pontatlansagot, ugyanis ha a csoben levo ionoktol, elektronoktol ered, az nem lesz linearis fuggesu az anodfesztol. Mig a szigeteleseken folyo aramok nagyreszt linearist adnak... Idézet: „És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál?” Ugy ahogy minden mas esetben is!!! Meg ha tokeletes vakuum lenne belul es nem lenne kivezetese, akkor is relative gyorsan atvenne a kornyezete homersekletet, akar meleg, akar hideg iranyba... Idézet: „Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál.” Pedig de...garantalt!!! A forralt viz stimm, de a huto mar nem, inkabb jeges vizre gondoltam... Idézet: „Valószinüleg nem kell túl forrónak lennie, de ez anyagtól és még sokmindentöl függhet” Hat, ha a tobb 100C nem forro, akkor nem Es azt se feledd el, hogy esetleg konnyen emittalo anyaggal van bevonva alapban, ami az egyik legjobb hoemittalo(bar lehet hogy nincs rajta semmi, ezt Te tudod)Hmm...gondolkoztam, es azt talaltam ki, hogy talan lehetne hasznalni valami olyan csovet, uram bocsa` egot, aminek ket szigetelt elektrodaja van, de gazzal toltott belul. A rontgensugarak ionozalo hatassal birnak, igy ha ilyen sugarak erik az eszkozt, akkor abban ugrasszeruen megno a tolteshordozok szama, amit hasonloan mint a meresednel mar jol lehetne regisztralni...
Szia Skori !
Az elso oldalon talaltam egy foto diodabol keszithetot,amit be kell vonni cink-szulfiddal.en is erre gondoltam ha lenne cink-szulfidom!
Abból káosz és még nagyobb vita lenne, mert nem lenne egyértelmü, hogy pontosan mire is reagált az illetö......
Meg különben is igy jobban szeretjük Vita nélkül nem is lenne érdekes a téma, mindenki leírná a véleményét és annyi? És mi van ha téved? Valaki elolvassa és azt látja, hogy senki sem vitázik vele - akkor az biztos úgy is van. Amúgy is érdekes látni mások szempontjait, és gondolkodásmódját, mert így lehet tanulni valamennyit egymástól.
Idézet: „1,5cm-es iv kb hany KV?” Attól függ mekkora és milyen formájúak az elektródák, mekkora hömérsékletüek, mekkora a frekvencia, és mekkora a levegö páratartalma (..stb). Gömb formájú elektródák között, szobahömérsékleten 20kV/cm-el lehet számolni (ez az átütési határ, utána hosszabbra is húzható az ív, de az már nyilván nem jelent nagyobb feszültséget). Ha csúcsos elektrodáid vannak akkor jóval kisebb feszültség elég az átíveléshez, csak saccolni lehet, mondjuk kb a fele a fentinek. Konkrtétan olyan 15kV - ez esetben kicsi az esélye hogy rtg. keletkezzett volna. Bár mostmár mindenképpen meg fogom mérni valahogy (bár még nem tudom milyen módon), hogy keletkezik-e az izzólámpában rtg.
Sziasztok!
Ha nem vitatkoznatok man annyit,akkor nem lenne meg egyszer meg az osszes hozzaszolas(a sok idezet minden hozzaszolasban). Es a hosszu komentalasokat hadjatok,inkabb irja le mindenki a velemenyet es ne idezzetek!!! Ha ezeket megtennetek,ha valaki belenez a topic-ba tudna mirol van szo!!! Udv Zsolt! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
