Nem egészen. Csatolok egy ábrát amin az y tengelyen ott van az idő, az x tengelyen pedig a szorzó. Ezen szépen látszik (ha nem is konkrét méréseken alapul), hogy kb. 15-25%-kal gyakorlatilag a végtelenségig túlterhelhető (ez egyben saját tapasztalatom is). Egy átlagos varrat (nálam itthon) néhány másodperc, de legyen kétszer annyi, arra az időre kétszeres a szorzó, tehát 32A is átmegy a 16-os megszakítón anélkül hogy leoldana.
A ponthegesztővel sem 1 pontot teszek, hanem sokat egymás után. Egyszer ha nagyon unatkozok majd megmutatom. Bár ha jól emlékszem nem 250 csak 240. Egyébként nem a 3,5kW-ból lesz. Az imént vázoltak okán sem, meg azért sem, mert az inverter közvetlenül nem a hálózatból hanem a pufferből dolgozik, a hálózatból csak akkor folyik áram amikor a szinuszhullám feszültsége magasabb a kondenzátor pillanatnyi feszültségénél. Meg van ott még más energiatároló alkatrész is, a fojtó.

Miért kéne ahhoz levennem 8kW-ot a hálózatról? Ha érted az inverter működését elejétől a végéig akkor fel sem teszed ezt a kérdést. Aztán még ott van az is, hogy a 16A-es megszakító sosem fog neked lekapcsolni 16A-tól. Pl. a ponthegesztőm primer árama (2-3 másodperc egy egy pont összehegesztése) 22 A és 16-os az automata. És ugye inverterről beszéltünk, nem vasmagos hálózati trafóról.
Egyszer ha lesz kedvem összerakok majd egy mérési elrendezést, ahol megmérem a hálózatból történő effektív áramfelvételt.

Sziasztok! Szeretnék tanácsot kérni inverteres hegesztő vásárlása terén. A jófogáson láttam EZT a hirdetést. Írtam az eladónak, aki közölte, hogy 3 év kijevi garancia van, amit meghibásodás esetén vissza kell küldeni neki és ő érvényesíti azt.
A másik problem, a 10-16 amperes automatáról a 250A. Nekem akárhogy számolom 136A jön ki 16 A-ról.
Légyszives adjatok már tanácsot, merjem megvenni ezt a készüléket, esetleg ismeri valaki? Láttam egy klippet, a vége fele van a beléről kép, erőssen kínai, mert az oroszok öntöttvasból csinálták majdnem a tranzisztorokat is. Bővebben: Link Köszi mindenkinek a választ!

Haladunk! A helyzet a következő, a INV52B24A (LU) inverter panelen az R135-ös SMD ellenállás el van égve és kettétörve, persze értéket nem tudom, ezen keresztűl kapja a feedback-ot az alaplap, valószínüleg, ha bemelegedett, akkor nem érintkezett már és lekapcsolta a fénycsöveket!

Sziasztok
egy a mellékletben levő háttérvilágításával van gondom ami egy Samsung LCD tévéhez van.Ha csak külön ezt a panelt áram alá helyezem egy villanásra beindul az inverter, ha kihúzom a tápkábelt és várok egy kicsit (amíg kisülnek a kondik) újra bedugva csak villan egyet. Ha össze van kötve az alaplappal akkor fel sem villan.Valamilyen letiltás? Hang van az LCD-n a képet nem tudom beazonosítani erősebb lámpával sem.

Sziasztok!

A megfelelő software telepítése után megoldódott a probléma.
Az inverter tekercse mindíg ennyire melegszik?

Köszönet!

Látom már. Ehhez jár egy speciális inverter, amivel tényleg fel lehet pörgetni tízezerre. Hagyományos frekvenciaváltó nem jó hozzá.

Sziasztok szaki!!
Érdeklődni szeretnék, hogy ki foglalkozok inverter javítással??
Autóbusz 24 v 2500 W is invertert kellene megjavítani. Felmelegszik és után a használhatatlan.
Budapestiek előnyben!!
Segítséget és javaslatokat előre is köszönöm.
Üdv mindenkinek.
Ha lehet mobilon hívjatok és visszahívás.
Tarján Zsolt ****

Mod: Telefonszámot ne írj ki fórumra.

Köszönöm, megnézem a cikkeid.

Akkor első körben azt hiszem kipróbálom. úgy, hogy nem kapcsolom le az áramot, se az inverter feszültségét. Illetve nem változtatom a feszültséget, hanem hagyom az inverter munkafeszültségét. és megnézzük, hogyan dolgozik.

Elvben bármelyik inverter alkalmas Co-hoz is, ha teszel bele egy visszacsatolást, azaz feszültségszabályozást (lásd UKT-s cikkem). A gyakorlatban nem annyira, mert jobb ha nagyobb a trafóáttétel, és az alapján készül az egész inverter (a hidas, kondis-nagyfeszgyújtós rajzom tökéletes a célra).
A 200A-t sehol sem kapcsolgatják. Vagy a primer oldal (trafó esetén) van kapcsolgatva, vagy a vezérlés leállítva (inverternél). Nem. Ez csak nem kellően begyakorolt munkafolyamat eredménye. Az enyémnél sosincs lekapcsolva a feszültség, mégsem égett még vissza egyszer sem. Roppant egyszerű a dolog, egy fél másodperccel tovább nyomom a gombot miután abbahagytam a varratot, így mindig ott marad legalább 1cm huzal a végén.

Köszönöm a megerősítésed! Már frusztrált a dolog, hogy nekem 3 fázis kell, ha 250A akarok(igaz sosem volt szükségem ekkora áramerősségre) és 15-20kg-os gépre. Konkrétan EZ a hirdetés szúrt szemet.
Egyébként egy fázisról mekkora áramerősség érhető el max.?

Sziasztok!

Hozzám került egy autós inverter ami állítólag 24V kapott 12V helyett. Égés nyomokat találtam pár FET-nél amiket cseréltem. Kondik, diódák, ellenállások rendben vannak. Van benne még egy mikroprocesszor is. Sajnos így sem működik. Elindulás után 2 másodperccel világítani kezd a hiba led. A kimeneten nincs is feszültség. Merre induljak el?

Üdv!

Szerintem nem fog működni a dolog, mert túl vékony, túl hajlékony a huzal, plusz fel fog izzani pillanatokon belül, mivel a MIG gépekhez képest, két-háromszoros feszültséggel dolgozik az MMA inverter. Valószínű, hogy csak szétfröccsen az ívfogás helyén. De ha még működne is a dolog, huzal fent leírt tulajdonságai miatt, nem tudnál olyan hosszú darabot használni, amivel akár egy, egy cm-es varrat elkészíthető.

Sziasztok! Egy gyakorlati kérdéssel fordulnék hozzátok. A lényeg, hogy van a MIG/MAG gépekhez ez az úgynevezett porbeles elektróda, tehát az a fajta amihez nem szükséges védőgáz alkalmazása.
Kérdésem pedig az volna, hogy próbálkozott -e már valaki, ennek a huzalnak az alkalmazásával sima MMA, tehát bevont elektródás inverter készülékkel? Tehát levágunk egy darabot a huzalból, és úgy használjuk, mintha az bevont elektróda volna. Valójában azért kérdezem, mert tudni szeretném,
hogy működik -e így ez a dolog? Elméletileg igen. Kérdem ezt azért, mert szükségem volna vékony anyagok, konkrétan kerékpárváz összehegesztésére, aminek ugye a falvastagsága kb 1mm.
Jártam pár hegesztési boltban, és sajnos eddig a legkissebb bevont elektróda amit kapni lehet az 1.6mm.
Vettem belőle, és elég nagy ügyesség és odafigyelés kell ezzel az adott feladat elvégzéséhez.
Szóval azért találtam ki, hogy elvileg, a 0.8 esetleg 0.6mm átmérőjű porbeles huzallal ezt könnyebben el lehetne végezni elméletem szerint, feltéve, ha nem ragad egyből oda az anyaghoz.
De mivel elég jó árban vannak ezek a huzalok, nem igazán szeretnék megvenni addig egy tekercset,
amíg nem tudom biztosra, hogy fel tudnám -e használni a leírt módon.
Esetleg ha kipróbálná valaki, vagy tudnátok ilyen videót linkelni, azt megköszönöm...

A "nem teljesen szinusz" is messze van a valóságtól. Innen válassz invertert: Bővebben: Link. Ezeknek valós szinusz kimenetük van.

Igem, mert az külön van itt. Ebbe a panelbe megy be a hálózat, ennek megy a +- kimenete megy két vezetékkel az inverter panelra. Sajnos elfogytak az ellenállásaim, de veszek a jövő héten, és kipróbálom.

Egy pillanatra bekapcsol egyébként, mielőtt kiég az ellenállás, egyébként szerintem a működést jelző LED nem világítana, azt is elektronika hajtja. Csak ahogy felvilágul ez a LED, már lehet is látni, hogy kezd halványulni, csak kondenzátor miatt ég még, és ellenálláscseréig ugye ez nem történik meg többször.

Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni hegesztőgép javításhoz, mivel magam nem tudtam a dolog végére járni. A Masina egy régebbi Cemont S1601 inverteres lenne. Nagyon pöpec kis hegesztő, szép egyszerű szerkezet, semmi SMD, de már másodjára halt le. Szerintem lassan már tonnában mérhető pálca lett elhegesztve vele.
A probléma, vagy inkább annak az okozata: Az egyenirányítóval egybeszerelt lágyindítónak kiég a teljesítmény ellenállása.
Nagyjából már egy éve csinálta ezt, de akkor lassan túlhevült az ellenállás, kiolvasztotta a mellette lévő relé burkolatát, majd megszakadt. Az ellenállást, relét cseréltem, márkás darabra és azóta ment, közepesen gyakran használtuk. Most nemrég elpukkant benne egy nagyfesz puffer kondi, és szintén megszakadt a lágyindító ellenállása. Hiába cseréltem az alkatrészeket rajta, most egy pillanat alatt megszakadt már a 3.-dik ellenállás. Felmelegedni sincs ideje, annyira hamar. Bekapcsoláskor egy pillanatra kivillan a helyes működést jelző lámpa a gépen, utána kialszik, és kampec az ellenállásnak.

Külön a lágyindító terhelés nélkül jól működik, behúz a reléje, minden faja. Az invertert rákapcsolva viszont nem húz be a relé sem, csak az ellenállás szakad meg néhány tized mp alatt, lehet hamarabb, mint hogy a "késleltető" kondi feltöltődne. 10Ohm 10W van rajta.

Megnéztem a teljesítmény-tranzisztorokat, ezek vezérlő tranzisztorait, egyik sem zárlatos, megnézem a NYÁK-on az összes diódát, mind klappol, a transzformátor nem zárlatos, nem szakadt, nincs rajta elégve semmi. A vezérlés tápját biztosító ellenállások is jók.

Próbálkozhatnék, hogy kiveszem a pufferkondikat, hátha zárlatosak, vagy lekötöm a vezérlő rész tápját, de minden bekapcsolás egy ilyen 250Ft-os mutatvány, plusz lehet hogy csak ártok vele. Egyébként maga az inverter elektronika DC bemenete szinte rövidzár Ohmmérővel, bár ez nem hinném hogy bármit jelent. Jelalakot, vagy ic működést, semmit nem tudok mérni rajta, mivelhogy rögtön megszakad az ellenállás.

Van ötletetek esetleg, hogy érdemes elindulni? Képet is tudok csinálni természetesen.

Ui.: Ami fura, hogy itt elől van az egyenirányítás, és utána a kapcsolóüzem full DC, egy Fronius Transpocketben meg, amit szereltem, pont fordítva. A Graetz-kocka közvetlenül a kimeneti kapcsok előtt van hmm....

Minden esetre az első bekapcsoláskor köss sorba a hálózati táppal egy hagyományos izzót.Ezzel meg tudod védeni a készüléket a nagy durranástól,ha esetleg még valami gond lenne.Kicsivel kisebb lesz a puffer nagyfesz,meg a kimenő fesz is (igy ne hegessz a géppel csak mérj),de én mindig igy inditok első próba esetén mindenféle inverter tápot (és több füstikétől mentett már meg a módszer).

Én meg úgy gondolom, hogy csak ezért nem fogja senki újraépíttetni az egész óraszekrényt, meg átkábeleztetni a fél házat. Főleg azért nem, mert a 45 éves trafós masina, az inverter, meg az általam összetákolt Co is elmegy a B-sről is. Saccra mindegyiknek 120A körül van a vége, ami éppen elég a ház körüli munkákra. Ez legyen azoknak a problémája, az enyémen egymáson vannak, meg amit láttam értelmesebb 3 fázisú gépet, azoknak is mindnek egymáson volt, nem véletlenül. Nyilván, csak épp az nem mindegy hogy mennyire. Nem, ott éppen ugyanakkora a csatolás mint a képen látható Co trafón, mert ugyanúgy a primer mellé van téve a szekunder. És ha ezen is ugyanúgy 50-55V körüli effektív feszültség lenne, akkor ugyanúgy lehetne hegeszteni elektródával vele, mivel éppen ugyanúgy esne a feszültsége.
Terhelj meg egy hasonló méretű és teljesítményű EI trafót, meg egy toroidot vagy hiperszilt ugyanakkora terheléssel, és figyeld hogy mennyit esik a feszültségük. Már ott is szép különbség lesz, pedig az EI-n mellé sincs tekerve a szekunder a primernek. Tekerd mellé, és nézd meg utána. Látni fogod miről beszélek.

Itt nézelődj:
Bővebben: Link

Sziasztok!


A képen látható két alkatrész egy osztrák hegesztő inverter 230-as betáp oldalából búcsúzott,a nagyobbat duál vagy schottky diódának nézem típusa SGA 35N 65 SFD 17L 006.Mérni még tájékozódásból sem tudok mert lukat ütött a zárlat az alkatrész hátulján.A panelen a jelzése " Q" Tranzisztor?Sajnos az alkatrészbolt illetve az internet semmit nem tud mondani róla, (Betáp max 30A) A másik egy smd dióda ugyanebben a kapcsolásban MDD RS1M na erről sem tudnak semmit,kérem ha tud valaki segíteni helyettesítő alkatrészek típusában megköszönöm!

Azt jól teszed, mert a Co nem olyan mint az MMA inverter, hogy munka végeztével fogom és beviszem az előszobai szekrénybe. A Co-nak kint kell lenni a műhelyben fagyban és kánikulában is, megy bele a por, a köszörű korong szemcséi, pára, stb., amit egy nyák hosszú távon nem fog szeretni ha csak telibe nincs mártva vagy fújva lakkal mindkét oldala.
Nekem félkész volt a Co inverterem, aztán mégis inkább trafós lett. Van a műhelyben egy szerelőakna ami nincs betonozva, föld alja van és tégla fala. Hogy e miatt-e azt nem tudom, de mindig van nedvességtartalma a műhely levegőjének, elektródát sem lehet otthagyni mert utána nem akar begyújtani. A védelmüktől megtisztított acél idomanyagok néhány hét után már korrodálnak, pusztán a műhely levegőjétől.
Nehéz a képek alapján bármit mondani mert nincs a méreteket mihez viszonyítani, de nekem mindhárom elég gyengusznak tűnik, de elrendezését tekintve az első a legjobb.

Ok, köszi. Ez a Hetra inverter, kb 2éve jelent meg ha jól emlékszem.

Sok jelentősége nincs, mert még így is nagyon kicsi 40uH-nek ekkora áramra. Ha tényleg ezen folyik keresztül az inverter betápja, akkor ott többszáz mA folyik, akár 1A. Az 4uH-nek is necces, bár az már elképzelhető. Mekkora biztit tettél bele?

Szerintem sok lenne az 40uH-nek. Kb. 0805 meretu 40uH, amin az inverter egesz aramfelvetele atfolyik? Nem hiszem.

A Google a barátom:
1 fázisú inverter

Szia

Nem kell ahhoz rajz.. Keresd meg a tirisztort, annak is a gate-jét. Rálesz akasztva egy ellenállás, a másik végén meg egy diak szemben egy kondival. Nos ennek a kondinak a feltöltési ideje határozza meg az impulzus sűrűséget. Azt viszont tudnod kell, ha csökkented a kondi értékét, akkor a diak hamarabb fogja elsütni a tirisztort, így a nagyfesz kondi sem töltődik arra a feszültségre mint eddig ( kevesebb lesz ) Így csökken a kimeneti feszültséged, és a Joule érték is!

Amúgy olvasgatom itt a hozzáoszlásokat leválasztós trafó témában és csak a fejem fogom...

