Így az összes be nem kapcsolt ág párhuzamosan van az R15-el.. Nekem az az érzésem, hogy külön kapcsoló van a Led-eknek és az ellenállásoknak. Mert különben nem működhetne.

Próbáld megsaccolni, mennyi idő alatt váltanál át a szomszédos pozíciókba.. addig a ms** nagyságrendű ideig van párhuzamosan egy 2k+LED-ek nyitófesze+Re ( legyen 1 k...) a 15 k-val...
Ebből lenne mondjuk ADDIG 5..6 V kimenő... ha reagálna rá a táp... és akkor még ott van a kmeneti kondi is..
Hangsúlyozom.. nem én konstruáltam és tegyél próbát egy hasonlóval, mit tapasztalnál egy átkapcsolásnál.. érdekes kísérlet lehet, de jelentősége nincs..
Más lenne, ha fordítva működne és FELUGRANA a fesz... de azt meg az elkó** és az L2 fogná meg.

Végülis az egész meghajtás mindenestűl a primer körben van. Csak azért kérdeztem, mert elbizonytalanodtam, hogy ugyan nincs köze a kimenethez, de egymáshoz viszonyítva több száz volt különbségek kószálnak a pici vezetékekben, ami sima lakkozott 0.35-ös zománchuzal. De amúgy nagyon nehezen lekaparható róla és ez miatt alig tudtam rendesen megforrasztani a végeit. Szóval szerintem is elmenne 500Vdc-ig, úgyhogy vissza fogom szedni a legújabbat, mert amint látszik ábra 5. jelentősen rondult a jel. Jó tudom, ezzel már így duzzogva elmenne, de ha a trfóból ki lehet hozni többet (a szigetelés rovására) ami jeleneg nem számottevő fontosságú ezen akkor összefogom mind az ötöt azt felkanyarintom rá.

Mindenki azt mond, amit akar, de csakis a cucc védelmében vagy rákennék vmi "hőálló" lakkot ( csak nem forralod fel ezt a pici trafót is..) a menetekre, vagy kitalálnék egy nagyon vékony szigetelést ( teflon fólia..), 500 volt szilárdság ide vagy oda.. a 320 volt se kutya 0.35-ös drótoknál.
Nem tudom, hogyan néz ki trafód, de 5x10-12 menetnél nem lehet probléma...

Köszi! De nem az átkapcsolással voltak gondjaim, de közben rájöttem hol tévedtem. A TL Gate feszültsége a szabályozás miatt mindig 2,5V-on van. Ha a dióda nyitófeszültsége az alatt van (mondjuk nem egy fehér van benne) akkor a kikapcsolt dióda katódja 2,5V-on, míg anódja a másik nyitófeszültségén van. Mivel a nyitó feszültség a kisebb, a kikapcsolt Led-en kis zárófeszültség van, vagy is nem folyhat rajta áram. Így nem befolyásolja a szabályozást.
Szóval ez volt a problémám, nem a kapcsolási tranziens. De legalább tisztázódott bennem.

Nagyon vékony mylar szalagot haszáltam, cserébe az ötös ábrán látható jelet kapom. Ha natúrba csak simán egymáson mind az öt szál drót akkor az van ami a négyes ábrán. Szép, szög egyenes jelek, holtidő is van, gyors fel és lefutás. Kiváló. Egy gate trafóból ettől jobb produkciót nem lehet elérni szerintem szigeteléssel.

Jo az a jel,nalam is igy nez ki,semmi problema.

Ez egy egész jó jel. Itt most rajta vannak a FETek? Terhelés nélkül pesze mindig szebb, de ugyebár az az érdekes, hogy a FETeket hogyan hajtja meg.
MI a lényeg:
- ha egyszer holtidőd akarunk, akkor a holtidő megmaradjon. itt lászik, a holtidő platója, szóval lesz holtidő, ami kell mondjuk egy ZVS működés beállításához
- a be és kikapcs megfelelően gyors legyen. Elég gyors fel és lefutásokat látok ez teljesül.
- ne legyen túl nagy túllengés. Ez oké zénerrel javítható, meg amúgy is a MOSFET 20V-ig bír (bizonyosak még 30V-ig is <1us impulzusokban), de a jobb, ha eleve nem túl nagy.

Ezek után jön majd az éles teszt. Szkóp 1. csat alsó FET gate, szkóp 2. csat pedig alsó FET drain (félhíd), és akkor lehet belőni az induktív módot és a ZVS átmenetet.

Azon az 5-ös ábrán lévő jel tökéletes, nekem ennél sokkal rondábbal működik a hegesztőm évek óta, szóval nem kell túlragozni. Tökéletes négyszög ezzel a meghajtással úgysem lesz mert az áram adott, a gate töltéséhez meg idő kell.
Gyűrűn nem nehéz kis szórást csinálni, azon végig lehet tekerni a magot nem úgy mint egy E mag esetén. A szigetelés módját meg leírtam már vagy egy évvel ezelőtt. Belefogsz pluszban mindenhova egy szálat a menetek közé, egyben feltekered, majd a plusz szálakat visszabontod. Így lesz egy huzalátmérőnyi távolság a tekercsek között. A végén meg megfújod (vagy mártod) lakkal, az életben nem fog áthúzni.
A primer lehet köztük is, de talán jobb ha egy külön rétegben a szekunderek felett van (második sorban), és nem egy szálban hanem több vékonnyal, akkor a szórás is jó kicsi lesz.
És mielőtt újabb kérdések sora merülne fel, gondolom ZCS lesz és nem ZVS.

Rendben, akkor marad így, szigetelt módban. Igen a FET-ek rajta vannak, minden a helyén, megfelelően bekötve, tranyók nem is langyosodnak (270 ohm -mal a bázison). A primer körbe 0V feszültséget küldtem az árbárkon látható teszt során, így természetesen a kimeneten semilyen terhelés nincs. Jó persze brahiból már egy 9V-os elemmel, ha rápöttyintek a primerpuffere akkor a kimeneten megjelenik az arányaiban letranszofmált, átalakított egyenfeszültség (2x3V).

Éles teszt az történhet úgy, hogy van egy 230/2x35 Voltos (sorba kötve) trafóm amit rádobnék a bemenetére? Vagy mindenképp 230V kell?

Nem igazán értem ezt a ZVS és ZCS módot. Lorylaci a cikkében nem ajnálja audió célokra a ZCS (és most is ezt írta hogy ZVS legyen) viszont Te meg a ZCS-t ajánlod. Olvasgatom a cikkeket, de neked pl mi a személyes tapasztalatod erről? Hogyan is kéne ezt be/átállítgatni?

Sziasztok.
Bocsánat hogy közbe szólok de már én is szeretném meg épiteni ezt a tápot. Csak nagyon tartok ettől a gate trafotol. De a multnap leltem egy új rajzot amire lehet nem volna hűjeseg ránézni mert nem gate trafos hanem ic-s. Nem tudom jó e ez a rajz ezért lennék kíváncsi a véleményetekre. Mert ha rá bólintottok akkor neki látnák ennek.

KW-os teljeshidas PWM kapásból, és félsz a gate trafóról?
Ne haragudj meg, de ez eszméletlen sok lenne most neked. Kezdj valami jóval egyszerűbbel. Ezen eszméletlen sok mindent el lehet rontani, és ha még működik, akkor sem lesz több egy rádiófrekvenciás zavaróegységnél elsőre.

Persze bólintunk,nem a mi kasszánk bánja.Ebben a formátumban nem sokat látni a rajzból.A gét trafó,még mindig olcsóbb.(miért tartasz a gét trafótól?)Laci írta,kezdj valmi egyszerűbbel.

Egy oldalon olvastam, hogy az ilyen vezérlő IC-s áramkörnél a teljesítmény FET-ek gate-je és source-sze közé tegyél egy-egy 1 k-s ellenállást. Hogy mindig biztosan lezárjon a FET. Aki javasolta, az rájött, miért is száll el az ilyen IC-s áramkör egy vezérlési hibától olyan könnyen.
A gate-trafósnál természetesen maguk a szekunder tekercsek töltik be ezt a szerepet, ott nem kell.

Az IC meghajtóknál,mindig induljunk ki a gyári applikációból.G S közé ajánl 1K ellenálást?Ha nem akkor nem azért ment tönkre a FET,hanem rosszul volt beállítva az áramkör.Egyébként nem látszik hogy milyen FEt meghajtó az IC.G-S közé,inkább kapacitív,mint ohmos beállítást szoktak alkalmazni.

Ezzel egyetértek, ugyanis az összes IR bootstrap meghajtó IC bármilyne hiba esetén alacsony kimeneti szintre áll. Ebbe beletartozik az UVLO is, vagyis az alacsony tápfeszültség. Az IC MOSFET felépítésű, így pár ohm nagyságrendű lezáró ellenállást képvisel.

Persze hibák mindig történnek, de az 1kOhm ilyen szinte semmit nem fog megoldani. Gondoljunk csak bele, van 10nF gate kapacitás (100 nC gate töltés), akkor az előbbi 1kOhm-al ez 10us időállandót képvisel. Az időállandó az 1/e-ed részre kisütés, szóval ide igazán 2 időállandónyi 20us idő kell, ha a MOSFETen nincs feszültség. Ha van, akko a millerplató is van, vagyis mégtöbb idő.
Mi meg jó 100ns környékén kapcsolgatunk ki MOSFETeket. Szóval az 1kOhm kell oda hipotézis elég gyenge lábakon áll.

Már régóta követem ennek a tápnak az építését és láttam mennyit kilodtak a gate trafoval, ezért gondoltam az ic s változatra. Nem tudom nektek miért nem látható a rajz, nekem tökéletesen látszik minden, a FET meghajto ic j ir2110 sek. Egyszerűbbeket már építettem de most egy nagyra van szükségem.

Megvan az oldal, olvasd el. A csávó is sokat vakarózott a témán, eldurrantott egy vödör félvezetőt, aztán hallott valamit... ami bevált. Angol, de jól olvasható.
Tahmid's blog: MAGIC of knowledge

A rajzot látjuk, nem azzal van a baj. Amit akarsz építeni az egy PWM táp. Sokkal nehezebb dió, mint egy fixfrekvenciás. JÓ, lehet csinálni fázistolásosra (amit belinkeltél, az nem az), ami sokat segít (lehet ZVS), de egyébként meg halál leszk.
Keménykapcsol, szóval lesz bőven kapcsolási veszteség. Mivel PWM ezért fojtót kell tervezned. Ilyen szempontóbl a rajz hibás, vagy minimum hiányos, mert egy PWM tápnak addig lehet több kimenete, amíg:
- Minden szabályozható tekercs árama folyamatos
- vagy minden szabályozandó tekercse egyszerre terhelt.
A segédtekercsekkel persze nem foglalkozik, de van +/- táp kimenet, szóval két fő szekunder, amit egy audi végfok nem egyszerre terhel (hacsak nem teljes hidas, de oda akkor nem is kell +/- táp). Szóval innnetől kezdve ugrik az egész. Egy ilyen dolgo csak bizonyos korlátok között, és akkor is nagy körültekintéssel lesz jól működő.

Ez a linked magyarázata, és valóban parazita jelenségről van szó, és a miller-kapacitás okozza, azonban ha itt egy 1kOhm ellenállás segít, akkor ott nagy baj van. Továbbra is tartom az álláspontomat, hogy ahova az 1kOhmot berakva csoda történt, ott ezer kusza vacak van, kaki náykterv. Lásd MOSFET gate kapacitása és az előbbi 1kOhm okozta időállandó. Ha belegondolsz, a MOSFET bekapcsolási határán (3V) 3mA áram folyik, vagyis mondjuk ekkora parazita áramokat szed össze. Nálam a ZVS tápnál a FET kikapcsolásakor a FMMT549A PNP tranyó sok A-t nyel el (ZVS-nél áram alatt kapcsolok ki, emiatt a mille-kapacitás és drain-soruce kapaictás egy áramosztót alkót, vagyis a kikapcsolandó áramtól függ a gate kikapcsolási áram )
Szóval az egész kapcsolás úgyvan csinálva nálam, hogy ne ilyen kósza mikro meg miliamperekkel kelljen bajlódni, hanem a lényeggel.

Amúgy sokan gate trafókhoz is berakják az előbbi 1kOhm-ot, pedig előbb azt mondta oda nem kell (mert a gate trafó szekundere amúgy is rövidre zár, és ebben igazad is van). Ez megint olyan, hogy látták, hgoy valakinek ettől megoldódott valami, és onnantól kezdve alkalmazzák.

Én sem szeretnék hosszú vitát nyitni róla, a tervezési hiányosságokat hókuszpókusszal megoldani nem lehet.
De ha ez az illető eget-földet megmozgatott előbb a megoldásért és ez bevált neki, illetve a földkerekség sok helyén ugyanezzel a problémával küszködőknek is ez jelentett megoldást, jelesül, hogy ne lebegjen a gate, tranziensek ne csapják agyon az áramkört, akkor szerintem nem elvetendő megoldás.
Pláne az utolsó mondat fényében, miszerint sok kereskedelmi forgalomba kerülő tápban, amit a fazon látott, ott figyelt az 1 k (Azokat mind dilettánsok tervezték? Na ne...).
Azonkívül nem véletlen, hogy egy másik topican is le-lebeszélték a népeket az IR2110-ről, hogy nem könnyű vele bánni, jobb a trafós meghajtás (annak is vannak macerái, lásd szórt induktivitás, laza csatolás, szigetelési problémák). Csak nem ugyanezzel szembesültek? Mármint, hogy a trafó biztosít stabil pontot, az IR2110 önmagában meg néha nem és akkor pukk...
Aki meg nem ismeri fel a trafós és az IC-s meghajtás különbségét és feleslegesen teszi be az ellenállást... hát I.J. esete

Ahogy írod,feleslegesen teszi be a ellenállást.

Én egyszerűen nem értem, hogy vannak emberkék, akik inkább az interneten talált rajzoknak hisznek, azt akarják megépíteni és itt kérdeznek a működésről. Miért nem innen választanak rajzot? Itt lehet kérdezni, van kitől és még választ is kapnak. Szép nagy anyag van itt leírva...

Az, hogy sokan kínlódnak ezzel, még nem jelent semmit. A középkorban az emberek 99 %-a azt vallotta, hogy a föld lapos. Aztán nem nekik lett igazuk... Inkább meg kellene érteni az egyes áramkörök működését, mint vaktában lövöldözni, próbálkozni. De van erre példa ebben a fórumban is... de hát az internet nagyhatalom... valaki azt olvasta, valahol...

Tudnál nekem segíteni ha megkérlek? ZVS és ZCS közötti különbség beállítását, átnézésére lennék kíváncsi. Néhány szóban.

Sajnos, ez nem néhány szó... olvasd el a cikkeket, amik itt vannak. De ha már működik ( márpedig ZVS, meg ZCS nélkül is kell működnie egyszerűen hardswitch-ként) akkor magadtól is rá fogsz jönni. Legfeljebb kicsit több zavart kelt, meg rosszabb a hatásfoka, de működnie kell! A többit már kitalálod.

A stabilizált rezonáns tápos cikkemben le van írva az alapja, hogy mi a ZCS és mi a ZVS. Először ezt értsd meg. Utána a beállítás szintén le van írva!
Ha visszalapozol, volt egy nebuló(m), akinek pont a ZVS beálllítást magyaráztam el, és másodszorra sikerült is neki.

Ahogy katt is írta, először működjön normálisan keménykapcsolóként. Ha már működik és terhelhető is, onnan csak egy lépés (1db kondi) a ZCS. Aztán ha az nem tetszik akkor lehet menni a ZVS felé, de annak a beállítása már bonyolultabb.

Láttam ehhez hasonló rajzokat amik állítólag működnek. Nekem meggyűlt a bajom ezzel az elrendezéssel a pwm végfok esetében. Volt ugyan hogy elindult, de a legtöbb esetben nem, meg volt hogy az egyik IR kimenete kint maradt a tápfeszen (holott ilyen elvileg sem történhetne).
Szóval ehhez képest egy gate trafó megváltás. Nem nagyon értem mi a bonyolult azon, hogy egy magra fel kell tekerni 5 sor huzalt. Nekem a legelső is egyből működött. Ráadásul még olyan kényszer sincs hogy direktben kell próbálgatni, mert akár hetekig-hónapokig is lehet szórakozni csak a meghajtással külön anélkül hogy az ember bármilyen alkatrészt tönkretenne.
Persze lehet szidni a trafót, meg érvelni az 5-6A-es gate meghajtókkal, csak az van hogy ez is teszi a dolgát évek óta olyan helyeken is (hegesztő), ahol rövidzárak meg 100-150A-ek vannak a kimeneten.