Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Elektroncső
Nem tudom, de szerintem biztos vannak új fejlesztések.
Viszont egy kis érdekesség: A 60-as években már lehetett volna lapos tévé. A körülmények adottak voltak Egy magyar feltaláló feltalált egy lapos képcső nevű csövet. Ugye a hagyományos képcső ebben az időben fél méter is lehetett. Ez viszont csak 15 cm körüli. Nem terjedt el. Ha érdekel előszedem a könyvet amiben a felépítését láttam.
Ez nagyon, de nagyon érdekel! Valamiről én is hallottam, de nem terjedt el.
Ki tudja, még elterjedhet akár. Sajnos a mostani lapos technika nagyon nem felel meg TV-nek. Informatikai felhasználásra tökéletes az LCD, mert nem villog, a vonalak egyenesek, olvasni jó róla, de focimeccset, vagy filmet nézni katasztrófa. (Mivel TV-t gyűjtök, és felújítok, ezért is sokkal jobbnak tartom a képcsöves technikát, és semmi pénzért se cserélném le a Videocolor csöves Super Colort.) Ha ezzel a lapos képcsővel sikerülne elérni a rendes képcső minőségét, nagyon nagy dolog lenne!
Megkerestem, tessék:
Még amire nem emlékeztem, hogy ez már színes volt. Maga a könyv 1959-es kiadású. Szó esik benne a 3D tévéről is, terveket is közölnek benne. A könyvben meg vannak említve a műholdak is, viszont csak mint egy óriási álom. A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2014
Attól függ, milyen radarok. Radar egy elég általános kifejezés, a legkülönbözőbb felhasználásra. A radarok közül a rövid hatótávolságúaknál pl. csak a kisugárzott teljesítmény nagy, amit az antennák nyereségével érik el. A jelentős irányítottság miatt magas frekvenciákon az antennáknak jelentős nyeresége van, így a végfok csak néhány W teljesítméníyű, de nem ritka a 40 dB nyereségű antenna rendszer.
A távolsági felderítő radarok alacsony frekvenciásak (1 GHz alattiak), nagy nyereség nagy méreteket eredményez, ilyen helyeken használnak még magnetront, máshol már félvezetőseket használnak. A nagy nyeseség vételkor is jól jön.
Néhány W? Egy repülőgép radar kilowattos impulzusokkal is dolgozhat.
Ki is találtak egy olyan módszert, miszerint a radart egyfajta sugárfegyverként használják, hogy az ellenséges gép radarját, mikor az vesz, kiégetik vele.
A repülőgépeken is többféle radar van a fedélzeten. Viszont a tápláló energia elég korlátos.
A radarok adójának teljesítménye néhány, vagy néhányszor tíz W. Viszont mint már említettem az erősen irányítottságú antennák használata miatt az antenna nyereség meglehetősen nagy. Az antenna nyereség nemritkán 30 - 40 dB közözz van, és így jönnek ki a kW -os kisugárzott teljesítmények. Minden vevőberendezést meg lehet bénítani a saját, vételi frekvenciáján adott nagy térerejű jellel. Az a kiégetés dolog is lehetséges, de csak nagyon közelről, a megfelelően védett vevőbemenetet távolról kiégetni elég nehéz dolog.
Nem vagyok szakértő a témában, csak hallottam/olvastam ilyesmit, ha jól emlékszem, az orosz technikával (strapabíró
) meg lehetett csinálni.A kilowattok természetesen nem folyamatos üzemben értendők, mert akkor a hajtómű a generátorra dolgozott volna, nem a gépet tolja. Bár egy sugárhajtóműnek van bőven tengelyteljesítménye is. De egy-egy impulzus lehet jó kövér. Amúgy a radarok vevője - pont a jó nyereségű antenna miatt - igen érzékeny, ha közelről kap egy "pofont" jókor, azt nem köszöni meg. Vagy igen, füstjelekkel ![]() Azt is hallottam, hogy a - azt hiszem a MiG23-as - radarja esetében a földi próbáknál bizonyos távolságon belül nem volt szabad tartózkodni előtte, mert csúnya eredménye lett volna... Mintha a kolbászolgató beült volna a mikrosütőbe
Akkor mar ketten vagyunk akiket nem lehet eltantoritani a csoves erosito epitestol
Segítsetek kideríteni, mi lehet ez?
Üvegcsőbe van, ezért ide tettem, de nyilván nem a klasszikus elektroncső.
Ohmmérés mit mutat a lábak között?
Nekem üvegcsöves kondenzátornak tűnik. Vagy egyenirányító lenne?
Semerre nincs mérhető - MOhm-ban nézve.
Valami kisülőcsőnek gondolom. Szigetelésvizsgálóval adtam hol egyik 2 lábra, hol a másik 2-re 1000 V-ot, teljesen tudományos alapon. ![]() Akkor az első fémgyűrű, ami az aktuális elektródákhoz közel volt, szépen világítani kezdett, mint a glimm lámpa. Jó lehet...Bocs, már 250V-nál is begyújt. A hozzászólás módosítva: Ápr 4, 2014
Jó napot.
Segítség kellene Orosz cr1p tip csőről nem találok semmit. Előre is kösz.
Biztosan jól olvastad le a cirill betűket? Ha nem jól értelmezed, akkor lehet gond.
Érdemes a gugliban cirill betűkkel keresni, orosz oldalakon lehet találat.
Szia! Szerintem erre gondolsz.
No, Uraim!
A két elektródapárt sorbakötöttem, majd a maradék szabad végekre a szigetelésvizsgálóból 500 ill. 1000V egyenfeszültséget eresztettem rá. A csőben a két szélső gyűrű körül megjelent a "lidércfény" és a feszültség 315V-nál stabilan megragadt. Tehát valamiféle stab cső, ami talán komoly áramokat is tudhat és a többi kis fémgyűrű körül akkor világít, ha nagyobb áramokat kell megfogni. Reménykedem egy olyan segítségében, aki már látott ilyet és tudomása van a mibenlétéről, adatairól. De jó lehet.
Lehet nem pont ide vág a kérdés: van egy PL50*(csillag/alatta h2; másik oldalán 307 és 16) jelzésű, oktál foglalatú, felső anódos csövem (ismeretlen gyártó); semmi infót nem találok róla (Frank's electron Tube Data sheets). Legjobban a PL60 jelű cső hasonlít rá.
Van még egy StV100/60Z jelű stabilizátor csövem is, de 4 csapos bakelit fejjel; adatait tudom, de ilyen fejjel nem találtam meg. Hogy kell bekötni? Tud-e valaki adatlap lelőhelyet? Köszönöm: Kálmán
Szia!
Talán ez lesz az.
Szia!
Köszönöm, ez az. Hogy lehet ide regisztrálni? Az adatlap csak úgy látható. A másik csőről tudsz valamit?
Köszönöm, ezt a magnoválost megtaláltam a Frank's-on. Gondoltam, hátha van valami különbség (a fejen kívül). A PL50* továbbra is kérdés.Van már 6AL5-öm a csővoltmérőhöz (2 is).
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2014
Egyáltalán nem. Olyan mint egy PL500, csak oktál fejes. D=26mm, htot=103mm, búra 63mm. a tetején a csap vékonyabb kissé, mint az 500-asé, és majdnem egyforma lépcsős; d 5mm/8mm, 10mm hosszú.
A hozzászólás módosítva: Ápr 28, 2014
Igen! Nézegettem a hasonló csöveket az említett helyen, és láttam ezt, de gondoltam, hátha valaki tud pontosabbat (Megtalálja pont azt.). Köszönöm.
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2014
Ezért hasznos a fényképmelléklet. Nélküle mi nem látjuk, hogy Te mit látsz.
A hozzászólás módosítva: Ápr 29, 2014
Ezek szerint már nem is látok (nagyítóval sem). Szívás. Köszönöm a jó meglátásotokat.
Sziasztok!
Lombtalanításból sikerült megmentenem pár elektroncsövet, és egy kivételével be is azonosítottam őket. Viszont ezzel az egyel sehogy sem boldogulok. Egyrészről milyen cső ez? Illetve a 2Z csőről kevés adatot találtam, összesen ennyit. Nincs valakinek adatlapja hozzá?
Melyik fa az amelyiken ilyen cső terem? Nekem kell olyan fa!
![]() Na vicc nélkül ez egy varázsszem. Feliratot nem láttam a képeken. A hozzászólás módosítva: Máj 4, 2014
Ha látnátok miket dobáltak ki emberek, megszakadt a szívem, egy fél rádiómúzeum ott volt szétszórva.
Tényleg így utólag varázsszemnek néz ki, feliratot ezért nem látsz, mert nincs rajta. (Szám alapján azonosítani, az úgy túl egyszerű. )Köszi az infót, magamtól eltartott volna pár hétig kitalálni mi ez.
Talán EM 11, annak van ilyen foglalata.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |




Ki tudja, még elterjedhet akár. Sajnos a mostani lapos technika nagyon nem felel meg TV-nek. Informatikai felhasználásra tökéletes az LCD, mert nem villog, a vonalak egyenesek, olvasni jó róla, de focimeccset, vagy filmet nézni katasztrófa. (Mivel TV-t gyűjtök, és felújítok, ezért is sokkal jobbnak tartom a képcsöves technikát, és semmi pénzért se cserélném le a Videocolor csöves Super Colort.) Ha ezzel a lapos képcsővel sikerülne elérni a rendes képcső minőségét, nagyon nagy dolog lenne! 
) meg lehetett csinálni.









