Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   3 / 79
(#) 6C4C válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Jó, persze, de a hangsugárzó sem mindig fogyasztóként viselkedik...Nem is beszélve a sok RF/egyéb zavarforrásokról...
(#) Action2K válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Ezért mondom én, hogy 2-3m-es daraboknál a brumm, s egyéb statikus jelek összeszedése, nem oly gáz. Egy szomszédos szobabeli villanykapcsolónak a szikrázásának a "hangja" úgysem itt jön be, hanem a hálózaton. Az már hamarabb előfordult velem, hogy a régebbi, RF védetlen erősítők, keverők, a becsatlakozott hosszú kábelnek és az R-C visszacsatolásnak köszönhetően "detektoros" rádióként, jelentős hangerővel nekiálltak rádióvevőként funkcionálni.

6C4C: Erről van szó.
(#) karpi válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Hangszorokabelrol van meg szo , azt hiszem.

Gondolom csak igaza van mert azt is irta a kolega hogy szerinte par meteren elvesz a kabel erezheto befolyasa az altala emlitett nagysagrendekkel nagyobb mas torzitashoz kepest .

Tehat kimerni mident lehet de csak a tanulmanyozas kutatas miatt . Erezheto /erzekelheto hatasa nincs.
Maga a hangszorok a hangszorok elhelyezese terben a reflexiok mar elnyomjak az esetleges kabelhatast.

Vegyuk amator zenehalgato szempontjabol ,a fontos hogy szepen szoljon .

Ez lenne a normalis .

De ezen kivul meg legyen gyozodve hogy a befektetett penz megeri es legyen megnyugodva hogy minden penz megadott az eredmeny eleresere.
Es lehetoleg a legjobb cucc az ove legyen vagy legelabb a legjobbak kozott szerepeljen
.
Igy aztan legelebb egy haz araba keruljon egy cucc mert akkor a hangkep biztos jo .

Ez tulajdonkeppen mar psycho -betegseg kent kezelheto es talan gyogyitani kellenene .

Persze az erdekek a kodosites es a tevhitek taplalasa, ebbol sok penz jon ki.

Ez erdekes hogy egy halgato aki nem volt ott a hang-felvetelnel fogalma sincs mit kevert osszevissza a studioban a hangmernok de tudja es halja mikor 'perfekt' a hangkep.

Szerintem esetleg azt lehet mondani hogy "tetszik" a hangzas .Ebbe a tetszik-be sokminden belefer !Azonkivul egy igazi kiertekeles sokmindentol fugg .Elsosorba kene egy "standard" a halgato altal profi modon felvett hangminta kolekcio amihez hasonlithassa ( emlekezetbol !) a hallott hangzast .
Na most ha egy ev mulva " hasonlitgatok" egy felvett anyagot , mondjuk zongorakomcert, vonosnegyes, teljes szinfonikus zenekar, folk zene , rock/jazz/stb elo koncert felvetelek .
Szoval egy ev mulva sok cucc tesztelese utan menyire emlekszem meg az "igazi" hangkepre ?
Ez olyan mint a borkostolas vagy a kolniviz teszteles.
Bizonyos menyisegu kostolas erzekeles utan semlegesiteni kene az erzekszervekre valo hatast.

Borkostolasnal szoktak vizeel obliteni vagy sajtot esznek (mintha) , kolniviznel nem tudom hogy csinaljak "Nullazast" .
A hangcuccok eseteben meg aztan tenyleg egy kicsit kodos az ilyen kiertekeles .
En mar tob mint 15 eve veszek fel zenet othon inkabb hobbibol , tehet nem surget semmi nem sietek sehova csak probalgatok , kutatok stb a zenelesen kivul .Eppen a hangzasok titkait boncolgatom .

Tehat van egy kis "emlek anyag" ami rogzitodott .
Feljegyeztem egy adott pillanatba a hangszin es egyes nivo-aranyok beallitasi ertekeket hogy ne vesszen el a munka eredmenye es legkozelebb ne keljen fel napot keresni a megfelelo "hangzast".

Hat nem hozta meg a vart eredmenyt , perfekt ugyanazon beallitasnal mast hallok ! Na most hogy miert fogalmam sincs .De gondolom hogy az atalanos kozerzet az idegesseg/nyugalom csak adrenalin meg ilyenek hatasa lehet a dologban .Na szoval megent ott a sok probalgatas es oszhangositas hogy jol szoljon ,probalgatas az eltert neha ket napot is tobb kutyu /mixer/efekt/illesztes soros -parhuzamos kapsolas/kompreszio/ aztan a PC DAW -ban tovabb a keveres es efektezes zajcsokkentes,terhatas,hangkep terbeli kialakitasa stb...mindezt tobb lejatszo cuccon meghalgatni , tobb fajta fulhalgato, kozelteri monitor , hazi sztereo cucc , kulonbozo hangeron es vege nincs mig egy optimalis eredmenyt 'elfogad" maganak az ember .Az egesz egy hatalmas kompromisszum.

Ekkor jon a halgato es mit mondhat a hangkeprol tobbet mint hogy tetszik vagy nem tetszik .Na de az o pillanatnyi kozerzete is beleszol a dologba amihez hozzajarul az o erdeklodesi korebol a 1000$-os kabel fantasztikus minositese az utolso vasarol DAC , a szuper hangszorok stb ..

Szoval elegge "erdekes" a dolog.
(#) ngyzoli válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Csúcsszuper műszerezettséggel talán elképzelhető,ám itt megintcsak túlvagyunk az átlagos amatőr lehetőségein,egy "picivel"... Valószínűleg még ezen adatok birtokában sem lehet ELŐRE megjósolni,h milyen dobozhoz melyik kábel lesz az optimális párosítás.
A pref 6-os egy nagyon jó hangú doboz,valószínűleg fényévekkel szebben zenél,mint amit a legtöbben otthon használunk.Az átlag zenehallgató számára mindenképp egyfajta referenciát testesíthet(ne)meg,ha még gyártanák...Azonkívül lehallgatóstúdiók ezreiben használták szerte a világon,mint kontroll-monitort.Ennyi hangmérnök értékítéletét azért nem vonnám kétségbe... Bár nem tudom,ezen véleményed szubjektív,vagy inkább objektív,mérésen alapuló tények inspirálták,de ha már a mérésnél tartunk,hangsugárzók terén a tökéletest még közelíteni sem nagyon lehet.Ha esetleg szubjektíve nem tetszett,az pedig egy dolog.Esetleg kíváncsi lennék az ajánlatodra,melyik neves gyártó mely modelljére lehetne ráfogni,h referencia-értékű hangképpel bír? Ja,és egyúttal az ára nem több,mint a P6-osé volt anno,jóllehet már a 400rugó is a legtöbb embernek horribilis és irreális,vagyis megfizethetetlen.
(#) ngyzoli válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
A"hát,nem tudom"-ot főleg arra értettem,h a kapott eredményt nagyban befolyásolhatja a mérési körülmények bizonytalansága,pl.maga a mérővezeték is kábel,s egy bemeneti csatlakozónak is van saját kapacitása,amit nem mindig lehet kompenzálni,v betervezni,stb... minél kisebb a mérendő mennyiség,az eredmény annál pontatlanabb lehet.Nem magát a tényt vontam kétségbe,hisz elvileg minden,még az 1cm-es vezeték hatása is kimérhető.
(#) Macsek71 hozzászólása Aug 13, 2009
Ha megengeditek :

Nekem attól áll égnek a hajam, mikor "audiofil" kolléga sokezerft/m árú kábelt használ; de a kábelvégi csatlakozó egyszerű...
pl.: megveszi a marhadrága-nagyonvastag hangfalkábelt, de a hangfalon egyszerű csipeszes csatlakozó van ( két pont érintkezik ?)
- vagy RCA csatin belül nem egy pici rugós érintkező adja át a delejt ? Az aranyozástól függetlenül szerintem minimum mosolytkeltő...
(#) Action2K válasza Macsek71 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Az RCA-n elvileg nem egy pontnak kellene, de pl. a Jack dugón ott már tényleg csak egy ponton érintkezik.
(#) pl13 válasza 6C4C hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„de a hangsugárzó sem mindig fogyasztóként viselkedik...”


Akkor mégis miként? A membránmozgások miatt a tekercsben és vasban létrejövő áramok benne vannak a kis és nagyjelű paraméterekben, annak a mostani kérdéshez kevés köze van, max. annyi, hogy a madzagok látszólag változtatják ezeket a paramétereket.
(#) pl13 válasza ngyzoli hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„Valószínűleg még ezen adatok birtokában sem lehet ELŐRE megjósolni,h milyen dobozhoz melyik kábel lesz az optimális párosítás.”


Előre, Semmit nem lehet megjósolni, minden tervezés-fejlesztés közben derül ki.

A preference 6-os egy bonyolult kérdéskör, nem keverném ide, mert több oldalt lehetne róla írni.
(#) Action2K válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„Akkor mégis miként?”

Előrébb írtam:
Idézet:
„a becsatlakozott hosszú kábelnek és az R-C visszacsatolásnak köszönhetően "detektoros" rádióként, jelentős hangerővel nekiálltak rádióvevőként funkcionálni.”

És ehhez a kábel, s a hangszóró tekercse volt a a dipólantenna.
(#) pl13 válasza ngyzoli hozzászólására (») Aug 13, 2009
Erre vannak pl. a szabványokban is leírt körülmények... Meg a mérésekhez köthető elméletrendszer.
(#) pl13 válasza Action2K hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„És ehhez a kábel, s a hangszóró tekercse volt a a dipólantenna.”

Ezt még gondold át sztem....
(#) karpi hozzászólása Aug 13, 2009
Van egy 4 m Ohm kimenoellenallasu erosito amire raakasztunk egy kabelt aminek a masik vegen ott az osszevisszavaltozo impedanciaju hangszoro .

Mit lehet itt illeszteni kit kihez?

Mit szamit a csatlakozo par tiz vagy akar szaz cm-es kapacitasa ? A kimeneten levo szurokor 100 Ohm o,1µF az tobbet hat , a kabel sajat kapacitasa majd a hangszoro viselkedese kulombozo frekvenciatartomanyon mas es mas .


Nem 400 MHz -en vagyunk hanem maximum 16Khz jobbik esetben 20KHz -en.

(#) 6C4C válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:max. annyi, hogy a madzagok látszólag változtatják ezeket a paramétereket.

Lehet, hogy ez pont elég is a hatás létrejöttéhez.

(#) Karesz 50 válasza karpi hozzászólására (») Aug 13, 2009
Azt a kimeneten lévő 10 Ohm/100nF "szűrőkört" fázisjavítótagnak nevezik. A legtöbb erősítő azzonal begerjed és "elszáll" (üresjáratban), ha kikötöd.
Próbáld ki!
A hangszóróvezeték "hangját" viszonylag egyszerűen ki lehet mérni. Úgy sejtem - a titok a hullámellenállásában rejlik.
Ha valakit érdekel, szívesen leírom hogy lehet egy-két ezer forintból kb. két napos munkával jó hsz. vezetéket gyártani házilag.
(#) hadnagyakos válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Ez érdekelne.
(#) Action2K válasza hadnagyakos hozzászólására (») Aug 13, 2009
Engem is! Az UTP-set is kipróbálom, meg majd a vastag tömört is. Minden van otthon. (na jó 24kr-os 2,5-ös aranykábelből nincs otthon egy kábeldobbal sem.)
(#) pl13 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„A legtöbb erősítő azzonal begerjed és "elszáll" (üresjáratban), ha kikötöd.”


Kivéve, ha a hangsugárzóban van kompenzálás, és véletlenül széles sávban névleges érték körül marad az impedanciája.
(#) pl13 válasza 6C4C hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„Lehet, hogy ez pont elég is a hatás létrejöttéhez.”


Még szép hogy elég, nagyon sokmindenre elég. Csak az arányokról továbbra sem szabad megfeledkezni.
(#) Karesz 50 válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Az üresjárat azt jelenti, hogy az erősítő kimenetére semmi nincs kötve - hangszóró sem!
Javítottam végfokokat amik attól mentek tönkre, hogy elégett bennük a fázisjavító ellenállása (néha a kondi is el tud olvadni).
(#) pl13 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Ha elég közel van az ellenálláshoz az meg izzik, akkor biztos elolvad.

Az üresjárat nekem mást jelent, de így világos mire gondolsz. Végülis ha lezárás nélkül hagyod, attól nincs magasabb impedanciaérték.
(#) Action2K válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Hát... Akárhogy is gondolkodom, ez pedig így volt. :yes:
(#) Karesz 50 válasza hadnagyakos hozzászólására (») Aug 13, 2009
A kapacitás mérése: két szál 0,40-es zománchuzalt összesodrunk - mondjuk két 1 m-es szálat. Az egyik végét nyitva hagyjuk, a másik végére kapacitásmérőt kötünk. Ez nagyjából 100 pF-t fog mutatni. A kapacitás a vezeték hosszával arányosan nő.
Az induktivitás mérése: A 0,40-es zománchuzalunkból levágunk 2 m-t. A két végére egy 470 nF-os kondit forrasztunk. Ez egy paralel LC tag lesz. A kondi egyik lábát kinevezzük testpontnak, a másikra 1 kOhm-t forrasztunk. Az így elkészült rezgőkörünkre szinuszjel generárort kapcsolunk, 1-10 V körüli szintttel. A kondi két lábán szkóppal figyeljük a szintet.
2 m "egyenes" vezeték induktivitása pontosan 2,54 uH. De mi csak kört tudunk csinálni belőle - így kb. 160kHz-en kapunk egy rezonancia csúcsot. Ez
2,1 uH-is induktivitásnak felel meg. Ha most a vezetéket U alakban összefogjuk (szorosan egymás mellé), a rezonancia felfelé tolódik 220 - 280 kHz-re, ami 1,1 - 0,7 uH induktivitás. Ezután sodorjuk össze (pl. gépi csavarhúzóval) és mérjük meg újra. A rezonancia most 350 kHz környékére tolódik fel, ami 440 uH-is induktivitást jelent.
A hulámellenállás egyszerűen számolható: gyök L/C és független a vezeték hosszától, mint köztudott.

A hangszóvezeték: vágjunk le a 0,40-es zománchuzalunkból 32 szálat (2,5 - 3 m-nél nem érdemes hosszabbat, mert nehéz vele bánni). Sodorjuk össze párosával - így 16 érpárunk lesz. A végükről kapargassuk le a zománcot kb 3 cm hosszan. Minden pár egyetlen végét ónozzuk le, ezután ellenállás mérővel keressük meg az ónozott láb másik végét és ezt is ónozuk le. 2-2 érpárat sodorjunk össze ellenkező irányban, mint az első sodrás. A végén 8 érpárunk marad. Ezt a műveletet ismételjük, míg végül a 2x16 szálas vezetékünk el nem készül. Az ónozott végek + pólusok, az ónozatlanok a - pólusok. A végén ellenőrizzük nem zárlatos-e. Ha igen, kezdjük előlről! Nagyon óvatosan bánjunk vele, különben az erősítőnket könyörtelenül tönkreteszi a zárlatos kábel. Mindenki saját felelősségére használja!

Itt lép be a hullámellenállás. Egy ilyen kábel 1m-es darabja kb. 110 uH és 1,8 nF, aminek a hullámellenállása durván 8 Ohm-ra adódik!

Jómagam legalább 20 ilyen kábelt gyártottam ismerősöknek és ezek évek óta szólnak gond nélkül. Volt aki másfél milliós csodakábellel engedte össze, és ezt is simán leverte. Nagy munka az elkészítése, de megéri a fáradságot.
Ha akad vállalkozó szellemű egyén aki elkészíti magának, szeretném, ha megosztaná az észrevételeit velünk. Minden további kérdésre szívesen válaszolok.
Köszönöm!
(#) pl13 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Idézet:
„hulámellenállás”


inkább impedancia, de hangsugárzónál nincs jelentősége igazán
(#) Action2K válasza pl13 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Az impedancia a váltakozó áramú ellenállás; Mivel a váltakozó áram hullámokból tevődik össze, ezért nevezhetjük hullámellenállásnak.
Váltóáramú elektromos hálózatban a komplex feszültség és a komplex áram értékeinek hányadosa. Egysége az ohm.

Idézet:
„hangsugárzónál nincs jelentősége igazán”
Miért is?

A vezetékpár, maga tekercs is egyben. A tekercs ellenállása:



A képletekből következik, hogy a frekvencia növekedésével a tekercs egyre nagyobb impedanciát mutat az áramkör számára.
Tehát miért nincs jelentősége?
(#) Norberto válasza Action2K hozzászólására (») Aug 13, 2009
Szerintem egy, a felhasználásunkban (hangszóróvezetékként) alkalmazott vezetékben elég kicsi jelentőségű az induktivitás értéke, hacsak nem 20 méter "fölösleget" feltekercselve tárolunk. Talán inkább a kapacitása az (két ér közti kapacitás), ami jelentősebb lehet, minél hosszabb a vezetékünk. De ez csak az én véleményem, lehet, hogy valami fontos nem jutott eszembe most
(#) csikosgabi hozzászólása Aug 13, 2009
Sziasztok.Neutrik csatlakozók,Klotz kábelek.Igaz nem olcsó de nagy rendszereknél megéri a befektetés.
(#) ngyzoli válasza Karesz 50 hozzászólására (») Aug 13, 2009
Hmm...ez érdekes.Végülis lehet benne ráció.A legtöbb hangfrekis végerősítő a kimenettől a bemenetig futó átfogó hurok-visszacsatolással van ellátva,kivétel néhány speciális kapcsolás(pl,Quad).Namost,ha a kimenetre hosszabb vezetéket kapcsolunk,az antennaként funkcionálva a bemenetre vezeti vissza a felszedett mindenféle zavarjelet,persze csak a "leosztás"arányában,mintahogy néhányan utaltak is erre helyesen.Hogy a különféle kapcsolások erre hogy reagálnak,az a konstrukciótól függ.Kérdés:minek van nagyobb jelentősége?A kábel ellenállás-kapacitás-induktivitás hármasának,vagy épp ennek a zavarérzékenységnek,mely a kábel konstrukciójával befolyásolható...
Még régebben egyik munkatársamnál diskuráltunk csöves erősítő ügyben,és kértem őt,meg lehetne-e hallgatni a szerkó-t.Nos,preludium B31 muzsikált épp nála.Valami nagyon sokeres szalagkábelből állt a hangfalzsinór...summa summárum:A dobozok,amelyeknek tudvalevőleg a középtartományban voltak a fő hibái,hihetetlen tisztasággal tolmácsolták az énekhangot,soha ilyennek még nem hallottam ebből a ládából,pedig a sajátjaimat is 6 évig használtam.Hogy ez most a kábelnek volt-e köszönhető..? Valószínűleg túlnyomórészt igen.
(#) Action2K válasza ngyzoli hozzászólására (») Aug 13, 2009
Norberto-nak is válaszolva.
Szerintem ezek az értékek (L,R,C) ugyan jelen vannak, de szerintem a kis (2-3m-es) kábeleken nemigazán van nagy jelentősége. Persze, most, hogy előkerült több trükk a kebel felépítésére, megmérni és meghallgatni fogom majd őket.
Viszont a hosszú, hangosításnál használt kábeleknél az ellenállás már számít. Ami még jobban számít, az az "antenna" effektus.
Részemről ez lenne a zárszó egyenlőre. Ha majd meglesznek a tesztjeim, beszámolok róluk. Persze azért figyelem a topikot továbbra is.
(#) karpi válasza Action2K hozzászólására (») Aug 13, 2009
impedance = (276 / e^(1/2)) * log ((2D/d)

"...Most wires will have a speed of travel for AC current of 60 to 70 percent of the speed of light, or about 195 million meters per second. An audio frequency of 20,000 Hz has a wavelength of 9,750 meters, so a cable would have to be four or five *kilometers* long before it even began to have an effect on an audio frequency. That's why the characteristic impedance of audio interconnect cables is not something most of us have anything to worry about..." Bővebben: Link


Table 3 - Frequency Rolloff Vs. Inductance and Load Impedance Bővebben: Link

Következő: »»   3 / 79
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem