Gondolom a negatív gyújtójel az érthető.
A gyújtásszög vezérlés sarkalatos kérdése a szinkronozás. Amilyen pontosan követed a hálózati feszültséget, olyan pontosan tudsz gyújtójelet kiadni. Ha az aktuális nullátmenettől számítod időzítéssel a gyújtójelet, a nullátmenet érzékelésének minden zavara érvényre fog jutni. Ha ezt a zavart akarod mérsékelni, akkor meg lehet például szűrni a szinkronozó áramkör számára a feszültséget, de az eltolja a fázishelyzetét, és nem tudsz már teljes hullámot kivezérelni a triakon. Ennek a problémának egyik megoldása, hogy PLL (Phase Locked Loop- fáziszárt hurok) elven egy oszcillátorral követjük a hálózati feszültséget. Ez lehet egy tényleges hardverrel felépített oszcillátor, de a mikroszámítógépes rendszerekben ez inkább csak virtuálisan létezik, esetleg valamilyen belső számláló formájában. A lényeg, hogy valamilyen szabályzóval vezéreljük az oszcillátort, hogy kövesse a hálózati feszültséget fázis helyesen. Az előny a nagymértékű zajelnyomás; a hálózati feszültség érzékeléseinek dzsitterei csak erős elnyomással jelennek meg.
Remélem érthető voltam. Annak idején egy fejlesztő intézetben kezdtem, az ottani kollégáktól tanultam meg ennek alapjait. Publikus irodalmat sajnos nem tudok, tudtommal a szakiskolákban sem nagyon tanítják, pedig a mikroszámítógépek általánossá válása óta szerintem minden ipari vezérlés ilyen elvű. Ez főleg olyan alkalmazásokban hangsúlyos, ahol a gyújtásszög kismértékű változásának is nagy a következménye, tipikusan nagy áramváltozás a következménye. Kifejezetten ilyenek a DC hajtások, amiknél lehetséges, hogy 1°-os gyújtásváltozás névleges áramnál is nagyobb változást eredményez.
Az izzólámpa vezérlése értelemszerűen nem ilyen kényes, de ha szép egyenletes fényerőt akarsz akkor is ha a szomszéd valamilyen zajjal megterheli a hálózatot, akkor talán érdemes megdolgozni vele.

Köszönöm a felvilágisítást.
Legalább tudom, hogy milyen vonalon érdemes tovább kutakodni. Különben én is gondolkoztam valami hasonló problémán, mégpedig az időzítésen.
Hogy ha kapok jelet 0 átmenetnél az rendben is van. Innéntől elméletileg 10ms a félperiódus, de csak ha pontosan 50Hz a frekvencia. Nemtudom mennyire stabil az 50Hz, de szerintem az is ingadozik. Bár lehet, hogy az hiba amit ez okoz az még tolerálható egy lámpánál.

A hálózati 50Hz használó órák, amíg megvan a hálózat addig eléggé pontosak, egy rosszul beállított kvarc többet téved. (rossz kvarcóra is kb napi 20-30 s-t téved, a hálózatot használó órák ennél szerintem pontosabbak.)

Most már nagyon pontos, régebben egyáltalán nem volt az. Emlékszem, a 80-as években ezek az órák nagyon sokat késtek. Olyan 15 éve tehették rendbe. Gondolom, az oda-visszatáplálhatóság miatt elkerülhetetlen volt, hogy az egész EU-ban fázispontosan egyezzen az 50 Hz. Különben 48 Hz-et hogyan táplálnál bele az 50 Hz-es hálózatokba?

Hello! A frekvencia a hálózat terhelésére azért változik/hat. Csak éppen éjjel kicsit "belehajtanak", hogy reggelre meg legyen a periódus szám. És lőn pontos az óra.. üdv!

Szia. A PLL es hálózatkövetés megvalósítása bonyolult számomra egyelőre, olvasgattam ezt azt általánosságban a PLL ről, de nincs elképzelésem a HW es megoldásról.
SWesnél meg olyan uvezérlőre van szükség ami tartalmaz PLL-t. Jelenleg csak atmega 8 van nekem kéznél, ez nem tartalmaz PLL-t. Első nekifutásnak ez nélkül próbálom meg megoldani. Aztán a szerzett tapasztalatokkal esetleg majd a jövőben tökéletesítem. A negatív impulzus kérdését megoldaná, ha a diac a gate és az N közé lesz kapcsolva, a fogyasztó pedig az L és az MT2 közé?

Hello! A meghajtásnál, nem az a lényeg, hogy fázisra vagy nullára van-e kötve, hanem a tápfesz és a hálózat közösített pontja. Vagy is pld. a nullához képest nem +5V-ot, hanem -5V-ot kell előállítani. Ekkor a triac MT1-es lába a nullán van, így a Gate negatív gyújtóimpulzusokat kaphat. Persze a proci kimenetét invertálva kell meghajtani, vagy is akkor gyujson a triac, amikor a proci kimenete "L" szintű.. üdv!

Esetleg így?
A diak helyébe elég egy tranzisztoros optocsatoló?

Szia! Ha mikrokontrollert használsz, a PLL-es követéshez nem kell külön hardver, általában SW-ben szokás megírni, esetleg a kontroller egy-két belső számlálóját felhasználva. Megértem, ha elsőre el akarod kerülni. A nullátmenet érzékelését hogyan képzeled?
Proli válaszolt a negatív impulzusra. A neki adott válaszodban optocsatolós meghajtást rajzoltál. A eddigiek alapján azt feltételezem, hogy a legolcsóbb megoldásra törekedve, nem választod le a mikrokontrollert a hálózattól, hanem a vezérelendő triak A1-es potenciáljára teszed. Ebben az esetben a triakot közvetlenül a kontroller gyújtja (esetleg egy tranzisztoron keresztül). A főáramkör így nézhetne ki; egyik 230-as csatlakozó, triak A1 (itt van a vezérlő is), triak A2, izzólámpa egyik pontja, izzólámpa másik pontja, másik 230-as csatlakozó.

Bekötöttem a kapcsolást Multisimben a javaslatotok szerint (legalábbis, ahogy megértettem).
Így A gombbal helyettesítem a mikrokontrollert. Viszont valami nem jo, mert megnyomatlan gombnál is gyujt a triak. A nullátmenet érzékelését optocsatolóval figyelném, olyannal amiben 2 antiparalel led van. Konkrét tipust nemtudok, valahol fel volt jegyezve nekem, csak nemtalálom. Amikor 0 ban van a led, kinyitja a tranyót és 0-át kap a kontroller. Vagyis lefutó élre adna egy külső megszakítást. Innentől az időzítő számolna X ig, majd gyujtana a triak.

Az egész cucc elhagyható , ha moc3040 es optocsatolót használsz . Az direkt tirisztor-triak vezérlésre van tervezve és nullátmenetben kapcsol

Vázlatosan lerajzoltam, hogy hogyan gondoltam. Nem csak a tápot és a gyújtást rajzoltam bele, hanem egy lehetséges szinkronképzést. Nem kell hozzá optocsatoló, mivel amúgy is a hálózati potenciálon lesz a kontroller. Egyenlőre nem rajzoltam bele semmilyen szűrés.
A gyújtójelképzésről még néhány gondolat; Ha már két lépcsős a tápod (először 20V, majd azután 5V), akkor mérlegelendő, hogy a gyújtójel táplálása ne onnan történjék-e. A gyújtójel ugyanis az egész kontrolleres áramkör legnagyobb energiát igénylő része. Szerencsésebb, ha nem az 5V-t rángatja, hanem a 20V-t. Ez persze legalább még egy tranzisztort igényel.

Szia! Olvass vissza, fázishasításos fényerőszabályzót szeretne mikrokontrollerrel.

És evvel mi a probléma?? Legfeljebb a keletkezett "rádiózavar "sokkal kevesebb lesz

Ha mereven ragaszkodunk a fázishasításhoz (és más módszer szóba sem jöhet) akkor nem szóltam.

Köszönöm a tanácsot.
Kaqkk: Annyira nem vagyok járatos teljesítmény vezérlésben. Legfeljebb ismerem a PWM et egyenáramnál, AC nál meg fázishasítást és a periódus csomagot.
Tehát, ha van valami egyébb módszer akkor szívesen "meghallgatom".
Elméletileg ha egyenirányítom a hálózatot rákapcsolgathanám PWMmel. A cél a halogén izzó(k) szabályozása.

Én a periódus csomag -ra gondoltam de az halogén izzóknál valószínűleg zavaró villogást eredményez alacsony fényerőn.

Elolvastam a mellékletet. Mire gondoltál konkrétan, mit vegyek figyelembe?
A halogén tulajdonképpen olyan mint a klasszikus izzó, csak a használt technológia révén az izzószál képes regenerálódni egy bizonyos határon belül.
Hagyományos izzót láttam dimmelni, az vibrált kis fénynél. Halogénnel nincs tapasztalatom. Ebből a szempontból talán jobb lenne az egyenáram pár KHz PWM-el táplálva.
Viszont azt nemtudom jót e tenne neki az egyenáram, bár az izzószálnak szerintem mindegy lenne. Szerintetek melyik lenne jobb megoldás, a PWM vagy a fázishasítás?

Hát akkor nem is nagyon ajánlott "alulhajtani". A névleges áram a 230V hoz van.

Bővebben: Link

Mostmár nemtudom jó ötlet e ez a dolog. Barátnőmék szülei biztos nem örülnének nekem, ha havonta kellene cserélni. Szerencsére nem zenére tervezem villogtatni.

Hello! Ha havonta nem is kell, de biztos csökkenti az élettartamát. Tavasszal vettem egy méreg drága Plilips vonalizzót, amire feltűnően rá volt írva, hogy dimmelhető. De hogy ez mennyire igaz, és mennyire nem, az majd kiderül. Mindenesetre a mezei "gagyi" amit a lámpához adtak, ha jól emlékszem három év alatt megfeketedett. Ugyan ki nem égett,(csak szét a lábai) de jelentősen csökkent az fényereje ettől. Ez naponta kb. 3-órát működött. üdv!

Sziasztok!

vzoole által küldött kapcsolást szeretném megvalósítani, de szeretnék rajta módosítani a következőképpen:

A cél az, hogy normál izzós lámpa felkapcsoláskor a feszültség 5-10 mp alatt érje el a maximumot. 230V~ról van szó, mozgásérzékelővel szeretnénk kapcsolni a lámpát. Kikapcsolás mehet "hirtelen" is. Max 100W-ról lenne szó.

Az ötletem szerint elemről, egyenárammal (amit egy 230V-ról működtetett relé kapcsolna) egy ellenálláson/potin keresztül töltenék kondit, melynek feszültségét kötném egy tranzisztor bázisára. Ez a tranzisztor lenne a kapcsolás P1 potija helyére betéve. Minden második félperiódusban töltené fel a 100n kondit. Az ellenkező félperiódusban ki kellene sütni, ezt diódával és ellenállással gondoltam, amit a tranzisztorral párhozamosan kötök ellenirányban. Hogy kisütéskor ne égjen fullon az izzó, a diac-kal sorba is tennék egy diódát.

Ebben az esetben a 230V~ N vezetékét és az egyenáramú kis kapcsolás GND-ját összeköthetem? Működhet ez az elgondolás?
Őszintén szólva, nem foglalkoztam még áramkörépítéssel, elég nagy fába vágtam ezzel a fejszémet, főleg, hogy így elbonyolítottam. Nincs egyszerűbb megoldás?

Gondolkodtam az egész egyenáramúsításán is, úgy talán egyszerűbb lenne, és akkor triac meg diac helyett egy egyszerű tranzisztorral oldanám meg a dolgot. Van ilyen célra tranzisztor?

Köszi előre is a segítséget.

Sziasztok!

Tízemeletes társasház lépcsőházában, a magas hálózati feszültség miatt ( a társasház földszintjén van a környék E-On-os trafója, 240-245 V feszültség mérhető ) gyakran kiégnek a hagyományos izzók, cseréjük a nagy belmagasság miatt magas költséggel jár. Olyan egyszerű, de biztonságos kapcsolás érdekelne, ami az üzemi feszültséget a világítás körben kb. 190-200 V-ra csökkenti. Azt remélem, hogy ettől megnövekszik az izzók élettartama, de még a fényerő sem csökken zavaróan. Fontos lenne, hogy a kapcsolás nem termeljen zavaró felharmonikusokat a hálózatra, tv, rádió, stb.
A világítás egy fázisról üzemel. Szintenként 4 db, 40 W-os izzó, összesen a földszinttel: 1760 W.
Kisebb társasházakhoz létezik dimmelhető lépcsőházi-automata, de az csak 500 W-ot tud. Ahol ilyent szereltek, ott megszűnt az állandó izzócsere. Sajnos nagyobb teljesítményre nem találok megfizethető, gyári megoldást.

Segítségeteket előre is köszönöm!

Az jár a fejemben, hogy szintenként kellene egy ellenállást sorbakötni az izzókkal. Ha megoldható a biztonságos szerelés, akkor szintenként egy 68 Ohm 50W ellenállás megoldaná a problémát. Az ellenállásértéket saccoltam...

Próbáld ki egy diódával egyenirányítani az áramot (csak asztalon,hogy mit mutat).Lehet,az is elég lenne.

Az ellenállás darabja 1000 Ft. A megfelelő szerelődoboz még egy ezres, szerintem.
Tíz szintnél ez 20.000. A mesterember munkadíját saccolni sem merem.

Attól félek, közel 1,8 KW félutasan nagyon megrángatná a hálózatot. Nem próbáltam ugyan, még az is lehet, hogy vibrálnának az égők.

A diódást próbáld ki (ahogy 'BarnaPili' írta). Szintenként 1 dióda (5-20Ft) elég. Anno így védtük a jelzőizzókat a (0.4kV)fogadóban.

Végső esetben ez is szóba jöhet.
Első sorban olyan "diszkrét " megoldás érdekelne, amit egyszerűen bekötnénk a lépcsőházi automata után a kapcsolótérben, és nem kéne mind a tíz szinten a 65-ös doboztetőket leszerelni és ott kotorászni az MM-fal vezetékek között, hogy na melyik is a lámpaszál? Aztán, ha megvan és nem törik el tőben a vezeték, úgy becsokizni a diódát, hogy az esedékes villamos felülvizsgálónál se csapja ki a biztit.
Majd ha, mindez kész, úgy visszaraknia doboztetőt, hogy a sok vénasszony ne kiabáljon azonnal festő után.
Az előző hszok-ban láttak triakos kapcsolásokat, amik megmozgatták a fantáziámat. Nem tűntek sem túl drágának sem rettentően bonyolultnak. Amennyiben mégsem sikerül, egyszerűen kikötjük a lépcsőházi világítás áramköréből, oszt jónapot.

Üdv!
A triakos szabályzó biztosan jó, mint pl a porszívókban. Az lehet úgy, ahogy van el is bírja, esetleg triak kell nagyobb (pl: 16-25A-es) meg egy hűtőborda. Csak ez valamennyire biztos, hogy zavarforrás.