Szia!
Az nem impulzus, hanem a mintavételezési ablak (gating) időtartamának jelzése.

Igen, tudom látom, csak szemléltetésnek mutattam. De ilyen analóg impulzusokkal kevernék a jelet akkor, talán kirajzolódhatna az eredeti jel kisebb frekvencián.
Most azon töröm a fejem hogyan lehetne egy monitort átalakítani elvileg 30kHz körül van a sorfrekvenciája. Ha azt meghagynám, és a képeltérítő IC bemenetére kötném a jelet, akkor, hogyan lehetne tigger-elni?
Van esetleg egy jó rajz valahol egyszerűbb átalakításról?

Szia, a sorszinkronjel triggereli az eltérítést, bizonyára egy tartományban működne is. De tekintve, hogy egy szkópnak többféle eltérítési sebességgel kell rendelkeznie, én úgy látom-láttam, hogy egy külön eltérítőfokozat építése jobb megoldás és csak a meghajtófokozatot kell meghagyni a monitorból.

Igazából még arra is gondoltam, hogy a monitorcsövön kívülre is fel lehetne tenni a sztatikus eltérítést. Itt a linken van is egy olyan ábra, amin látszik is, hogy kívülről is eltéríthető. Csak nagyobb eltérítőfeszültségre lehet szükség. Link

Bizonyára, de hogy lineáris legyen a kép, nem mindegy ám az eltérítőlemez kialakítása!! Ki lehet épp próbálni...

De akkor mindkét tekercset ki kellene cserélni, vagy melyik a kritikusabb? Melyiknek mennyi lehet a max. frekvenciája? Te, hogyan helyeznéd el a sztatikus eltérítő lemezt?
Egyébként kipróbáltam hangkártyás szkóppal, amit fentebb írtam, a keveréses módszert. Szinusz ok, a háromszög is közel rendben, még a fűrész se nagyon gázos. De a négyszögjel csapnivaló, picikék a hézagok, olyan 90-10%, 50-50% helyett.

Hát a függőleges a lassúbb, de ha már lúd...Max frekire te írtad, hogy 30kHz, a függőleges eltérítéshez meg 50 vagy 100Hz szokott tartozni. Én a tekercs helyén nézném meg először a lemezeket, de kipróbálnám máshol is a nyakán. Inkább vegyél egy szkópcsövet, nem drága, és össze sem lehet hasonlítani az eredményt. Talán a fénypont mérete nagyobb lesz.

Biztosan leírták már mások is, én is: mi az oka, hogy a szkópoknál sztatikus, a képcsöveknél pedig mágneses eltérítést használnak...
Ez pedig alapvetően a határfrekvencia. A katódból kilépő elektronsugárnak elegendő energiával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a képernyőn lévő fényporba csapódva megfelelő fényességű és fókuszú pontot lássunk. Minél inkább növeljük az eltérítés frekvenciáját, annál kevesebb ideig tartózkodik a pont egy felületrészen - következésképp csökken a fényerő. Mit tehetünk? Meg kell növelni az elektronsugár "erejét", amit persze könnyen megtehetünk, de szomorúan tapasztaljuk, hogy a fókuszálhatósághoz is nagyobb energia kell, nem beszélve az eltérítéshez szükségesről. (még csak a sztatikusról beszélek). Könnyű levonni a következtetést: "gyenge" elektronsugáron kell elvégezni a fókusz, és eltérítés dolgát, majd a végén közölni vele energiát, hogy legyen elegendő fényünk az ernyőn. (Pompás: feltaláltuk az utángyorsítós sztatikus eltérítésű csövet, amit nagyobb határfrekvenciájú szkópoknál az utólsó napig használtak).
Node nézzük a mágneses eltérítés okát, szükségességét. Mivel a szkópnál elég a + - 5cm eltérítés, ehhez az eltérítési energia ésszerű értékekre adódik, addig a képvisszaadáshoz elég karcsú ez a méret, bár a legelső TV-k még sztatikus eltérítéssel működtek 15cm-es csővel. A képméret növelése az eltérítés szögének növelését vonja maga után ami a teljesítmény növelésére kényszerít. Ezt sztatikus módszerrel már nem célszerű kivitelezni, mert a cső hossza nagyon megnövekszik. (Ugye írtam, hogy a "lágy" sugarat térítjük, tehát a nagyobb mérethez az eltérítés helyének távolabb kell lennie a szemlélendő résztől.)
Sebaj, a sávszélességünk képvisszaadásnál nem túl nagy, megfelel a mágneses módszer is. Eleinte még így is hosszúak voltak a csövek, mert nagy kínnal érték el a 43cm-es képátlót 90 fokos eltérítéssel. Aztán folyamatosan nőtt a képméret, ami a cső rövidítésével egyidöben (már110 fok az eltérítés szöge) egyre nagyobb utángyorsító feszültséget és eltérítő teljesítményt igényelt.
Hogy a kérdésre is válaszoljak: a sztatikus eltérítő lemezpárnak a vákuumozott búrán belül kell lennie, kívülről nagyságrendekkel nagyobb energia kell a művelethez.
Lehet jelalak- megjelenítőt csinálni képcsővel is: elfordítjuk az eltérítő tekercspárt a nyakon, így a vízszintes eltérítés lesz az alacsonyabb frekvenciájú (0...200Hz) a függő pedig elmehet akár 100kHz-is is (a vízszintes tekerccsel) Wobblerhez (sweep-generátor) kiválóan használható és gyakran alkalmazott megoldás.

A következő a helyzet. Egy VM-14AF monitort próbáltam ki, mint szkóp. TDA1170-re épül a függőleges eltérítés. Mint általában a mono VGA monitorok. A 9-es és a 6-os láb közötti ellenállással lehet állítani a frekvenciát.
De ilyen szempontból sok értelme nincs mert fel lehet menni kHz-ekig is szerintem. De ezzel arányosan esik is össze a kép, így az ábra szint ugyanakkora marad a képméret pedig esik össze.
De egy picit mondjuk 100Hz-re érdemes beállítani mert akkor javul a kép és jobb lesz a tigger-elés is. Mert, hogy tigger lehetőség is van, a 8-as lábra kell ráadni egy 0,4V-os jelet. Gyakorlatilag úgy oldottam meg, hogy egy 100kOhmos ellenállással rákötöttem a bemenő jelet.
Még érdemes lenne, valahogy megemelni az eltérítő feszültséget, hogy menjen teljes képpel nagyobb frekvencián. Ezt, hogy lehetne megoldani?
Itt olyanokat olvastam, hogy 10-15kHz-es szkópot lehetne készíteni TV képcsőből, de ehhez kellene legalább egy 1kHz függőleges frekvencia, hogy látni is lehessen valamit.

Nem olvastad elég figyelmesen, amit írtam: el kell forgatni a térítő tekercspárt 90 fokkal. Így a vízszintes eltérítést adja a függő tekercs (és végfok) aminek a határfrekvenciája 2-300Hz. Hiába mész feljebb a frekivel, azzal a tekerccsel nem érsz célt. A vízszintesnek sokkal kisebb az impedanciája, ahhoz kell építeni egy jobb erősítőt (egy 20-30W-os sima hangfrekis erősítő is elmegy 100kHz-ig)

A feszültség megemelését a transzformátor helyes megválasztásával lehetne a legcélszerűbb, amiket olvastál, azokkal egyetértek.

Az elforgatás az megvan, tokkal-vonóval együtt elfordítottam a monitort, így legalább kisebb helyet is foglal.
Az a probléma állt elő, hogyha emelem a függőleges frekvenciát, akkor az ábra mérete szinte ugyanakkora marad, de a képméret esik össze. Tehát növelni kellene az eltérítő feszültséget.
A TDA1170 2-es lábán 12,5V van de úgy látom az adatlapján, hogy 35V-ig is el lehet menni. A kérdés az lenne, hogy elegendő-e lenne megnövelni ezt a feszültséget, vagy mást is kell még variálni rajta, hogy mondjuk 300Hz körül teljes legyen a képméret?
A 7-es láb potiával is lehet növelni a képméretet, de max 20%-al.
Egyébként rádugtam a 31kHz-re is a függőlegest akkor is van egy 3cm-es csík.
Mondjuk én úgy gondolom, hogy 300Hz-en 3kHz-et még tűrhetően lehet mérni, még 10db hullám jól kivehető. De mondjuk már 21kHz-en 70 hullám az már picit sok, nem igazán kivehető.
Tud esetleg valaki egy rajzot nekem küldeni a VM-14AF típusú monitorhoz?

Méregettem a "TV szkópommal" és megfigyeltem, hogy a vízszintes eltérítésnél is jelentkezik ez a probléma. Minél magasabb a frekvencia, annál kisebbek az amplitúdók a képernyőn.
Sztatikus eltérítésnél nem jelentkezik hasonló probléma? Mondjuk az ellenkezőjére gondolok, mivel az inkább kapacitív eltérítés.

A "normál" szkópok is ugyanúgy reagálnak a növekvő frekvenciára, mert a bemeneti erősítők sávszélessége véges, bár jó nagy is lehet. (Az én 100MHz-es szkópom 20 MHz felett kezd lineárisan csökkenő erősítést adni, addig egyenletes az erősítése.) A csökkenő erősítés csökkenő jelszintet ad az eltérítésre. Az eltérítőlemezek saját kapacitása elég kicsi, annak hatása nem olyan szignifikáns, mint az erősítők sávszélesség-korlátja.

Az induktív eltérítésnél logikus a csökkenő méret, mert egy adott induktivitáson adott idő alatt az áram csak bizonyos nagyságra tud nőni, ezáltal a mágneses tér is. Nagyobb frekvencia, rövidebb idő, rövidebb áramnövekedési idő, emiatt kisebb eltérítés. Nehéz lenne megoldani azt (emiatt nem is csinálnak ilyet), hogy a bemenő erősítő meg lineárisan nagyobb eltérítőáramot produkáljon a frekvencia növekedésével. Ugyanis nem csak feszültségigény nőne, hanem a teljesítményigény is, ami nagyobb szórt tereket, nagyobb zavart okozna.

Az ilyen "tévé-szkóp" inkább vobbulátor-indikátornak jó, de annak jobb is, mint a szkóp, mert nagyobb a képméret. A vobbulátornak nem kell nagy frekvenciával működnie, mert a sweep-frekvenciának nem kell nagynak lennie és ez határozza meg az eltérítést, nem a mérőjel-frekvencia - ami lehet több MHz is, a mérendő erősítő vagy kétpólus vizsgálati spektruma szerint.

Erről a vobbulátorról kérhetnék bővebb információt? Hogyan is működik, mire is lehet használni? Spektrumanalizátorként is használható vagy tulajdonképpen az is?

A vobbulátor (vagy wobbler) egy frekvenciatartomány erősítés-csillapítás viszonyait ábrázoló eszköz, nem spektrumanalizátor.

Egy sweep-generátor (frekvenciamodulált jelforrás) adja a vizsgálójel-tartományt, ennek nagysága állítható, többnyire a vizsgálati középfrekvenciát szokták megadni és ettől feljebb-lejjebb szimmetrikus "ablakot" söpör végig a generátor frekvenciája.

Ezt egy fűrészjel vezérli. Ez a lassabb fűrészjel adja a kijelző vízszintes(!) eltérítését is - úgy, mint a szkópon az X-tengely. A tévében ez a függőleges képeltérítésnek felelne meg.
A függőleges, gyors eltérítéssel (ez a tévén meg a vízszintes soreltérítésnek felelne meg) a vizsgált erősítőről/kétpólusról kapott, demodulált jelet jeleníti meg, ami az adott pillanatnyi frekvencián az erősítéssel/csillapítással arányos. Így a vizsgált eszköz átviteli jelleggörbéjét rajzolja ki, egy beállított frekvenciatartományban. Ami lehet egy hangerősítő vizsgálata, hogy egyenletesen erősít-e, egy szűrő viselkedése, vagy egy rezgőkör rezonanciagörbéje.

Mint látható, ha egy tévé-csövet használsz, akkor az eltérítő tekercset el kell fordítani 90 fokkal, hogy a vízszintes legyen a lassú, és a függőleges a gyors eltérítés.

Amivel több, mint egy "rendes" szkóp, hogy van frekvenciamarker-jel is, amivel kijelezhető, megjeleníthető egy adott frekvencián az erősítés nagysága. Így leolvashatók mondjuk egy erősítő -3 dB-es pontjai, amik ugye az átviteli sávszélességet határolják.

Többféle vobbulátor-megoldás létezik (eltérő jelsebességekkel, pontossággal), mind a kijelzésre (hogyan rajzolja ki a görbét), mind a markergenerálásra vonatkozóan. Emellett koordináta-rendszert is kirajzol, hogy rendes, értékelhető ábrát lehessen kapni. Lehet az erősítés lineáris vagy logaritmikus, ezt a mérés jellege határozza meg (illetve milyet építettek a műszerbe). A régi Rádiótechnika évkönyvekben valahol van ilyen vobbulátor-leírás, ha jól emlékszem. Az az elméletet boncolgatja, nem egy konkrét kapcsolást ír le, de olyan is láttam már valahol, tán Rádiótechnikában, folytatásosan?

Köszönöm a kimerítő választ! Azon gondolkodom, hogy talán valami hasonló módszerrel, spektrumanalizátornak is lehetne használni az eszközt.

Szívesen.

Végül is lehetne, csak annak más a bemenete, kicsit másra van kihegyezve. De ez nem a kijelzőt érinti.

Sziasztok, TV szkóp építésébe fogtam. Kísérleti dologról van szó, a cél a tanulás, forrasztási gyakorlat, áramkörépítés. Van egy hibás TESLA COLOR ORAVAN 2 tévém. A táprésze halt meg. Első körben ennek a kiváltására fogok valamit kikísérletezni.
Amiben a segítségeteket kérném, valami adatlap a képcsőről (mekkora fűtőfeszre, utángyorsítófeszre, rácsfeszültségre van szüksége, illetve a lábkiosztása ami fontos lenne).
Az utángyorsítófesz előlálítására Villard féle feszültségsokszorozót gondoltam használni.

Szia!
A tápegységet csak tápegységgel lehet helyettesíteni. A sokszorozó meg az egyéb, a képcső működtetéséhez szükséges elem már benne van a készülékben, ezeket nem kell kiváltanod.

Sajnos a táprésze teljesen meghalt, leégett a nagyfesztrafó. Ebben a készülékben pedig ez állítja elő a többi feszültséget is. Ez miatt kell a rosszat egy jóval kiváltanom.

Szép feladat, ha ezzel elkészülsz, profi leszel!

Kösz, az általad visszább bemutatott fűrészjel generátort szándékozom a táp után megépíteni.

Azt megcsináltam, deeeee...úgy érzem csak a legalacsonyabb frekvencián működött. Lehet ugyan, hogy jobban meg kellett volna figyelnem a működését, mert nem fordítottam rá sok időt. Vagy melyiket mondod? a szkóphoz valót, vagy a wobblerhez valót?

Szia! Egy részlet a szerviz leirásból,hátha ez segít.

Ez nekem is megvan, sajnos azok a feszültségadatok nincsenek meg amik kellenének.
Medve:
Erre gondoltam:Bővebben: Link
Ott írtad hogy nincs teljesen kiforrva a kapcsolás, de első indításnak jó lesz, aztán jöhet a bonyolultabb is. Első cél az hogy a pont megjelenjen a képernyő közepén.

Minden tápfeszültség jelezve van a rajzon. Amik nincsenek jelezve: képcső anódfeszültsége 28kV, max. 1mA árammal, a segédrács (második rács, G2) 300-400V, első rács:190V, fókuszelektróda: ~2kV, a katódok mehetnek testre. A fűtés 6,3V eff.
De miért nem próbálkozol először egy fekete-fehér képcsővel? Sokkal kisebb feszültségről üzemelnek és egyszerűbb bánni velük.

Kösz, pont ezek a feszültségekre voltam kíváncsi. Sajnos nincs fekete fehér képcsövem. A 28kV-on kívül már mindegyikre van ötletem. Azon még gondolkodok.

Valahonnan biztosan tudsz kukázni sorkimenőt... akár egy hasonló méretű monitorét is bele lehet faragni - kevesebb melóval, mint tisztán nulláról indulva tápot építeni.

Sziasztok! Gondolom némiképp csöve válogatja, de rendes oszcilloszkóp-csöveknek az X-tengely széltől-szélig történő végigpásztázásához kb. mekkora feszültségűnek kell lennie annak a fűrészjelnek? (Az én Tungsram csövem ernyője egészen apró, 60-70mm átmérőjű, kör alakú.) Köszi!