Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   782 / 794
(#) majkimester válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Idézet:
„Ez egy előszabályzós táp, tehát max a kimenőfesz +1V van a feten”


Idézet:
„Mi pl. a 120V-os labrotába 60V-os fetet tettünk áteresztőfetnek”


Ezt nem igazán értem, ha zárlatkor a kimenőfeszültség +1V van az áteresztő FET-en akkor hogyan elég a 60V-os FET a 120V-os tápotokba?
(#) tothtechnika2 válasza majkimester hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Látom figyeltél. Hát a mi tápunkban van egy trükk, ami megoldja, hogy az áteresztőfeten 15V-nál nagyobb feszültség semilyen esetbe sem kerülhessen a szabályzófetre.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Mondjuk egy teljesítmény zener a szabályozó tranzisztorral párhuzamosan??
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Nem mértem. Majd ha te is rendelsz pár félvezetőt ebay-ről, akkor rájössz miről beszélek. Mérnem sem kell. Mindent leírt a Dani. Leírta hogy kisebb single pulse energy fettel jól működik, tehát nyilvánvalóan a fet rossz jelen esetben. Kár itt a túlfeszen vitatkozni. Gondolom azt a tápot páran megépítették és mindenkinél működik, úgy ahogy annak működnie kell. Reflektálnék arra is amit írtál: Az impulzusáram 390A, ok. Namármost ezt ugye a 3205-re specifikálták, méghozzá eredetire, nem a kínaira De továbbmegyek, meglepődnél, mekkora áram folyik ott zárlatkor (lehet, hogy sokkal több mint 390A). A fetet túlfeszültség vagy túlmelegedés tud tönkretenni. Tehát ebből következik, hogy ha nagy feszültségen folyik viszonylag nagy áram, akkor hamar megsül a félvezető lapka, mivel annak véges a hővezetési képessége. És nem ismeretlen a tényezője, pontosan meg van adv az adatlapban RthJc Ami jelen esetben 0,75 fok Wattonként. Tehát 40V-on 100A-en (és akkor valószínüleg keveset írtam) 4kW esik a feten, ami könnyen belátható, hogy nem tudja elvezetni a hűtőbordára, tehát pár us alatt megfő. Ezért van a fetnek egy soa görbéje is.
(#) tothtechnika2 válasza sdrlab hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Akkor hova kerülne a pufferekben tárolt energia?
(#) majkimester válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Idézet:
„Szívesen olvasnék egyéb véleményeket és ajánlásokat kombinált mérőegységek kapcsán”

Nekem nem ilyen kombinált mérőm van, hanem külön álló 4 digites áram illetve feszültség, de felépítésre hasonló:
DC 0-99.99V (100V) 4-digits 0.56inch Digital Voltmeter
0-9.999A(10A) 4-digits bit Ammeter Current Panel

Én ezeket teszteltem:

1.
Feszültség mérés egy ellenállás osztón keresztül direktben a kontroller ADC-jével méri. Mérés közben simán billeget a kijelzés 0,537 és 0,544 között, azaz 7mV-ot, itt kb. ekkora a felbontás.

Méréseim szerint 0,25V körüli feszültség alatt nincs kijelzés, a műszer 0.000-át mutat. 1V alatt elég pontatlan, akár 40..50mV eltérés is lehet, azaz 4-5%. 10V-on teljesen pontos volt, erre volt kalibrálva. A 10...40V tartományban bőven hozta az 1% alatti értéket, felette nem néztem.

2.
Áram mérés egy kb. 0,44 Ohm söntön eső feszültséget egy LM358 erősíti 40x-ére. Az LM358-nak akár 2mV is lehet az offsetje, ezért a mérés közben periodikusan egy SGM3157 vagy hasonló típus analóg swith-csel a LM358 bemenetét 5mV-ra kapcsolja. Így tudja az offset-et kompenzálni. A 4 digites kijelzőknél az 3158 egy apró 6 lábú IC, a 3 digites kijelzőknél a képeken ilyet nem látok, ezt is lespórolták. Nem tudom ott milyen lehet így a pontosság, erősen kérdéses, hogy használható-e valamire. De a 4 digites emiatt mindenképpen jobb, nem csak a plusz 1 számjegy miatt.
Nem tudom gyárilag mire volt kalibrálva, én 1A-re kalibráltam, ezzel 1A alatt pozitív felette negatív volt a hiba. 3A-nél 0,5% ez OK. Lefele viszont erősen 1% felett. 100mA-nél 5% is volt.


gcsabee által linkel videóban egy másik felépítésű kijelző látható:
Video
Ali link

Ennek a bemenetén nem LM358 van, hanem egy CA2P feliratú 6 lábú tok, ami állítólag egy MCP3421 (12/14/16/18 bites ADC 1x/2x/4x/8x PGA-val). Kiváncsi lennék ez hogyan teljesít.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Idézet:
„Ezért van a fetnek egy soa görbéje is”


Pontosan! Ahol látatlanban is nagyobb teljesítmény tartozik pár usec-hez!
(#) majkimester válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
És elárulod mi a trükk?
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Mondjuk...a levegőbe? Minő meglepetés... )
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Márpedig az idő (mert ezt írtam) ismeretlen az egyenletben, mivel senki nem tudja (a kérdező sem), hogy mennyi ideig folyt, mekkora áram, mekkora feszültségen. A 390A még 1us időre is vicc szerintem, egy akkora méretű toroid (ha az hajtja) nem tud akkora áramot pumpálni, de még a puffer sem, ki kellene számolni, majd aki akarja kiszámolja. Bár az se lenne egyszerű, mert a körben lévő ellenállásokat sem ismerjük, meg az induktivitásokat sem, amik még lassítják annak a csúcsáramnak a felfutási sebességét.
Nem nekem kell rájönnöm, volt a kezemben már hamis félvezető, nem én szoktam állítani hogy az fantazmagória, épp ellenkezőleg. De 50-60V bemenőfeszhez én akkor se tennék 55V-os fetet.
(#) Skori válasza majkimester hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
A magyarázat a blokkvázlatban is látszik, a tranzienseket (pl. túlfesz és nagy energiájú impulzusok - pl. a reszelő tesztnél) nem a szabályozófetnek kell elnyelnie...
Bővebben: Link
(#) Gladiator124 válasza jdani hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Ennyi infóból már szerintem is a hamis FET a valószínű.

Aliról próbáltam rendelni, de onnan minden teljesítmény tranzisztor sokkal hamarabb kinyiffant mint kellett volna. IRFP90N20D 10V/2,2A, 2N3773 14V/1,6A (20W körüli) értékek fölött meghaltak. Az IRFP belsejében kicsi SMD tranyó volt! A 3773 csipje olyan kicsi volt, hogy nagyítóval is alig látni. Ezután e-bayt meg se próbáltam. Maradok a drágább, de hazai beszerzésnél, vagy használ kiszerelt újrahasznosításnál. Sokszor még a 20 éves tápokból kivett kondik jobbak, mint az újak...
(#) majkimester válasza Skori hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Értem, ezt a transient pre regulátor intézi, az meg titok, hogy pontosan hogyan és mit csinál. Mindenesetre szép táp lesz, ha elkészül. És messze nem a hobbi kategória.
(#) Alkotó válasza majkimester hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
A 4 digiteshez látszólag nagyon hasonlók nekem is vannak, illetve egyéb típusokból is pár darab. Talán összekötözöm őket párhuzamosan, és végzek egy hevenyészett feszültségmérést én is, mondjuk kiegészítve egy multiméterrel is.
Ha ez megtörténik, akkor feljegyzem az adatokat és beszámolok.
Ettől függetlenül -maximálisan elfogadva, hogy rajtam kívül a többség életében élet halál kérdése az utolsó mV-os számjegy indokolatlan megmozdulása-, az én gyakorlatomban a "tizedvoltos" mérési pontosság is elegendő lenne. Sok esetben nem is a tényleges értéket figyelem, hanem annak változását (amire pl. áramnál milyen jó lenne egy szép nagy mutató, vagy egy ezt kiváltó vonalkijelzés).
(#) duke hozzászólása Jan 27, 2021 /
 
Sziasztok
Csináltam egy tápegységet. Egy szabályozható kapcsolóüzemű tápot hajtok meg, sima hálozati transzformátorról. A gondom a következő : Olyan mintha valahogy a kapcsólüzemü táp kimenete kapcsolatban lenne a 230-as váltófeszültséggel. A kimenethez hozzáérintek egy ledet, és a led másik érintkezőjét kézzel megfogva világít a led. Megfordítva is világít, tehát váltoáram folyik. Mikróamperekről van szó, a led alig láthatóan pislákol. Ez miféle feszültség, honnan jön ? Hogy lehet a transzformátoron keresztül, aminek a két tekercse független egymástól, kapcsolatban a hálozattal ? Akkor is ezt csinalja, ha kikapcsolt állapotban csak a fázis érintkezik a transzformátorhoz, a másik sima kapcsolóval megszakítva.
(#) tothtechnika2 válasza duke hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
A hálózati transzformátorodnak is van csatolása, kapacitása, tehát nem teljesen független a primer és a szekunder tekercs. Tegyél a + és - kimenet közé két 3-4nF-os Y kondenzátort és a közöz pontjukat kösd le védőföldre!
A hozzászólás módosítva: Jan 27, 2021
(#) Egri Frédi válasza duke hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Az idők szavára hallgatva építettem egy leválasztó trafós szabályozható toroidos váltóáramú tápot. [ 0 - ~260V ] Dicsekedve mutattam a főnökömnek, aki villamosmérnök. Szép és biztos jó is - mondá, de nézzük már meg, hogy mennyi a leválasztó tarafó két végén a potenciál a föld felé ... Mi ??? - kérdezem én. Aztán hozta a korábban említett Fluke -t. Nos az egyik kivezetésen - a hálózati konektor föld pontja felé - 9V -ot a másikon 12V -ot mértünk. Azt mondja: Valóban jobb, mint az enyém. Nekem majdnem 20V van rajta ...
(#) Ge Lee válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Jó dolog a 4 digites kijelző, kell is egy jó tápra ha stabil és pontos feszültségértéket szeretnénk, viszont a digit kijelzés hibája egyből előjön, ha az ember olyan áramfelvételt is szeretne látni mint amit a videón csatoltam (egy dióda hiba miatt nem induló segédtáp). Ilyenkor bizony jól jön az analóg műszer, élesztéshez kizárólag ilyet használok. Egy nagy méretű LCD kijelző viszont már alkalmas lehet arra, hogy a 4 digit alá/fölé oda lehessen biggyeszteni egy vonal kijelzést is, ami akár kellően gyors is ahhoz, hogy egy időben változó mennyiséget hellyel közzel le tudjon követni.

s_h.mpg
    
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Látod nekem pont az ilyenekből lett elegem, hogy 3 műszer kell 1 helyett, ha az ember akar valamit csinálni, vagy pontos hatásfokot mérni. Ezért is hegyeztem ki a mérést mostani labortápon nagyon precízre. Nem sokszor fog kelleni 0,1mA és 1mV felbontás, de majd amikor kell, akkor igen jó lesz, hogy az van rajta, főleg kis áramigényű fogyasztók pontos mérése esetén.
(#) Ge Lee válasza duke hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Olyan, hogy galvanikus leválasztás csak elméletben van, a gyakorlatban nincs, illetve viszonylagos. Azért, mert egy trafón, illetve annak a szigetelésén (legyen ez most egy toroid) kétféle áram is átfolyik. Az egyik a szigetelési ellenállás értékéből adódik, ez egy korszerű, és hibátlan poliészter fólia esetén nem nagy érték, kb. az nx10-100pA-es tartományban van, természetesen egy elöregedett, régi, papírszigetelésű trafó esetén sokkal több, akár a néhány vagy néhányszor 10uA-es tartományban is lehet.
A másik a kapacitív áram. A szigetelés, valamint a trafó primer és szekunder tekercse egy kondenzátort alkot, egy toroid esetén ez lehet akár 600pF körüli érték is, aminek van váltakozóáramú ellenállása (Xc), ami kb. 5 MΩ körüli érték, ezen szintén folyik 50uA körüli áram.
És akkor eddig a trafóról beszéltünk, nem beszéltünk a mögé kötött kapcsolóüzemű tápról, amiben ezekhez képest is elég nagy zavaráram keletkezik a táp működési módjából adódóan. Ha ez a zavaráram nem tud hova elfolyni, akkor problémákat okoz, sugároz, zavarja a róla táplált készüléket stb., tehát kell valami utat biztosítani neki a továbbhaladáshoz, ezt a célt hivatott szolgálni pl. az Y kondenzátor, de az igazán hatásos mód a szekunder oldal testpontjának a földelése, ahogy az pl. a PC tápokban is van.
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Hogy 3 műszer kell 1 helyett? Ez lenne a legkisebb baj, a nagyobb, hogy 4 táp kell 1 helyett!
Én is szeretem ha precíz a műszer, de megette a fene ha változás helyett csak esztelen ugrabugrálást látok rajta. A csúcs ebből a szempontból a lakatfogó, képtelenség leolvasni róla egy aktuális hegesztőáram értéket, csak annyit látsz, hogy a kijelzés 85 és 125A között random ugrabugrál. Ilyenkor jön a sönt, meg az analóg műszer, csak hát ugye azt meg be kell kötni az áramkörbe...
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Egy jó digitális műszeren állíthatod az integrálási időt, és akkor nem ugrabugrál, sőt azt is, hogy rms, peak, átlag, vagy min, max értéket vagy mindet is kiírhat egyszerre. Ez szinte csak szoftver kérdése. Mutatósműszer??? nemár 2021 -ben.
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Lakatfogóval hogy akarsz megmérni egy kb 20kHz-es áramot?? Főleg egy ívnek az áramát?? Hát az elég meredek. Főleg, hogy gondolom sima ac-s vagy dc-s lakatfogót használtál erre. Esélytelen. Nem is erre vannak kitalálva.
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
De lehet olyan, akár toroid trafót készíteni, ami mentes ezektől a problémáktól, és aminek a kimenetén a föld felé semmit se mérsz! Mindössze a primer és a szekunder közé egy plusz réteget kell bevinni, egy nem rövidrezárt árnyékoló menetet! Ezt az árnyékolást leföldelve, megszűnik a kapacitív és a szigetelési áram átcsordogálása a szekunder oldalra...
De pl az osztottcsévés trafóknál, ahol nem egymás fölé, hanem mellé van tekerve a tekercs(vagy akár külön oszlopra), ilyen problémák alapban nem is nagyon jönnek elő, mert a csatolás kapacitása alapban minimális, és a szigetelés értéke is igen jó szokott lenni!
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Azt sehogy, mivel azt úgy hívják hogy indukciós hevítő. Az inverter ív árama DC (mivel egyenirányítva van), amit egy DC lakatfogóval a legegyszerűbb megmérni. Ahogy egy hagyományos trafót meg átkapcsolva AC állásban, de ez igazából lényegtelen a kijelzést illetően...
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Ez így igaz, de ki szöszmötöl ilyesmivel, meg minek? A felhasználások 99,9%-ához nincs szükség az árnyékolásra.
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 / 1
 
Hát az, aki nekiáll méregetni a szekunder és a föld közötti potenciált.
A hozzászólás módosítva: Jan 27, 2021
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
A60-as években épült házakban (azaz a házak zömében) védővezető sincs kiépítve. Ott vajon mihez mérik a potenciált?
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
A testhez képest!! Szó szerint...
(#) sdrlab válasza Gladiator124 hozzászólására (») Jan 27, 2021 /
 
Idézet:
„Az IRFP belsejében kicsi SMD tranyó volt!”

Ezt hogy érted? Tokozással együtt befalazták az IRFP tokozásába talán?
Következő: »»   782 / 794
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem