Köszi. Lenne itt még valami. Hallott valaki olyat hogy a tápfeszbe lévő brumit fázis fordítva gyakorlatilag nullázni lehet? Hogy lehet egy ilyet kivitelezni?

Sziasztok. Adott egy 2x17v 4A ac trafom aminek egyik 17v os kiállását szeretném egyenirányítani . Elég lenne a egyenirányitó hid után tenni 4700uf kondi aztán 100nf ? Vagy esetleg más is kellene? Köszönöm.

Szia! Mi lesz a fogyasztó és mekkora lesz a maximális áramigény?

Elvileg igen, gyakorlatban nem. Hogy nullázni lehessen, ahhoz az kell, hogy mindkét jelnek amplitúdóban (jelformára is), és fázisban is megegyezőnek kell lenni.
Ilyesmi a gyakorlatban csak véletlenül fordul elő, de papíron jól mutat.
Meg kell keresni a brumm okát, bár az mindíg van, de a mértéke a lényeges. Tegyél megfelelő feszültség tűrésű 10 nF -os kerámia kondikat az egyenirányító diódákra.
A kétvezetékesből háromvezetékes (+/- táp) megoldás lehet, a kétszer egyutas egyenirányítás, ilyenkor nagyobb az egyenirányított jelen a brumm, de ngyobb mértékű, többfokozatú szűréssel elhanyagolható szintre csökkenthető.

Egy feszültségszabályzót modult hajtanék vele, ami 0-32v ig 5A terhelésü. Nekem elég lenne 18v 3A ha kitudnék hozni belőle.

Egyelőre jónak tűnik a kondenzátor, mert egy stabilizált feszültségszabályzónak jelentős brummfeszültség (hullámosság) elnyomó hatása van.

En is erre gondoltam stabilizált a feszabályzó, majd az simitja a feszt. De a trafóra 2x17v 4a ac tud van e valami egyszerű kapcsolás ami hatékonyabb vagy jobb lenne sima kondis bufferolás helyett. Vagy tegyek rá nagyobb buffert?

Hello! Ha már 2x17V-od van, használd ki így.. Kisebb a feszültségesés és melegedés. A pufferkondit megúszni nem lehet, minimum 10000µF-ra lesz szükség.

Van egy 2*29v os toroid trafóm , szeretném párhuzamosan használni a két tekercset. Hogyan érdemesebb ? párhuzamosan kössem a két tekercset és azután egyenirányítsam ,vagy két egyenirányítót használjak és azok kimenetét párhuzamosítsam ?

Köszönöm . Kipróbálom jobbnak tünik igy mindkét temercs táplál. Kondi nem gond 4700uf ből van bősségel. 100n elég csak a végére tenni egyet? Vagy bufferok közzé is tegyek 100n?

Egyel fentébb a válasz proli007 válaszában .

100nF-ot annyit tehetsz, ami jólesik, de a végén is elég egy. Bár nem írtad mire fogod használni. Mert nagyfrekvenciásan szűrni ott kell/célszerű, ahol a fogyasztó van.

Fentébb irtam feszabályzó modul lesz rákötve.

Két teljesen külön tekercsem van mind a 4 vég hozzáférhető , erre vonatkozott a kérdésem , amit javasoltál az középkivezetéses trafókhoz jó . A kérdésem még egyszer : egyenirányítás előtt vagy után párhuzamosítsam ? A toroidnál nagy valószínűséggel egyszerre tekerték a két szekundert nem lehet "nagy" eltérés a menetszámok (és a tekercsek ellenállása ) közt elvileg párhuzamosan köthetők , mi a célszerűbb ez a kérdés ....

Mérés. Ha igen csekély (<0.1 V) az eltérés, lehet párhuzamosítani, de nagyobb teljesítményű Graetz kell. Jobb külön (kisebb Graetzek), főleg, ha nagyobb a fesz.-eltérés. Valamint egyáltalán nem biztos az egyszerre tekerték fel. Mérés.

Köszönöm ! Mérek.

Ha összekötötted a kezdeteket és mérsz a végek között, az egy dolog. Ha nagyon kicsi az eltérés, áramot is mérhetsz ugyanott, mennyi folyna mégis alapban.
Mindenestre én is a külön graetzek használatára szavazok.

Együtt nem szoktak 2 tekercset tekerni, csak ha nagy áramú egyetlen tekercs készül, mert akkor azt 2 vagy több szálból összefogva tekerik fel. Az olyan 2 tekercs az úgy készül, hogy fel van tekerve az egyik, majd rá a másik. Ebből ugye logikusan következik, hogy sem a két tekercs hossza (a külső nagyobb átmérőjű), sem a primertől való távolságuk (csatolásuk, szórásuk) nem lesz egyforma, szóval én nem kötném őket párhuzamosan. Ez nem jelenti azt hogy ne lehetne, lehet hogy semmi nem fog történni, de én inkább egyenirányítás után kötném párhuzamosan.

Tekercseltem trafót ,értem amit írsz , ezért írtam azt hogy mérek . Az együtt tekercselt szekunder azért vetődött fel mert a kivezetések nagyon egymás mellett vannak ha külön külön tekerték volna nem hiszem hogy ennyire egymás mellett lennének ...

"Célszerű az egyenirányításra használt csövet vezérelni". De melyiket? Tudtommal az egyenirányító nem tartalmaz rácsot. Akkor mely konkrét típusokról van szó? Terhelésnek és kisütő ellenállásnak 10M-ásat használok.

Csak azt nem értem, miért foglalkozol ilyen dolgokkal. Ezek az egyenirányításnak elég speciális esetei.
Bármilyen cső, így egy trióda is nem működik negatív anódfeszültséggel, tehát egyenirányítani fog. Ezek azonban elég kis áramok, egy normál triódának elég alacsony a disszipációja, hasonlts csak össze egy egyenirányító, és egy trióda anódjának felületét.
Ráadásul egy trióda ebben a kapcsolásban áramgenerátorként működik, ami alapesetben nem igazán hasznos, mert egy tápegységnek feszültség generátoros üzemben kéne működnie.
Ha vezérelt egyenirányítót akarsz készíteni, akkor azt egy speciális gáztöltésű csővel teheted meg, amit úgy hívnak, hogy tirátron. Ez gyakorlatilag a tirisztor elődje, csöves megfelelője. Ennek van egy vezérlő elektródája, amivel a cső gyújtását lehet vezérelni, és így mint fázishasításos egyenirányító működik.

Tiratron

Nyert. Elírtam, bocsánat.

Te legalább használod az ékezeteket ...

Sziasztok! Van egy audió DSP modulom, 5V-ról üzemel (külön tápról a műv. erősítőktől), a bemeneteken és kimeneteken műveleti erősítők (3drb. TL074+ 1 drb TL072) biztosítják, hogy szimmetrikus jelet fogatjon és küljön a készülék (a DSP modulon asszimetrikus bemenet és kimenet van). A műveleti erősítőket egy 2x12V 14VA puskás trafó fogja ellátni árammal. Az lenne a kérdésem, hogy befolyásolja-e a hang minőségét ha csak egy graetz hidat rakok a szimmetrikus tápra vs. ha két graetz-et használok és utánna közösítem ? Van még 7815 és 7915 ic-m, kellene-e alkalmazzam?

Ha egy graetz híd van, akkor az 2db kétütemű kapcsolást valósít meg, a brumm 100Hz-es.
A két híd alkalmazása esetén az eredmény ugyanaz, csak a feszültség-esés lesz nagyobb a plusz diódák nyitófeszültségével.
Mindenképp előnyösebb az előbbi megoldás, mert a Puskás (és hasonló módon kialakított) NYÁK-trafók a szimmetrikus terhelést szeretik.

Sziasztok, van egy 12V 150W tápegységem, amiről led szalagok mennek. Phenom 55005 a matrica az alján, a képen a transzformátor alatti dióda felrobbant benne (HER208 típus volt, ahol a nyák is megbarnult). Tettem bele egy ugyancsak 75ns-os 3A BY... valami diódát, amit kaptam a boltban, a kék ellenállás szerintem az árammérő, mert az 0.3 ohmos, a transzformátor alatti álló, az 66K ohmos. Az NTC és a bizti stb épek. Nagyfesz rész rendben van szerintem, de továbbra sem indul el. Az IC le van csiszolva és fogalmam sincs mi lehet. A kisfeszültségű rész, viszont mintha zárlatos lenne. Bárhol mérek multiméterrel + - között (meg a kimenetnél is), állandóan folyamatosan sípol, kérdésem az lenne, hogy a kisfesz rész vágta haza a nagyot, vagy a dióda miatt ment tönkre a kisfesz rész és érdemes-e foglalkoznom vele. A zárlatkeresésnél induljak a kondik és a két egyenirányító dióda felé? Gondolom ki kell venni őket egyesével és kimérni. Köszönöm a segítséget.

Szia!
Úgy látom mindent tudsz, hajrá!

Kiszedtem a 3 kondit és a 2 diódahidat, a tekercshez közelebbi 20A-es 2 utas dióda egyik ága zárlatos volt, tettem bele egy másikat, de sajna még mindig nem indul el, most viszont segítséget kérnék, hogy merre tovább....

Keress még hibás alkatrészt, mert van még ott optocsatoló, LM(TL)431, stb. A primer oldalon is lehet gond, és még az is lehet, hogy az IC is tönkre ment.