Annyi hátránya van, hogy az anodfeszültség emelkedni fog, azt valamivel csökkentened kell.
A diódán csak 0.6 V esik, míg a csövön több tíz volt. Ezt a feszültséget kell csökkentened, általában ellenállással szokás. Multkoriban találtam egy Fet+zener kapcsolást, pont erre a célra. Ha érdekel elökerítem, bár ez ugye teljesen elfogadhatatlan egy múzeális rádióban
1N4007 megfelelő a cső helyébe. (2db).

Nem baj, ha a működés a lényeg. 2db 1N4007 diódával megoldható. Csak magasabb lesz az anódfeszültséged, azt plusz ellenállás beépítésével leviheted.

Lapozz vissza a témában, és megtalálod a "megoldást". Kicsit hamis, de a látszat megvan. (Rossz csőbe épített "elektronika".)

Írtam üzenetet. Üdv.. Gábor

Köszönöm a segítséget. A FET+Zener már megbocsáthatatlan szentségtörés lenne
Én természetesen muzeális diódára gondoltam

Akkor szelén vagy BY238 lesz neked jó.

Az elmúlt évek során többen, többször leírtuk már a megoldást, de újból összegezném: Szóval az AZ1-esek 90 %-ának már ki van lazulva a talpa, könnyen le lehet szedni a bakelitot. De ha még tart, akkor is némi óvatos erőszakoskodással le szokott jönni. Ezután a talpat ki kell pucolni, kikaparni a cementet, és bele kell forrasztani 2 db 1N4007.et. Ezek kis diódák, könnyen beférnek a csőaljazatba belül. Utána vissza lehet ragasztani az üveget, csak le kell vágni a drótokat, nehogy zárlatot okozzanak. Lehet ragasztani pillanat ragasztóval is, mivel a cső nem fűt, nem melegszik. Ezzel a megoldással nem kell a készüléket megbontani, minden eredeti maradhat. Nekem az a sok-sok éves tapasztalatom, hogy az a 10-20 V fesz. emelkedés nem okoz problémát a rádióban, sőt az öreg csövek kicsit észhez térnek, jobb lesz az érzékenység nagyobb a hangerő, szebben világít a varázsszem stb. Ha meg valamelyik elkó, vagy kondi feladja, az úgy is félhalott volt, előbb-utóbb cserére szorult volna. De ha valakinek ez lelki problémát okoz, még mindíg betehet az anódkörrel sorba egy pár száz ohmos ellenállást. Aztán ha majd egyszer még is akad egy jó AZ1-es egyszerűen csak ki kell cserélni, és visszaáll az eredetiség. Ennyi.

Nem kell a csövet szétszedni,az marad csak a fűtéssel,még világit is,a két 1 N 4007-est el lehet dugni könnyen valahova,esetleg behúzni őket varnissal,igy nem látszik,hogy módositva lett a készülék.

Köszönöm az alapos leírást.

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Megsárgult műanyag alkatrészeket mint pl. VU meter kijelző lapkája, mivel lehetne biztonságosan kifehéríteni úgy hogy a festése ne sérüljön?

Cserével.

Beszkenneled a gépbe fényképként, kijavítod valamelyik foto javító programmal, (pl Mirosoft office) és kinyomtatod műszaki rajzlapra.

Szia!

Nem kell eldobni, 2009-ben láttam erre megoldást a hackaday oldalon. A csúnya dolog, hogy azóta a wikispaces bezárta az oldalát a publikum előtt, így az online archívumban találtam meg neked ismét az eredeti leírást. A képek alapján a feliratok megmaradnak, csak a sárgulás tűnik el, de azért én a biztonság kedvéért előtte beszkennelném a lapokat

A titokzatos "Oxy" házilag.

Mindenkinek köszönöm a tanácsát.

Üdv mindenkinek! Van egy Mambó M5 orsós magnóm amit szeretnél rendbe rakni. Sajnos az egyik kerékről levált a gumi és a gumi elég rossz állapotban van repedezett be van nyomódva és meg is nyúlott. Ötleteket kérnék tőletek hogy hogyan javítható és milyen gumival tudom helyettesíteni vagy honnan lehet ilyen gumit szerezni?

Itt írtam gumiszijjak, peremek gyártásáról:
Bővebben: Link

Bővebben: Link

Vad ötletként rápróbálnék egy "postás gumit".

Szia! Pontosan ilyen "sáv eleje döglött" problémám van nekem is egy terta orionette 1004 rádióval. Pár héttel korábban ecseteltem a témát itt a fórumon. Mondjuk nekem tranzisztoros a gép, én is a forgókondival kezdtem, de persze abban semmi zárlat nem volt. Cseréltem az oszcillátor tranzisztorát, semmi eredmény. Nekem pár hónapos állásban járt így, korábban rendesen viselkedett. Elég egyszerű szerkezet, de mégis kifogott rajtam. 2-3 napot játszottam vele, de nem jutottam vele eredményre, és megmondom őszintén elegem is lett belőle.

Sziasztok!

A napokban a kezembe akadt még dédszüleim rádiója. Standard super33.
Gondoltam rendbe teszem, mégiscsak egy régi darab. Az első szembetűnő sz volt hogy néhány kondi szét van durranva. Ez még nem gond mert megvan a kapcs rajza. De a bajok itt kezdődnek.
Táp.
Elvileg a trafóból ki kéne jönni 2X4 voltnak (fűtés) és elvileg egyenirányítás és szűrés után max 200 volt lehetne. Itt a gond. Ugyanis majdnem 600 voltra kúszik fel a tápfesz. Valószínű hogy ezért durrantak el a kondik. Gondoltam a trafóban a primer és a szekunder között valamiféle zárlat lehet.
Megmértem a trafó szimmetrikus anód táp tekercseit. Az egyiken kb. 330 voltot mérek míg a másikon majdnem 430 at. Itt valami nem stimmel. Nem hiszem hogy ennyire felemásra tekerték volna a trafót. Meg tud így hibásodni egy trafó? Mert ez nekem nagyon furi. Főleg hogy a csőkészlet max anódfeszültsége 200 volt. és valószíű hogy nem fogják kultiválni azok a régi csövek a közel 600 voltos anódot. Szerintetek is újra kéne tekerni a trafót?
Ha igaz a képlet mert miért ne lenne az a trafóból max 2 X 140-150 voltnak kéne kijönnie szimmetrikusan. A fűtések rendben vannak.

Meg kéne mérni a trafót primer-szekunder zárlatra, ha már gyanakszol rá. Ha meggered nincs, akkor egy nem használt csövestáp-trafót használhatsz (esetleg kicsi, de egyforma dugasztápok kiszedett - hogy ne legyen rajtuk az egyenirányítás - trafóit táplálva a szekunderük felől és a primereket sorba kötve), lényeg az, hogy a mérőfeszültség sokszáz Volt legyen - nem mindig lehet pár Volttal kimutatni egy szivárgást. Ezt a nagyobb feszültséget egyenirányítani kell, majd kondival szűrni. Az egyik pólus a primerre, a másik a szekunderre menjen, de építs be sorosan egy pár száz kiloohmos nagyobb teljesítményű ellenállást és ezen tudod mérni, van-e feszültségesés az átfolyó szivárgási áram miatt. Hatékonyabb, mint a sima ampermérés és biztonságosabb. Azért kell az egyenirányítás, hogy a primer-szekunder közti kapacitív hatást kiküszöböld.

A másik lehetőség a primer menetzárlata. Ezt a megnövekedett primer áramfelvételével lehet kimutatni, a trafó teljesítményének saccolásával, ami a vasmag keresztmetszetéből számolható - természetesen a szekunderen ne legyen terhelés, ami meghamisítja a mérést. Ha jelentősen magasabb, mint ahogy arányos a vassal, akkor gyanús a menetzárlat.
De ellenőrizd a feszültségválasztó helyes állását, bekötését és esetleges átvezetését is.

Ami még okozhat feszültségemelkedést, az, hogy a szekunder középkivezetése leszakad a testről. Kapacitív (tekercselések közötti) úton a földelt közepű fűtésen át fel tud töltődni a puffer sokszáz voltra is (találó a "felkúszik" kifejezés, mert ez a kapacitás elég kicsi).
Ki kell mérni a szekundert erre a szakadásra is. Ha a tekercselésen belül elmaródott a huzal, akkor sajnos újratekerés a megoldás.

A helyedben első körben megpróbálnám beterhelni a szekundereket egy kb. valosághű árammal, hogy akkor mit mutat. Néha egy digimulti tud becsapósat mutatni.

Ha eldurrantak az elkók, akkor szerintem előbb a trafót vizsgálja meg, mielőtt kinyír mást, vagy magát a trafót égeti le.

Trafóvizsgálatról írtam én is, vagy nem?
Az elkók akár régebben, normális viszonyok közt is eldurranhattak. A kibontott trafót nem hiszem, hogy (jobban) tönkre tudja vágni.
Első körben a mérési anomáliákat kellene letisztázni, erre próbáltam ötletet adni, de lehet, hogy csak egy út létezik, az általad javasolt

Szia! Általában bonyolultabb egy ilyen ügy, mint egy tranzisztort kicserélni. Szivárgó kondenzátorok, megváltozott értékű ellenállások, elkorrodált alkatrészlábak, fóliacsíkok közötti sólecsapódás játszhat ilyenkor.

Annak esélye, hogy több elkó hibásodik meg ugyanúgy, minimális. Úgy tűnik, a trafó adta meg nekik a kegyelemdöfést. Amúgy a fő fogyasztó a végfok. Ha annak csöve kiesik (belső szakadás, fűtésmegszűnés, netán a kimenő szakadása), okozza a legnagyobb terheléscsökkenést, ezáltal az anódfesz jelentősebb megemelkedését és ez üzemszerű körülmények között előfordulhat. A többi fokozat minimális áramot fogyaszt. De a szűrőelkókat úgy méretezik, hogy ezt ki kell bírniuk. Azaz az extrém - pláne aszimmetrikus - feszültségnövekedést én nem erre vezetem vissza, hanem a trafó környékének hibájára, illetve magára a trafóra.

De kíváncsi lennék az eldurrant elkók feszültségadatára, hogy ezen fenti vélekedésemet igazolni lehessen. Mert ha aláméretezték az anód csúcsfeszültségének, akkor egy egyszerű csőhiba kinyírja a rádiót rendesen. De ezt anno, mikor elég drágák voltak ezek a cuccok és a piaci verseny is elég nagy volt, nem kockáztatták meg a gyártók.

Jópár év a padláson, és akár mindegyik kondi feladhatja. De szerintem kb. ugyanarról beszélünk, ragozhatjuk a végletekig, nem irnám le újra ugyanazt többféleképpen. Majd a kérdező eldönti mit csinál.

Én, ahogy olvastam, a kidurrant kondik esete már fellelt állapot, tehát nem most durrantak szét a sok állás következtében, hanem régen, valószínűleg a bekövetkezett feszültségnövekedés hatására.
De több infót és további ötletelést a kérdező válasza után adhatunk.

Mindenkinek nagyon köszönöm az ötleteket.
Az egyik (legelső) puffer kondi még nem durrant el, de jobbnak láttam cserélni. Igazából 1932-33 nem ma volt. és ez a rádió ment akkoriban nem keveset. Amik kidurrantak azok egy 4 mikrós és egy fél mikrós kondik. Mindegyik a táp és a test között vannak.
A 8 mikrósat sikerült korhű kinézetre csinálni. Szétszedtem a régi kondit és betettem az alu házba egy mait. Igaz az van rá írva hogy 10 mikró de lemértem és csak 8. De ezen nem akadok fel a +- 20 százalékban simán benne van. Ráadásul nekem pont egy nyolcas kellett.

Mindenkinek nagyon köszönöm az ötleteket.
Az egyik (legelső) puffer kondi még nem durrant el, de jobbnak láttam cserélni. Igazából 1932-33 nem ma volt. és ez a rádió ment akkoriban nem keveset. Amik kidurrantak azok egy 4 mikrós és egy fél mikrós kondik. Mindegyik a táp és a test között vannak.
A 8 mikrósat sikerült korhű kinézetre csinálni. Szétszedtem a régi kondit és betettem az alu házba egy mait. Igaz az van rá írva hogy 10 mikró de lemértem és csak 8. De ezen nem akadok fel a +- 20 százalékban simán benne van. Ráadásul nekem pont egy nyolcas kellett.