Az inverter és a trafó érdekelne ha megvan még.

ingyen vihetők a következő dolgok, hátha valakinek hasznos lehet még.

1 kis zacskónyi LED, izzó és hasonló fényforrás
2 db hibás fénycső inverter nyák (eredetileg 16-28 V , 1.5 A, és 40 W)

1 db biztonsági trafónak látszó trafó ( be és kiment is 230V AC egy Ikeás aztali lámpának volt a trafója)

Budapesten személyesen, esetleg posta is játszik.

Igen, csupán ennyi a turpisság

Hát vannak konstrukciók amik nem tolerálják a kapcsoló üzemű tápokat. De ez is - minden egyéb a fejlesztés során - rengeteg kísérlet és kudarc után lett majd nem tökéletes.
Az érdekessége a dolognak, hogy a relatív drága kapcsi tápok nemigazán tolerálták az ingadozó áramfelvételt. Egy 15 J villanypásztor 1 sec alatt 0, 12 -1,2 A közötti áramfelvételt ingadozik ( töltés -kisütés ciklus ) Ezt a legtöbb kapcsi táp nemigazán jól viselte.. Úgyszintén változtatnom kellett a villanypásztor vezérlésén is, mert az meg az olcsóbb kapcsoló üzemű tápok magas frekvenciás zaját nem viselte jól.

Ez a kapcsi táp egy közönséges, eredetileg 2 A, 12V-os LED tápegység, amiben van egy galvanikus leválasztás a hálózat irányából. A tápfeszültségét megemeltem 15 V-ra, ezzel természetesen az áramlimitet lejeb vittem 1,5 A-re. Így ha valami meghibásodás adódik, és túl magas lesz az áramfelvétel, a táp leáll, nem süti meg az elektronikát és saját magát sem. Eredetileg is rövid zár védett, és ezt jelzi is ( villog a led a panelen ) így a készülék hiba behatárolása már kibontás alkalmával egyszerű szemrevételezéssel is megoldható. Hiszen a vezérlésen is van egy üzem jelző led, sőt az impulzusokat is led jelzi.. Maga a táp amúgy nem vészesen drága, 1200.- forint, de eddig ez a legjobban bevált. Eredetileg egy műanyag dobozba volt "befullasztva" így hűtése gyakorlatilag semmi.. viszont kibontva játszi könnyedséggel ellátja a feladatát.. még csak meg sem melegszik túlságosan.

A képrészleten bekarikáztam a galvanikus leválasztó trafót. Ez mondjuk csak az autótrafós készülékeknél elengedhetetlenül fontos! Jelen esetben csak a biztonságot növeli. A bekarikázott leválasztótól balra a pufferkondit kicseréltem az eredeti 220µF 400V helyett egy 470µF 450V-os került bele. Illetve a kis panel jobb oldalán elől az eredetileg 11 V-os zennert 12,4 V-ra ( 2 db 6, 2 v sorba kötve ) Így a kimeneti feszültsége, 14,9 re állt be. Ez már bőségesen elegendő, hogy az inverter akár 60µF -ot is feltöltsön 1- 1,2 sec alatt 700-750 voltra. A magasabb feszültség természetesen jobb lenne, azonban akkor az Akkus/hálózati üzemű készüléknél lennének gondok.. Mert így a hálózatról 15J is lehet a pásztor, akkuról viszont csak 10 J mivel az áramfelvételt limitálni kellett akkus üzemnél 600mA csúcsáramra, hogy ne kelljen az akkut hetente tölteni

Amúgy a Hálózati/akkus kombinált készülékeket preferálom.. mert nekem már szöktek el lovaim az EON jóvoltából, mikor is egy éjszaka elment az áram, és a karám védelem nélkül maradt. Így mindig rá van csatlakoztatva egy 44 Ah-ás akku a pásztorra, és ha áramkimaradás van, akkor sincs tragédia. Átvált akkus üzemre, igaz kisebb teljesítménnyel, de védi a területet...

Sziasztok!
Az Alfaweld mig/mag gépek milyenek? Nagyon kínai, vagy elfogadható kategóriába tartoznak? Láttam orosz videón Master néven is, de ugyan az volt mint az Alfaweld ,csak a felirat különbözött.
Az odaírt adatok szerint jónak kellene lennie. Amit még észrevettem, hogy a nagyobb márkák mint az Iweld az elektronikát magasabbra helyezi el és alulra tárolódobozt alakítottak ki. Ha jól gondolom azért hogy kevesebb port szívjon? Az ilyen inverteres gépekben mi szokott tönkremenni?
Ezt néztem:
http://hegesztescentrum.hu/alfaweld-hypermig-300-inverter-mma-es-co...p.html
De a jobbnak tartott Iweld-nek is megtaláltam az orosz megfelelőjét:
http://aurora-online.ru/catalog/welding/invertornie_poluavtomati/5162/
A segítséget előre is köszönöm.

