Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   781 / 786
(#) Alkotó válasza Egri Frédi hozzászólására (») Jan 22, 2021 /
 
Én is végeztem ezekkel az eszközökkel kijelzési pontosságot célzó mérést. Persze nekem nincs sok számjegyes FLUKE műszerem, de van több multiméterem, tehát ezek korlátain belül tudok eredményeket kapni. Csak feszültséget mértem, mert az árammérést egyszerűen nem tudom mihez hasonlítani, a multiméterek ebben a sportban esélytelenek.
A 7107 kísértetiesen szinkronban van a multiméterrel. Szerintem az osztó ellenállások abszolút pontossága távolról sem olyan lényeges mint az értékük állandósága. Ha egy fix osztót használunk, tehát nem kell átkapcsolgatni, akkor bőben elég az 1%-os ellenállás, és ha szükséges a referencia minimális elmozdításával "hangolható" a mérés. Én is 20 V-ra állított egységet mértem.
Ennél az átalakításnál használt mérőmodulon is végeztem teszteket. A feszültséget ez egyáltalán nem mérte jól, de van neki két trimmer a hátulján, amik közül az egyik éppen ezt hivatott korrigálni. 15V-ra próbáltam pontosan beállítani, majd utána ellenőriztem mit mutat 5-100 V tartományban. Nem találom a pontos mérési eredményeket, de nagyon jó egyezések voltak a multiméterhez. Ennél inkább azon aggódom, hogy az említett trimmer mennyire tekinthető hosszabb távon stabil osztótagnak. Mindenesetre most már közel 2 éve rendszeresen használjuk a töltőt (mostoha körülmények között, hidegben, esőben és a szabadban) és nem vettem észre változást (de valójában nem is ellenőriztem).
(#) jdani hozzászólása Jan 25, 2021 /
 
Üdv. Problémám van az Attila86 féle labortáppal. (40V 10A)
A táp kimenetén ha rövidzár van, a Q6 FET zárlatos lesz. Ha cserélem, akkor jól működik. Ha újra rövidzár lenne a kimeneten, egyből üti ki a Q6ot.
Van egy ugyanilyen tápom, gond nélkül lehet a táp rövidzáron, akkor sem lesz gondja.

Mi lehet a gondja a második tápnak?
(#) tothtechnika2 válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Több dolog is okozhatja ezt. Lehet hamis a feted, és nem bírja ki. Gondolom tipust nem változtattad. Ha az áram megszalad akkor is tönkremehet, tehát ha nem működik az áramkorlát. Először ne rövidzárral próbáld, hanem tegyél rá 1-2 ohmos terhelést mikor pl 5V-on van, és tekerd az áramkorlátot le 0-ra és onnan folyamatosan felfelé. Itt leelenőrizheted az áramkorlátot. Valószínüleg az nem működik. Azt meg okozhatja hibás ellenállás, nyák, forrasztási hiba stb. Nyilván ha 1 ohmos terhelést kötöttél rá, akkor 5A fölé nem tud menni az áram, tehát nem fog tönkremenni a táp.
(#) jdani válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Próbáltam IRF1405el, de most IRF3205 van benne.
Újból.
Vettem egy H4 izzót, tápot 12Vra, áramkorlát maxon.
Az égő világít, és ha szabályzom az áramkorlátot, szépen teszi a dolgát..

Áramkorlátot beállítottam 1Ara. 12Von ha zárlatoltam, semmi gond, világít az áramkorlát LEDje.
Viszont ha ugyanúgy 1A, de max 40V, és zárlat, újra elszáll a FET.
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2021
(#) tothtechnika2 válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
C1 helyén tuti 1nF van? Lehet lassan áll be az áram. C25 és 26 helyén nem tettél be nagyobb kapacitású kondikat?
(#) jdani válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Gondolom 1000pF 100V akar lenni.

C25-26 helyes érték van betéve.

IRF3205 40V 10A zárlatnál rögtön zarlatos lesz.
Most tettem bele egy IRF1405, többszörös maximális rövidzárnál se üti ki a fetet...
De volt már benne 1405, és tönkretette a rövidzár a kimeneten.
(#) tothtechnika2 válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Ha az irf1405-el jó, és a 3205-el nem, akkor valószínüleg hamis a 3205 feted. Kb dupla energiát el bír nyleni a 3205 a 1405-höz képest, tehát sokkal jobban kellene a 40V 10A zárlatot bírnia.
(#) Kovidivi válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 / 1
 
Ebay-ről rendelted az IRF3205-öt?
(#) jdani válasza Kovidivi hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Igen. Pedig jól néz ki, jó kidolgozás, nem tűnik gyatrának.
Kíváncsi lennék ha itthon vennék vagy 5 kereskedőtöl ugyanilyet, bírná e valamelyik jobban..
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2021
(#) Gladiator124 válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Szia!

Én elsőre arra gondolok, hogy a kapcsoló üzemű résszel lesz valami gond.

Ha Q6 a H4-es izzóval terhelve erősen melegszik az 555 nem szabályoz.

Nézd meg terhelés nélkül (vagy kis terheléssel ha a kondik lassan sülnek ki), hogy a C25-26-on levő feszültség követi-e a kimenő feszt. Ha igen Q10 köre rendben.

Q11 felelős a kapcsoló üzemű rész zárlat esetén történő kikapcsolásáért. Ha a tranyó rossz, vagy esetleg az N-es BC182 csusszant bele, vagy összekeveredtek a lábai, vagy D12 fordítva van beültetve... Ez utóbbi zárlatkor kinyírhatja Q11-et. Jó Q11 mellett E-B között terheletlenül kb. 0,3-0,4V-ot kell mérni (BAT46 nyitófesz).

Ha ezek rendben vannak, akkor lehet hamis Q6-ot sikerült beszerezned. Tesztelheted, nagy tömegű hideg hűtőbordára hővezető pasztával szigeteletlenül szerelt tranyó elvileg 120W-ot kelle tudni disszipálni (szerintem ilyen tok képtelen erre). A gyakorlatban 80W 25fokos hűtőbordán néhány másodpercre elegendő bizonyíték, hogy megfelel a tranyó.

Remélem tudtam segíteni.
(#) tothtechnika2 válasza Gladiator124 hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Ha az előszabályzó lenne rossz, akkor 10V-on is tönkrement volna a fet, nem csak 40-en és egy 12V-os izzótól másodpercek alatt túlmelegedett volna valószínüleg. Szinte biztos, hogy hamis a fetje, mint ahogy írta is, hogy ebay-en rendelte.
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2021
(#) tothtechnika2 válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 /
 
Ha ebay-es, akkor 100% hogy hamis. Na jó, nem 100, csak 99,99999% Csak TME, vagy lomex, vagy valami megbízható boltból vásárolj félvezetőt, főleg ami ilyen kritikus mint ezek itt.
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2021
(#) Alkotó válasza jdani hozzászólására (») Jan 25, 2021 / 2
 
Hasonló jelenséggel találkoztam az SMPS-II-nél. Nálam az volt a gond, hogy nem volt a FET felfogása megfelelő. A saját furatán nem sikerült elérnem a kellő hatást, de mikor a tokon keresztül fogattam le (ugyanazzal a FET sorozattal), akkor jó lett, és azóta is kifogástalan. Így oldottam meg.
Lényeges szempont a csillám vastagsága is. Mivel itthon csak a nagyon vastag 0,15 körüli csillámvastagságot tudtam venni, ezért rendeltem 0,08 mm-est kínából, és azóta is azt használom szinte mindenhová.
(#) tothtechnika2 válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 25, 2021 / 1
 
Ez egy tök jó megoldás. Jobb mint csavarozni sokkal. Viszont a csillámot en nem ajanlom. Nagyon rossz tapasztalatok vannak vele.
(#) Alkotó válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 25, 2021 / 1
 
A saját tapasztalataim nagyon jók a kínai csillámmal kapcsolatban. Rendkívül homogén a vastagság, szépen és pontosan van kivágva (ezek csak téglalapok, nincs bennük semmilyen lyuk, de még a TDA7294 is ráfér), és olcsó volt. Kívánni sem tudnék jobb minőségű szigetelést magamnak.
(#) Skori válasza Alkotó hozzászólására (») Jan 25, 2021 / 2
 
A kimenetet rövidre zárva, az előszabályozó kimenetén levő pufferekben tárolt energia hővé alakul az áteresztő FET-en. Ha eközben belül marad a FET SOA görbéjén, akkor túléli a FET, egyébként meg nem biztos.
A FET-ek ilyen típusú "energiaelnyelő képessége" feszültségfüggő, alacsonyabb feszültség esetén többet bírnak, mint amikor megközelítik a maximális feszültségtűrésüket. Ezért célszerű legalább 100V-os FET-et használni, annak ellenére, hogy a FET-en soha nincs ekkora feszültség.
Az eredelieg választott IRF540 (vagy IRL540), egy szerencsés választás, és nem érdemes lecserélni egy 55V-os FET-re (IRF3205).
Egy esetlegesen hamis FET-et használva ez nagyon hamar kibukik, mert az elnyelhető energiamennyiség eléggé összefügg pl. a félvezető chip fizikai méreteivel.

Ezen kívül meg manapság azért elég nagy választék van FET-ből is, de egy modernebb típus lehet hogy kisebb félvezető lapkát tartalmaz. Tehát érdemes megnézni a kiszemelt FET adatlapján a SOA görbét, ill. azt, hogy mekkora energia impulzus elnyelésére képes (ezt sanos nem minden típusnál adják meg)

Egyébként az ebből fakadó problémával nekünk is foglalkozni kellett, a TGaborral közös labortáp fejlesztésünk során, hiszen az is előszabályozós megoldás lesz, és bizony elég sok idő elment rá mire megtaláltuk az optimális megoldást, amivel a Digitális Labortáp" témában leírt "reszelő teszt"-et is lazán bírja a táp. Bővebben: Link Persze előtte jónéhány elég drága FET-et eldurrantottunk, tehát nem volt olcsó a tanulópénz. A megoldás pedig mint egyfajta láncreakció, további változtatásokat kívánt meg a labortápban, ezek a változtatások pedig még továbbiakat.
A hozzászólás módosítva: Jan 25, 2021
(#) tothtechnika2 válasza Skori hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Most itt nem az smpsII-ről beszélnek, hanem az első verzióról, ebben nem IRL540 volt, hanem eredetileg is IRF3205. Ha jól láttam ez is több mint 1J energiát képes elnyelni, 40V-ra elég lehet. Az IRL540 ennek kb a felét tudja 440mJ. Nyilván ha a fet hamis, akkor valószínüleg nem tudja ezeket a paramétereket, amit a fizika gyors elhalálozással old meg.
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Nem ismerem azokat, de nekem valami 60V körüli bemenőfeszültségek rémlenek, nem karcsú oda egy 55V-os FET? Pláne ha hozzávesszük a szerelési induktivitásokból adódó egyebeket? Ha a kérdezőnek van DSO-ja, a helyében én rátenném a fetre arra a 2-3 másodpercre és rögzíteném az elhalálozás pillanatát, mert nekem gyanús, hogy ott olyankor bőven túl van lépve az az 55V.
Nagyon jók azok a fetek, de nem ide, hanem pl. az autós erősítők tápjába 12V-ra, de még ott is meg kell snubberelni, mert anélkül ott is repkednek 50V-ok még kis szórású trafóval is.
Ezzel együtt persze lehet a FET is fake, nyúltam már bele én is ilyenbe. Betéve pl. egy analóg labortápba és csinálva vele egy rövidzárat azonnal átmegy zárlatba, pedig se a fesz, se az áram, se azok szorzata a fele sincs a megengedett értékeknek, és egy nála jóval gyengébb típusú, de eredeti FET évek óta működik gond nélkül, ugyanott.
(#) Egri Frédi válasza Skori hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Ez a FET -ek ellen elkövetett bűncselekmény, amely nem elévülő ...
(#) jdani válasza Gladiator124 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Terhelés nélkül lassan sülnek ki, de kis terheléssel, annyi feszültség van rajtuk, mint amenyni a kimeneten is.
A Q11 BC327 úgy beültetve mint a beültetési rajzon. D12 is helyes.
E-B között 0,283V

