Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Mutatok én: Link. Ha beválik jösz egy sörrel.
Az előbb linkelt 3D-s cucc nevéből kaptam a tippet: dip clip, erre kerestem rá ebay-en.
Úgy látom, hogy SMD IC-re is létezik ilyen clip. SPI flash IC-knél kivétel nélkül kell hogy működjön ez a kiforrasztásmentes módszer felprogramozásnál?
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2017
Szerintem Aliexpressről nem horror áron is be lehet szerezni. Most néztem, van $1.75-ért is, free shipping... ha nekem nem lenne már, biztosan vennék. DIP8 clip a kulcsszó.
A hozzászólás módosítva: Okt 2, 2017
Az erősítő ha nem is EIA lEC mérésekkel de egyszerű műterhelésre adta le ezt a teljesítményt közel clip közelében.A max csúcsok amik nem csúcsok hanem szinuszok tehát folytonos tejesítmények oszcilloszkópon ugyanezt jelzik,ez kb 2x es túlterhelés a hangszórónak nem?De igen pláne ha csak 12w ot bír ahogy írtad...Nem harapok csak leírom mit tapasztalok.Nem kötekszem csupán leírom amit mérek és tapasztalok.
Ezzel szembe lehet menni, ahogy kétségeim vannak a te méréseiddel kapcsolatban is. Ez már csak egyéni.Mint sok más is.Szerencsére nem vagyunk egyformák.Szép estét.Z. A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2017
Bocs hogy beleszólok tudom nem nekem címezted nekünk. Nos ezt senki nem állította hogy pontos adatokat adnak meg egy hangszóróra,sőt gyártási szórás még csak ott van.
Kiforgatod a szavainkat! Számít a teljesítmény igenis! De nem erről beszéltünk,hanem arról hogy ha az eszköz rendeltetésszerűen van hajtva akkor tág határok közt elviseli a nagyobb erősítőt is. 10 éve nem voltam hangszórójavító közelében sem,pedig 240w os hangfalaim vannak hajtva a 400 w os végfokkal... Sokszor a clip közelében.Nem mindenki egyforma hála istennek,ha úgy érzed a méréseid helyesek én ezt is aláírom! Csak kérlek fogadd el azt is amit próbálunk átvinni.Ha nem torz és négyszögesedő jellel hajtunk egy adott hangsugárzót az csúcsokban el fogja viselni károsodás nélkül,nem fog felpuhulni a lengőszerkezet és nem is esik szét!Az a baj hogy ezek a tények makacs dolgok ám.És még csak műszeres mérést sem kell végezni hiszen ott a hangszóró és évtizedek óta így működik sokszor elborult házibulik és nagyobb termek közepén is.Egyetlenegyszer nem kellett őket vinni sehová hogy leégtek.. ![]()
Szerintem a kérdésed is özön másik kérdést vet fel,például mekkora teljesítményű a trafód,mekkora lesz a az impedancia amivel terhelni fogod az erősítőt? A clip kijelzést utólag is ki lehet építeni.
Sziasztok. Egy aktív mono hangfal építésébe kezdenék Tda7293 hajtaná paralel kapcsolásban( a fórum olvasás előtt azt sem tudtam hogy van ilyen), lenne egy pár kérdésem. A panelt rendeltem kínai oldalról, még pár hét mire megjön. Csatolok képet. Van egy trafóm 2x30v AC feszültséget ad.És van egy másik ami 2*13,5AC-t ad. Lenne egy előerősítő és hangfal védelem. A kérdés hogy mekkora biztosítékok kellennek és hova pakoljam őket. A gondolatom hogy a 220-as ágba és a 30voltos ágakba is raknék. Azt nem tudom hogy egyenirányítás után vagy előtt. Pufferelés előtt vagy után. És hogy hány amperes biztosítékok kellennek. Aztán olyan kérdés is lenne hogy ezen a panelon nincs clip jelző led szerintetek utólag tudok csatlakoztatni hozzá? :S a későbbiekben még biztos lesz több kérdésem is... egyenlőre ennyi. A válaszokat előre is köszönöm. (nem tudom szabad e betenni ide linket ahonnan rendelem a cuccokat?)
A hozzászólás módosítva: Szept 1, 2017
Az IEC 268-5 szabvány foglalkozik a hangsugárzók terhelhetőségével. Azért született meg, mert a korábbi sehol sem szabványosított szinuszos terhelhetőség a gyakorlatban már tarthatatlan volt. Ez a szabvány globális, mindenhol meghonosodott. Nálunk MSZ EN 268-5 néven, a németeknél DIN45573 néven, au USA-ban EIA RS-426A néven, mind ugyanazt határozza meg. Az persze más kérdés, hogy mennyire tartják be a szabványokat a cégek marketingesei. (A megbízható gyártók betartják)
Ha szinuszos jellel mérsz átlagteljesítményt (vagy effektív teljesítményt ahogy te nevezted), akkor az a specifikáció kizárólag szinuszjelre vonatkozik, ráadásul mélyen alulspecifikálja a hangszórót a valós képességeihez képest. Azonban a végerősítő nem színuszgenerátor, bármilyen jelalak átvitelére képes, a szinuszos terhelhetőség pedig csak a 3dB crest-faktor feletti jelekre használható. 0-3dB között továbbra is túlterheli a jel a hangszórót, ehhez elég, ha túlvezérlés következtében négyszögesedik, ezzel közel a duplájára nő a jel átlagteljesítménye. (Hogy mennyire közel, az a tápegységétől függ) Másfelől olyan üzemállapotra specifikálsz egy rendszert, amiben soha nem fog működni, és idegen mindenfajta valós felhasználáskor adódó terheléstől. De nézzük számokkal is: Egy autós szubmély hangszóróhoz 8-10 Wattos erősítőt javasoltál, csak azért, mert szinuszos terhelhetőségre specifikálod. Ezt nyilván senki nem fogja komolyan gondolni. 100mm-es lengővel szerelt 40-50cm átmérőjű PA hangszórókra mondod, hogy egy 200 Wattos végfok leégeti, ez alatt kellene végfokot illeszteni hozzájuk. 400-600 Wattig biztonságosan terhelhető hangszórókról van szó, ráadásul hangosításban, ahol minden elemből igyekeznek kihozni a biztonságos maximumot. Több dB kiesés, ha egy ilyen hangsugárzó mondjuk csak 100 Wattal van meghajtva. És ez a legmeggyőzőbb példa, ugyanis pont a PA technikában bukott ki legjobban a korai színuszos meghatározás, ez még a Beag-nál is gondot okozott (ld. a korábbi szabadalmi leírásukat) Megfordítom a kérdést: Milyen hangszórót javasolnál a gyerekkori barátomnak, amit a Tesla NZC430 lemezjátszóval nem tud leégetni? Mert a 45mm-es lengővel szerelt 25cm-es Videoton-t sikerült neki. Vegyen 63mm-es 40 centis hangszórót? (Költői kérdés volt, már rég nincsenek meg neki ezek a gépei) Nem véletlen, hogy ha hangszóróra kell terhelhetőséget meghatározni, akkor valós állapotot kell annak tükröznie, de kellő szigorral, biztonságos túlméretezésekkel. Az IEC névleges terhelhetőség pedig ilyen. Pl 6dB crest-faktort jelöl meg, pedig a műsorjelek akkoriban 20dB körül álltak. Ma 10-13dB a tipikusan előforduló, és még ezekre is biztonságosan alkalmazható, több, mint 3dB tartalékkal rendelkezik. Ez pl. jó arra, amit korábban Pafi pecegtetett meg, hogy mi van, ha a jel spektruma olyan, hogy pont azon a frekvencián több, ahol pl. reflex hangolási frekvencia van, vagy az alaprezonancia fölött és az induktív szakasz előtti impedancia-minimumnál. Ha erre az üzemeltető is rátesz egy 3dB tartalékot, azaz csak 50%-on üzemelteti a rendszert, az már magyon sok tartalékot jelent, a közelébe se fog kerülni a hangszóró a meghibásodásnak. A szándék amúgy bölcs, csak a megvalósítás jár tévúton. Még ha azt szándékozzuk is vele, hogy legyen egy garantáltan túlterhelhetetlen audio rendszer, akkor sem fog ez sikerülni, helytelen használat esetén akkor is leégethető valamelyik hangszóró. Hiába terhelhető szinusszal, ha ugyanabból a végfokból a négyszögesedett bármilyen jel 3dB alatti CF-el és névleges feletti átlagteljesítménnyel túlterhel. Hiába terhelhető pl. a mély/mély-közép hangszóró üzemi sávjában színusszal, ha a magastartományban ugyanez az amplitúdójú/teljesítményű szinuszjel azonnal megöli a magashangszórót. Nem véletlen, hogy az IEC még a műsorjel spektrumával is foglalkozik, figyelembe veszi a magashangok kisebb energiáját. Tehát egyrészt tönkretehető a hangszóró akkor is, ha nagyobb a színuszosan specifikált terhelhetősége, mint a végfok (Lehet ki is próbálom azokon az öreg 15W-os Tesla hangszórókon, hogy mennyire bírják a 8-10W négyszögjelet, bár hasznosabb lenne inkább elajándékozni őket, mint tönkretenni...) Mársrészről IEC névleges terhelhetőségen biztonságosan üzemeltethető bármilyen hangszóró, amíg a műsorjel crest-faktora nem megy 9-10dB alá, és ehhez csak annyi kell, hogy ne pislákoljon a clip LED, és egyik közbenső kivezérlésjelző se menjen pirosba. (pl. keverőn, sehol ne lépjen fel klippelés a rendszerben) Tehát, az az autós mély is üzemeltethető kb 80W-on (a 200 természetesen nem valós) valamint a legtöbb 100mm-es lengőjű PA hangszóró is biztonságosan működik többszáz watton. Ahogy a Videotonokat is lehet 60-80W-on működtetni, és nyugodtan lehet taperolni a porvédőjét, nem lesz forró, legfeljebb kézmeleg. (És le lehet égetni 15 Watton) Ugyan nem vagyok hangszórójavító, ezt a dolgot inkább olyanra bízom, aki jobban ért ehhez és megfelelő anyagokkal és szerszámokkal is rendelkezik. De azért néhány dolog még így kvázi-laikusként is szemet szúrt: Idézet: „jobb oldali kónusza a nagy teljesítménytől össze rogyott. Ilyenkor a peremről is leszakad. 3-5-s teljesítménytől bekövetkezik” Egyértelműen konstrukciós hibás hangszóró. Akkor fordul elő, ha a mechanikai végállás a membránszélen következik be (ütközik fel) a pille helyett. Ha a pille fogja meg a lengőt, akkor a membrán semmilyen körülmény között nem sérülhet meg. Nincs 3-5-szörös teljesítménytől, mivel a kitérés jobban függ a frekvenciától, mint a jelszinttől. Pl kétszeres teljesítményre csak 41%-al lesz nagyobb a kitérés, ellenben a frekvenciát egy oktávval csökkentve 4-szeresére nő egy zárt doboz esetén (reflexnél fb alatt többet), így kisebb teljesítményen és alacsonyabb frekvencián is kiütközhet a lengő, a felhasználó felelőssége, hogy ez ne következzen be. Idézet: „A középső pilléje deformálódott, megnyúlott. Ez a pille nem vezeti jól a szerelvényt. Oldalirányú mozgást végez a kónusz. Ettől lekopik a tekercs. A jelenség kétszeres teljesítménnyel járatva rövid idő múlva bekövetkezik!” Állás közben is deformálódhat a pille, elernyedhet a gravitációtól is. Ennek elkerülésére régen időnként átforgatták a hangszórót a helyén. Normális hangszórónál ellenben évtizedek alatt se mehet így tönkre, még akkor sem, ha néha el kell viselnie egy két kiütközést is. És szintén nincs sziklaszilárdan kijelenthető kétszeres teljesítmény, mivel a kitérés erősen frekvenciafüggő. Másrészt, ha a tekercs bele tud dörzsölődni a vasba, akkor a hangszóró szintén hibás tervezésű. A magba esetleg beleérhet a csévetest belső fala, de pont ennek kell megakadályozni, hogy a megteklercselt külső palást elérje a felső pólusvasat. Szóval ez is az adott hangszóró hibája, nem általánosítható minden hangszóróra. Az általam ismert zenészek úgy csinálták, hogy próbateremben lecsekkolták, hogy melyik gombot meddig tekerhetik, mit bír a hangszóró, mennyi kitérést engedhetnek meg, mennyire melegszik át a porvédő stb. Utána élesben már nem érte őket meglepetés.
Sziasztok!
Olyan clip érzékelő elektornikát szeretnél építeni mai a hangszóró kimeneten észreveszi a jel négyszögesedését, anélkül, hogy a tápra lenne kötve a kapcsolás.
Üdv!
Van egy Peavey PV1500-as végfokom, egyszer használat közben fogta magát és elhallgatott. Sok ki-be kapcsolgatás után mikor egyszer feltekertem max-ra a hangerőt megszólalt, utána néhány percig ismét szólt rendesen. Aztán elkezdett "akadozni" a hang. Ha lejebb vettem a hangerőt ismét elhalgatott, ha adtam rá akkor pedig megint elkezdett szól akadozva. Majd egyszer ismét teljesen elhallgatott.Valami a kimenetnél lehet szerintem, mivel a signal és a clip visszajelzés működik. Mind két oldalnál ez a helyzet, az A oldal már régebb óta csinálja ezt, viszont mivel azt nem ritkán használom nem is szedtem szét.Valami ötlet, hogy mitől lehet? Mit érdemes mérni? Előre is köszönöm!
Sziasztok. Az elmúlt időben elkészítettem egy FET-es kapcsolás nyáktervét. Szeretném ha leellenőriznétek nekem. A kapcsolásból csak az első 2 pár van "beültetve". További eltérések is vannak a kapcsolási rajztól:
- T4 és T5 B-C lábaira 47pF kondit terveztem szűrésként; - T5 cserélve lett 2SA1837-re, T1 és T4 2SC4793-ra. Az IRFP240 "Source" ellenállás értéke a FET RDS-éhez lett igazítva. A clip áramkör a Reflex RX500-as védelméből származik. Érdekelne továbbá hogy a Z1,2,3 és 4-es diódák helyett mit lehet betenni, mert ezekkel a jelzésekkel semmit nem találtam.
Sziasztok!
Egy olyan speciális kérdésem lenne, hogy szeretném egy LED fényét máshol "megjeleníteni". Száloptikával is lehetne, de valami elektromosabb módszer kellene. Adott egy hangproci és egy keverő, ami 20m távolságra van egymástól, és nem lehet rálátni. Jó lenne, ha a keverőnél nem csak hallani, hanem látni is lehetne, ha limitel a rendszer. A 6db (piros clip alatti) sárga "Lim" feliratú LED-ről van szó, de elég lenne akár, ha 3-at jelezne. Meg lehet ezt oldani a dobozon kívül, belső forrasztás-fúrás nélkül, vagy bármilyen fotorezisztor, hasonló eszköz úgyis jelezni fog a többi színre is? Ha pedig csak belül, akkor leveszem a LED lábairól a jelet egy optóval, amit kikábelezek egy UTP kábelen például, ott kap egy elektronikát, ami figyeli, hogy magas vagy alacsony-e a jelszint, és villant LED-eket, és ennyi? Bírni fogja feltehetőleg, látatlanban a LED-et hajtó áramkör, vagy esélytelen? Elvileg a 2. képhez nagyon hasonló a belseje. A hozzászólás módosítva: Aug 21, 2017
És ha kicsit áttervezem úgy, hogy külön panelen legyen a táp?
Igazából csak a clip miatt tetszik ez a panel.
Ezen potositok: terheletlenul +-42V, a 4db 60mA kornyeki nyugalmi arammal +-40V a tapfesz. A 190w onnan van hogy keszitettem egy aramkort ami figyeli a mebeno jelszintet, es osszehasonlitja egy altalam szamolt referencia jellel( ami annyi hogy erosites utan 8 ohmon a hidalt vegfok 190w-ot adna le). A clip ertek ettol kb 2dB-el feljebb van, de kicsi a trafo, ezert mint szintjelzo jelzi nekem hogy 190w-hoz elegendo bemeno jelem van, ne hangositsam fel jobban az erositot. Ez a referencia jel kapcsolhato, 3 ertek allithato be most: 190w(39Vrms) 165 w(36.4Vrms) es 150W(35Vrms). Ez dB-ben kifejezve kerekitve: ha a 190W a 0dB, akkor 165W -1dB, 150W a -2dB.
A hozzászólás módosítva: Aug 12, 2017
Ha már 3886:
Eddig az erősítőmben 2x1db TDA 7294 üzemelt +-42Voltról.(kb 2x80Watt) Ez lett átépítve oldalanként egy pár LM 3886-ra, tehát hidalva van a jobb és bal csatorna is. A clip jelzést kb 196...200W-ra lőttem be, tehát az tudom, amikor oldalanként pillanatra le akarja adni a 200W-ot 8 ohmra. A jelenlegi EI vasmagos trafónak megvan az utódja egy 600W-os toroid személyében. De nincs már idő átépíteni. Az EI vasmagos trafó kb 250watt. Kibír ez egy bulit? Vagy tartanom kell a leégésétől? Abban bízok, hogy csak összeomlik a tápfesz mielőtt baj lenne...?
Sziasztok! TDA 7293-mas IC-re hogyan lehet kötni clip led-et a clip kimenetre, van valakinek kapcsolása?
Üdvözletem!
Segítséget szeretnék kérni ! Annó építettem egy ST151-et de már azt sem tudom hol van épp ezért szeretném újra megépíteni de már annyi féle fajta kering itt a csoportban hogy elvesztettem a fonalat Jelenleg a fiókban van egy toroid trafóm ami 2x31 Vac-ot tud ehhez szeretnék végfokot építeni esetleg lenne olyan kapcsolásotok ami alkalmas lenne nekem ? Esetleg még az ehhez szükséges dolgok pl. Előfok, clip, Koppanásgátló, lágyindító, Ventillátor vezérlő, tónus szabályzó kapcsolásokat is szívesen fogadok! Köszönöm hogy elolvastad ![]()
Sziasztok, Kedves Fórumtársak!