- igen. Emiatt a legnépszerűbb.
- műhelye válogatja. Volt olyan szigetüzemű rendszer ahol megadta magát az inverter (igaz nem trafós volt). Rákérdeztem kipróbálták egy sima izzóval? A válasz: persze - a hegesztőtrafóval, mert az volt kéznél....
A szigetüzemű rendszer neve nem véletlen. Ha egységnyi energiát állítasz elő - ennyit tudsz csak elhasználni és pont. Hálózatos rendszernél igen - mágneskapcsolóval áthidalható - egy határig - a túlterhelés. Utána nyilván már a mágneskapcsoló lesz a szűk keresztmetszet.

Nem dicsekedni szeretnék, de valahogy így kellene elkészíteni egy pásztort..
Ez egy prototípus volt, ami most már sorozatgyártásra került.. Kap egy szép dobozt, szabvány feliratokkal, jó nagy számokkal stb... De félre a tréfát.. Ezt a pásztort 3 éve terveztem, -mármint az elektronikát illetve a trafót - 2 éven át non-stop üzemelt. Ez éppen az akkus kivitel.. Ezt egyik barátomnak csináltam éppen pár hete. Áramfogyasztása átlagosan 380 - 400 mA. Az inverter 800 V-ra tölti 1,1 sec alatt a 20 µF-os kondit. Így a tárolt energia közel 6,5 joule, és ebből a karámvezetékre 90% kijut. A trafó zárt vasmagos, 0,15 mm-es légréssel. És ahogy a képen is látszik az áttétel arány ennél 1:15. Így terheletlenül 12 kV van a trafó szekunderén. 25 km hosszú 3 soros karámvezetéken 8,9 kV-ot mértünk a legtávolabbi ponton. Primer 1,5, a szekunder 0,54 CuZZ huzalból van, és természetesen vákuum impregnált a trafó. Létezik belőle hálózati kivitelű is, 16 Joule-os tárolt energiával... És mielőtt valaki rákérdez az elektronika nem publikus, sok munkaóra fekszik benne.. Csak iránymutatásként teszem közzé.. hogy ha már építünk, akkor legyen értelme a beleölt időnek, pénznek, energiának

Hát akkor az közel sem lesz terhelten még 400 volt sem.. főleg ha nem túl jó fajták a kondik. Sajnos a trafó átütés mérésére nincs jó módszer, de terhelés alatt ritkán ütnek át. Így ha a trafó szekunderére rá teszel egy 2 -2,2 kohmos ellenállás sort ( pl 4 db 500 ohm sorba kötve ) akkor a vas kattogásán kívül mást nemigen kellene hallanod. Ha nagyot csattan, akkor a sorok közti szigetelést megkerüli, és átüt. 600 ohm-al terhelve biztosan nem fog átütni, sem megkerülni a sorszigetelést, de nem lesz hosszú életű, mert elég ha elszakad a karámvezeték és máris átüt, ha már egyszer ez megtörtént.

A 10A10 helyett még a BY133 is jobb mert a tűimpulzus ami kilövi a tirisztort - jellemzően - 1200 -1500 v körüli, és a 10A10 bár nagy áramot bír, viszont nem elég gyors, így mielőtt nyitna, a tirisztor már át is ütött. A ferritmagos kis toroid - ha arra gondolsz - nyilván a szaladgáló tűimpulzusokat volt hivatott elfojtani

Amúgy én sem szenvednék vele sokat, kell egy inverter ami képes 1-1,5 sec alatt feltölteni a kondikat, ezt 2 A áramfelvétel mellett gond nélkül meg lehet csinálni. Ezer jó kapcsolás van.. Az inverter másik felére meg a már itt többször bemutatott tirisztoros véget kell tenni, annyi kiegészítéssel hogy a trafóval legyen egy 6- 10 -esetleg 20uH induktivitás sorba kötve. Jó vastag (1, 1.5 mm-es zománchuzalból tekerve ) És a trafó primer lábainál közvetlenül egy párhuzamos 1-2 µF-os 630 V-os kondi. De az akkumulátoros üzem akkor is necces.. ekkora áramfelvételnél, 3 nap alatt mély merül az akku.

Bár ahogy elnézem azt az "elektronikát" én inkább építenék bele egy normálisat.. eléggé kokánynak tűnik.. Utólag "tuningolták" fel ahogy elnézem.. eredetileg jó ha tudott 2 Joule-t.

Amúgy most olvastam vissza.. Terhelten mértél 550V-ot, vagy üresjáratban kondik nélkül?

Meg őszintén szólva nem is értem.. Nem volt hűtőborda az inverter meghajtásán? Vagy a kép kedvéért vetted le

Ez azért attól függ mekkora feszültségre tölti a kondit. 15 Joule energiához a 100µF-ot fel kell tölteni 550 voltra. Ehhez olyan inverter kell ami 1 sec alatt ezt tudja is.. Nos ilyen csak hálózatról képzelhető el a realitások talaján maradva.. Ugyanis ilyen teljesítményű inverter minimálisan 2 A-et felvesz de inkább 3-at... Akkuról elég macerás üzemeltetni..

Remci: a tirisztort védeni kell.. Bármilyen típust is teszel bele, át fog ütni ekkora áramnál. A kisütés pillanatában kilóamperek terhelik a tirisztort. de a legnagyobb probléma hogy a trafó visszarúg és ez akár még az inverter trafón is keresztül szaladó tűimpulzust eredményez. Az inverter szekunder oldalán a diódahíddal kell párhuzamosan egy min 5 A 1600V-os gyorsdióda, és úgyszintén kell egy a tirisztorral párhuzamosan. A nagyfesz trafóval párhuzamosan egy 1µF kondi és a trafóval sorosan egy 10 - 15 uH légmagos fojtó.. ezek nélkül, bármilyen tirisztort teszel bele, hamar átüt. Ha ezeket bekötöd a tirisztornak elég egy TYN1220 is.. bár a diódák nem olcsók, de még mindig jobban jössz ki, mint hetente cserélni a tirisztort, és javítgatni az elektronikát. A védődiódának már megfelel az IXYS DSA1-16D

Sziasztok!

Van egy laptopom amit ledesíteni szeretnék! A kínábol rendelt led drivernek 4 vezetéke van de a laposból 6 vezeték jön ki. Testhez képest a két pirosnak ugyanakkora az ellenállása és a két feketének is. Gondolom ezek a pozitív és negatív vezetékek. A maradék kettő az engedélyezés és a fényerő szabályzás. A led csík azonban sehogy se működik. Mit lehet tenni ilyenkor? Próbáltam cserélni a dimmer és az engedélyező vezetékeket de nem jó sehogyse. Darfon inverter volt benne eredetileg. Van esetleg valakinek ötlete? Hogyan lehet tesztelni pc nélkül? Rajz esetleg az inverter bemenetéről, hogy melyik láb mit csinál?

Köszönöm!

Szia Gábor!

Hogy mekkora terület,azt nem tudom,nem láttam.Annyit tudok róla hogy mindenféle állat van,birka ,kecske,ló, szürke marha. Odáig már eljutottam, hogy az inverter rész működik. A tirisztor átment zárlatba, az egyik egyenirányító dióda is,gondolom ez vitte magával a meghajtó fetet. A fetet,diódát kicseréltem,így a kimeneten 550v DC-t mérek. Tirisztorom nincs ekkora, így azt még nem tudtam helyettesíteni. Az áram felvételről, vagyis a javasolt értékekről itt látható leírás Bővebben: Link . Az inverter trafó utáni részt meg vissza rajzoltam,pár hozzá szólással fentebb megtalálod.

Egy kamarai kiadványban. De felnőtt ember - azt köt be amit akar a saját felelősségére. De ha te is végigolvasod, rá fogsz jönni, hogy az említett inverter több szempontból sem jó ajánlás. hacsak nem te árulod, mert az meg a te felelősséged.

Az inverternek figyelnie kell a hálózat fázisát a visszatermeléshez, tehát hihetőnek tűnik.

Ezt a butaságot hol olvastad?

Azért ezzel vigyáznék, mert a szolgáltatóra nézve életveszélyes. Ha ugyanis hálózati karbantartás alatt ő lekapcsolja a hálózatot, ez az inverter visszatáplálhat és áramütést okozhat. Ez nem játék! A napelemes rendszer hátránya, hogy éjszaka nem termel. Minden megoldást ezt igyekszik korrigálni. Az említett 550W-os rendszer Jó egy hétvégi horgászlakba, vagy egy hajón, de egy házban már nem kívánatos megoldás.