A nagyfeszültségű trafó tökéletes leválasztást biztosít, ha sor szigetelt és galvanikusan el van választva a primer és a szekunder! Nyilván az autó gyújtótrafó nem ez a kategória, így azzal direkt hálózati egyenirányítással készített villanypásztor kb egyenértékű a házilag készített villamosszékkel..

Viszont a gyártók - és most felsorolhatnám az összes nagy nevet - kivétel nélkül csak a nagyfesz trafóval választják le galvanikusan a hálózatról a készülék kimenetét. Értelemszerűen a hálózati típusokról beszélek...És ennek semmi köze a gazdaságossághoz. Egyszerűen nincs további leválasztásra szükség!

Egy 20kV/mm szigetelésű műgyantával kiöntött, vákuum impregnált trafón a hálózat fázisa még akkor sem jut át ha kis balták potyognak az égből. Eleve a zománchuzalon ott a 2Z-s lakkozás ami minimum 2kV-ig szigetel.. Aztán a primer, és a szekunder között kb 3 -4 réteg , rétegenként 4kV-os szigetelés, majd a szekunder szintén 2Z-s zománchuzala.. ami mivel vékonyabb, így már csak 1kV szigetelést biztosít. Ezután jön a poliuretán gyanta, a maga 20kV/mm-es szigetelésével. És ez a sortekercselésű trafó.. a Kamrás elrendezésnél, még hozzá jön a primer és a szekunder közti kamra szigetelése, ami közel 6-8 kV-ig nem üt át...A primer szekunder közötti szigetelés 1000x jobb mint bármelyik otthon használt trafóé.. Nem beszélve pl a telefon vagy laptop töltőkről, amiben egy két kockacukor méretű inverter trafó választja le a hálózatot a kimeneti testpontról... És a szekunder és primer ág között kb egy cellux vastagságú szigetelés van...

Sziasztok,

Egy DELL LCD monitort próbálok életre kelteni. A probléma elméletileg az inverteren van. Az inverter panelon van három trafó amiből kettő 4001R7 41002-es és egy pedig 4001R7 41013-as. Az utóbbinak a két oldal nem egyforma és ahol a nagyobb ellenállás mérhető ott a teszt cső is csak éppen egy kicsit a cső vége kezd világítani. Sajnos nem találtam pont ugyan olyat csak egy hasonló értékű trafó áll rendelkezésre -4006A613 104<GP>- (ennek a két oldala egyforma). A próba során itt már minden cső egyformán világítani kezd de sajnos az új trafón lévő két cső csak halványabban de egyformán.
Volna esetleg valakinek egy 4001R7 41013-as trafója?

Segítségeteket előre is köszi.

Nem 12VAC-t csinál a hajtás, csak a trafót hajtja meg négyszöggel, ami 12VDC még mindig. A 12/230V trafó az inverter trafó(ami leválasztó is egyben, ahogy a linkelt rajzodon is látszik), aminek a 230-as oldalán kapsz egy 100-300VAC-t, attól függ, hogy milyen a hajtás és a trafó áttétele... amit egyenirányítasz és töltögeted a kondit, amit majd a gyujtótrafóra sütöl ki. A gyújtótrafó közös ponton van, ahogy az a linkelt rajzodon is van, így az nem minősül leválasztásnak, de ha mégis külön kivezetéses lenne, akkor se szabad arra hagyatkozni.
Ezt az egészet meghajtod egy dugasztápról, trafóról vagy akkuról és így mehet a villanypásztor.
A nagyfesz és a földelés a kimeneten nem azonos a betáp GND-jével vagy a védőföldeléssel!
Amennyiben a hálózati üzemű verziónál maradsz, úgy ne is várj semmilyen formában segítséget, mert nem kapsz! Senki nem asszisztál ekkora baromságokhoz. A képek között találsz sok-sok megbízható elektronikát, leírással, tervekkel, kapcsolási rajzokkal... biztos találsz Neked megfelelőt is.

Dupla frekin járatva majd egy külső 2es osztóra vezetve.Az osztó flipflop Q és ~Q kimenetei adják a 2 fázisú jelet.
Vagy ha az egy kapuidőnyi késés belefér a fázis hibába akkor csak egy inverter kell akkor mehet alapfrekin is.
Persze ez nem szoftver , vasból van megcsinàlva.Igen ez Fixen 180 fokos eltolás lesz.