Ez nem igaz. A szekunder feszültséget automatika tartja egy szűk sávon belül. Ez autonóm berendezés - bár központilag felül lehet írni a sávhatárokat, illetve ki is lehet kapcsolni - evvel leginkább csak a trafó ki-be kapcsolásakor élnek, máskor az automatika aktív.

Hogyan avatkozik be az automatika? Mivel tartja a 22kV-ot egy sávon belül?

A primer tekercs menetszámot tudja változtatni 27 fokozatban. Az automatika akkor szabályoz, ha 30 másodpercig folyamatosan kilóg a sávból a feszültség.

Azt mondjuk nem tudom, egy gravitációs tárolónak mennyi a vesztesége. Egyszer jön a szivattyú ami a vizet feldolgozza, jön a víz ami gondol egyet, azt elszivárog/párolog, utána a víz visszaáramlásánál sem 100% energia hasznosul. Ha mindezt összeadjuk nem tudom az 50-60% visszanyert energia kijön e? Viszont lesz egy tó, amiből esetleg lehet öntözni, lehet turistákat odavonzani....Rendszer stabilitás szempontjából biztosan jó, összességében az energia mérleg pozitív, de ki fogja a tárolás veszteségeit fizetni? ( a napelem tulajdonosa ha szaldós, még rendszerhasználatot sem fizet...de a hálózatot valaki pénzén bővíteni kell....) Előbb utóbb ezek az egyenlőtlenségek kibuknak...Nem vagyok részrehajló nekünk is van napelemünk, de a végeredmény valószínűleg fájni fog miután a kezdeti zöldítési láz véget ér, és tényleges piaci alapra kerül ez is.

Aha!!

Csak vissza kell térnem megint a legelső mondatomhoz!!!
Megértél egy gyönyörű Darvin díjra!
Vannak érintésvédelmi követelmények, aminek nagyon nem felel meg!

Egyébként van olyan készülék is ami megfelel az igényeidnek, érintésvédelmileg is rendben van, még kapcsolgatnod sem kell, de amiről beszéltél, az még mindig nem az!
Ez utóbbit kicsit másként kell bekötni, emiatt máshogy is működik, jóval többet tud, mint a mezítlábas "erkély napelem"! Cserébe, mint mondtam jóval drágább!!


Ez nem a napelemen múlik, az csak egy alkatrész!!

Szia!
Az első az a hónalj transzformátor ,
a második meg az érzékelő +megszakitó.

https://www.google.com/maps/@48.0003577,20.831567,3a,15y,294.54h,97.59t/data=!3m6!1e1!3m4!1s5sJt7MPKrN_2LcxHDizcng!2e0!7i16384!8i8192

Szia!
ha jobban kifejtenéd --akár magánban is . Köszi.

A villamosiparban nem ezekre mondjuk, hogy hónalj-transzformátor. A képen egy ívoltó-mező látható, mely a 22kV-os szabadvezetéki hálózatokat tápláló állomások megszokott készülékei.
A 2. - google-kép - pedig egy távműködtetésű oszlopkapcsolót ábrázol....
Előfordul, hogy nagyobb teljesítményű kis-erőmű tud annyi MW-t termelni, hogy az energiaáramlás megfordul. A mérési adat ilyenkor kap egy szép negatív előjelet. Ez nem túl gyakori, mert 15-20MW-ot kellene behozni még a kisebb terhelésű állomásokra is, ami nem pár házi napelem kategória.

Ebből semmit nem értek. Mi az a hónalj trafó és hogy szabályoz? Az érzékelőt még értem, a megszakítót is, de az érzékelő egy szabályozási rendszer visszavezetett jellemzőit adja a szabályozókör részére, a megszakító, meg megszakítja az áramot, mondjuk ha a szabályozási tartományon kívül esik a szabályozott jellemző.
A hónaljkondenzátorról már hallottam, láttam, cseréltem a biztijét, de az többnyire a felharmónikus áramok csökkentésére való.

A szabályzásban a 22kV-os oldali feszültségváltója adja a szabályzandó értéket. Ezt figyeljük, ha alacsonyabb, csökkentjük a primer menetszámot. A szabályzómechanizmus is része a főtranszformátornak. A jobb oldalára van felszerelve. A kisebb készülékek más célt szolgálnak, a csillagpont kezelését végzik (ami más 11, és más 22kV-on).

Hm... tehát átkapcsolják a trafó áttételét. Nem semmi 22 kV-on.

Lényegében a primer 132kV-os oldalon történik a szabályzás, mert ott "csak" 180A körüli áram folyik, szemben a szekunder 2000A-jával (ez egy 132/11kV-os 40MVA teljesítményű trafó közelítő adatai). Primer oldalon történik az átkapcsolás, de természetesen a csillagpont közelében, ahol már nincsenek túl nagy feszültségek. A kivezetett primer csillagpontot minden esetben földre kötjük.

Akkor ne napelemnek hanem napelemizének nevezzük ha ehhez ragaszkodsz. Hiába ragaszkodsz hozzá hogy ez milyen jó, szerintem így használhatatlan (mert áramszünetkor nem teszi a dolgát)

Az viszont szerintem jó ötlet hogy olcsó, boltból bevásárlókocsiba rakható és hazavihető.

Csak az áramszünet ellenörző rendszerét kéne kiiktatni és villásdugó nélkül árulni. (mint más ilyen terméket, mint pl villanybojler külön vezérelt v.órával) vagy speciális csatlakozóval. A lényeg hogy ne kelljen senkinél 20m falvésés a napelemizétől a ház sötét túlsó oldaláig, és fél órás munkánál se kelljen több időt ráfordítania a villagyszerelőnek sehol. Amíg nem ilyen addig felejtős termék.

Muszáj picit offolnom mert nem tartozik a tárgyhoz, de engem érdekelne ennek a gyakorlati része. Hogy valósul meg az áramfolytonosság olyankor, amikor a trafó primer tekercse épp átkapcsolódik? Vagy sehogy, és ezeket érzéklejük itthon az 1 másodperces áramszünetekként (tegnap délután is épp volt egy ilyen), amikor is az akku nélküli nagy kijelzős óra lenullázza magát, de egy masszívabb kis fogyasztású kapcsitáp még át tudja hidalni?

Általában van ellenörzés a nagyfogyasztok felett is, azaz van egy állando monitorizással gyüjtött adatbázis ami alapján már akár automatikusan is ki tud dolgozni egy halozat kezelési algoritmust.
Természetesen minden ilyen kezelési pont egyenes kapcsolatot igényel a központtal, és sokszor nagyon bonyolult feltételek is vannak, pl. egy aluminiumkohoban stb nem lehet csak ugy lekapcsolni a villanyt.
A tendencia az, hogy a magán erömüvek számát korlátozni kell. Egy kb 3 éves törvény már az egyik szomszédos országban 30% engedélyezi a betáplálos rendszerek teljesitményét az adott trafo körzetben. Azaz egy 20 házas utcában 6 házon lehet 6kW-s rendszer.
A nagy szolgáltatok meg a maguk hatalmas napelemtelepeiket épitik rendszerint az erömüvek környékén, mert az szabályozhato helyben is meg távolrol is.
Ennek ellenére sem a nap sem a szél energia hatásfoka nem éri el még a hagyományos erömüvek hatásfokának a felét sem. Elméletben sem lehet 30% nagyobb hatásfokkal számolni.
Ez pedig édeskevés.
És még hol vannak az e-autok.
Csak példa a házunk napi 10-16 kWh energiát fogyaszt, az e-auto az éjszaka ennek a többszörösét igényelné a hálozatbol.

Én értem hogy ez neked nem jó. De akkor meg minek erőlteted?? NEM ALKALMAS RÁ!!


Nincs benne ilyen!!!
Röviden és egyszerűen nem tud hálózat nélkül menni!!
Jóval több alkatrészt kíván meg, egy olyan eszköz ami LÉTRE is tud hozni váltakozó áramot, a megkívánt teljesítményben és minőségben!!! És még egy halom alkatrész kell ahhoz is, hogy nem öljön meg embert, és a rendszerbe illeszthető legyen!!


Erre jó a zseblámpa!! A napelemes!! LOL
Minden másra ott a kemény munka!!

Nem lehet jót szexelni és szüzen maradni is!!
Ahogy Trabanttal F1 futamot nyerni, és F1 kocsival Dakar Rallit se!!

Téma lezárva!!

Tényleg nem igazán napelemes téma, de jogos kérdés és másoknak is szeget ütött már a fejébe. Lehet át is kellene menni máshová ezzel.
Tulajdonképpen a villanymozdonyban is hasonló kérdések merülnek fel, és ott ráadásul ez egész cucc mozog. Így képzeld el.
Imi65 ír éppen egy cikket ezekről, remélem a sok cseszegetés motivációként hat számára (és emeli az írási teljesítményt).

Nincs megszakadás, a következő megcsapolás érintkezőjéhez előbb ér az érintkező, mielőtt elhagyja az előzőt. Hogy ne legyen rövidzár arra az időre sem, megfelelő értékű ellenállások vannak beiktatva, amik aztán kisöntölődnek. Egy szabályzási ciklus így kb. 12 másodpercig tart, közönséges 1,1kW-os 3f motor működteti.
A rövid áramszünetek csak a szabadvezetéki hálózatra jellemzőek, kábelhálózaton nem volna értelme. Célja, hogy a rövid idejű kikapcsolás esetén is nagy eséllyel deionizálódik a zárlati hely, így a zavartatás rövid idejű. Ha ez nem vezet eredményre, akkor 1 perces idővel kísérletet tesz a visszakapcsolásra. Ha ez is eredménytelen, tovább nem próbálkozik a hálózatvédelmi készülék, ami ezután történik, az már az üzemirányító tevékenysége.

Igaz az a városi legenda hogy a szolgáltató direkt felemeli a hálózati feszültséget, hogy minél több napelemes visszatápláló inverter lekapcsoljon?

Mi az elosztó hálózatig (11, és 22kV) tartjuk a kitáplálásnál a feszültséget. A lakossági (11/0,4, és 22/0,4kV) transzformátorok áttételét is lehet módosítani (általában 3 fokozat van), de ehhez a transzformátort feszültségmentesíteni kell, tehát ezt előre tervezetten lehet csinálni, de napi szinten nem.

Érdemes megnézni annak aki otthon off grid vagy hibrid rendszert építget magának, még mielőtt nagyobb baj nincs belőle.

Az eon hiába kérdeztem érdemi választ nem adott. Csakis a visszatöltős érdekelte.

A fickó olyan mint a hatalmától megittasult sorompóőr.
Ha 50 kilowatt-nyi napelemem lenne boldogan jelentgetném mindenhol (egyébkén ez elég köztudott a napelemmel foglalkozók körében)
A bűncselekményeket a vádló köteles bizonyítani, egyelőre. (ha veszek egy kést, nem fogok bemenni a rendőrségre hogy ezt most répaszeletelésre fogom használni, ha lecserélem az összes készüléket energiatakarékosra akkor sem fogok rohanni az MVM-hez).
Egyébként az akkumulátor töltő sk topikot be kellene tiltani hiszen van benne energiaforrás és kapcsolatban áll a hálózattal és senki sem ellenőrizte, hogy bejelentették, vagy bevizsgálták e (valamint szegény tűzoltók nagy bajban lesznek)
Szerintem adót kellene kivetni a szigetüzemekre, mert egyértelműen olyan energiaforrást használnak ami nem az övéké hanem az államé (légtér és a földben lévő cuccok mintájára) , vagy létrehozni egy ellenőrző szervezetet és annak fizetni (a kémények mintájára).
(még egy ? tévedés: nem a villamosenergia ára van a számládon, hiszen a hálózat használati díj több mint a fogyasztási díj (tehát ha nem használsz semennyi áramot akkor is fizetsz))

Hálózat használati díj pedig arányos a fogyasztással, tehát ha be van kötve, de nem használsz semennyit a hálózatból, akkor saccra kijön pár száz forintos díj...

Tehát a hálózat használati díj mindig több mint a fogyasztási díj.

Nem teljesen mindegy, milyen címen kerül x forintba y mennyiségű villamos energia? A kenyér sem lenne olcsóbb, ha kapnál mellé egy cetlit amin fel van sorolva, miből áll össze az ára.

LOL

Nektek (mindenki) most mennyi az 1év alatt fizetett villanyszámlán fizetett díj osztva az 1év alatt elfogyasztott kWh értékkel..?
70Ft/kWh körüli ha jól emléxem.

Nem szeretnék tudatlanul meghalni.

Amit én abban a videóban lényegesnek érzek magamra vonatkoztatva az az, hogy ha netán nekiállok egy ilyet összefabrikálni itthon magamnak, természetesen a kék kínai inverterrel mert az a legjobb ár/érték arányban, akkor ha netán valami hiba okán épp mégis visszamászik a kimeneti feszültsége a hálózat felé olyankor amikor nem kéne, és ott valakit agyoncsap, akkor ne lepődjek meg ha jönnek értem a fehér kék csíkos gépjárművel és bekísérnek.
Mert ugye, szerintem meg átlag felhasználó esetén pont az ilyen rendszer kiépítésének van egyedül értelme, olyannak nincs, hogy ha leül valami miatt a sziget üzemem, akkor ballagjak ki éjjel kettőkor vagy -10 fokban és álljak neki a házat átkapcsolgatni a bejövő hálózatra.
Normális hibrid inverter meg ezt elvégzi helyettem, már ha jól működik, és ha még papírom is van róla hogy semmiképpen sem okozhat bajt, onnantól még talán felelősségre vonható sem vagyok.
Adó meg mindenen van, a sziget üzemen is, semmi sincs se olcsón se ingyen, megfizeted a vételárban. Sőt, ha nincs tökéletesen méretezve akkor többszörösen is, mert kapsz egy 60-70 éves (azaz soha) megtérülési időt.