A Fronius egy alkatrésztemető. A supportja meg.. hát. Nem mondom hogy rossz inverter, mert működik, de nem a legjobb a sorban.

Szia lehet. Hibrid rendszernek hívják, van cég aki gyárt ilyen rendszereket. De... a hálózatra visszatápláló rendszer a legrentábilisabb megoldás. Az akku ugyanis drága és a napelemes töltés bizonytalantalanul szolgáltatott árammennyisége miatt az élettartam is rövid. Bár nekem van egy saját megoldásom, ingyen (újrahasznosított) akkumulátorokkal, rajtam kívül nem sok őrült foglalkozik ezzel. Azaz vagy szigetüzem, vagy hálózat. Van még egy vetülete a dolognak, amivel sokan nem is foglalkoznak pedig fontos lehet. Sok szigetüzemű rendszeren vagyok túl. Van egy óriási hátránya a hálózati áramhoz képest. Nem végtelen a zárlattűrő képessége. Azaz az inverter teljesítőképessége a rendszer vége, nem lehet büntetlenül túlterhelni. Emiatt a szigetüzemű rendszereknél a trafós, mig hálózati rendszereknél a TL azaz a trafómentes a nyerő. Hálózatos készüléknél túlterhelés esetén egy relével, mágneskapcsolóval áthidalható a túlterhelés. Ez az elektronikát is védi. Ez csak pár szempont abból a több százból, amit érdemes mérlegelned. És most elvonatkoztattam attól - egyáltalán mivel termeled meg az energiát.

Szia

A legtöbb akkumulátoros hibrid rendszert lehet úgy programozni hogy prioritásként kezelje az akkumulátort és ne termeljen vissza a hálózatba. A hálózatot csak tartalék rendszerként kezeli vagy amikor az aksikapacitás vagy az energiafelvétel már elérte a kritikus szintet. Pl. a Victron EasySolar inverterei erre vannak kihegyezve.

A másik megoldás az akku nélküli rendszer, mikor vagy wattroutert használsz vagy egy olyan gridtie invertert ami áramszondával van felszerelve, ami a villanyóra után figyeli a hálózatból való felvételt és csak maximum annyit tol a hálózatra amennyi átjönne a villanyórán. Ilyen pl. a GridFree limiteres gridtie invertere. A hátránya hogy a túltermelés aksi nélkül lényegében elveszett.

A szakmabeliek szerintem még ajánlanak más megoldásokat is.

SZIA! Méregettem ,keresgéltem. Az egyik inverter trafó több lábán körbe van repedve a forrasztás.
Elég a forrasztásokat kijavítani , vagy még ennek az okát meg kell keresni? Sem a táp,sem az inverter részben nem találtam más hibát legalább is amit multiméterrel lehet mérni. Segítségedet köszönöm!

Minden esetre szerintem a hibajelenség cső meghajtó,vagy maga cső hibára húz.
Én leakasztanám a tápfelől érkező 12V-ot az F201 biztositéknál.Szerintem megszünne a feszültségrángatózás.Ellenőrizd le a q203 q204 nyolc lábú tranzisztorokat,a két inverter trafó értékét ohmikusan.
Hát első körben mondjuk ennyit.
Itt egy részlet a szervz doksiból,remélem ez az ami neked kell,és segit a javitásban.

Tudom hogy tesztelsz egy nagyfesz trafót, a készítője mondta. És hogy vált be? Közben nem hagyott nyugodni a dolog és megnéztem a panelt jobban. Az inverter trafót meghajtó IRF540-es Fet cserére szorult. Az inverter trafó utáni egyenirányító diódákból is az egyik rövidzáras volt, valamint a 40TPS12 is. Az inverter 100KHz-en megy, ha a műszeremnek hinni lehet, a kimeneten egyenirányítás után 550v DC-t mérek. Vissza rajzoltam az inverter trafó utáni részt, de a tirisztor meghajtást nem igazán értem. Vagyis ilyen formában még nem láttam. Valaki elmagyarázhatná hogy ez így hogy is működik.

Valami még hibás a tápegységben, de lehet, hogy az inverter-áramkörben kell keresni a hibát.
Mérni kell, esetleg "ujj-mintavételezéssel" melegedő alkatrészeket kell keresni,
de óvatosan nyúlkálni! a másik kéz a zsebben!

Üdv!

