Lehet hogy a hosszabbítóból hiányzik a földelő vezeték, találkoztam már ilyennel. Kivülről szabványosnak néz ki de mégsem az. Ekkor a számítógép szűrő kondijai tényleg csinálhatnak "lebegő" feszültséget.

A T elosztóba dugd be a számítógépet, mérd meg a szabadon lévő dugaljrészben a védőföld és a nulla közötti feszültséget.Ha már itt sem jó, gyanús a dugalj. (esetleg T nélkül is kipróbálhatod, hogy ráz -e, de lehet nem kellene a sorsot sokáig kisérteni.) Esetleg más konnektorból hosszabbítóval?
A 110V -ot a számítógépben lévő zavarszűrő kondenzátorok okozzák, amíg nem lesz rendes védőföld addig ez nem fog megszűnni.

Nem hinném, hogy a PC táp csinálja, mert üresen mértem rá a hosszabbítóra, mindent kihúztam.

Viszont most kicseréltem a T elosztót, megint 80V-ot mértem az egyiken, majd mozdítottam a hosszabbítón és megszűnt... Lehet, hogy a védőföld kontaktos?
Egyszerűen nem tudom egyértelműen reprodukálni...

Találkoztam már olyan hosszabbítóval, ami gyárilag kontakt hibás volt. Egyszerűen a nullát nem kötötték be

A pc táp szűrőkondijai Fázis-föld és föld-Nulla között vannak. A váltóáram miatti reaktancia (váltóáramú ellenállása) miatt egy fesz osztót alkotnak, és féltápra kerül a földpont. Ha a földelés megfelelő, ez levezetődik, és a szűrőkondik ellátják feladatukat. Viszont ha nincs jó föld, akkor ugye ott a féltáp, és mivel a multimétered csak a szép szinuszos feszt méri jól, a kapcsolótáp miatti torzításokból adódóan méred a 80V-ot.
Lehet, hogy nem pontosan az van amit írtam, de az 1000%, hogy földelés nélkül a pc táp fémháza fesz alá kerül, ami meg tud csípni. Ezt jó földdel meg tudod oldani.

Ezért szoktam azt csinálni, hogy magam építem meg a hosszabbítót. Nekem egy régi de nagyon jó állapotban lévő Kontakta hosszabbítóról megy a gépem. Ebbe én kötöttem be ~5m 1,5mm2-es vezetéket, és a dugót is én szereltem fel rá. Sosem volt vele gond. A másik fő probléma ezekkel az olcsó hosszabbítókkal, hogy nagyon vékony vezeték van benne. jó ha 0,5mm2 megvan. Amikor a konyhába bekerült az elektromos sütő, akkor szembesültem vele én is, hogy milyen ócskák ezek a gyári hosszabbítók. Volt itthon egy 25m-es OBI-s (tudjátok ez a narancssárga) lengő aljzatos hosszabbító. Gondoltam, hogy ez biztos jó lesz, mert jó vastag a vezetéke. Levágtam a kellő hosszúságra, dugó rátesz, bedugtam a mosogatógépet és a sütőt, és bekapcsoltam őket. A drót forró lett. Utána megnéztem, hogy milyen keresztmetszetű vezeték van benne. Hát nem 0,5mm2-es volt? Úgyhogy ezt nagyon gyorsan kicseréltem egy minőségi Kopp lengő dugaljra, és 2,5mm2-es vezetékre. Azóta nincs probléma vele. Úgyhogy én csak a saját kezem munkájában bízok, mert az tudom, hogy rendesen meg van csinálva, és megbízható.

Lehet én is ezt fogom csinálni, mert sorban ez már a második hosszabbító aminél tapasztalom. Mind a kettő gyári hosszabbító, de nem ugyanonnan lettek véve és nem ugyanabban az időben (van köztük 5 év legalább). Valamelyik nap kicserélem és jelentkezek az eredményekkel.

Rendben próbáld meg, ha a fali konnektorban jók a mért értékeid, akkor a hiba nem ott van hanem a hosszabbítóban. Szerintem biztosan helyre fog jönni, ha jó lesz a hosszabbító. Majd még annyit tegyél meg légyszi, hogy ellenőrizd le, hogy a fali konnektorban jók-e a kötések, minden csavar rendesen fogja-e a vezetéket. Mert ott is lehet kontakthiba. De mielőtt elkezded szerelni a konnektort, mindenképpen kapcsold le a villanyóránál a kismegszakítót, tehát feltétlenül áramtalaníts! Jó? Utána megbonthatod a konnektort.

"Mindenképpen kapcsold le a kismegszakítót"; akkor hol marad az élmény ?!

Hát ha bírkózógépet épít akkor természetesen nem kell lekapcsolni.

A fali konnektorban sem biztos hogy, jó értéket mért, csak hasonlított hozzá. A jó védőföld kimérése nem egyszerű.
Új szerkezetekben jellemző a préselt (és ha lehet a rossznál is rosszabb minőségű) kötés. Elég sokszor ez okoz galibát.Újra kötésnél néha meglepetésként a fekete vezeték a védőföld, tehát a rutin ez esetben életveszélyes.
Ha magában a fali aljzatba dugott T elosztóban megemelkedik a védőföld potenciálja a 0-hoz képest, (egyik ágban a számítógép, a másikban mérek) arról a hosszabbító nem igazán tehet.Vagy T elosztó vagy fali aljzat hibára utal. A hosszabbító csak a dolgát teszi.

sziasztok

szerintetek mi célt szolgál a rajzon pirossal bekeretezett alkatrész?
(Az izzólámpa jellel jelölt elemek nem izzók, hanem LED-ek)
Van egy sejtésem, de kíváncsi lennék a Ti véleményetekre.

Tényleg nem olcsó, de a temetés ára is nagyon felment az utóbbi években.

Helló Mate78!



Földzárlat jelzés.

Helló elektrorudi!

A Fi relét mindenképpen ki kell fizetni, a temetést csak akkor, ha haláleset történik.

A válasz a rajzon található, ha jól értelmezem: "230V Hauptschalter" Azaz 230V Főkapcsoló. Az izzók állapotjelzők. Egyértelműen jelzik a bekapcsolt állapotot a (gn) grün-zöld színnel vagy a kikapcsolt állapotot a (rt) rot-piros színnel. A VDE 0100 ha jól rémlik az IP 24-nek felel meg. Amúgy - ha jól látom - semmi köze a földeléshez és annak állapotához, mivel nullára és fázisra csatlakozik csak.

kameleon2!
Rosszul értelmezed! Szirty írta le helyesebben. A zöld lámpa jelzi a jót, azaz van szekunder feszültség, de ez csak akkor világíthat ha földelt a szekunder oldal (a piros lámpa rövidzárásával). A piros lámpa meg a "Nulla" állapotát jelzi a földhöz (PE) képest, a piros lámpával párhuzamos rövidzárnak megfelelően. A piros jelzi ezáltal azt is, hogy földelt avagy "lebegő", földfüggetlen közös (nulla) pontról van-e szó. Földeléshez igenis köze van, a sorkapocs/lámpablokkra van kötve. Ez szokásos alkalmazás német gépekben.

Hát.. átnéztem még párszor biztosan igazad van de... Nem teljesen értem, miért köti össze külön kontaktus a nullát a PE-vel...? A zöld lámpa OK. de a piros? és mi van ha kiég a piros? brrrr elég életveszélyes megoldásnak tűnik. Ha egy berendezés meghibásodik(fázis zárlat) és szét van választva a kapcsoló, akkor meghaltam, vagy egy izzó megbízhatóságára van bízva az életem?

Szerintem nem ezen adja a PE-t hanem a PE megléte nélkül nem csinál valamit. Régen az aggregátoroknál is divat volt a földelő szonda. Amíg az nem volt megcsinálva rendesen, addig nem adott ki feszültséget.Mivel egy leválasztó transzformátorral indít, nem gondolom hogy túlságosan életveszélyben lennél a földelés megléte nélkül.

sziasztok

köszönöm a hozzászólásokat.
Pontosítanék, nem LED-ek vannak benne,ahogy írtam, hanem glimmlámpák.A piros lámpával párhuzamos kontaktus az fix,állandó, tehát nem valami relé érintkezője.
Ezért nem értem a piros lámpa hogy világíthatna egyáltalán.
Az XT2_PE a PE sínhez (elosztóhoz) csatlakozik.

Annyira, hogy rátennéd az életed? Én nem szeretném kipróbálni. Ha egy fémtárgy leér a földig és fáziszárlat van rajta - én nem kísérleteznék. Utoljára egy mosógépen keresztül - egy idegen hálózatnál a nulla rázott meg. Nem éreztem magam jól tőle. Olyan meg nincs, hogy csak rá van valamire kötve a PE és nincs rajta átfolyó áram - ha van rajta fogyasztó. A PE-n ugyanis üzemi áram nem folyhat a rajz ennek ellentmond. De nem szeretném magam folyton ismételni, mert ezt párszor már kiveséztük. Én meggyőzhető vagyok mindenről, ha valaki a saját életét is fel meri tenni az érvei alátámasztására.

Üdv kameleon2!



Nem jól értelmezed! A szöveg amit a rajzról idéztél azt jelenti, hogy 230V a főkapcsoló utánról.

A válasz a rajzon van, maga a rajz az. De ez a szöveg is segít: "Isolationsüberwachung" vagyis szigeteltség figyelés.
Vedd figyelembe, hogy a rajzon van egy transzformátor is, az a 230V pedig földfüggetlen. Az izzók szerepe az, a mit elektroton is leírt. Az egész lényege hogy jelzi ha a szigetelt 230V-on földzárlat van, vagyis az egyik izzó elalszik ha 230V galvanikusan földeltté válik.
Feltéve, hogy a vörös jelzőfénnyel párhuzamos kontaktus nyitott. Az ugyanis szándékos földzárlatot hoz létre (földeli a galvanikusan független szekunder hálózatot.

Az a szöveg annyit jelent pontosan:ennek az összeköttetésnek az eltávolítása esetén szigetelésvizsgálatot kell végezni a VDE 0100 szerint!

Ezek szerint az a lényeg, hogy ha csak a zöld lámpa világít, akkor van szekunder feszültség, ami földelt.
Ha kiveszem a piros lámpával párhuzamos átkötést, akkor földfüggetlenítettem a szekundert, ekkor a piros lámpa is és a zöld is világít.(a soros kapcsolás miatt halványabban talán)
Jól értem?

Most már értem, hogy tényleg nem értem. Mire jó mindez?

