Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   678 / 678
(#) Frankye válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 6, 2017 /
 
Ez megérne egy cikket is! Nem akarsz írni belőle egyet? Szerintem lenne rá érdeklődő.
(#) Ge Lee válasza Frankye hozzászólására (») Nov 6, 2017 /
 
A lényeget a hozzászólásban leírtam, a cikket nem csak így összecsapva hanem összeszedettebben kellene megcsinálni amihez most se időm se kedvem nincs. Méricskélni is kellene de a tesztpéldányt most elvitték a másiknak meg még a nyákja sincs kimaratva. Legalább azt szeretném látni rajta hogy mit művel ha az üres kimenetére egy fettel rá van szaggatva mondjuk 1A terhelés.
(#) proli007 válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Hello! A nyákterven látok még egy hibát, hogy a két feszültség szabályzó poti most fordítva szabályoz. Vagy is balra forgatva nőne a feszültség.
(#) Ge Lee válasza proli007 hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Futtában kijavítottam, nézzétek át de most már jó kell hogy legyen. Azért tettem fel a lay-t hogy kedvére módosítsa aki akarja, de csinálhat helyette újat is.
És van még két apróság ami a leírásból kimaradt viszont lényeges, nem csak ennél hanem bármelyik labortápnál. Az egyik az, hogy ha egy szériából valóak a fetek akkor szinte minimális különbség lesz csak köztük, én is csak kivettem a soron következő hármat a kupacból. Ennek ellenére nem árt rajtuk átfolyatni valamekkora áramot és megnézni hogy az hogyan oszlik meg közöttük, persze ebbe beleszól valamelyest az is hogy a source ellenállások sem teljesen egyformák. Nálam ez úgy alakult 1A körüli áramnál hogy 350mA-340mA-366mA a 3 feten.
A másik, hogy érdemes a hűtő felületét is leellenőrizni, mert a szemre teljesen síknak tűnő felület tartogathat meglepetéseket és később nem fogjuk érteni hogy mitől megy tönkre az áteresztő. Felkenjük a normál, leheletvékony mennyiségű pasztát a fetekre (ha nem ér hozzá a cooler sehol semmihez akkor közvetlenül szereljük, nem kell alájuk csillám), ami azt a célt szolgálná csak hogy a felület egyenetlenségeit kitöltse. Ezután felszorítjuk az egészet a helyére és meghúzzuk a csavarokat, a fetek lábát még nem forrasztjuk be. Ezután újra levesszük az egészet és megnézzük a hűtőn hogy a FET teljes felületének megfelelő pasztanyomatot látunk-e, vagy csak valami amőba szerű foltot. Én utóbbit láttam, tehát nem teljesen sík a felület, ilyenkor sajnos több pasztát kell a fetekre kenni ami nem szerencsés de nincs más megoldás ha az adott hűtőt szeretnénk használni. És ne sajnáljuk azt a pár száz forintot a hővezető pasztára, az mint a nevében is benne van vezetni fogja a hőt, az ilyen-olyan amolyan zsírokkal meg kenceficékkel ellentétben amik nem erre valók.
(#) Alkotó válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 7, 2017 / 2
 
A hűtendő félvezető gyártástechnológiája valóban nem kifogástalan, ezért a hátlapok nálam sem szoktak stimmelni. Jellemzően a fémlapocska mellett a műanyag rész akár tizedekkel is kijjebb ér itt-ott egyenlőtlenül. Én még a pasztatöbbletre nem gondoltam, de akármilyen barbárságnak is tűnik elsőre, 600-as csiszolópapírral megcsiszolom beültetés előtt a félvezető felfekvő lapját. Ez a bakelitszerű anyagot jól viszi, a rezet meg éppen csak kifényesíti. Nálam ez a módszer remekül bevált, jó szívvel tudom ajánlani másnak is.
Találkoztam már olyan esettel is, amikor a rézlapocska volt jelentősen ívelt, amit ugyan több munkával, de szintén a csiszolással tudtam életképessé tenni.
(#) zolee1209 válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Nem gondolnám barbárságnak ezt a csiszolást, mivel a hűtés előnyére válik. Én vastag üveglapra terített 800-as csiszolóval végzem a műveletet, ha lehet a hűtőbordát is egyenesbe hozom így. Meglepő, mikor a síknak vélt felületet csiszolni kezdem, és olykor a legnagyobb "horpadás" a szilícium lapka alatt van.
(#) _BiG_ válasza zolee1209 hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
A rafkósabbak nem csak a kanálban tudják feltalálni a mélyedést...
(#) Ge Lee válasza zolee1209 hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
A csiszolással amellett hogy jóval durvább felületet csinálsz az eredetinél, nem fogod síkba hozni a felületet, éppen ellenkezőleg. Amelyik irányba a húzásnál erőt fejtesz ki az a fele jobban fog kopni, és inkább még íveltebb lesz a felület, de legalábbis a szélein le fog kerekedni.
Nem mondom hogy nem létezik olyan félvezető tok ami ennyire görbe lenne, mert én is találkoztam már olyan TO220-as tokkal hogy kézzel meg tudtam hajlítani a hűtőfülét, de azért nem az efféle gyártástechnológia a jellemző. Erre is jó a pasztapróba ha van az ember keze ügyében egy valóban sík üveglap, mert akkor annak a hibái is előjönnek ha vannak. Aztán hogy ezen valóban segít-e vagy ront mondjuk egy 800-as vagy 1000-es papír azt nehéz lenne megmondani. A durva hibákat mindenesetre el lehet tüntetni vele.
(#) Bakman válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Én még egy készüléknél sem találkoztam csiszolt alkatrésszel. Egy picit több paszta, ami éppen a légrést hivatott kitölteni, bőven elég. Nem jellemző, hogy a nem tökéletes sík miatt durrognának az alkatrészek.
(#) CIROKL válasza Bakman hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Az lehet hogy a gyári készülékben nem csiszolnak de a Dy világban igen is kell néha , előfordul olyan tok aminek akkora sorja van a sarkokon hogy félelmetes , na ha azt nem csiszolod le akkor képes még a csillámot is kiszurni !
(#) Bakman válasza CIROKL hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Ilyet sem láttam még de természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem hiszek benne. Gondolom ez is gyártófüggő. Ami Ge Lee "paszta-bordateszt" nevű képén van, messze a bőven jó kategóriába tartozik.
(#) freddyke hozzászólása Nov 7, 2017 /
 
Sajnos nekem is az a tapasztalatom, hogy kézzel nagyon könnyű ívet csiszolni. Ha a fémlapon van oxidációtól védő réteg, a csiszolástól megsérülhet. Szikével vagy éles késsel nem lehet levágni, lekaparni a műanyagból a felesleget, elkerülve a fémlap csiszolását? Gány, de a műanyagnak mindegy, a fémlapnak kell pontosan felfeküdni.
(#) _BiG_ válasza freddyke hozzászólására (») Nov 7, 2017 /
 
Mindenképpen oxidos a felület, hacsak nem aranyozva van... A korrózióra gondoltál, nem?
Késsel az a kemény műanyag nem igazán vágható - de maradjunk abban, hogy szimplán nem. A reszelés, csiszolás az egyetlen lehetőség, ami házilag kivitelezhető.

Az ívcsiszoláshoz meg az kell, hogy oda-vissza rányomd a munkadarabot, így egyfajta billegésre kényszeríted. Csak odafele nyomd, visszafele csak csúsztasd.
(#) Alkotó válasza freddyke hozzászólására (») Nov 7, 2017 1 / 1
 
Ne dőlj be a béna károgóknak. Ha eddig nem sikerült, próbáld meg újra. Egyáltalán nem kell géniusznak lenni ahhoz, hogy nagyon jó síkot tudj csiszolni. Ehhez is kell némi érzék, és a gyakorlat sem árt, de egyértelműen meg lehet csiszolni. Persze ívet is lehet belevinni, de ez nem törvényszerű.
Attól mert valakinek nem megy, neked még sikerülhet kifogástalanul. A 600-as papír már szinte tükrös felület ad. Az ettől nagyobb szemcseszámúak már nagyon hamar eltömődnek, de még jobb felületet eredményeznek.
(#) Frankye válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Ha a tesztelés részben jelenleg nem is, de a cikk megírásában tudok segíteni, és szívesen meg is teszem, ha rászánod Magad.
(#) freddyke válasza _BiG_ hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Régen volt a kezemben ilyesmi (mást csiszoltam). A fémlapot réznek gondoltam. A fémes szín miatt feltételeztem, hogy bevonatos réz. Műanyagsorja vagy felesleg leszedésénél az vált be leginkább, hogy amit lehet szikével le kell vágni, minimalizálva a csiszolási igényt. Ha bakelitszerű keménységű műanyag, akkor tényleg bajos lehet még egy borotvaéles OLFA sniccerrel is (megpróbálnám, ha lenne kéznél).
(#) freddyke válasza Alkotó hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Biztos, hogy sikerülne. Kérdés mi az elvárható tűrés ilyen esetben a felület síklapúságára (ívelésére) vagy érdességére való tekintettel. A fémlap és a hűtőborda közötti közvetlen kontaktus megléte sokkal lényegesebb, mint valamennyi kontaktusveszteség a megmunkálásból eredő nem tökéletes síklapúság vagy felületminőség miatt. A paszta arra való, hogy (vékony rétegben felhordva) kitöltse a felület egyenletlenségeit. Egyetértek a "síkbahozatallal", mert én sem használnám arra a pasztát, hogy belógó műanyagsorja miatt vagy gyártási pontatlanságból adódóan egymással nem érintkező felületek között feltöltse a hézagot. (Létezik több milliméter vastag, rugalmas hővezető lap erre a célra, nem tetszik ez a megoldás.)

Emlékeim szerint a fémházas számítógép CPU-k felületi minősége messze van a felpolírozottól. Egy 600-800-as körüli papír valószínűleg tudja azt a felületminőséget. Tükrösnek azért nem nevezném. 4000-es finomságig vannak csiszolóanyagaim, mind matt felületet ad. Tükrös felületet csak polírozással lehet elérni, ide teljesen felesleges. Jó minőségű csiszolóanyag (pl. 3M-nek bizonyos autófényezőiparban használt fajtái), fokozatosságot tartva (pl. 600, 1000, 1500, 2000) nem tömődik el olyan könnyen és meglepően tartós. Nem szabad erősen rányomni.
(#) freddyke hozzászólása Nov 8, 2017 /
 
Labortápegység vásárlásban szeretném a tanácsotokat kérni. Nagyon alap, általános célokra kellene, ritkán lenne elővéve. Érdemes kapcsolóüzemű kínaiban gondolkodni? Mi szól ellene? Hirtelen egy ilyet találtam (jó felhasználói értékelésekkel). Ha lényegesen megbízhatóbb, jobb minőségben lehetne építeni egyet (kész rajzok alapján vagy kit-ből), akkor esetleg nekiállnék, de sajnos a lehetőségeim nagyon korlátozottak.
(#) Bakman válasza freddyke hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Ellene leginkább az szól, hogy mire ideér, drágább lesz és a garancia is nehezen érvényesíthető. Ez talán megérhet egy kérdést: Bővebben: Link. Alap dolgokra ez is elég lehet: Bővebben: Link.
A hozzászólás módosítva: Nov 8, 2017
(#) Massawa válasza freddyke hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Én ezt tudom ajánlani - 4-t megépitettem - mind megbizhatoan müködik.
Hiland 0-30V DIY power supply

IMG_2766.PNG
    
(#) wbt válasza freddyke hozzászólására (») Nov 8, 2017 /
 
Nyüsztetek egy kicsi CPS-3205-ös tápot jó ideje, most 2 motoros elektronika van rajta, rángatja a stepper/DC motor össze-vissza, eddig bírja. Az árammérése alsó tartományban vacak, a feszültség pontos. 12-15e körül volt 2 éve, ha jól emlékszem. Nem annyira kényelmes a kezelése, de alapnak jó szerintem.
(#) scooby_ válasza Massawa hozzászólására (») Nov 9, 2017 /
 
(#) freddyke válasza Bakman hozzászólására (») Nov 9, 2017 /
 
Köszönöm mindenkinek a tippeket. Nem sürgős, egyelőre csak nézelődöm.

Igazad van, külföldről a garancia felejtős. Itthon is kapható. Teszt. Van egy 5A-es változata, ami Korad KA3005P néven is fut (szinte ugyanúgy néz ki). Valaki kielemezte belülről, gagyi megoldásokat használ (de nem kapcsolóüzemű).

A Matsusada R4K-36-ot csak megrendelés esetén gyártják le, a pontos árat a gyártó mondja meg, 500e forint körül lehet rá számítani. Ennyiért már érdemes lenne építeni egyet nullából. Az UTP3313TFL-t ismered vagy csak úgy találtad? Találtam róla egy tesztet itt (szét is szedi). Ez sem kapcsolóüzemű.

Túl nagy árkülönbség nincs a kettő között, ha ezek közül kellene választani, talán az első mellett maradnék.

A CPS-3205, ha nem a legkiemelkedőbb (alsó tartomány árammérés és kezelés tekintetében), akkor szerintem ezzel nem próbálkoznék, bár ennyiért szerintem sokkal többet nem is lehet elvárni.

9 USD-ből (szállítással együtt) beszerezhető Hiland 0-30V DIY-en elgondolkodtam. Távol tőlem van egy bedobozolt trafóm, szerettem volna rá egy tisztességes elektronikát. Nem emlékszem a paramétereire, ha megfelelő hozzá, akkor elhozom és nekiállok abból megépíteni.

Érdemes mikrokontroller vezérelt tápban gondolkodni, van ilyesmihez kész kapcsolás tetszőlegesen cserélhető kóddal? Van pár Atmel-em és Arduino-m, amiket projektekhez vettem, egyelőre nem valósultak meg idő és a lelkesedésem hiányában.
A hozzászólás módosítva: Nov 9, 2017
(#) Ge Lee válasza scooby_ hozzászólására (») Nov 9, 2017 /
 
Azon már ránézésre is látszik hogy nem lesz hosszú életű, meg sem kellett volna venni.
(#) Ge Lee válasza Frankye hozzászólására (») Nov 10, 2017 /
 
Csináltam gyorsteszteket de mindet menteni kell majd, meg magyarázó szöveget írni melléjük amire most nincs időm. És duplán kell csinálni mert mellé lesz téve a 723-as táp mérése is, hogy legyen mivel összehasonlítani.
(#) Bakman válasza freddyke hozzászólására (») Nov 10, 2017 /
 
Idézet:
„Az UTP3313TFL-t ismered vagy csak úgy találtad?”
Csak úgy találtam. Próbáltam megfelelni a feltételeidnek. Ha csak nagyon ritkán kell, nem teljesen mindegy, hogy áteresztős vagy kapcsolóüzemű? Miért ragaszkodsz az utóbbihoz?
(#) freddyke válasza Bakman hozzászólására (») Nov 10, 2017 /
 
Nem ragaszkodom a kapcsolóüzeműhöz, sajnos félreérthetően írtam. Ilyen szemponból nincs preferenciám. A kapcsolóüzeműnek jobb a hatásfoka, az én esetemben az áteresztős a kevesebb hibalehetőség (és könnyebb javíthatóság) miatt talán jobb választás.

A zsákbamacska elkerülése végett ragaszkodom legalább egy teszthez vagy felhasználói ajánláshoz/értékeléshez. Ezekből általában ki lehet következtetni az eszköz ismert korlátait, hibáit, elvárható tudását.

Az általam talált tápot (a Tenma ugyanez 3A-es változatban) ebben a fórumban rendesen kivesézték. A táp korai változatát a videón (23:50-nél) megölte 1 Ohm-os műterheléssel. A gyártó a hibát kijavítva kiadott egy újabbat, azóta több újabb változata is kijött (mondhatjuk, hogy kiforrott típus lett). Ismert gyengeségeivel az árához képest elfogadható vételnek írják. Engem a legjobban az zavar, hogy nagy terhelésnél (1A felett), bekapcsolásnál ~10%-al túllövi a tápfeszt egy pillanatra (a videón 20:18-tól).

Az UTP3313TFL-ről mégsincs teszt, amit találtam egy másik típus tesztje. Tovább keresek, de 30(-40) ezer forintból gyanítom nem lesz sokkal jobb a Tenma-tól.
(#) scooby_ válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 11, 2017 /
 
Nem egy rossz táp egyébként. Tehát ha valaki tényleg csak és kizárólag arra használja, hogy megtápláljon róla valami kis kütyüt, persze, arra jó, olcsó, és egyszerű. Szóval tényleg egy nagyon alap hobbista tápnak. Viszont a sorba kötögetést már nem nagyon szereti, tehát komolyabb felhasználásra már alkalmatlannak tartom. Nálam már nem is emlékszem, hogy mi okozta a halálát pontosan. Azt hiszem a tápfeszültségem volt 26VAC a 24VAC helyett.
(#) Ge Lee hozzászólása Nov 14, 2017 / 3
 
Lemértem az EM-1-et és a 723-as tápot. Igyekeztem azonos feltételeket biztosítani, a mérés során a 723-as pufferfeszültsége 32V az EM-1-é pedig 65V. Ennek tükrében a 723-ast 19 ohmos az EM-1-et pedig 38 ohmos műterheléssel, azaz mindkét tápegységet 1A kimenőárammal terheltem szakaszosan, majd folyamatosan (19V illetve 38V kimenőfeszültség). A szakaszos azt jelenti, hogy az üres, terheletlen kimenetre egy FET segítségével gyorsan kapcsolgattam rá a terhelést, 500Hz körüli négyszögjellel. Mindkét táp kimenete kb. ugyanúgy néz ki, van rajtuk egy 4,7µF elkó és egy 100 vagy 220nF-os fóliakondi.
Az EM-1 is "furcsa módon" éppen úgy viselkedik mint a szimulátorban, csatoltam a szimuláció mérésének ábráit is. Az ernyőképeken látszik amiről beszéltem, az áteresztő fetek kis árammal vannak meghajtva, ezért a táp kimenete két nagyságrenddel lassabban tudja csak követni a terhelésváltozást (a 723-asnál kb. 1,7us alatt áll be, az EM-1-nél pedig kb. 250us alatt).
A folyamatos terhelés estén a 723-as 100Hz-es búgófeszültsége gyakorlatilag beleolvad a szkóp legkisebb felbontásának zajába, az EM-1-nél pedig mérhető egy 20mV amplitúdójú búgófeszültség a kimeneten. Ennek 3 oka van, az egyik, hogy a feszültségállító potival elhúzzuk az egyik feszültségosztó alsó tagjának értékét (emiatt kicsi értékű poti kell ahogy az az elektoros rajzon is van). A másik, hogy a stabilizátor IC bárhogy lehet szűrve a ki és a bemenetén egyaránt, mindig lesz egy 5mV körüli búgófeszültség a kimenetén, és ez adja a referenciát is. A harmadik, hogy a trafó amiről működött nem valami izmos, 4V feszültségesése volt a táp 1A-es terhelése esetén.
Utóbbit a szimuláció során sikerült jól modellezni némi belső ellenállással, így a búgófeszültségre a szimuláció is hasonló eredményt adott.
Következő: »»   678 / 678
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Frissek
2017. Nov, 22. Sze
15:45:12
Jelenleg 346 fő olvassa az oldalt
Online tagok:
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu