Fele akkora tápfeszültségről lehet csak használni, oda van írva a rajzra, hogy miért, szóval IRF540-et nem célszerű beletenni.

Köszi a válaszotokat!
Szerintem akkor szerzek hozzávaló FET-et, még annyit kérdeznék, hogyha 30V körüli fesszel hajtom, illetve egy monitor sorkimenőjét használom, akkor megkkora teljesítményre számíthatok, azért kérdem hogy milyen trafót szerezzek hozzá.
Köszi!

Üdv!

Én is kísérletezem nagyfesszel a család legnagyobb örömére, és lenne egy ötletem amiről ki szeretném kérni a véleményeteket. Jelenleg egy zvs-t újítottam a 3055-ös fűtőgépem helyett régi sorkimenő trafóval, remekül szuperál de szívesen fokoznám még a hatást. Arra gondoltam, nem lehetne-e ezekből kettőt egybe építen? Mármint a trafókból. Az u alakú ferrit magoknak az alja lapos és ha H, (vagyis inkább 8) alakban összeraknám ( az eredeti szorító pánt helyett hajtok egy hosszabbat) elférne rajta 4 szekunder. A primer meg mehetne középre a "vízszintes" illesztésre... A szekundereket meg sorba lehetne kötni. Persze nem tudom mennyire rontja a mágneses vezetést a rés...Ha volt már ilyen felvetés akkor bocsi, de még nem volt időm az egészet végigolvasni

Volt ilyen felvetés, nem is jó. Én is kötöttem már sorba két sorkimenőt, sőt, a vas is össze volt fogva, ha nem is azon az oldalon, ahol gondoltad, de közös primerrel. Az egyik át is ütött hamar .

Halli én már kötöttem szekundereket sorba.
Ha lehet, próbálj valami ilyesmit össze rakni. ZVS-el kb. 300W átlag teljesítménnyel szokott menni.

Sziasztok!
Sima zvs kapcsolásban, monitor trafót használva, az 5+5 tekercs az milyen méretű, és szerkezetű huzalból célszerű csinálni nagyobb fesz elérése érdekében?
Sodrott szigetlet 1-es vagy sima réz 1-es? vagy esetleg nagyobb?
Köszi előre is!

Én a PC táp vezetékeket preferálom.

Üdv!

Összeraktam egy jó kis ZVS- kapcsolást. Gondoltam, felteszek róla pár képet, ha sikerül, a nyáktervet is hátha valakinek jól jön. (remekül működik, ha lehet, arról is készül kép) Ja, annyi zsiványság van a dologban, hogy a 400 V os gyors diódákat a tervben nagyméretű ellenállásokkal rajzoltam mert az tűnt elég nagynak a meglévő alkatrészhez. A méretezéssel a feteknél is gondban voltam ezért nem szabvány alkatrésszel oldottam meg, de így pont passzol minden.

Sziasztok!
Működő sima zvs kapcsolásomon véletlenül rossz helyre érintettem a tápfeszt, ami miatt elromlott, méghozzá nagyon melegszik az egyik FET illetve a folytótekercs, vezeték, most kicseréltem a melegedő FET-et de ugyanúgy melegszik, kérdésem mi romolhatott el?
A diódák telán vagy mindegyik fetnek lőttek?
Köszi előre is!

Szia!
Egy multiméterrel valószínüleg választ kaphatsz a kérdéseidre,de körülbelül az egyik FET mehetett tönkre,mégpedig pont az amelyik épp nem melegszik,erre pedig úgy következtethetsz,hogy ha például az S-D csatorna egyszer átütött,akkor a FET belső ellenállása annyira lecsökken,hogy végül nem diszipálódik rajta több jelentős mennyiségű áram,így nem is melegszik tovább...

Üdv!

Van egy kis gond a kapcsolásommal. (előző oldalra tettem fel) Szépen stabilan működik, de a 740nF/400V os kondi fokozatosan melegszik sőt idővel határozottan forrósodik. Sajnos amúgy sem tiszta számomra, hogy a kapacitás értéke a primer tekercsen hogyan befolyásolja a működést. Légyszi valaki magyarázza el, mert szeretném hosszabb ideig folyamatosan üzemeltetni ha lehet.