TDA2030/40/50 témában már sok hasznos észrevételt és segítséget kaptam. Most 7375-tel szeretnék építeni egy 8-csatornás végfokot, épület (háttér) hangosítási célzattal. Kisohmos (jellemzően 4 ohmos, kvázi autóhangszórók) vannak itt-ott az álmennyezetben. Nem úgy indult, szóval nem vesződnék 100V-os átalakítással, minden hngszóró függetlenül lefut egy központi helyre. Így "zónákra" lenne osztva az épület, egy ilyen zóna max. 2 hangszóró párhuzamosan kötve ha kell. Egy csatorna így legrosszabb esetben 2 ohmra dolgozna (nem hidalva ezt el kell viselnie ugye?). Nem cél a nagy hangerő, mint kiderült néhány Wattal már jól meghajthatóak ezek a hangszórók egy kellemes hangerejű háttérzenéhez. Két panelem van, ahogy elnéztem ez a gyári ajánlás egy az egyben. Quad mono-ban használnám őket, minden kimeneten 220µF pufferkondi (elegendő ez?) Néhány kérdésem lenne. Nagyjából végigfutottam a topicot, de előfordulhat hogy szerepelt már valamelyik dolog - elnézést előre is ha átsiklottam, de talán nem lesz haszontalan átismételni. 1. Standby- kérdés. Ha jól veszem ki, akkor tápra kell kötni soros 10k és párhuzamos 10µF kondin keresztül (lényeg, hogy “magas” szinten legyen, nem fontos akkor az 5V?). Érdemes betenni a koppanásgátlós kiegészítést (én sajnos nem látok az ICn MUTE bemenetet…), vagy esetleg már ez az RC-tag késleltet valamennyit? 2. DIAG láb. Az ide bekötött LED, ha jól értem azért hasznos, mert amennyiben világít, valami belső zűrzavart jelez, illetve túlvezérlést. Ezek szerint pl. Error/clip felirattal előlapra lehet érdemes kitenni. 3. Tápegység. Azt írják valahol, hogy mivel ez eredetileg autós környezetbe tervezett IC, az alacsony tápfesz miatt sok áram szaladgálhat rajta….ne spóroljunk a tafóval, pufferrel. Mit jelen ez pontosan? Szerintem pont az eredetileg autóba szánt használat miatt nem nagyon forog 230-as tápról receptszerű megoldás a neten. Trafónak (mivel 2 panelt is kell táplálnom) min. 200VA-eset gondolnék, de lehet nem túlzás a 250 sem. 12V-ra gondoltam (ajánlottak halogén lámpákhoz való Indel-t, gondolom gyártmány nem kritikus, ez éppen 11,5V szekunderű volt). Egyenirányítás-szűrés után ez olyan 16-16,5V lenne, ami szerintem nagy biztonsággal belefér a max. 18V tápfesz határba. Graetz-híd, vagy diódák….na abból mit tegyek be? Mi lehet itt a max. áramerősség, amire számítanom kell? 1N5403-akat nézegettem, de talán egyszerűbb egy megfelelően nagy hidat betenni. Kondik. Puffernek 10.000-20.000 µF / 40 vagy 63V? Vagy érdemesebb párhuzamosan többől megcsinálni (mint egy kondi-bank)? Mondjuk 4 x 10.000 mikro? És utána tegyek-e hidegítésnek 100-470nF-ot? Ha igen oda milyet? Mindenféle választ-ötletet-felvetést előre is nagyon köszönök! A hozzászólás módosítva: Jún 26, 2017
Normális végfokok kimenetére egy relével, vagy kisebb teljesítmény esetén legalább félvezetőkkel van kapcsolva a hangszóró. A relét egy áramkör vezérli, ami figyeli a végfok kimenetét, hogy nincs-e konstans DC komponens (nem-e hibás a végfok, rövid hard clip-kor nem nagyon old le) illetve ki/be kapcsoláskor késleltetve kapcsolja a végfokra a hangszórókat. Ha neked is van ilyen áramkör a végfok kimenetén, akkor valószínűleg csak egy kondit kell cserélni, hogy később kapcsolja rá a hangszórókat bekapcsoláskor.
A hozzászólás módosítva: Jún 18, 2017
Sziasztok. A minap nekiálltam egy hangláda aktív erősítőjének javításába. Az erősítő érkezett csak láda nem,de doksi semmi,de ez is lassan fél éve... gondoltam ránézek ha már itt van.
Fura volt hogy kaptam hozzá még egy komplett panelt (kivéve a végrész TIP35-36 párosait és a meghajtó tranyókat), így először vizsgáltam meg az elméletben 300W-os erősítőt. A hátán van egy 250VA-es 70V -os szekunderű trafó. Már akkor tudtam hogy valami nem stimmel mivel a panel kettős tápfeszhez van kialakítva első ránézésre. Mivel az eredeti panel meg volt főzve (TL072 szétrobbant) így a panel komplett cseréje mellet döntöttem. Ki is cseréltem,de az erősítő csak akkor hajlandó kicsit is megszólalni ha a gain potmétert maxra tekerem,akkor is recsegve szól mintha "erőlködve" menne át a hang rajta. A nyáklapon találtam egy telefonszámot gondoltam felhívom. Mint végül kiderült ez egy régebbi project 0 szériás erősítői közül való,de sajnos már a doksit a fejlesztője se tudja hol van. Érdemes volna nekifeküdni és visszafejteni a rajzot? Ha jól láttam 2 helyen ellenőrzi a hőmegfutást, van clip led benne, és egy gain rész. Mivel egyszerűnek tűnik,és az előállítása sem volna nehéz,így gondolkoztam rajta hogy beleállok a legyártásába, persze csak a 0. darab megjavítása esetén. ![]()
Ezt úgy szokták megoldani hogy azt jelzik ha megközelíti a kimeneti fesz a tápot. Ezt hívják clip indikátornak. Ennél kicsit precízebb megoldás lenne a hibafeszültség mérése, de ez egy ilyen filléres erősítőhöz már értelmetlenül bonyolult.
Jelen fórumot látogató hobbiépítők többsége érzékeny a trafó árára, mivel manapság ez a legdrágább alkatrész. Vékony mezsgyén egyensúlyozva kell tanácsot adjunk, hogy a trafó leégésének a kockázatát a minimumra szorítsuk és a kollégák pénztárcáját is kíméljük.
A Quad405 mint írod is, 4Ω-on valóságos trafózabáló. Egész pontos értéket határozhatunk meg. A P=I2R képletből visszaszámolva (a gyökjel ASCII kódja nem ugrik be, hogy I-re fejezzem ki a képletet) 4Ω 100W árama 5A. Ha ezt ±50V-os táppal állítjuk elő, akkor a tápból felvett teljesítmény egészen pontosan 50V*5A = 250W (váltakozva teheli a pozitív és a negatív tápot, azért 1*50V). Ez akkor valósul meg, ha szinusz jelet bocsájtunk ki, közvetlenül a clippelés határán. A gyakorlati használat során a dinamika csúcsok mellett - bármely műsoranyagot tekintve - halkabb részek is vannak (lásd a mellékelt ábrát), sőt statisztikai alapon a műsorszámok közötti szünet is figyelembe veendő. A transzformátort ennek a hullámzó teljesítményigénynek az átlaga érdekli. Az átlagérték arányát a csúcshoz képest, az általam elérhető szakirodalom 40%-nak említik, amit magam is reális értéknek tartok. Akár erre is méretezhetnénk a transzformátorunkat, de nem tekinthetünk attól, hogy mindig akad felhasználó aki a clip határán túl is vezérli az erősítőt, az áramkorlát határáig tartó négyszögjeleket állítva elő. Ennek figyelembevételével alakult ki a Quad405-nél a csatornánkénti 150W transzformátor terhelhetőség követelménye, azaz a sztereó erősítőnél a 300W-os trafó.
clip_A.avi:
Ez a módszer működik nekem is, de fentebb azt írták, hogy a Test / shift + click párossal több kivezetés (bekötetlen forrpont) is kiválasztható. Nekem mindig az utolsónak kiválasztott lesz lila, hiába nyomom a shift -et. clip_B.avi: Ehhez a módszerhez írtam az ötletet. Pl. Egy DB9 csatlakozónak kétféle furata van: a rögzítő és a kivezetéseké. Három részben lakatolom össze (rögzítő furatok, kivezetések, szitarajz), majd ezt a hármat egy alkatrészbe.
Szó se róla, nem veszélytelen...
Itt egy másik, ez sokkal egyértelműbben 12V-os (de nem is E27-es). Látható fényű 12V-os E27-es kompakt fénycsövet nálunk is forgalmaznak. A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2017
Kössz a rajzot,sokat segített.
Az én erölködömben egy bizonyos LCR0202 es (Analog Linear Optical Coupling) ledes fotocellás cucc van. Erröl találtam adatokat. Namost ehez kapcsolódik a bemenetre 2sa1015 meg 2sc1815 tranyók. Ezek közül a 1015-ös zárlatos. Továbbá a fotocellás cucc alsó része ahogy fekszik a panelon körül az alsó része minta megvolna gyürődve talán a melegedéstöl vagy túlságosan fölmelegedett mikor forrasztották mert látszik hogy volt ki-be forrasztva elözö javítás alkalmával. Kérdésem az hogy ezt lebiom-e mérni üresen az ellenálását meg ha adok kb1-1,5v-ot a led-re és ugyis hogy müködik-e.? Meg ha mondjuk kivenném a körböl ugy beindithatom e az erösitöt próbára? Hejreállna a hang mivel nincs ami leszabájoz.? A clip leded tranzisztor kapcsolja,2sc1815 3darab sorba kötve. Az elsö bázisát ahogy nézem a kimenetröl kapott jel erössége nyissa meg ellenálásokon diódákon keresztül. A hozzászólás módosítva: Máj 6, 2017
Rajz hiányában sajnos nem tudok pontos útbaigazítást adni.
A clip jelzés és a halkan szólás között a beépített limiter lehet az összekötő kapocs. Ezen az APEX rajzon tanulmányozhatod a H-osztályú erősítő felépítését. Ha az előtted lévő készülék is az igen elterjednek számító NSL32 LED vezérelt fotoellenállást tartalmazza, akkor onnan visszakeresheted a clip-LED-et vezérlő áram forrását.
Találtam kapcsolatot a 2 tápfesz között. 2darab FQP70N10 es fettel találkoznak. Ijennel még nemvolt dolgom. Pozitiv oldalon S-ra megy +56v D-re +112. Negatív oldalon S-ra -112 D-re -56!
Pozitív pldalon egyik fet átvezetett állandóan és itt kuszhatott át a 112volt szerintem. Kivettem és most rendben van a biztosítókon is a +-56v. Viszont ugyan az a tünet ég a clip és csökkent a hangerö. Szakképzett villanyszerelö vagyok. Bekapcsolt állapotban végeztem a méréseket. Rajzom sajnos nincs semijen. A hozzászólás módosítva: Máj 5, 2017
Üdvözlet.
Megállt a tudomány. Martin wisman pro-x 1800 -as végfokot javítanám. B oldal tökéletesen müködik. Az A oldalon bekapcsoláskor kigyullad clip led és mikor a relé behuz az nem alszik ki. Állandóan világít,de a protect nem világit hogy hiba volna. Csökkent hangerövel szól a csatorna,jelentös melegedéssel. Nyugalmi áramot mérve 800ma-t kaptam. Ezt visszavettem 60-ra a másik csatornáról lemásolva,megszünt a melegedés de ugyanugy világit a clip meg jelentösen halkabb a csatorna. Tápegysége is érdekes. A negatív oldalon -56V, a pozitívon +112V! A tápegységböl kijön 2x112 meg 2x56volt. Ez rámegy a panelra,2darab 15A-os biztosító,ott is az egyiken -56,a másikon +112v van jelen. A másik (jó) csatorna ugyanezt kapja és semmi gond. Ha valaki esetleg találkozott ehez hasonlóval akkor megköszönném a segítséget. |
Bejelentkezés
Hirdetés |