Az -XT2 jelű elem egy speciális sorkapocs, történetesen itt 230V-os (glimm)lámpákkal.
A szabvány vonatkozását nem ismerem, de mivel a német gépipar termékeit világszerte megtalálhatjuk és minden országnak, kontinensnek megvannak a szabványai, eltérő lehet az elvárás egy ilyen szekunder feszültséggel szemben. Meg más-más üzemi körülmények is lehetnek.
Ha azt kívánják, hogy a szekunder oldalon lévő feszültség is legyen földfüggő, tehát földelt, akkor a piros lámpával párhuzamos rövidzárat használva, földelt lesz a szekunder feszültség is. Ennek praktikus oka is van. Ugyanis egy vezérlési hibakeresés esetén nem kell keresgélni, hogy hol is van a szekunder közös pontja, a gép bármely fémes pontjához képest "lámpázhatunk". Sokan nem értenek ezzel egyet, ugyanis ha már trafóról van a vezérlő feszültség akkor legyen földfüggetlen, de ez utóbbit én nem tartom praktikusnak.
Egyébként meg a trafót nem galvanikus leválasztás miatt alkalmazzák, hanem zárlati áram korlátozás miatt. Ha a vezérlő feszültséget közvetlenül a hálózatból vesszük, akkor a zárlati áramot a telephely, akár 1MW-os trafója szekunder zárlati árama "biztosítja". Ha viszont egy relatíve kis teljesítményű trafóról biztosítjuk a vezérlő feszt, akkor nagyságrendekkel kisebb zárlati áram képes csak kialakulni. Ez a kis kapcsolási áramokra méretezett vezérlő elemek védelme érdekében van (ha netán éppen zárlatra kapcsolódna).
A két lámpa másik értelme földfüggetlen alkalmazáskor van, ahogy Szirty írta:
Ekkor informatívak csak igazán a lámpák,, ugyanis ha földfüggetlen a szekunder, akkor külön külön bármikor megérintheted egyik vagy másik "pólust", tehát a szekunder nem tud megrázni mint a távvezetéken üldögélő madarat sem. Ennek tudatában, ha látod, hogy az egyik lámpa nem világít, akkor már érintésre veszélyes a földdel nem "zárlatos" pólus. Tehát lehet, hogy a földelt változat a veszélyesebb mint a nem földelt. kérdés, hogy ki hogyan gondolkozik.

Akkor változtatok a szövegezésen. Értem ezt a módszert - de nem tolerálom. A földelt rendszerek legalább tartalmaznak egy pár vészmegoldási lehetőséget. Ez a megoldás bár technikailag helyes - de emberileg egy abszurdum. Ez pontosan olyan megoldás, mint régebben volt a 18 fokos klimatizált számítógépterem. Az sem az emberekért készült, hanem a gépek védelmében. Ilyen megoldásokat csak technokraták szülhettek. Köszönöm a felvilágosítást.

Oly annyira, hogy hetente kéthetente egy leválasztó transzformátorra rá is bízom.
Úgy tudom nagyobb kazánok lángőrei is meghalnak földelés nélkül (fázis nulla cserére is). Sőt most találkoztam egy UPS-el ami ki tudja miért figyelte a fázishelyes csatlakozást, szintén a védőföldet használva.(láttam benne az optot a fémház és a hálózat egyik pontja között, valamint az elején volt egy led ami pirosan virított ha nem találtad el.) És mint írtam, régebbi honvédségi aggregátor sem indult, míg nem volt a védőföld szonda megfelelően csatlakoztatva.
Tehát a védőföld sem szent, jobb ha erre is ügyelsz.

Üdv kameleon2!

Azért ez nem mindig ilyen egyszerű. A biztonságra és a gép/berendezés/rendszer működésére való törekvés többnyire ellentétes (nem ritkán alapvetően az).
Márpedig ellentétes követelményeknek nem lehet egyszerre megfelelni.

Bizonyos értelemben (bizonyos körülmények között) a védőföldelés is halálos. Elég egy föld szakadás és egy testzárlatos készülék a szakadás után és minden rázni fog ami csak le van földelve.
Akkor miért nem törpefeszültséggel működtetjük a villamos hálózatot? Az nem halálos.
Mert annak a megoldásnak meg olyan következményei lennének, ami technikailag aláásná a rendszer működését.

Ha azt gondolod, hogy a vita tárgyát képező megoldás nem szolgálja a biztonságosságot, akkor mi indokolja a leválasztó transzformátort? Mehetne egyből a nyers fázis is...

Sziasztok!

Olyan kérdésem, hogy két áramkörön lévő de egymás mellett lévő szobához ami 1,5 ös rézzel van szerelve, használhatok e közös védőföld vezetőt az órától mondjuk 2.5 öst? Természetesen a nulla és a fázis is külön megy mindkét helységbe, de a doboz a közös falon van ahová érkeznek a vezetékek az órától. Helyszűke miatt megtehetem e ezt, esetleg elég az 1.5 ös védővezető is a két szobához?

Köszönöm.