9A 40V-ról, az =360W bizony rendesen túl volt hajtva, főleg ha figyelembe vesszünk egy 80cm, képátlójú tv. sorvégfok áramfelvétele 150V-Ut. nál 0,4Amp.körül van.
Egyébként egy tekercsnek nem csak menteszám induktivitás, teljesítmény , huzalátmérő a fontos tulajdonsága, hanem az adott menetszámhoz/induktivitáshoz tartozó rezonancia frekvencia.
Ami jelen esetben sorkimenő trafó, /porvasmagos tekercs/
ezek a trafók 15-16,5KHz en dolgoznak rendesen,/kadarist kollega már kifejtette/ a trafó itt adja le a max.szekunder fesz.get. adott menetszámhoz viszonyítva, min. áramfelvétel mellett.
Tehát ha 25-30KHz re méretezzük, akkor kevesebb menetszám kell, kb.22T. vagy pedig a légrést kell megnövelni, ha egy gyárival van dolgunk, /nem tekerjük át/ de mindenképp nagyobb frekivel szeretnénk kapcsolgatni a primert.
Kb.1,5-2mm.
Ekkor már a primer mint induktív reaktancia /rezgőkör/másképp fog dolgozni.
Ezért is jó ha van az embernek odahaza egy induktivitásmérője +frekvenciamérője, multiba beépítve, mert akkor tud viszonyítani, pontosan tekerni.

Egy tekercsnek nincsen rezonancia frekvenciája.

Már hogyne volna, sőt egy sima 50Hz-es trafónak is van rezonanciafrekvenciája, de még egy üvegpohárnak is van saját rezonanciája, utóbbinál külső behatás mechanikai rezgés átadása révén jön létre.

Némelyik tekercs gyári adatlapján is szerepel a rezonancia frekvenciája.
A sorkimenő esetében, (legalábbis a régieknél biztosan) a nagyfesztekercset igyekeztek a "sorfrekire hangolni".

A tekercsnek továbbra sincs rezonanciája, a megadott paraméterek a tekercs, és a tekercs menetei által kialakított kapacitásból létrejött rezgőkör rezonanciája.
Persze nem hívhatunk minden tekercset rezgőkörnek a szóhasználatban.

Ahogy Collector mondja, van ugyan egy tekercsnek rezonancia frekvenciája, ami az induktivitásból, és a szórt kapacitásból adódik, ez azonban sokkal inkább korlátozó tényező, mint hasznosítható. De, különösen fojtó tekercseknél figyelembe kell venni, különösen RF áramkörökben. TV nagyfesz trafóknál ez sohasem volt szempont, sőt igyekeztek a szórt kapacitásokat minimális értéken tartani.
Ha megnézed a táblázatodban az értékeket, több száz kHz től, több száz MHz tartományban vannak. Ekkora frekvenciákat sorkimenőkben sohasem alkalmaztak, és a ferrit sem alkalmas ekkora frekvenciák átvitelére.

Kíváncsivá tettél, leírhatnád akkor nekem, hogy te milyen képlettel szoktad a tekercsek rezonancia frekvenciáját kiszámolni.

Lehet hogy ő az atomok rezgésszámára gondol.

Úgy látom, hogy megint lesz egy teli oldal. Mint múltkor az-az az 50 Hz-s dolog, vagy mi.

Én nem tudok mit hozzászólni. Csak annyit tudok hogy az sorkimenők általában 15-50kHz tartományban működnek.
Nincs tudomásom arról hogy egy tekercsnek van saját rezonanciája. Esetleg ha párhuzamosan van egy kondenzátor. Az egy tranyós, ill. ZVS meghajtásnál pedig más-más módon jön létre a tekercsben a freki.

Idézet:
„Úgy látom, hogy megint lesz egy teli oldal. Mint múltkor az-az az 50 Hz-s dolog, vagy mi.”

Hát ha engem kérdezel inkább 10 oldalra saccolnám az előző után, de most nem játszok ilyet.

Nekem 50 hozzászólás/oldal van beállítva.

Honnan veszed hogy csak képlettel lehet kiszámolni, az adott tekercs pl.sorkimenő primer rezonanciafrekvenciáját?
pl.Thomson képlet.
Műszerrel pontosan ki lehet mérni valamint számolni az adott frekvenciájú 4szögjelre tekerni hangolni, pl. nálam 18,5KHz.
Hihetetlen mi?
A kapacitásmérő frekimérő, áramfelvétel mérése, multiméterrel, továbbá egy teszt panel 555Ic.vel +2db.tranzisztor, 12V,tápról.
Ezt már leírtam, részleteztem pár oldallal visszább, de te is csak a hülyeséghez ragaszkodsz.

A thompson képlet nem tekercshez, hanem rezgőkörhöz van kitalálva, tehát nem vagyunk előrébb.
De már korábban bizonyítottad, hogy téged nem lehet észérvekkel meggyőzni, és megint kezded az egészet elölről. Játsszál inkább máshol, ahol kedvelik a stílusodat.

Játsszál inkább máshol, ahol kedvelik a stílusodat.
Ne hagyd magad.

Itt nem erről van szó, hogy én hagyom-e magam, hanem gaben valahol az amatőr és a kezdő szint között van, ami nem lenne probléma, csak ehhez mérhetetlen önbizalom, és arrogancia társul, és ragaszkodik ahhoz, amit a saját kis világában ő jónak lát. Most nézem csak, hogy négyszögjellel vizsgálja a rezonanciát... uram borogass

Szerintem nem kell így kisarkítani ezt a dolgot. A tekercsnek, ha csak az induktivitását tekintjük akkor elvileg nincs rezonanciája, azonban ha mint létező alkatrészt vizsgáljuk, akkor mindíg van veszteségi ellenállása, kapacitása, és még sok egyéb paramérere. Ezekből pedig következik, hogy (megint csak mint létező valós alaktrészként vizsgálva) értelmezhető rá rezonancia frekvencia, sőt még jósági tényező is a rezonancia frekin.

A fekete-fehér TV-k korszakában pedig, a sorkimenő kimondottan 15625Hz-en üzemelt, és bizony méretezve volt erre a frekire. Magyarul (nagyfesz tekercs = "malomkerék") a saját kapacitásával nagyjából azon a frekin rezonált. Ez a rezonancia pedig kimutatható akár négyszögjeles méréssel is - talán még ha nem is a legkorrektebb módon - de ha tudjuk hogy kb. milyen eredményre számítunk akkor akár használható eredményt is kaphatunk.

Az pedig, hogy egy hobbista felismeri ezt a jelenséget, szerintem jó dolog - pont ilyen dolgoknál válik szét kissé az elmélet (induktivitás) és a gyakorlat (tekercs). Persze az elméleti alapok megvannak erre is,m csak nem árt ha tudjuk , hogy az induktivitás (pl. egy szimulátorban) nem egyenlő egy tekercssel...

Pnt ezért linkeltem be korábban azt az adatlapot. A gyártó is számol a rezonanciával, és adott esetben az alkatrészt felhasználó tervezőnek is tudnia kell róla...

Én sosem írtam másról csak az 555 Ic.vel meghajtott sorkimenővasmagra tekercselt nf. tekercsről.
Nyilvánvaló hogy nem fojtó tekercsről, vagy a sufniban talált 25éves ff.tv. nagyfesz.tekercsről volt szó.
Te ezt arroganciának veszed, hogy miként jártam el a primer részt illetően 35T. műszerezettség +mérések, tapasztalatok, hát akkor vedd annak.
Ami az 555-ös kapcsolást illeti 4szögjelet állít elő, nem szinuszos jelet, a tv.k sormeghajtó fokozata is hasonló jelet állít elő, attól még a kapcsoló tranzisztorra kapcsolt tekercs legyen az nf.trafó, vagy tv. esetleg monitor sorkimenő még rezgőkörként fog viselkedni, valamint az ide vonatkozó méréseket is így kell elvégezni.
Akkor is ha ez neked, és a haveroknak olyan érthetetlen.
Én ezzel lezártam ezt a tényszerű, mégis parttalanná vált értelmetlen vitát.

Mindenki tudja hogy a hagyományos tv.k, kivéve 100Hz/200Hz es, 15,625KHz sorfrekvenciával működnek, a sormeghajtó tranzisztor kollektorában lévő, valamint a sorvégfok által hajtott sorkimenő is ezen a frekin üzemel.
Anno tv. szerelő voltam a +hajtást,annak jelének meglétét frekvenciáját akkoriban is multiméterrel mértük.
Nem hinném hogy amatőr kategóriába tartozik egy 4-5000V-os nf.trafó méretezése, elkészítése tekercselése.
Pláne nem 0,12-0,14mm. huzalból készült szekunder esetében, ahol a soronkénti szigetelésre, a rétegek egymástól való szigetelésére igencsak nagy figyelmet kell fordítani.
Mellesleg a szekundert Uki, értékre kell méretezni, ami mezei 14mm. átmérőjű sorkimenő mag esetében 2menet/V =18KHz-en.
pl. préselt szig.papír , epoxigyanta, lépcsős tekercselés, magas átütési szilárdság biztosítása.
Honnan veszed hogy az egyes Ei, U, porvasmag gyártók ráírják az adott bontásból kinyert trafóra hogy mik az adatai?
Soha nem láttam még ilyent.

Egyik nagyfesz.tekercsnek sincs kapacitása, önmagában véve, csak a tv. sorkicsatoló kondenzátornak van, ott soros rezgőkörrel van dolgunk.

Gaben62! A világért sem szerettem volna beleszólni ebbe az egészbe,de ami már sok az sok.Ha tényleg TV szerelőként dolgoztál,és ha valóban olyan profi voltál a szakmában mint amilyennek leírod magad,akkor azthiszem a leg alapvetőbb dolgokkal talán még tisztában kellene lenned,mint például azzal is,hogy a sormeghajtó fokozat nem négyszöghöz,sem más egyébhez hasonló jelet állít elő,hanem ideális fűrészjelet.Egy sorvégtrafó szekunderének meg van saját kapacitása bőven (főleg sorfrekvencián) ami hangolatlanul bizony nagyon bele tudna ám szólni a soreltérítésbe...
Üdv!

Elég lenne csak figyelmesen olvasnod. Tekercsről írtam, méghozzá gyáriról. Ha pedig odafigyeltél volna észrevehetted volna, hogy a gyári adatlapot is belinkeltem. Ha pedig még az adatlapot is megnézted volna - akkor láthattad volna hogy megadja pl. a tekercshez tartozó rezonancia frekvenciát is (ami történetesen a saját kapacitásával adódik ki).
A "malomkerék" mint tekercs szintén jelentős önkapacitású - és bár nem hangsúlyozták ki a gyártók - de igyekeztek sorfrekire méretezni.


Hát ezt meg hol tanultad (ill. hol nem tanították)? Van menetek közötti kapacitás, és sorok közötti kapacitás is - méghozzá jelentős. Annyira, hogy az így kialakuló párhuzamos kör rezonancia frekvenciája összemérhető az üzemivel.

Amúgy az újabb (pl. PC CRT monitor) sorkimenők már szélesebb frekitartományra jók, mert a nagyfesztekercs más felépítésú, és többnyire egybeintegrált a nagyfesz egyenirányítóval.


Minden olyasmi amatőr kategóriába tartozhat, amit valaki házilag elkészít. Tizensokéve én is csináltam nagyfesz trafót hobbiból, kísérletezésre, és amatőr módon (egyébként jól is működött). Kétkomponenses műgyantával lekentem papír csíkokat, és azzal szigeteltem soronként, illetve minden réteg kapott ecsettel is műgyantát. A 0,1mm-es huzallal nem mentem ki a csévetest széléig, hanem a széleken spárgát tekertem fel, szintén műgyantával átitatva. De nem akarok senkit untatni a részletekkel.

Ehhez még annyi megjegyzés kívánkozik, hogy a porvasmag és a ferrit vasmag eléggé különböző dolog, és teljesen mások a jellemzőik (ill. paramétereik). A transzformátor céljára (10....100kHz-es tartományra) készült EI és U vasmagok (pl. sorkimenő) pedig többnyire ferrit vasmagok. A porvasmagokat általában fojtótekercsekhez használják, trafónak nem túl jók. Pl. lásd a PC tápok sárga gyűrűvasmagjait.

Sziasztok, én magam is nekiálltam magasfeszültséggel foglalkozni, szerintem jó játék
Sokadik nekifutásra, öreg sorkimenővel és feszültségsokszorozóval kihoztam 7-8cm-s szikrákat.
A meghajtó egyszerű 555-ös alapú meghajtó, csak nem bipoláris, hanem unipoláris tranzisztort nyitogattam vele. Bipolárisnál (az eredeti bekötésben BU508 a javasolt) nemnyitott ki teljesen a tranzisztor, aztán tettem helyette IRFP250N fetet, és tökéletesen működik!
Egykis videó a dologról:
Bővebben: Link
Még lesz egy videó a kisülésekről, csak azt át kell konvertálnom.

Akkor az 40kV is megvan. Ha ráakasztasz még egy combos kondibankot, akkor lesz aztán csattanós.

jelenleg ujraépítés alatt áll, mert állandóan kinyírta a tranyókat... elfelejtettem megemlíteni, hogy 38V-tal táplálom a primer oldalat, 3 menetszámmal. Egyébként a régi, nem beöntött trafókat jobban bírom, mert ha vannak hozzá megfelelő alkatrészeid (vagy építesz hozzá), akkor baromi jó feszültségsokszorozót lehet hozzáépíteni. Lehet a beöntötthoz is, csak először átkell benne szakítani a diódát egykis árammal, hogy váltakozó fesz. jöjjön ki belőle.
Nemtudom, volt-e már, de feszültségsokszorozókat is lehet egymás után kötni, csak baromi elvetemült módosításokat kell rajta végezni (bekell fúrni a házba, és kivezetni az utolso fokozat diódája másik végének is egy csatlakozási pontot). erről itt: Bővebben: Link

Nem rossz, de azt javaslom óvatosan pumpáld fesszt a sokszorozót mer könnyen kinyiffanthatod. Ja, a helyedben nem fogdoznám a kábeleket, mer ha megcsap nagyon tud fájni.
Feliratkozom csatornádra jó?

Egy darabig lehet pakolgatni a sokszorozókat, de egy bizonyos feszültség körül már annyira erős az influencia hatás, hogyha nincs kiegyenlítő ellenállás a diódákkal párhuzamosan, azonnal megöli őket. Ez 100kVDC felett kezd el igazán problémás lenni. Én most egy 200kV-os sokszorozót építek, igaz nem sorkimenővel, hanem egy FOSZ30-as 35kV-os mérőtrafóval, 40darab 12kV-os mikrosütődiódával és 25 darab 2,2nF 28kV-os kondival, valószínűleg +-100kV felállásban.

Na akkor az nagyot fog szólni Ha kész lesz dobj fel róla egy videót.Amúgy meg én is megszereztem azt a 35kV-os trafót amiről a multkoriban számoltam be a teslás topicban,Bővebben: Link

Két sokszorozót már kinyírtam, nemtettem ellenállást a végére, hogy nefolyhasson tul nagy áram... mivel egyik bekötésben ott volt a védőellenállás, a másikon nem, így én észre sem vettem Kábelek meg csapkodtak meg, de volt már, hogy kéken világított a szigetelés az ujjaim körül

Igazából eredetileg BY133 diódákkal akartam megcsinálni, csak hát ugye 350 darab diódát összeforrasztani kissé sok idő, és ha csak egyetlen egy is meghal, akkor valószínű az összeset ellövi. Egy feszmérőt is akarok csinálni, csak 100uA-es alapműszerhez is 2Gohm ellenállás kéne, jelenleg csak 1Gohmom van 100kV-hoz. Király lenne, ha ilyen 5kV-os SMD ellenállásból lehetne olcsón venni: Bővebben: Link
5kV-os darabok is vannak, marha kicsibe meg lehetne csinálni az előtétet. Igaz lomexbe is vannak 3500V-os ellenállások, 23ft/darab áron, az is megfelel, csak az nem SMD.

Látom ez is mérőtrafó. Nekem csak az a bajom velük, hogy marha nehezek, az enyém 150 kiló. Fogok hozzá csinálni egy kerekes állványt.
Ja egyébként van egy röntgentrafóm is.. az 270 kiló, és elvileg 160kV-os. Bár azt kissé nehezebb beüzemelni. Még hozhatnék egy fél tonnásat is, csak nincs pénzem...