Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
1%-os ellenállások gondolom elegek, azokból válogatni, mérve sem nagy költség.
Ez kevésbé lenne időrabló. Diódáknál nagyjából ugyanez a helyzet. Te értesz hozzá, véleményed szerint egyébként mekkora jelentősége van, ha nem 100%-san színusz? Tekintve itt még azt is, hogy csak a "sapkát" cseréli a kapcsolás, a tüskék ott jelentkeznek csak? Amúgy csak rá kell pillantani szkóppal a hálószatí színuszra, az minden, csak nem az... Egy kis analóg, toroid tápos hf erősítőről hallgatok a PC mellett zenét, amikor olyan a hálózat (asszimetrikus) a toroid periodikusan zúg egy kicsit. A hozzászólás módosítva: Feb 12, 2015
Szerintem, nem csak a sapkát cseréli, a szinusznak az oldalába, az esetleges nullátmenetek környezetébe is beleszól, mintha Karesz azt írta volna, hogy eléggé rücskös lesz a végfoknak a kimenete, látszik, hogy analóg módon, pontól pontra javítja a szinuszt, igyekszik olyanná formálni, mint az alapjel, vagyis ez a diódás szinuszosító. De itt nincsenek gyors felfutású jelek, ez nem termel annyi zavart.
Ha nem tökéletes a szinuszosító, akkor a generált hálózati szinusz is nagyobb torzítású és ha jól gondolom, akkor valami 0,1%-ot szeretnél. Tehát, ennek nagyon pontosnak kell lennie. Ezt, amikor kész a panel, külön is meg lehet mérni, aztán addig csinálod, míg be nem mész egy adott THD alá. Esetleg ki lehetne ezt a részt váltani, de az is majdnem ilyen bonyolult, bár abba csak az ellenállásokat kell válogatni. Vagy lehet valami szinusz ROM-ból is előállítani, de az is viszonylag bonyolult. És az egész még feszültségvezérelt is, valahogy követnie a kell a hálózat frekvenciaingadozását, azért van benne a PLL hurok. ( Tegnap szétröhögtem magam néhány írásodon... )
![]() A kapcsolás csak a sapit cseréli, mert +/- 33V-al gazdálkodik kb. Én így ránézésre azt gondolom, hogy a színusz abszolút pontossága talán nem is annyira érdekes, mint a két félhullám azonossága - ami nagyjából ugyanaz persze. Megvárom a Kolléga mit mond ezzel kapcsolatban, hátha meg is építette.
Igen, építettem néhányat belőle és kifogástalanul működnek azóta is. (A kép sajnos nem valami jó minőségű.) Akkoriban még nem volt SPlab-om, hogy meg tudtam volna mérni a torzítását, de szkóppal nézve tökéletes szinusz jön ki belőle. Talán még meg vannak a nyákrajzaim "Tangó"-ban, ha érdekel, megkeresem őket.
A hálámról biztosíthatlak!
![]()
Nagyon szép. A múltkor láttam, hogy erről megy a kávégép...
![]()
Annyira nem néztem meg a kapcsolási rajzot, csak láttam már ilyesmit. Ez nem úgy működik, hogy a végfoknak van egy bemeneti egyenfeszültsége és akkor ő abból megcsinálja a kimeneti 230V-ot, hanem a 230V-os feszültséghez vagy hozzáad valamennyit, vagy elvesz belőle úgy, hogy a valódi kimenet igazi színusz legyen. De szerintem Karesz elmondja, hogy hogyan működik.
Igen, már benne vagyunk a közepibe, köszönöm!
![]()
Igen, úgy működik, hogy a végfok GND-je a hálózati feszültségen "ül". Persze ez azon múlik, hogy van bedugva a villásdugó a konnektorba - ha fordítva akkor a nullán "ül". Ezért az egész készülék belsejében 230V van!!! Nagyon ügyeljen erre mindenki, aki meg szeretné építeni!
Aha... és akkor ez nem befolyásolja a hangot, hogy így, vagy úgy dugjuk be a villásdugót?
![]()
Hát... most megint beletrafáltál a közepibe
![]() (Vagy fordítva... már elfelejtettem...)
Elfelejtetted? Legfeljebb fordítsd meg...
![]() A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2015
![]() Nagyon régi technikáról és már akkor is számított.
Minek oda a külön jelző, ha úgyis hallod a különbséget? Vagy tán mégse?
A hozzászólás módosítva: Feb 13, 2015
Azért, hogy nagytakarításnál egyből jó helyre kerüljön. Olyankor a legritkább esetben szoktak zenét hallgatni.
Sziasztok!
Egyelőre gyakorlati dologgal nemtudok szolgálni, most írom az elméleti részt haladjak azzal is. Közben azért próbálkozok különböző modulátor tipusokat jellemezni, ill. kipróbálni MS-ben. A csatolt lenne a sigma-delta kimenet? A műveleti erőlködő elhagyható, viszont 5MHz alatt nem eredményez megfelelő kimeneti jelet. Viszont FPGA-n elég jól lehetne alkalmazni, gondolom használják is. Ami kérdésem lenne ezzel kapcsolatban, hogy a kimeneten nem az óra frekvenciával megegyező kapcsoló frekvenciának kellene lennie?
Miért kellene? Az órajel felfutó éle után a D bemenet tartalmát veszi fel a flip-flop kimenete. Ha ez két ( vagy akárhány ) órajel alatt nem változott meg, akkor nem fog felvenni új értéket.
Minek kell bele a flip-flop? Megy az anélkül is, ráadásul jobban. Talán fix frekvenciásat akartál csinálni, de ettől nem lesz az. Próbáld átállítani az időlépcsőket a tranziens analízis elején, mert így nagyon kicsi felbontással dolgozik az analizátor és nem mindent rajzol ki. A kimeneti kapcsolóknál ne állíts be treshold értéknek 1, illetve -1 V értéket. Most elmegy, mert a flip-flop kimenete nagyon gyorsan változik, de ha nincs flip-flop, akkor "lépcsősen" fognak kapcsolni a kapcsolók. ( Lesz egy nulla állapotuk is )Tehát a treshold 0 V legyen. A kapcsolókkal köss sorba diódákat, hogy egy kicsit jobban közelítse a valóságot, mert így a kimenetei diódák helyett is a kapcsolókon folyik az áram, amikor az visszafelé megy. Azért nézd meg szimulátorban a kimeneti szűrő Bode-jét, szerintem nem jók az alkatrészértékek, de én nem néztem meg. Úgy kell beállítani, hogy 8-ohmos terhelésnél már éppen ne legyen kiemelése a rezgőkörnek.
A kimeneti szűrőm. Én csak kiakartam próbálni az elméleti dolgokat, annyira nincs jelentősége. A gyakorlati részhez majd beteszem + indoklom miért nem ezt használtam. A sigma-delta blokk vázlatából indultam ki, azért van a D flip-flop. Úgy nézem ez ad neki PDM modulációs karaktert. Anélkül majdnem mint az önrezgő.
Sziasztok!
Kapcsolóüzemű végfokot ha toroid táppal használunk, mennyire érdemes nagy pufferkonkdikat tenni a tápba? Mondjuk egy 400W trafóhoz mi a jobb, ha 10 vagy ha 100 ezer µF-ot teszünk? Vagy itt is minél nagyobb a puffer annál jobb? Az erősítő TAS5630.
Ebből a szempontból egy pwm erősítő ugyanolyan, mint egy analóg.
Majdnem olyan. A félhidashoz több puffert illik tenni, mint a teljes hidashoz (Bus Pumping).
- kisebb a táp-zaj elnyomásuk is. Én 2x150W körüli teljesítményhez 15000-30000 µF jó minőségű puffert ajánlok. A 100000 µF felesleges, csak a baj lesz vele - lágyindítás szükséglet, diódahidat erősen megterheli, stb. A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2015
Köszönöm a segítséget, akkor nem érdemes spórolni a kondikkal.
![]()
Jelenleg 400w trafó megy 40000µF-ről, lágyindító nélkül. Új kondikat akarok, de lomexbe 6db alig olcsóbb mint a 10, azért gondoltam 10-re ( legfeljebb nem rakom be mind)
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2015
Anélkül, hogy belemennék megint egy értelmetlen vitába, csak annyit, hogy igazából olyan sok kondi kellene, hogy a bus-pumping határán ( hol a határ? ) már jóval túlmutat a mennyiség. Ezt viszont csak a megszállott hiraga, meg egyéb építők teszik bele...
Sziasztok!
Mi a véleményetek erről a félig kész paneltervemről? A panel felső oldala teliföld. A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2015
Szia!
Nekem határozottan tetszik! Valahogy kifejezi a mai ember elmagányosodását és rázúduló sok inger közti tétovázást. A kép jobb szélén azt látom, ahogy a zaklatott lélek kivonja magát a civilizáció ártalmaiból és már elsötétült a külvilág számára... ![]() Egyébként mi ez a kapcsolás? A hozzászólás módosítva: Feb 26, 2015
A kivont lélek nemsoká visszaköltözik a civilizációba, mert annak szüksége lesz rá a visszacsatolásban
![]() Ez a lorilaci féle ucd végfok smd, teliföldes panelterve.
Köszi!
...és örülök, hogy elértetted a viccet... ![]()
Még mindig nem készen, de már előrehaladottabb állapotban.
Valami ilyesmi az elképzelésem. A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2015
|
Bejelentkezés
Hirdetés |