Elvileg a nagy puffer kondenzátoron kb. DC 325V-nak kell lennie, ha a hálózat AC 230V-ja megvan.
Érdemes lenne megmérni az alkatrészeket, egyenként, hátha valamelyik beteg.
A két inverter-transzformátornak közel azonos ellenállást kell mutatnia, ha valamelyik túl alacsony, vagy túl nagy értékű, akkor az hibás és cserélni kell, de akkor érdemes mindkettőt cserélni, biztonsági okokból.
A melegedő alkatrészeket ellenőrizni kell, ennek nyoma is látható a panelon.
Érdemes nagyítóval ellenőrizni azokat a kis kék színű kerámia kondenzátorokat, ha repedés látható rajtuk akkor hibásak, bár ritkán de lehetnek zárlatosak, vagy éppen szakadtak és cserére szorulnak.
Ha már nagyító, akkor a forrasztásokat is érdemes átnézni nagyítóval és ami gyanús, azt újra-forrasztani új forrasztó-ón felvitelével.
A maradék két kondenzátort még cseréld ki, vagy legalább mérd meg, hogy jók-e.

Üdv!

Sziasztok!

Egy "Samsung betegség specialista" lenne közöttünk?

Adott egy SyncMaster 203b tápegysége, ami semmit nem csinál, csak halkan "ketyeg" a táp amikor bekapcsolom a monitort. A power led sem világít, szóval meg sem nyikkan semmi. Az összes púpos kondit kicseréltem újakra, kivéve a két kisebbet, melyek kékkel lettek bekarikázva a mellékelt fotón. (ilyenek nem voltak itthon)
Mi okozhatja a halk ketyegést? Emiatt nem kel életre a moncsi.

A nagy puffer kondin megvan a 300V körüli feszültség. A scaler is biztosan jó, és az inverter trafók is. CCFL csövek rendben vannak.

(csak multiméterem van)

Üdv.

Igen ebből egyértelmű(melléklet), kérdésem esetleg még az, hogy az "MPS inverter" az egy típus vagy minden inverteres klíma MPS és mondjuk ha szembe jönne egy LG inverteres klíma kültéri mennyi esély lenne az összeházasíthatóságra ezzel a beltérivel, az általam talált service manual-ban még csak-csak van hasonló kapcsolás a beltéri vezérlőjéről de az is inkább blokkvázlat jellegű de a kültéri elektronikájáról szinte semmi.

Az inverter többtíz kHz-es frekvenciával működik. Ezen a frekvencián 1 m kábel már fojtó. Ha ugyanez a hossz vas mellett megy. akkor már MEGfojtó.
Nem is beszélve a lesugárzott energiáról.

Gondolom 500 W-os is tudja táplálni, ha telibe süti a nap a paneleket, legfeljebb az inverter nem terhelhető 2 kW-tal.

Sziasztok!

Találkozott már valaki ezzel a fajta villanypásztorral? Hoztak hozzám kettőt is javítani. A lelke egy 556, saját tekerésű inverter trafóval és nagyfesz trafóval. Esetleg nincs valakinek rajza hozzá? Ha másképp nem megy, akkor vissza rajzolom, csak kicsit kusza a sok légszerelt alkatrész miatt.

Sziasztok! Egy 24/230V inverter került hozzám miben egy kis stabilizátor megadta magát ,szó szerint felrobbant de a darabja nincs meg bent valószínű kieshetett.. Nem tudom milyen feszültségű lehet ennek az inverternek a vezérlés feszültsége ..5 vagy 3,3V netán több?? Nem találok rajzot hozzá..Valaki esetleg tudna valami okosságot megköszönném!

Azok az elkók amik a képeken vannak, még csavaros mivoltuk ellenére sem oda valók, nem ekkora áramokra lettek tervezve. A 150-nek a harmadáért kapsz használtat, és a képeken lévőtől jobbat. Amelyiknek minden alkatrészével spóroltak azzal már lehet hogy új korától szenvedni fogsz, és oda fogsz jutni hogy mindent ki fogsz benne cserélni hogy használható legyen. Olvass utána, akár itt a Co-s topikban is, rengeteg ilyen írást fogsz találni. A régiekben egyedül a trafóval lehet gond, de ha normálisan csinálták meg akkor azzal sincs, csak a kopó alkatrészekkel.
inverterrel ugyanez a helyzet, én azért csináltam magamnak sajátot mert így jóval olcsóbb volt, meg meg tudom javítani ha netán gond lenne vele. A gyári invertert nem mertem megvenni, a drágábbat se, meg azt egyébként sem akartam volna. Volt kollégám vett egy méregdrága márkás kombi gépet, kb. 3 hetet használta és megállt benne az inverter... Vett inverteres plazmavágót is, az már kibírt fél évet is.