Még annyi, mikor zárlatos a FET, a kimeneten 53Vvan és nem lehet szabályozni.
55Vhoz az már közel van.
(#) Ge Lee válasza jdani hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Erről beszélek. És akkor az 53V az egy statikus állapot, egyébként meg lehet hogy vannak ott 80-100V-os tüskék is adott pillanatban, ha megnézed egy DSO-val.
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Hibás az eméleted! Ez egy előszabályzós táp, tehát max a kimenőfesz +1V van a feten, ami 41V, meg sem közelíti az 55-öt. Nyilván ha nem működik az előszabályzó, az egy más kérdés. Mi pl. a 120V-os labrotába 60V-os fetet tettünk áteresztőfetnek, és 120V 15A-es reszelőtesztnél sem szál el.
A hozzászólás módosítva: Jan 26, 2021
(#) tothtechnika2 válasza jdani hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Mivel tönkrement a feted, ezért 0V van a D-S lábak között (zárlatos), ezért az előszabályzó kifekszik maximumra, mivel tartani akarja az 1V-ot. De ez már nem normál működés, mivel ugye tönkrement a feted. Ok - okozat...
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Nem nagyon lehet hibás, ha 53V-ot mér ott. Mellesleg azt sem tudom hogy az előszabályozó vagy az analóg szabályozó fetjéről van-e szó, de lényegtelen is, ha túlfeszültség miatt megy tönkre, és nem más okból.
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Nem lényegtelen. De ugye ez a nagy áram miatt megy tönkre, és nem tudja a lapka eldisszipálni.
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
A nagy feszültség megsebzi, a nagy áram utána kinyírja!
Ok - okozat?!! Ismerős?!
(#) tothtechnika2 válasza sdrlab hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
OK, nekem mindegy, tőlem a nap hold állásától is tönkremehetett
(#) sdrlab válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Viccet félretéve...szerintem sem okos dolog egy előszabályozó(de tök mindegy, mit képzelünk oda) után olyan alkatrészt betenni, aminek max fesze nem viseli el a bemenetén, rendellenes körülmények között fellépő max értéket! Hisz az a szabályozás is véges sebességű, nyilván nagyságrendekkel lassúbb, mint amilyen a félvezető átütési szilárdsága. Ez származhat, ahogy Ge Lee írta, akár induktív tüskéből is...megfelelő topológia mellett....
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
És ezt mi alapján jelented ki? Mérted? Ha működik az áramszabályozás, és kap egy rövidzárat fix áramértéken, akkor kutya kötelessége a fetnek nem tönkremenni, mivel ezek rövid időre brutális áramokat képesek elviselni, a 3205-nél ez az impulzusáram speciel 390A! Ki tudja, hogy mekkora áram volt ott és mennyi ideig? Áram szerintem a legritkább esetben tesz tönkre fetet, inkább a túlfeszültség és a dissszipáció szokott, utóbbihoz meg idő is kell, aminek a tartama szintén egy ismeretlen ebben az egyenletben.
(#) Kovidivi válasza jdani hozzászólására (») Jan 26, 2021 /
 
Felejtsd el az ebay-es beszerzést. BC182-t raknak TO220-as tokba (irónia)! Csak megbízható forrásból szabad félvezetőt vásárolni!
Következő: »»   781 / 786
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem