Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   539 / 775
(#) Melphi válasza papus51 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Igen, de Attila tápjába nem tudok 2db tenni??
(#) jucsaba válasza sny hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
"Gratz kapcsolásban nem egyenként nézzük a diódákat."
pedig ha darabokból rakod össze akkoraz egyes diódáknak - mindegy hogy nézed- el kell bírnia a kialakuló áramokat, vagyis d10 mbr20100 dióda ami 2X 10A tud egyenként 10A tud folymatos áramként.
Ettől többet átküldeni rajta oroszrulett.
Ha a tápod beállítod 40V 10A kimenőre -mert tudja , és neked ez kell épp- és a 35V trafóról egyenirányítva a pufferen 50V feszed lesz , akkor - szerinted mekkora áramot vesz le az elkóból , és mivel - remélem egyetértünk - az áram folyási szöge nem 180 fok félperiódusonként , vagyis a kondi akkor töltődik(csak) , amikor a pillanatnyi fesz a trafón nagyobb mint az elkón, és a kialakuló áramnak nemcsak a kondit kell töltenie , de még az előszabályozó áramát is át kell vegye.
Ha a folyási szög (mint írtad néhány volt lüktetőfeszültség alakul ki) ebben az esetben kb 10-15 fok lehet , vagyis a 10 milisec periódusidőből talán 1 milisec ideig vezet, a kialakuló lüktető áram értéke simán lehet 100A nagyságú .Ezek az értékek becsült adatok (ex has) , tehát
nem mértem bele , ha valaki érez magában (és a felszerelésében) annyi erőt kérem tegye meg , és ossza meg a nagyérdeművel az eredményeket.
Persze én is tudom hogy labortápot nem (mindíg) járatunk csúcson , de ha ez a helyzet áll elő - és én erről beszélek- mégis akkor meghibásodhat .Azt most hagyjuk mikor 5V 10A jön ki belőle...
(#) jucsaba válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Lehet hogy nem egyről beszélünk, én a diódák áramáról beszélek .
(#) jucsaba válasza papus51 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
"Az Alkotó-s féle tápomba ilyenből kettőt raktam be párhuzamosan a 10A-es terheléshez. Ez így max. 4V hullámosságra simít. "
vagyis a diódák az 50V felső kb 4V részén vezetnek, ez eddig engem igazol...
Azt nem írtad hogy ez a katalógus adata effektív érték vagy csúcs érték , ezt tudja meghibásodás nélkül üzemszerűen mondjuk másodpercenként 25000 szer.
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2014
(#) jucsaba válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Módosítottam ,de nem ment át :
A lüktetőáram nagyságát az is befolyásolja , hogy milyen szoros csatolású a trafó , vagyis sokkal nagyobb áramok alakulnak ki (csúcsban) toroid magos trafónál , mint EI magosnál.
(#) jucsaba válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Ha már a táp elemzésénél tartunk , pm-ként kérdeztem R26 C26 szerepét , de nem árultad el, ha megtennéd én is tanulnék valamit.
(#) Attila86 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
De elárultam privátban, vagy azt nem küldte el a rendszer?
(#) Attila86 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Én is.
(#) jucsaba válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Kérlek ne érts félre , nem a készet fikázom , nem az alkotásod lehúzása a célom , nem is akartam írni a témához , csak többekkel beszélgettem a tápokról , és azt kérték hogy tisztázzam a tápoddal kapcsolatban a kérdéses dolgokat.
Ha ezeket tisztázzuk azzal mindenki tanul , ha nem úgy is jó.
köszi
(#) Attila86 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 / 1
 
A tápegység tervezése során számtalan alkalommal jutottam olyan pontokra ahol döntenem kellett minimum két jellemző közt. (Pl.: beszerezhetőség, nyák méret, melegedés, ergonómia, hatásfok, zaj mértéke, esztétika, anyagköltség, bonyolultság, megépíthetőség stb...)
Jelen esetben a hatásfok és a zaj közt kellett döntenem. Ugyanis a zajt a kapcsolóüzemű rész okozza ugyebár, mivel a rendkívül gyors kapcsolásból eredő vezetett zajt az áteresztő fokozat nem tudja teljesen kiszabályozni. Viszont ha szándékosan lelassítom a kapcsoló fetet akkor a kapcsolási idő megnő, lelassul. Ennek következtében nyilván nő a FET disszipációja, kis mértékben pedig csökken a hatásfok. De cserébe csökken a zaj amplitúdója. A megadott értékekkel egy egészséges kompromisszumot hoztam, ahol csekély mértékben nő csak a disszipáció, de a kimeneti zaj észrevehetően jobb lesz.
(#) Alkotó válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Számomra ez korrekt, és elfogadható magyarázat.
(#) jucsaba válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Értem , köszi a válasz , csak azt hittem - mint írtam - rossz helyre került az rc kör, a fesz tüskék korlátozására , és a kis feszültségű fet megvédésére szoktak 1-10nF 10R alkalmazni.
(#) ktamas66 válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Pontosan úgy van ahogy leírtad.
De az adatlapon "Maximum average forward rectified current" szerepel, tehát átlag 10A, és azt tudjuk még Ifsm=150A csúcsáram, tehát az adatlap nem adja meg, hogy 10ms-onként 1ms tüskében mekkora a maximális áram.
(#) sny válasza jucsaba hozzászólására (») Jan 10, 2014 / 1
 
Amire te gondoltál, azt valóban az S-D kivezetés közé szokták tenni, (RC-snubber, gyakorlatilag egy nagyfrekvenciás szívókör).
Szerepe az, hogy a felfutó él után a tüskét, és az utána következő lengéseket csillapítsa, hogy ne legyen nagyfrekvencián zavarkibocsájtás. Akkora feszültségtüske jól tervezett áramkörben nem alakulhat ki csupán a nyák és a FET kivezetéseinek induktivitása miatt, hogy az a MOSFET-et átüsse.

Gratz kapcsolásnál pedig egyszerre két diódán oszlik meg a terhelőáram, ki-ki mekkora részt vállal belőle. Elég kicsi a gyártási szórás. Ha figyelemmel kíséred az adatlapot, láthatod, hogy a diódák impulzusban akár 150A-t is elviselnek. A másik, hogy itt a 10000 µF-os puffer nincs üzemszerűen kisütött állapotban, tehát nem esik a feszültsége a terheletlen egyenfeszültség 63%-ra.
Egész pontosan a terheletlen egyenfeszültség és a terheletlen egyenfeszültség - búgófeszültség között változik. Az előszabályozó pedig impulzusokkal terheli azt, tehát nem folyamatosan.
Ezt igen komplex kiszámítani, nem lehet pusztán folyási szöggel kalkulálni.

harmadszor: egy 100 µF-os kondenzátor is képes 100A áramot szolgáltatni. (csak nagyon rövid ideig, amennyiben elég kicsi a belső ellenállása). Az, hogy ott 4700uF, vagy 10000 uF, esetleg 100000 µF van - pusztán a búgófeszültség csökkentésében van szerepe.
(#) jucsaba válasza sny hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Akkor hátulról előre , harmadszor: valóban tudhat egy akár 100 mikrós elkó is adni 100A , de nem erre van méretezve , van soros ohmos ellenállása ami kimérhető is akár , nos ezen mint ohmos ellenálláson hővé alakul az impulzus áram , méghozzá négyzetesen nő a veszteség , ami melegíti és hosszabb időn keresztül kiszárítja az elkót.Az hogy ez max mekkora lehet és milyen jellegű, a gyártó javaslata mérvadó , ha túlléped , drasztikusan csökken az élettartama.
Második: "Gratz kapcsolásnál pedig egyszerre két diódán oszlik meg a terhelőáram, ki-ki mekkora részt vállal belőle. " , de az egész áram mindkét diódán áthalad , vagyis mind két ág mindkét diódája , vagyis mind a 4 dióda ki kell bírja a kialakuló áramimpulzusokat meghibásodás nélkül.
Ha egy névlegesen 10A-re méretezett diódára másodpercenkét 100szor 100A impulzus áramot küldesz , és azt gondolod hogy kibírja , mert a katalógusban ez még megengedett, hát lelked rajta.
és végül először : én nem azt írtam hogy a "fet kivezetései miatt" , én arra gyanakodtam , hogy el lett rajzolva , de mint a válaszban láthatod a fesz tüske ott volt ...
És végül : amint másik hozzászólásból kiderült nem 63% kisülésről van szó , sokkal kissebb , 4V körüli fesz változás van, ha lehet valaki kimérhetné (dokumentálná), és akkor végre nem kellene vitázni.
köszi
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2014
(#) Melphi válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 10, 2014 /
 
Attila, lennél kedves válaszóni a fentebb fel tett kérdésemre a kondenzátorral kapcsolatban?
Nagyon kíváncsi vagyok mi történik ott.
(#) Attila86 hozzászólása Jan 11, 2014 /
 
Hogy tisztába tegyük a dolgokat, levettem az SMPS II tápom a polcról, megszakítottam a főtáp szekunder-tekercsét ami megy a nyákra és közbeiktattam az Isabellenhütte söntömet. A szkópot pedig ráakasztottam a sönt érzékelő lábaira. A mellékelt jelalakokat tapasztaltam kb 480W terhelés mellett. Őszintén szólva ezt nem teljesen értem, de ez a jel van a söntön. Este hatig vagyok a melóhelyen, addig töröm rajta a fejemet hogy ez most mi a bánat, és addig várom az ötleteket. Addig nem szedem szét a mérési összeállítást.
(#) Attila86 válasza Melphi hozzászólására (») Jan 11, 2014 /
 
Az a baj nem igazán értem a kérdést. A 10000µF-os elkó szerinted nem tud leadni 7-8A-t? Sokkal-sokkal többet le tud adni egy kondenzátor! Az értékétől (a kapacitásától) csak az függ hogy milyen hosszú ideig tud leadni X áramot. Egyébként kisebb elkóval is működne a táp, csak nagyobb lenne a hullámosság rajta. A puffer elkó feladata annyi, hogy amikor a graetz diódái lezárnak, azaz a trafón kisebb lesz a feszültség mint az elkón, akkor arra az időre míg ismét a szinuszhullám eme érték fölé ér, biztosítja az energiát a labortápnak.
(#) Ge Lee válasza Attila86 hozzászólására (») Jan 11, 2014 /
 
Ha söntöt tettél be és azon feszültséget mérsz, akkor nyilván az áramfelvételt fogja kirajzolni a szkóp. Azt az áramot (formát), amivel az egész komplexum terheli a trafót. Mivel nem adtál meg adatokat (sem a sönt értékét, sem pedig a csúcsfeszültség amplitúdóját), nem derül ki hogy ez most mennyi. De a felvett impulzusáram szépen látszik.
(#) Attila86 válasza Ge Lee hozzászólására (») Jan 11, 2014 /
 
Dehogynem, mindent megadtam! Csak nem nektek hanem a szkópnak! Nézd csak meg a szkóp milyen állásban van!
(#) BBoyBen hozzászólása Jan 12, 2014 /
 
Üdv mesteremberek.
Adott egy kapcsolás. LED1-2 a biztosíték kiolvadását jelzi, LED3 pedig az üzemkész állapotot, P3 az áramkorlát állítására van. Szeretném bővíteni egy áramkorlát működését jelző LED-del. Ehhez gondolom szükségem lesz még egy tranyóra és egy söntre. A söntnek P3-mal kell párhuzamosan lennie, a sönt vége rámegy a tranyó bázisára, ami kapcsolja a LED-et. Jól gondolom a dolgokat?
(#) proli007 válasza BBoyBen hozzászólására (») Jan 12, 2014 /
 
Hello! Egy tranyóval itt nehezen fogod jelezni, mikor lép be az áramkorlát. Mert a CL és CS lábak között egy belső tranyó bázis-emittere van, és azt kellene jelezni hogy az mikor nyit ki. Csakhogy a bázis feszültségéből ez aligha tudható meg korrekten a kollektoráram meg belül van, nem férsz hozzá.
Szerintem félreértelmezed a működést, ha Te a P3-al söntöket szeretnél párhuzamosan kötni. Itt a T1 egy áramgenerátor, aminek árama a P3-on eső feszültséggel előfeszíti a CL-CS feszültségét, mert az egyébként mindig 600mV körül nyitna ki. De így a az R8-on és a P3-on eső feszültség összege nyitja ki a tranyót. üdv!
(#) BBoyBen válasza proli007 hozzászólására (») Jan 12, 2014 /
 
Arra gondoltam az előbbiekkel, hogy a söntön eső feszültség majd nyitja a tranyót, de akkor ha jól értem, az IC kialakításából adódóan nincs lehetőség az áramkorlát működését egy LED-del jeleztetni, ebből adódóan sincs a kapcsolásban erre elektronika.
(#) proli007 válasza BBoyBen hozzászólására (») Jan 12, 2014 /
 
Bizony bizony, nem is igen látsz 723 mellett áramjelző led-et, mert csak "tiszteletkörökkel" lehetne megoldani.. üdv!
(#) dB_Thunder válasza proli007 hozzászólására (») Jan 12, 2014 /
 
A 723al normális áramhatárolást is csak "tiszteletkörökkel" lehet megvalósítani! Főleg ha állíthatóra szeretnénk! Az egyetlen tranyóval megvalósított limiter nagyon gyatrán teljesít ám!
(#) Lánglurkó hozzászólása Jan 13, 2014 /
 
Sziasztok! A Rádiótechnikában megjelent, de Alkotó által átrajzolt verziójú labortáp építésébe fogtam, de csak 40 Volt - 4 Amper határokkal. Az 5300-as profilú bordát választottam, de ez túl széles a beépítési helyre. Az lenne a kérdésem, hogy a mellékelt rajzon látható helyen elvágva ventis rásegítéssel elég lesz-e a hűtéshez? Az általam számolt felület így 2000 négyzetcentiméter lesz. Válaszokat előre is köszönöm! Üdv: Lánglurkó
A hozzászólás módosítva: Jan 13, 2014
(#) BBoyBen válasza Lánglurkó hozzászólására (») Jan 13, 2014 /
 
Ehhez drága trafó kell a 3 szekunder miatt, ha a műszereket nem is nézzük. Persze 3 külön trafófal is megy a dolog. De ha 30V 3A is elegendő lenne neked, akkor javaslom ezt a kapcsolást épísd meg, számomra ez sokkal barátságosabb. Ez csak egy kisebb megemlítés.
(#) Lánglurkó válasza BBoyBen hozzászólására (») Jan 13, 2014 /
 
A trafó nem gond, mert már megvan. ez a táp a "Műhely szerszámok" topicban látható asztalomba lesz. Amit te javasoltál, azt egy hordozható kivitelben lesz megépítve majdnem azonos paraméterrel.
(#) BBoyBen válasza Lánglurkó hozzászólására (») Jan 13, 2014 /
 
Egyszer régen prezentációt kellett tartanom a hűtőbordák méretezéséről. Többek közt innen informálódtam. Kíváncsi lettem és teszt jelleggel méreteztem egy kisebb bordát egy stab IC-hez. Megizzasztva langyossá melegedett a borda. Tehát jók a képletek, bár én mindig úgy vagyok vele, hogy érdemes túlméretezni a bordát, persze attól függ, hogy hol alkalmazzuk, mit akarunk hűteni vele, tápegységnél ha nagy értékek mellett dolgozunk huzamosabb ideig, akkor nem szabad sajnálni a hűtőfelületet.
(#) nzozz hozzászólása Jan 14, 2014 /
 
Sziasztok!
Az Alkotó-féle 2.7.4-v2 tápot szeretném megépíteni duplán. Az lenne a kérdésem, hogy a két táp használható 1 szekunderről vagy mindenképpen 2 szekunder szükséges? Van egy 230V/42V 400VA -es biztonsági trafóm, arról szeretném használni. Az 50V 5A -es kivitelhez milyen végtranzisztorokat ajánlotok (és hány darabot)? Ennél a verziónál is csak R3=430k és R10=86k értékekre kell váltani az 50V 5A -hez? (tudom, egyszerre nem lehet/nem célszerű az 50V 5A)

Köszönöm
Következő: »»   539 / 775
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu