Szervusz!
Én itt lentebb felvetettem egy megoldást az IR-problémára, ami másnál bevált, mi a véleményed? Mert, ahogy olvasgattam az írásaidat (nagyon jók), te is azért javaslod a trafós meghajtást, mert nem bízol az IC-ben, úgy, ahogy az adatlap leírja a használatát. És neked is van negatív tapasztalatod vele. Pedig, gondolom, te nem vagy kezdő. Tehát esetedben a gányolás, mint pukkanási ok, nem játszik.
Jól látom?

Azért lássuk be, a tranziens-érzékenység egyfelől az áramkör kialakításának függvénye, de az alkatrészeké is. Nem gyártottak még tökéletesen egyforma paraméterekkel rendelkező FET-eket/IGBT-ket, de ha mégis, annak esélye, hogy sikerüljön egy garnitúrát megvenni a boltban, gyakorlatilag nulla. Ugyanez áll a meghajtó IC-re is.

Ha meg finnyás az IC, azzal kell valamit kezdeni. A gyártó sose fogja beismerni, hogy vannak/lehetnek gondok vele - vagy csak nem tulajdonít neki figyelmet. Itt sokan maguk tervezik az áramkört, jól-rosszul, de tuti megoldás az áramkörök különbözőségére azért nincs, mert pont a megvalósítandó cél is más-más (terhelés pl.).

Nem értem, hogy egy kikísérletezett és bevált kapcsolási trükk az ellenállással miért váltott ki ekkora ellenkezést itt. Mikor bizonyított, hogy van azért létjogosultsága. Még a mérnökök által tervezett kereskedelmi megoldásokban is(!). Hülyék azok a mérnökök, vagy nem tanultak eleget?
Azért furcsállom, mert több helyen (ezen az oldalon is) olvastam , hogy sokan pont a bizonytalanság és a tervezési hibát kizáró alaposság ellenére szereztek negatív tapasztalatokat. És itt lenne egy megoldás rá, ha már tényleg minden más már nem segít...

Akkora eretnekség? Szerintem nem. Ráadásul ez hobbielektronika oldal, nem profi tervezőiroda, hogy munkaórák ezrei és felhalmozott tuti know-how hegyekben állna mindenki számára.

Én annak örülnék, ha ez a tapasztalat és megoldás, amire bukkantam, segíthetne.
Persze, nem kötelező használni... de zsigerből elutasítani... hát, nem szimpatikus nekem, bevallom.

Egy dologra biztosan jó az az ellenállás. ha gyárilag úgy ültetik be a paneleket, hogy mondjuk nincs benne az IR ic, akkor jó, ha ott van az 1k. Ekkor a FET-ek biztosan nem fognak bekapcsolni az előfokozatok bemérése során. Aztán beteszik az IR ic-t is és elvileg kész. Hát, ott hagytak egy ellenállást, ami azért fogyasztja az áramot...

Nem hülyék, csak láttak valamit, amiről úgy gondolják, hogy megoldja a dolgot (bár igazán logikus magyarázat nincs rá), és aztán ismétlik.
Lásd a gate trafó esete, a TI mérnökei sorba berakják, pedig a gate trafe esetén szerinted sincs rá szükség. Most akkor hülyék a TI mérnökei? Nem, csak nekik is vannak olyan megoldásaik, amit mindig alkalmaznak, még akkor is, amikor tökre felesleges. Jó boostrap meghajtó IC-k esetén sincs rá igazán szükség. Mondom, ha az az 1kOhm elhúzó ellenállás old meg dolgokat, akkor ott katasztrófák vannak.

Az ellenállásom (és másé) azért ennyire nagy, mert amiket felhozol indokok, nagyjából ugyanazok, amit mondjuk az audiofil meg csöves emberek szoktak felhozni olyanok védelmére, mint: miért kell árnyékolt kábelt használni a 230VAC vezetékre ("mert kipróbáltuk, és akkor híde csuda megoldódott minden probléma, és nemcsak nekem, hanem másoknál is").
Kellene egy olyan magyarázat, ami mondjuk méréssel vagy akár szimulációval alátámasztja az állítást. Én például rögtön tudom, hogy milyen szimulációs beállítással tudnék olyat előidézni, aminél az az 1kOhm megoldja a FETek és IC halálát, de azt is tudom, hogy az nem lenne életszerű.

Ahogy katt is írja, bizonyos esetekben jó lehet, de a legtöbben felesleges, inkább másra kell figyelni.

Köszi, ez világos, mint ahogy írtam én is, hogy ez nem minden bénázásra csodaszer.
De részemről hasznos információnak tartom, olyan tapasztalatnak, amit érdemes felhasználni.
Én olyan probléma kapcsán látom jó ötletnek, amikor van egy működő, kipróbált kapcsolás és nyákterv. Mondjuk On-Semi félvezetőkkel megépíti valaki, simán megy, más meg megépíti ugyanolyan típusú, de SGS-Thomson félvezetőkkel és neki meg eldurran. Lehet vakarózni, hogy miért...

Továbbá kíváncsi vagyok Ge Lee válaszára is (érdekeset irt ide), hogy ő hogy látja. Hiszen állítása szerint nem véletlenül favorizálja a trafót. Ami, lássuk be, szintén odafigyelést igényel az elkészítésénél. Az inverteres hegesztő topicjában rengeteg balul sikerült "tekerés" olvasható, mert ahol el lehet rontani, azt valaki biztosan elrontja Tehát nem olyan kisujjból kirázható az sem, még ha a lezárási/tranziens problémát hatékonyan megoldja.

A csöves, audiofil párhuzamot itt is felfedezni vélem, hogy valaki esküszik a meghajtó IC-re, van, aki meg hideglelést kap tőle és trafózik. Utóbbinak lehetnek rossz tapasztalatai, amik viszont a trafóval sose fordulnak elő.

A kimérés jó ötlet, de kinek van annyi és olyan felszerelése otthon, hogy ebbe belevágjon? Pláne egy olyan hibánál, aminek bekövetkezése rengeteg mindentől függ! Lásd akár a félvezetők típusai, gyártója, szórásai. Nem beszélve a nyákok eltéréseiről. Rengeteg kombináció adódik...

Most az a helyzet, hogy beindítottam a gépet, először csak egy darab égővel a bizti helyén. Töltés után teljesen elhalványult, kimenetén összesen 180Vdc jelent meg (2x95). Égő nélkül simán biztosítékkal felmegy a kimenet 205Vdc-re (megfelelő). Ha ugyan ezt az égőt a kimenetére teszem akkor (230/56W) ugyan úgy tartja a 205Voltot a +/- ág között. Viszont pár másodperc után lekapcsoltam és körbe tapogattam ami érdekesség a trafó kézlangyos lett és a FET-ek, szekunder oldlai borda és a pufferek is. Nem tudom körülbelül ez így normális lenne? Jó persze a kézlangyostól is inkább még messze volt a dolog inkább úgy fogalmaznék, hogy a natúr szobai fém tapintása hidegebb, mint a táp felsorolt alkatrészek hőmérsékletei.

Kinek mi a személyes tapasztalata erről? Hagyjam még egy kicsit tovább rajta ezt a kis 56Wattos égőt, netán ennyit még meg se kéne érezzek, és csupa hidegnek kéne legyen (hozzá tenném, lehet hogy picit kevés ez a hűtőbordázat amit rá terveztem)

Közbe kipróbáltam már az erősítőjével (1x800W/4 ohm) Hát mit ne mondjak, kapaszkodni kellett. Ezzel már megfelelően ki tudom hozni amit tud a vég. Igazából alig langyosodik sőt elér egy max hőt azt annál tovább nem is nagyon megyeget feljebb pedig most amennyire tudtam egy 200W-os Fane ládával püfögtettem majd szét szakadt csóró, de nem észleltem semmit a másodperces bekapcsolási tesztjárásokhoz képest a folyamatos zene terhelgetése között. Ugyanúgy ugyanannyira langyos. Marad így. Már csak be kéne faragni rendesen a helyére.

Közbe legyen még egy kérdés:
Talátam egy X1/Y1 kondit egyik házimozi erősítőbe. Ezt fel kéne használjam, de mit ajánlotok? Tegyem a PE-fázis vagy Fázis-0 közé? Amúgy a PE rá van vezetve a dobozra és ez egyben a szekunder oldali föld kivezetés is. Mi tévő legyek ?

Sziasztok! Megépítettem Skori 12V 20A-es tápját, kiválóan működik. Egy csavar behajtót használok róla. Olyan erős lett, hogy új akkumulátorral sem volt ilyen nyomatékos. Ez úton is köszönöm Skorinak a kiváló kapcsolást. A haverok rögtön jelentkeztek, hogy csináljak nekik is. Én szívesen meg is csinálom, persze ingyen. Kapásból négyet kellene készítenem. Az alkatrészeket pc-tápokból termelem ki viszont ezekben tranzisztorok vannak. E-mellett van két marék BU522-es tranzisztorom ezeket szeretném felhasználni. Kérdésem az, ha a bázis ellenállást módosítanám (a pc-tápokban 1ohmos) van, akkor működhet-e a kapcsolás. Tudom a fet-el hatékonyabb, de egy csavar behajtónak szerintem így is megfelelne. A választ előre is köszönöm.

A kis gyűrű áttételén módosítanod kell, az tuti, mivel ez tranyó.. kevesebb szekunder menet kell rá..
Hasonlíts kicsit az önrezgő fénycsöveshez, halogénhez..
Az 1 ohm Rb ide kevés, mert ez darlington, felmehetsz 5-10 ohm közé, a 12 voltos zener nem kell..
Az Uce fesz viszont elég necces, 350 V ?...
Kérdés még, hol menne az oszcillácó, milyen frekin menne a tápod.... próba, ha marékkal vannak..

Köszönöm a válaszod. Kipróbálom amit írtál.

Erről nem nagyon van véleményem. Ha mondjuk egy apró parazita kapacitás valamelyik fólián keresztül csinál ilyesmit és emiatt marad esetleg nyitva az IR, azon az az ellenállás nem segít. Nálam az IR-es projektek most határozatlan ideig pihennek (más dolgom van). Esetemben pedig olyan opció is lehetséges hogy én vagyok béna és mindenki másnak működik, bár nem így hallottam.

Most akkor hogy megy keménykapcsolva? Mekkora a főtrafód szórása? Mennyit esik a fesz? Megnéznék egy olyan videót hogy egy analóg műszer (vagy szkóp) rajta van a kimeneti DC-n, és a végfok a klipp határig van vezérelve.
A rezonáns módhoz az én trafóm esetében beraktam sorba 2db párhuzamosan kötött PC tápból bontott X2-es 220nF-os kondit (valahol 460nF körül volt az eredő), ami kb. pont jó lett, onnantól már csak a szekunder diódák melegedtek.
Mondjuk a B osztályú végfoknak teljesen mindegy, de a pwm-ek nem szeretik annyira a keménykapcsoló tápot (legalábbis az enyémek).

Megcsináltam az átalakítást. BU522 raktam be, a gate gyűrű szekundert 3-3-ra módosítottam, a gate ellenállásikat 6 ohmra változtattam. Működik a kapcsolás csak kevés a frekvencia, terheléstől függően 30-40khz. Hogyan lehetne növelni?

A kis gyűrű induktivitását kellene módosítanod kisebbre, a terhelésre meg akkor változna a legkevesebbet, ha a főtrafót hozzáigazítanád frekiben..- kísérletezni kell...

Én is két 220nF/275V raktam be, és amennyire zenével ki tudtam hajtani, alig (kézlangyos és ott is marad) sőt, inkább csak a vég kezdett kicsit langyulni. Nem írtam fel mennyi a szórási és a teljes, de a szórási valami 8uH körülire sikeredett.
Szóval nem melegszik a trafó, se a rezó kondik, se a FET-ek, diódák. Lehet, hogy tényleg kevés neki ennyi terhelés. Nem tudom de van két darab 75W/2ohm műterhelésem azzal ha túlélik egy pillanatra a kimeneti terhelést akkor meghajtom a véget, és úgy fogok mérni.

Van egy UNI-T UT70A multiméterem, mit gondoltok elég jó ez induktivitás mérésre?

Kösz, hogy ismét válaszoltál. Amit előzőleg írtál elsőre bejött a módosítás. A gate gyűrű primer 1 menet, a szekunder 2x3 menet, ennél kevesebb menetet nem tudok rátekerni. Esetleg egy másik kisebb AL értékű ferrit gyűrűvel próbálkozzak, mit javasolsz?

Próbáld meg, ha van kisebb AL... vagy maradsz a 40 kHz-nél és a főtrafó körét igazítod hozzá.
Megnézheted Skori írásait, hátha találsz jobb megoldást..
Az az igazság, hogy akármivel nem lehet reprodukálni egy kapcsolást..

Köszi! Kipróbálom.

Néhányan egy másik fórumon azt állítják ez a kapcsolás megy nekik.Én még nem építettem meg esetleg ha segít valamit.

Nagyon köszönöm neked is. Valami csak lesz belőle!

Minimum a nvégfok évleges teljesítményének felével kellen folyamatosan megterhelni (6 dB crest factor, legegyszerűbb, ha ráküldesz egy háromszögjelet, és maxig kivezérled szkóp alapján), aztán mérni a bordákat, hogy melegednek.
150W az lókuki lesz lesz, szerezz valami komolyabb műterhelést (sok izzó, hajszárító, satöbbi)

A 2ohmmal behal a végfok ha nincs benne áramkorlát. Turkálj valahonnan rossz gofri, szendvics stb. sütőt azokban van 2db fűtőszál, darabja 39ohm. Olyanokból szoktam kirakni a 8 és a 6 ohmot, meg van egy venti ami hűti őket mert egyik másik már lila.
A tápodnak szinuszban is simán bírnia kell legalább 1,5kW-ot, tehát a végfok zenével nem jelenthet neki gondot.

Ugyanazok a méréshatárok vannak rajta mint a legtöbb ilyen műszeren. A 2mH a legkisebb állás, abban a néhány vagy néhányszor 10 uH mérése már nem csak pontatlan, de néha teljesen más (hamis) értéket mérnek. De próbáld ki ha van akkora értékű ismert induktivitásod. Nekem Maxwell-ben van hasonló, de azzal 100uH alatt nem nagyon lehet mérni.

Amúgy a szkópot simán csiptetős zsinórral ráköthetem ekkora feszre? (Mérőfej is csak sima csiptetős). Van benne áramkorlát, és a két 75w-os ellenállást sorban gondoltam.

Érzem, hát akkor vennem kell jó pár izzót, mert azt hiszem csak max 60wattos létezik manapság... Miért háromszög kell a végnek? Vagy ez lényegtelen?

Ha még össze van rakva a paneled... nyugodtan csökkentheted a szekunder menetszámot 2-re is, a primert pedig 1-ről 2-re..- esetleg a soros ellenállást 8.2 vagy 10 ohm-ra.
Így a szekunder induktivitásod kisebb lesz, talán feljebb tudsz menni frekiben.
Ne felejtsd el, hogy a főtrafót hozzá kell hangolni frekiben.

Itt jegyezném meg sokaknak: a 230V / 11.5V, 50 wattos halogénekhez készült kis invertereket hasonló módszerrel lehet használni egy-két LED-sor meghajtására is. A pici gyűrű primer 1 menet tkp. áramgenerátoros meghajtást kap és ha az 1 menetet megnöveljük pl. 3-ra, szükségtelenné válik a nagy előterhelés, mert arányosan megnő a szekunder feszültség kis áramigénynél is.
A kimeneten egy schottky graetz, párszáz µF elkó kis ESR-rel és vidáman megy pl. 4 sorbakapcsolt, előtétezett fehér LED-csomag..
( 1 sornál már elég 1 watt előterhelés..)

Ügyesen "elfelezel" egy 1-2 kW-os hajszárító betétet és megvan a szimmetrikus terhelésed.. már említettem, azt hiszem.. ventivel megfújva.

A 100V nem szokott gondot okozni egy szkópnak. Régen volt kis N313-as orosz szkópom, azt simán bedugtam a konnektorba is. Persze a tiédet nem ismerem, nem tudom van-e a kábelben osztó, stb.
De tegyél rá egy analóg műszert az egyszerűbb, azon is látni fogod hogy mennyit leng a tápfesz a basszusoknál a kivezérlés nélküli állapothoz képest.

Szia hadd kérdezzem ez a verzió fetes igaz ?