Másik kérdés: Megfelelő alkatrészekkel elvileg lehetne olyan zvs-t építeni ami egyenirányított hálózati feszültségről üzemel saját méretezésű szekunderrel?

Köszi a válaszod!
Megtaláltam a 3 FET közül melyik 2-ő a jó, és működik, is , még annyi lenne a kérdésem hogy ez a nagy "forrósodás" árthatott a FET-eknek? Ezt úgy értem hogy lehet hogy most kisebb az ív, vagy valamivel rosszabb lett a kapcsolás?
Köszi előre is!

Nemhinném,egy FET vagy jó,vagy nem,szerintem inkább a trafóval lesz valami gond...
Bocs a kései válaszért,sajnos mostanában ritkán vagyok gép előtt.

A primerköri kondi túlnyomórészt a primertekercsben létrejövő nagyfeszültségű tüskék miatt szokott melegedni túlzottan,ezért kell minél nagyobb fesztűrésűt használni,de a folyamatos üzemeltetéshez én inkább már kondibankot ajánlanék.

Ha az eredeti kapcsoláson valamelyest módosítasz,akkor elméletileg lehetséges ez is...

Sziasztok!
Kis segítséget kérnék!
Nagyfeszt szeretnék előálítani egy VT-026-os sorkimenő trafóval!
Mivel van néhány kivezetése,hogyan kössem be hogy müködjön???
Ha valaki tud küldjön egy bekötési rajzot!
köszönöm!

Köszönöm!

Bevált amit mondtál, meg közben olvasgattam egy kicsit és végre azt is sejtem, hogy a primer kondi hogy befolyásolja a frekit meg a teljesítményt. A másik dologgal kapcsolatban:
mit kellene módosítani? Egyenlőre csak elméleti síkon érdekel, de ha működne nem kellene az a kb. 8kg os trafó ami most a kellő teljesítményt produkálja. (próbáltam pc tápot, de a trafó jobban bevált)

A feszültség nem melegít, hanem a nagyfrekvenciás, több amperes áram annál inkább. A kondenzátor veszteségi tényezőjét (tg ?) itt már számításba kell venni. Kis tg ?-jú kondi kell, vagy inkább kondibank, mint mondád

Elsősorban meg kellene határozni az alkatrészek megfelelő paramétereit az adott tápfeszültséghez,továbbá szükség lenne még két ellenállásra is a visszacsatoló dódákkal sorosan,valamint növelni kellene a trafó primertekercsének menetszámán is...
Viszont ha így szeretnél belőle kihozni egy kapcsolóüzemű tápot,akkor arra mondjuk van egyszerűbb alternatíva is,például egy IR2153 -as FET meghajtó,párosítva egy félhíddal...

Köszönöm a pontosítást. Azonban lássuk be,hogy ha a fesz nem lenne jelen,áram sem folyhatna,és attól hogy a nagyfeszülségű ellenimpulzusokat hoztam fel mint a kondenzátor melegedésének egyik kiváltó okát,még nem utaltam arra,hogy ilyenkor nem folyik rajta áram.

Üdv!

Először is újfent köszi! A megfelelő paraméterek meghatározása asszem menni fog (ha jól gondolom egy jobb katalógusból ki lehet keresni), meg a tekercsméretezés is... de megvallom őszintén a másik verzió amit javasoltál jobban érdekelne, viszont ez így ilyen tömören meghaladja a képességeimet. Ha időd engedi adnál valami egyszerű rajzot, hogy elvben mégis hogyan nézne ki ez a meghajtó?

Hát, azért célszerű pontosan fogalmazni. A nagyfesz ellenimpulzus csak a feszültségtűrést teszi próbára. Az áram az, ami melegít, az terheli a fegyverzetet, meg a bevezetéseket. Ohmikus veszteségről is szó van ám. És ez a veszteség az áram négyzetével arányos.
Nagyobb kondiba tovább és nagyobb áram folyik, ergo a veszteség is nagyobb lesz, azaz ugyanolyan típusú, de nagyobb kapacitású jobban melegszik, még ha a kialakuló csúcsfeszültség - pontosan a nagyobb kapacitás miatt - kisebb marad.

Na, ezért nem mindegy

Oké,nem gond.Pont van erről egy leírás itt a H.E.-n is,Bővebben: Link
De ha még egy kicsit szétnézel,a googlén is találhatsz halomnyi információt erről.

Rendben van tanár úr,remélem azért intőt nem kapok. :szomoru1:

Már hogy a fenébe ne melegítene. P=U^2/R. Q=U^2/X
Ha úgy változtatunk egy reaktanciát vagy ellenállást, hogy rajta konstans maradjon az áram, de nőjön a rajta eső feszültség az ugyan úgy melegíti. 1mA-el nagyobb disszipációt is el lehet érni, mint 100A-el.

Okés, tölts föl egy kondit jó nagy feszre (de még ne üssön át), majd rakj rá egy hőmérőt
Egy óra múlva izzik, vagy hideg?

Egy nyílegyenes szupravezetőben folyik 200A egyenáram. Melegíti ez az áram vagy sem?
A teljesítmény (és a disszipáció) továbbra is egy szorzat, nem pedig áram vagy feszültség.

Háát, a szupravezető kicsit más kategória, mivel nem elektromos vezetés a klasszikus értelemben, mert nem elektronok vesznek részt benne.
De valóban, a szorzat az szorzat, viszont áram nélkül a feszültség nem csinál semmi meleget.

Egyébként nem véletlen, hogy az energiaátvitelt a távvezetékekben nagyfeszültségen végzik, mert ugyanazt a teljesítményt átvihetnék más feszültség-áram aránnyal, a szorzat ugyanaz lenne, de ha az áram nagyobb, a feszültség kisebb, akkor a veszteség is nagyobb...

Lehetne a keresztmetszetet is növelni, csak az már inkább mechanikus/gazdasági problémákba ütközne.

A skin effektus miatt nem is érdemes korlátlanul tenni, a fajlagos ellenállás csökkentésének ez határt szab.

Anno, amikor dúlt a nagy áramháború Tesla és Edison között, Edison pont ezért vesztett: nem tudott kis veszteséggel nagy távolságra továbbítani energiát, mert kis feszültségen tette. Nem a DC volt a fő gond.
Manapság nagytávolságú energiatovábbításnál megint előbukkant a DC metódus. De szintén nagyfeszültségen - amit Edison elutasított. Most már a technika fejlődésével kiküszöbölhető egy csomó nehézség, bár az igaz, hogy kicsit drágább.

Viszont jópár előnye van bizonyos esetekben és ezek az előnyök már kifizetődővé teszik: nincs hosszkorlátozás a távvezetékre, mint az AC esetében (a váltóáram hullámterjedési mizériái miatt), és zárt kábelben is közel ugyanakkora veszteséggel továbbítható a DC, mint légvezetéken - a dielektrikum ohmos ellenállása a kérdés itt, míg az AC-nál bejön a kapacitív veszteség.
És a különböző országok távvezetékei minden további nélkül összeköthetők, csak a feszültséget kell illeszteni, míg az AC-nál a frekvencián felül a fázisszöget is.
És nem kell fázisjavításról sem gondoskodni DC esetén.
Nem jelentkezik az effektív érték miatti teljesítménycsökkenés a csúcsfeszültség- és -áramterhelés megmaradása mellett, mint a szinuszjel esetében.

De ez csak nagy feszültségen, kis áram mellett használható (ugyanakkora teljesítmény mellett) hatékonyan, mint gazdasági, mint technikai szempontból.

Ma reggel veletlenul rabukkantam a fonokom PC-jeben a kapcsolasi rajzra amit elveszetnek hittem.
A ket izzo a fogyasztassal mind jobban vilagit majd tul nagy terheles eseten lekapcsol az elektyronikus biztositek .Ilyenkor kikapcsolom majd ujra inditom.
A halozati trafobol lehet a kimenofeszultseget allitani .