Ki milyen maromotort használ?
A KRESS motorom kezdi bedobni a derekát ( pedig még csak 10 - 12 éves ), és lassan egy jobb után néznék. Valahol hallottam, hogy már vannak BLDC motorral hajtott fejek is, de nem igen találok az ebay-n. 3 fázisu van több is, de azt kicsit drágálom.

Szerintem vegyél egy másik KRESS-t. 1050-est például. Jó véleménnyel vannak róla a CNC-s berkekben az emberek.

10-12 éves. Ez azért azt árulja el, hogy gép a talpán, ami kibír 10 évet.

Én egy Teknomotor C40-et használok egy Omron frekiváltóval. Számos főorsó motort teszteltem már és azt ell hogy mondjam, ez az eddigi legjobb motor. Kifejezetten jól birja a tengelyre ható oldalirányú terhelést. Csenges, zárt, frekiváltóval pedig nagyon jó nyomatékot lehet kiszedni belőle.

Azt néztem, lehet, hogy a kisebbik is elég ( ez a kisebbik CNC gépem), majd még rágodom, inkább egy kefenélküli motor felé nézegetek. A nagyon gépen egy 3 fázisu 32000 fordulatu motor van - csak az tul nagy a kisebbikhez.

Sziasztok!

Készülget a gépem és arról érdeklődnék, hogy ki milyen szoftvereket használ? Gondolok itt arra, hogyha mondjuk egy kép alapján szeretnék egy gravírozást csinálni ahhoz mi szükséges?
Mach3, Linuxcnc amiket néztem első körben vezérléshez.(Ezeken kívül gondolom van még kismillió)
Ez előtt viszont valahogyan G-kódot kellene generálni. Azt milyen programmal érdemes?(ebből is van többféle, de mégis ki-mit használ?).
Ezeken kívül kell-e még valami?
Gondolom ez egy már párszor megválaszolt kérdés, így azzal is megelégednék, hogyha a megfelelő helyre irányítana valaki.

Ezeken kívül lenne még egy érdekes problémám: Poharakat szeretnék gravírozni. Ez ugye ugyan úgy 3 tengelyt igényel mint egy átlag megmunkálás azzal a különbséggel, hogy itt X(vagy Y) tengely helyett egy forgató mozog. Egyrészt ezt hogyan lehet megoldani?
Másrészt, mivel a pohár egy tömegtermék simán van benne 2-3 tized milliméter, egy fél fordulaton. Ezt ha nem veszem figyelembe akkor töröm a gravírtűt(üveg esetén pedig a gyémántos fejet). Ezt elkerülendő mit kellene használnom. Hallottam valamiféle pályakövetésről, ami jó lehet, de ez hogy is működik?

Jó hosszú lett... Remélem valaki végig olvassa

Szia!

A progi neve most nem jut eszembe, este megnézem, de van ami jól dolgozik, csak fizetős. Sima marópályát a Mach3-mal együtt járó LazyCam-ot szoktam használni, nem a legjobb, de használható. Illetve vannak olyan tervezőprogramok amik alapból tudnak marópályát generálni.

A forgatót csak 4. tengelyként tudod használni, legalábbis Mach3 alatt, mert annak a g kódjának elmozdulás értékét értelmezi fokonkénti elfordulásnak. Pl.:


Az első az X tengelyen egyenes elmozdulást jelenti, a második az X tengely 100 fokkal történő elforgatását jelenti.

A pályakövetőről halottam már, de szerintem ez nem hobbi kategória, de lehet, hogy tévedek.

CNC-s körökben nem szokás ultrahangos vagy lézeres távolságmérőket használni? Első sorban 3-10cm távolságban kellene mérni, a pontosságnak 1mm alatt kellene lenni, 0.2mm alatti pontosság már túlzás. Egyébként lézergravírozáshoz kellene, csak annyi a lényeg, hogy esetemben lézer és a gravírozott tárgy között 70mm-nek kell lenni, hogy fókuszban legyen. 68 és 72mm a két véglet, ami még elmegy. Tolómérővel szoktam mérni, de arra gondoltam, hogy feltennék valami kütyüt a fej mellé, megnyomok egy gombot, mér és kis kijelzőre kiírja az eredményt.

Nem is rossz gondolat. Egy érzékelő (ebből valami jobb fajta) egy PIC, egy 3 vagy 4 digites led kijelző vagy LCD és akár folyamatosan is mérhetné a távolságot, így beállításra is használható.
Hiába! A lustaság szüli a jó ötleteket!

Én erre a célra vágtam egy pont akkora plexi darabot amit a fej alja és a vágandó anyag közé illesztek (illetve a fejet addig mozgatom Z-ben). Ez a folyamat szerintem mindenféle automatizálással csak bonyolítható.

1.6 W 445 nm dióda durvábban megy nálam mint 1 W infra. Kis betűknél (ahol gyorsulás miatt a sebesség kicsi ) 4-5 tized mélyen is beégeti. Nagyobbaknál meg lehet haladni 500-750 mm/perccel, és nem a csúcs mert nincs csak 80 % ig hajtva.

445nm-essel nem próbáltam még, nincs is csak 1W-osom belőle, de nem is gravírozás céljából vettem, hanem RGB laser show-ba. Minden esetre ez haszos infó. Most 1W-os infrát árulok az apróba, megtaláltam a diódákat.

Ez ilyen mini gravírozó, ha jól látom! Majd szólj, hogy hol lesz beüzemelve! Megnézném élőben is!

Üdv ! egy i j en robotot szeretnék èpíteni Bővebben: Link nem kell hogy feltétlen egy robotkéz legyen , egy cnc géphez hasonló is megfelel
3 léptető mozgatná a tollat vagy ceruzàt a vezérléshez ezt szeretném hasznàlni: Bővebben: Link a szoftver megírásában kérném valaki segítségét az lenne a lényege hog y egy digitális fényképet le egyszerűsít és utánna rajzolja le.
A segítséget előre is köszönöm!

Valoszinü, hogy fogalmad sincs mibe vágod a fejszéd.

1. Rajzolo robot - egyszerübb lesz ha veszel egy kis CNC marogépet (marofej nélkül is jo), az elvben mindent tud, amit a robotnak tudnia kell. Ha magad akarod épiteni akkor azt hiszem a Fischer Techniknek van egy ilyen készlete. Mindenképpen ügyelj, hogy plotter interfaced legyen (azaz nem nyomtato, hanem rajzolo gép).
2. Ezután kell egy rajzolo SW (Corel Paint, Photoshop stb.) ami feldolgozza a fényképet, és támogatja a plottert.

Innentöl már csak a müvészi adottság kell.

Hol tudnám beszerezni a cnc gépet?

Próbáld ki 1 W al, elvbe az is éget. Ha a G-ray el égetsz képet akkor meg még jó is lehet. Most állítgatom a G-rayt a géphez.

Lézeres távolságmérő modul létezik készen monoblokk változatban is, de ipari kivitel, az ára összemérhető egy hobbigépével, itt kár lenne linkelni is.
A plazmavágónkon pneumatikus mozgatású letapintó magasságmérő van a lyukasztás előtti magasságméréshez, de ez lézernél nem sokat ér, mert magasságkövetésre nem jó. A plazmánál ezt az ívhossz számításával csinálja a vezérlő (az ívfeszültségből és az áramból). Lézergravírozásnál ez nem járható.

Köszi. Maradok hagyományos megoldásnál.

A TB6560 IC-t miért szokták opton keresztül vezérelni? Kérdezhetném úgy is, miért jó optikailag leválasztani a vezérlőt?

Néztem más IC-ket is, pl. 3D nyomtatókban nagyon népszerű A4988-t vagy DRV8825-t nem szokták leválasztani, közvetlenül hajtja egy Arduino.

Nem csak azt szokták. Egy nagyobb vezérlőnél, ahol a motorokat 80 V-tal és 8A-rel hajtják, van egy zárlat olyat küldene a pc felé, hogy egyből elfüstölne az egész. A kisebbekhez is illene, de lespórolják.

Nem a vezérlés a dolog lényege, hanem a galvanikus leválasztás.A motorvezérlő bemebetéről visszakúszó jelektől kell megvédeni a PC kimenetetét. A portkimenettel azonos feszültségről tápláltmotovezérlőnél sajnos gyakran bíznak meg a kimenet beépített védelmi képességeiben. Te ne tedd!

Szerintem a modern léptetőmotor vezérlő IC-k elég védettek, nem hiszem, hogy ott a vezérlés bemeneteire a motor felől rákúsznak ilyen-olyan kóbor feszültségek, áramok. Ráadásul a fő probléma az, hogy az optok nem túl gyorsak és még torzítják is a jelet. Egy gyors mozgást igénylő szerkezetnél, főleg ahol pl. 32 microstepben hajtják, és pl. akár 500-800mm/s -el mozgatják a fejet (lézergravírozó), szerintem gondot okozhat az optos illesztés.

Vannak olyan optók amik elég gyorsak ehhez. Egy olyan lézer gravírozó ami olyan gyorsan tud dolgozni, mint amit te írsz, az már messze nem a hobbi kategória.

Elég valószínű, hogy nem fogsz ezekkel 800 mm/s sebességgel lézer gravírozni.

Ezek is fix hidasak, nem?

Kíváncsi leszek, milyen lesz.

Nem semmi! Drakulálok!

Nekem megfelel a "fapados" is ! Mikor postázod???

Sziasztok!

Építettem egy ilyen ...hát nevezzük rajzgépnek. 3 tengelyes, mindenhol léptetőmotor hajtja. Valahogyan szeretném beüzemelni, hogy nagyjából pontosan működjön. Teljesen kezdő vagyok benne, viszont szeretek barkácsolni ilyesmiket.

A segítségetket szeretném kérni abban, hogy hogyan lehet beállítani szoftveresen (mach3) azt, hogy amikor a gép szerint mondjuk 10mm-t mozdul el valamelyik tengely, akkor a valóságban is annyit mozduljon el? Nincsen golyósorsós mechanika meg semmi ilyesmi, csak szkenner és nyomtató alkatrészekből vannak felépítve a tengelyek. Ott viszont csak egy szíj hajtja a tálcát. Vagy van olyan megoldás is, (kísérletezni) ,hogy a léptetőmotor tengelyére csak simán rá van tekerve párszor mondjuk egy damil és a másik oldalon rögzítve van egy rugós feszítővel. Szóval az érdekelne, hogy van erre valami módszer kiszámolni vagy ilyesmi? Esetleg aki jártas ebben tudna valami részletes leírást mondani nekem. A mach3 kézikönyvek amit írnak az erre az esetre nem jó szerintem.

Köszi előre is

Szia!

Az írásodból nem derül ki, hogy neked melyik a meghajtásod, de a tengelyre tekert damilos megoldást leírom neked:
Azt kell megtudni, hogy a rajzeszköz mennyit mozdul egy motorfordulatra. Vagy megméred, ami nyilván nem lesz valami pontos. Vagy megméred a tengely átmérőt és abból kiszámolod a kerületet. Persze ez sem 100%, de közelebb áll a valósághoz. Ha ez megvan akkor már csak azt kell megtudni, hogy a motorod hány lépést tesz meg egy fordulat alatt. A standardnak mondható motorok általában 200 lépéssel tesznek egy fordulatot, feltételezzük, hogy a motor tengelye 6 mm átmérőjű. A kerülete tehát: 6×3,14=18,84 mm, ennyi lesz az elmozdulásod adott irányban egy fordulat alatt. Ha a motor 200 lépéses, akkor: 18,84/200=0,0942 mm az elmozdulás egy lépésre, ebből azt kell, hogy 1 mm-hez mennyi lépés kell: 1/0,0942= 10,615711 lépés/mm. Ha jól emlékszem a Mach3-ba nem lehet tört értéket beírni, tehát nem lesz pontos, de ki tudod kísérletezni, hogy 10 vagy 11 lesz közelebb a valósághoz.

Ezen analógia alapján bármelyik meghajtásra kiszámolható csak tudni kell az adatokat.

A Mach a step/mm mezőben tud fogadni törtet és szépen dolgozik is vele.