Az 1700-as megy két fázisról is,és 1 fázisról is,tehát más fokozatkapcsoló van benne. Az 1600-as csak 1 fázisú. Az 1700-as gépben a hegesztőáramkör szekunderén van és azt hiszem 24V-os a szelep. Az 1600-as gépbe 230V-os kell,és oda kell kötni ahova mondtam.

Rendben köszönöm

Helló!Segitenétek olyan MM kondit találni ami a régebbi Viszék gépekben voltak 4700Mikró 63V ha jó hsznált is érdekel(csak azért mert meghagynám eredetire van új kondim,de .....................Üdv.K

Sziasztok!

Van egy, a képen látható vezérlő kártyám CO hegesztőhőz. A hegesztő hibája, hogy a pisztoly gomb nyomására,nem megy a huzaltoló motor és a gáz szelepet sem kapcsolja. A panel hátulján találtam két diódát, amit nem tudok beazonosítani, mind kettő zárlatos. Az egyik valószínűleg zener,mert annyit bírtam kiolvasni rajta hogy ZY,de az értéket nem. A kép bal felsőrészén egy kék dióda, az egyenirányító mellett. A másik egy SMD dióda, piros nyíllal jelölve.Piros dióda fekete csíkkal. Esetleg nem tudja valaki,vagy nem ismeri ezt a kártyát,hogy milyen értékű diódák lehetnek?

A kék diódára rájöttem,valószínűleg ZY12,mert 16v-os elkó van vele párhuzamosan. Viszont az SMD-t nem tudom.

Sziasztok! Mivel nemnagyon találtam palackos témát, írok ide, szerintem befér.

Szóval rendeltem keletről egy óccó Ar/CO2 nyomáscsökkentőt, de keleti barátaink véletlenül kihagyták az átfolyásmérőből a bele való golyót. Ha van valakinek hasonló szerkezete, legyen szíves megmérni a benne lévő acélgolyó átmérőjét, hogy pótolni tudjam egy csapágygolyóval...
Köszönöm.

És ha nem vasgolyóval számolt a kínai? Szerintem a hitelességet buktad, ha egyáltalán volt!
Tegyél bele akkorát, ami pont az aljáig lemegy, "oszt jóó lessz úúgy" !!

De ha valakinek van ez a fajta, akkor meg tudja nézni...

Én mint szakmailag hegesztő lebeszélnélek erről a tipusú nyomáscsökkentő és áramlásszabályzóról. Zsákszámra lett kukázva hajdan nálunk is mert eléggé megbízhatatlan jószág.Sajnos sokszor nem azt mutatta amit valójában beállítottunk. Le lett cserélve két órás cuccra és a probléma megszűnt. Ha jól emlékezem akkor valami ilyesmi volt Bővebben: Link
Nekem is ilyen van itthon a palackomon . Bár én vegyesben használom CO/AWI és ezt be tudom a külön gázfelhasználásokhoz állítani rendesen. Igen én co-hoz is argont használok nekem ez jött be.
Ha van kérdés szivesen válaszolok ezzel kapcsolatban bármire.

Meglátom. Amennyit én hegesztenék vele, lehet elleszek vele egy darabig.
Ha mégis olyan gagyi mint írod, legfeljebb cserés lesz.

Bár még argon palackot bugáznom kell valahonnan, mert az még nincs.

Na és ha már itt tartunk, van ez a mizéria a palackok körül (hogy mostanában már csak bérelni lehet vagy mi a fene), tegyük fel, ha vásárolok jófogáson, és töltetni akarom, akkor lehet kérni,
hogy ugyanazt (tehát a sajátomat), adják vissza?

A másik, ha ne adj ég, lejárt nyomáspróbájú palackot sikerül venni, akkor annak mennyi a nyomáspróba ára? Argonról van szó, a 40 literes palackról. A töltés kb 25EFt környékén van úgy láttam.

Konkrétan hogy is van ez?

Már régen cseréltem palackot így nem teljesen vagyok képben a dolgokkal.

Ha veszel egy palackot így saját palackod van akkor elméletileg cserélik egy ugyanolyanra . Hogy ugyanazt kapd vissza az macera lenne mert lehet egy hét is mire visszakapnád.
Lehet palackot bérelni is sőt mostanában ez a bevett szokás aminek pontosan nem tudom az árait de az azt jelenti hogy kell egy szerződést kötni a palckra és azt adott időnként cserélik (ha üres ha nem) ami persze fizetős. Ha esetleg lejárt palackod van amit cserélni akarsz akkor csak úgy veszik át cserére ha vizsga díját fizeted ez kb egy töltet ára.
Ha viszont a saját palackod teljesen névre teszed ergo beleütteted a neved akkor nem cserélik hanem azt töltik meg viszont az időigényes illetve onnantól az időszakos vizsgát is neked kell a palackon végeztetni.

Ez a bérlősdi azért ellenszenves kissé, mert úgy tudom (de javítson ki valaki ha tévedek), csak egy évig ingyenes. Utána valami napi bérleti díjat kell fizetni. Tehát érdemes visszavinni, mielőtt lejár az ingyenes idő, ezzel nincs is semmi baj, de mi van, ha a palack még ilyenkor kb 90% -ig van, mert mondjuk én olyan ritkán használnám. Akkor ugrott a 90% töltet ára? Az már azér nem annyira tetszik...

Igen ez nem a csóri barkácshegesztőknek kedvez sajnos.

Elgondolkodtam egy kissé olvasva ezt a topic-ot és látom hogy vannak eléggé tudásbani problémák legfőképp az alpoknál.

A hegesztőgépek két csoportra oszthatók. Barkács és ipari használat.

A barkács használatra ugye gyengébb teljesítményűeket szánják a gyártók amik ugye szintén három csoportra oszthatóak.

Van a bevont elektródás (pálcás) készülékek amiknek hatalmas előnye hogy szinte bárhol használhatóak ahol a neki megfelelő áramellátás megoldott. Nem kényes a külső hatásokra de csak szerkezeti munkálatokra való ahol megfelelő anyagvastagságok vannak használatban mivel nagyon finom leheletnyi lemezekre nem jól használható. Hátránya a salakképződés ami kosszal jár illetve óvatosságot igényel (hegesztő szemébe repülő verjeazisten a faszát bele).A varrat rideg és törékeny.

Következő a védőgázas mig/mag (co ) hegesztő.Bocsánlat hogy így írom le de az analfabéták hegesztése (szinte bárki tud vele hegeszteni). A védőgáz miatt huzatos nyílt helyen a használata nem kedvező. Előnye a fogyóelektróda miatt a hosszas hegesztéseknél jön elő ahol a hosszú huzalelektróda miatt nem kell a varratot megszakítani. Egyenlőre a legtermelékenyebb hegesztési eljárás. Valamivel tisztább mint a bevont elektróda de a fröcsögés miatt ami utómunkát igényel még mindíg valamelyest koszolós. A mig/mag külömbség a védőgázban rejlik ami lehet semleges gáz vagy aktív gáz. A külömbség az elkészült varrat esetén annyi hogy a semleges gázú varrat homogén és a varrat tulajdonságaiban hasonlít a hegesztendő anyaghoz így megmunkálásra jobban ad lehetőséget illetve mivel a hegesztendő anyaghoz hasonló így tulajdonságai ahhoz hasonló így nem olyan törékeny.Az aktív gáz esetén a varrat tulajdonságai már eltérnek így a varrat az aktív gáznak köszönhetően rideg és törékeny. Illetve a varrat beolvadásban is okoz külömbséget.

Harmadik az awi eljárás ami wolfram elektróda és az anyag között képződött elektromos ívvel dolgozik. Szinte a legtisztább hegesztési eljárás. A varrat csak igény esetén igényel utólagos minkálatot. Hátránya hogy lassú így iparban próbállják mellőzni. Előnye hogy nagyon széles anyagkülömbségek esetén is használatos (rozsdamentes, alu , réz ). Működésileg a lánghegesztéshez hasonlatos. A plussz anyag bevitele itt kézzel manuálisan történik. A varrat majdnem teljesen megeggyezik az eredeti hegesztendő anyag tulajdonságaival. A hegesztés itt is csak zárt műhelyben javasolt a védőgáz miatt.

Illetve van még egy a lánghegesztés ami kihalófélben lévő fajta a palackok mozgathatósága miatt illetve a gázok árai miatt és veszélyessége miatt.

Az ipari haszálatban ezek a dolgok ugyanazok annyiban hogy a gépek mind teljesítményben mind terhelhetőségülben többszörösen felülmúlják a barkács gépeket.

Barkács gépek között mostanában jött be egy úgynevezett porbeles hegesztő ami a mig/mag gépekhez hasonlatos annyival módosítva hogy nem védőgáz van hanem a hegesztőhuzal cső formátumú és por formátumú anyaggal van töltve ami ugyanugy működik mint a bevont elektróda salakja hogy a levegőt kiszorítja a varrat képződésekor. A varrat itt is rideg lessz de hosszú varratok képzését lehet megoldani vele.

Saját tapasztalatból így azt tudom mondani hogy egy awi gép ami megfelelő barkács célra.
Awi géppel lehet pálcázni is de finom apró kis hegesztések is megoldhatóak awi üzemben.
Co gépnek barkács célra nem tartom értelmét (bár nekem is van egy nagy 200Amperes jószág) hisz én sem használom szinte soha. Annó az autó karosszériásoknál buhant be ez a köztudatba hisz ott mindenhol azt használták mivel az volt elérhető illetve az awi technológia még nem volt olyan kiforrott mint mostanában.

Heló.
Én megpróbálok segíteni az én nyomáscsökkentőmet üzletben vettem. felteszek egy rajzot a csövecskéről amiben a golyó van. Az adatok mm.-ben és tájékoztató jellegűek mivel a tolómérőm nem hitelesített, és a golyót is konyhai mérlegen mértem meg.teszek fel a nyomáscsökkentőről is egy rajzot sok sikert a megoldáshoz.

Kicsit szembe mennék veled!

Nekem is itthon van sima trafós, Co, és awi is!
De amit csak lehet azt a Co-val tolom, kényelmes, gyors, és ahogy mondtad a hülyének is megy!
Nekem nincs kedvem a bevont pálcásnál, a salakkal vacakolni, a zárvánnyal meg végképp!!
Awi-hoz meg, ahogy írtad, kell a kézügyesség, és tényleg lassú, csak a rozsdamenteshez használom, de összeállításhoz inkább átfűzöm a Co-t!!

Szóval nálam Co a nyerő, még ha 200kg palackkal együtt(400A vizes), akkor is kihúzom a kert végébe is...

Ja van egy kézi lángom is(Rothengerger), de az szinte csak keményforrasztáshoz jó, meg kisebb dolgok melegítésére!

Okés, köszi...

Az állításom tartom sokéves tapasztalatból.
Mint azt is hogy mindenki másképp használja a dolgait.
Van olyan aki évente egy-két vasat összepöcköl de van olyan is aki hetente többször is használja.
Én az alap ritkánhasználós barkácsra gondoltam mikor írtam a monológomat.
Momentán én co-t csak a vastag kazánlemezek összevarrásához használok 8-10-12mm vastagságnál ott jól jön hogy tudom beletolni az anyagot.
Én zártszelvényeknél is inkább awi párti vagyok .
Szerkezet összeállításakor is ha valami nem ok akkor visszamelegítem a pontozást és lehet újra.
Ami tény és való hogy viszont az awi-val több hőt közlök az anyagba bele mint co-val így a csavarodás és a vetemedés azaz a hőhatás miatti deformációk könyebben előjönnek (hőtan).
Azért az awi sem olyan ördöngős dolog. Tény hogy jó kéz kell hozzá de viszont azzal gyönyörűeket lehet alkotni.

Üdv! Én a barkácsoláshoz vagy elektródát vagy az úgy mond co-ot tartom reálisnak.Az elektródának nincs külön gázra szüksége és a barkácsoló akár néhány száll elektródát is tud venni a céljának megfelelően.A co-val elkerülhető a salak okozta lyukak és egyéb hibák amik esetleg a nem pontos vágás okoz. Awi nem igazi barkácsolásra való gép,kell hozzá gáz,wolfram elektróda és ha koppintós a gép ami barkácsolónak árban elérhető akkor egy köszörű amin a tűt lehet hegyezni szinte folyamatosan.A nagy frekis gyujtású gép nem barkács ár kategória. Egyébként az iparban nagyon is elfogadott mert mi is azzal hegesztünk nagyon sok terméket,nagy előnye,hogy nincs cunder amit nehéz tökéletesen és gyorsan eltávolítani és anyag fügvényében használunk hozzá adalékot.Mindent adalékkal hegesztünk a jobb tartás miatt.

Nem mondtam hogy nem elfogadott csak annyit hogy inkább mellőzik a lassúsága így a nem jó termelékenysége miatt.

Az hogy melyik gépet miféle körítés övezi ami szükséges hozzá azt szerintem nem érdemes erőltetni mert aki hegeszt az valószínű hogy tart egy felexet is illetve köszörűt is szerintem .

Tény hogy az igazi barkács az elektróda .

Awinál hivatalosan nem adalékot hanem hozaganyagot használunk. (Nem kötöszködöm csak az önjelölt nyelvészek miatt írom)
Viszont ha azt nézzük fajlagosan az awi üzemeltethető a legesleg gazdaságosabban.
Itt arra gondolok hogy ott fogy a legkevesebb mind hozaganyagból mind pedig wolfram-ból illetve gázból is.

Sziasztok. Régen jártam erre felé. Most azért kerestem fel a fórumot, hogy kérdezzek. Van egy házilagosan összeépített MIG hegesztő gépem. Eddig egy WEL 1-13 vezérlő volt benne de a napokban elromlott. A hegesztés végén a motor nem áll le rögtön hanem még 5-6 cm huzalt lendületből kitol. Gondolom a fékellenállást nem kapcsolja rá a motorra a vezérlőben lévő elektronikus alkatrész. A kérdésem az lenne, hogy vajon könnyen javítható-e a hiba vagy komolyabb szaktudást igényel? Most a hibás helyett egy új WEL 1-3-as kártyát tettem a gépbe és azzal jól működik a gép de nem szeretném kidobni a régi vezérlőt sem. Köszönöm, hogy elolvassátok a hozzászólásom de még jobban örülnék ha valaki vagy valakik válaszolnának is érdemben.

Szia Lala!
A WEL 1.13 az 1.3-as módosított verziója, mindkettő tirisztoros szabályozású, és a fékezés is tirisztorral töreténik egy 10(8)W-os ellenálláson keresztül. A féktirisztor ritkán megy tönkre, inkább az ellenállás lába olvad ki ha sokat ponthegeszt az iparos. Van egy skicc a szabályzó és fékező részről emlékezetem szerint a rajzaim közt, holnap előkeresem aztán kereslek.

Az igazság az, hogy gyorsan kicseréltem mert egyforma a két kártya mérete is és nem sok időt szántam még a lecserélt kártya átnézésére. Az ellenállás kivezetéseire mértem rá a műszerrel és nem jelzett szakadást azaz a ráírt ellenállás értéket mutatta a műszer. Viszont arra nem gondoltam, hogy a lába olvadhatott ki. De most indulok még ki a kis műhelyembe és még egyszer újból rámérek de most már alaposabban, a beforrasztásnál mérve.

Nem jól írtam. Kiforrasztottam az ellenállást és így mérve szakadt volt. Cseréltem nagyobb teljesítményűre. Eredeti 47 ohm 10 W én pedig 20 W-osra cseréltem. Holnap tesztelem. Köszönöm a segítséget.

A fékezőellenállás nem 47 ohmos,hanem 0,47 ohmos. A 47 ohmmal úgyanúgy nem fog fékezni.

R47 ohm volt ráírva. No én 47 ohm-nak értelmeztem az ellenállás mértékét. Kiforrasztottam a 47 ohmost de nem próbáltam ki hogy hogyan működik vele. Egyenlőre nem találtam olyan 0,47 ohm környéki ellenállást amit fizikálisan be tudnék forrasztani az eredeti helyére. Van 2 darab 5W-os 0,27 ohm-os de azokat sorolva nehéz beépíteni de majd kitalálom hogyan legyen. Mindenesetre köszönöm, hogy figyelsz és segítesz a bénázásomban.

47R lenne a 47 ohm, R után XX = 0,XX ohm...

Helló! Valaki látott már ilyen gépet kis infót szeretnék kérni ...Farmer 2000 névre hallgat

Jó lenne az elejéről is képet készíteni. Akkor talán többen ráismernének.

Igen! !!