Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   701 / 701
(#) Egri Frédi válasza elektroncso hozzászólására (») Szept 8, 2018 /
 
Úgy látom kifelejtetted a felsorolásból Àmpere törvényét, ami kimondja - röviden -, hogy az áramjárta vezető mágneses teret hoz létre maga körül, melynek iránya, nagysága meghatározott.
Nekem a szüleim nem engedték meg gyerekkoromban, hogy a TV közelében játszak a villanyvasúttal, mert "beszitált" a kép.
Továbbra is az a véleményem, hogy bármilyen tápnak a jósága attól függ amire használni akarod, ahhoz építsd.
Amit fentebb írtál az az utolsó betűig helyénvaló.
Persze lehet szőrözni a dolgot ... Részemről ez volt a végszó.
(#) elektroncso válasza Egri Frédi hozzászólására (») Szept 8, 2018 /
 
A hozzászólásoddal egyetértek, a tápot mindig a célhoz kell tervezni, de itt most egy labortápról van szó, ami univerzálisan el kell tudnia látni a gyermekvasutat és a precíz mérőműszereket is. Sőt egy nagyobb tápigényű erősítőt is. Ezért labortáp. A kérdező arra volt kíváncsi, hogy a labortápjában (hiszen itt kérdezte) okozhat-e problémát a kivezetékezett puffer. Igen okozhat.
Szó sem volt sehol villanyvasútról, ráadásul a PIKO FZ1-ben még csak puffer sem volt, minek is, a DC motor tök jól elmegy a szelén szolgáltatta lüktető DC-ről is.
A hozzászólás módosítva: Szept 8, 2018
(#) Ge Lee válasza elektroncso hozzászólására (») Szept 8, 2018 /
 
Elkezdtem olvasni a hozzászólásodat, és már épp eldöntöttem hogy muszáj lesz belekötni, aztán a végére értem ahol leírtad a lényeget, így már nincs mibe belekötni. Természetesen, a két dróttal bekötöm valahova a kondit az nagyon nem jó, a jó az ha a befolyó áram csak a kondin keresztül tud továbbfolyni, azaz két bejövő szál a kondihoz, majd onnan a két elmenő szál akárhova.
Ennek csupán annyi hátránya lesz, hogy annak a vezetékszakasznak a kondi és az elektronika között szintén van ellenállása és induktivitása, de ez általában ilyen esetekben nem nagyon jelent hátrányt.
Ha visszalapoz valaki az EM-1-es labortápom fényképére azon jól látszik hogy itt előszeretettel alkalmazom én is. A méreteket illetően sokkal kevesebb kínlódással jár a nyáktervezés ha az ember az egyenirányítót és a puffert nem tervezi rá a nyákra, hanem közvetlenül a trafó után teszi, és a beépítés sem lesz olyan kötött, mert két kisebb nyákot könnyebb elhelyezni egy akármilyen dobozban mint egy nagyot. A nyák bemeneti oldalára kell tenni egy kisebb elkót és egy fóliakondit, amik "kijavítják" annak a 15-20cm-nyi huzaldarabnak a "káros" hatását.
(#) rascal válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 8, 2018 /
 
Köszönöm a válaszokat, előbb-utóbb átalakítom majd így a labortápomat. Amikor építettem kevesebb tervezési szempontnak voltam tudatában mint mostanában. Örültem, hogy elférek valahogy a rendelkezésre álló dobozban. Kis elkóból majd teszek ami belefér, fólia kondiból kb. mekkora értékűt célszerű rárakni?
A hozzászólás módosítva: Szept 8, 2018
(#) Ge Lee válasza rascal hozzászólására (») Szept 9, 2018 /
 
Elkóból 47-220µF elég, fóliából 100nF-1µF között.
(#) rascal válasza Ge Lee hozzászólására (») Szept 9, 2018 /
 
Ok, köszi!
Következő: »»   701 / 701
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu