Szia András . Örülök hogy itt vagy ! Régen hallottam "hangodat" . Látod milyen szűk gondolkodású vagyok - lehet , hogy ez a megoldás ? Annyi , hogy nincs kedvem újra tekercselni a brutál vezetékkel egy másik fojtót mert mint látod a képen ott is inkább már 3 párhuzamos szállal készítették és az is egyenként is elég vastag vezeték . Kézzel egyedül meg nehéz szorosan tekercselni . Viszont arra gondoltam mivel nagy dög műhelygép lesz kevés mozgatással talán két fojtó is elférne a dobozban és több dinse kivezetés lenne . Alacsony amper fokozatoknál a kisebb állítható fojtót használnám a nagyobb áramoknál pedig a gyári fojtó csatlakozójába dugnám a dugót . Aztán csak a reteszelést kellene megoldani nehogy véletlenül a kis 230 A-es fojtót leégessem . De ha 2 mágnes kapcsolóval oldom meg a fokozat kiválasztást ( csillag-delta ) akkor már az egyszerűen megoldható . A képen látható fojtóval már a te ötleted is megoldható .

Én megpróbálnom egyik fojtóféllel, és teljes fojtóval is. Mármint a képen látható fojtó közép leágazásával, és utána a teljes fojtóval. _Volt amikor ez bevált....

Mivel túl nagy az eltérés az alacsony ill. legnagyobb fokozat között és számít a fojtó pontos induktivitása ( mint Phile80 írta) ezért szeretném megvariálni - no meg hobbi célra készül saját részre ezért is szeretném bonyolítani a dolgot . Meg jó lenne felfrissíteni a fórumot újabb témákkal - gondolok itt pld. impulzusos hegesztés , vagy valami más .

Lajos! Amit föltettem - jól látható a 2,5mm légres - ha valami hasonlót csinálsz és megoldod,hogy a légrés változtatható - / nyitható-zárható / legyen talán közelebb volnál egy lépéssel.nem próbáltamde láttam hasonlót. Üdv!

Persze , értem én csak hirtelen ez a fényképen látható fojtó hasonlított hozzá amit be tudnék áldozni ill. kis átalakítással hasonlóvá tudnám tenni . Azóta meg találtam itthon jobbat ill. kevesebb munkával létrehozhatót .

Jó napot!
Végül is sikerült kikísérletezni a fojtót egy ideiglenes tekercsel, ráment egy fél napom meg vagy 50m huzalom, de mindig a 12 menet jött ki, igazából felülmúlta a várakozásaimat a fojtó. A képen a lemez 1es fokozatban, köracél 4es fokozatban. Egyszóval tökéletes lett, többórányi kísérletezés után sem volt a trafó kéz meleg sem, a dióda híg és a kondik jég hidegek voltak, én úgy gondolom 4-5 fokozatig mehet a 100%-os bekapcsolási idő. Már a végleges tekercselés is elkezdődött de közbejött valami más ami totál leszívott.Teszek fel képeket és egy videót, kérlek nézzétek el nekem hogy a varratok kicsit csúnyák, de ez az első CO hegesztőm, nekem is gyakorolnom kell.
Videó

A második képen azért olyan csúnya a varrat, mert nem jó a fojtó induktivitása abban a fokozatban. Látszik, hogy iszonyatosan fröcsköl.

Hát attól függ hogy milyen védőgázt használsz. Kevert gáznál elég lehet 1 is, mert az kevésbé hajlamos a fröcskölésre és egy nem pontosan méretezett fojtóval is jól lehet hegeszteni. Plusz az aktív gáz nem hűti az ívet, tehát kisebb fokozaton lehet elérni a ugyanazt beolvadást.

A Co2 -vel kisebb a beolvadás ugyanabban a fokozatban,mint amikor Co2 és argon keverékkel hegesztenek.Az egyik üzemben (akiknek bedolgozom) 14-18% Co,a többi argon védőgázt használnak(úgy kézi,mint robot hegesztésnél).Szép a beolvadás,csak egy veszélye van a dolognak,hogy hegesztés közben sokkal éleseb a fény a co2-gázhoz viszonyitva.Még a világos faltól visszavert fénye is könnyen szemgyulladást,vagy akár bőr leégést(vagyis pirosodást) tud okozni.

Ezt nem értem miért írod, ugyanezt írtam én is...

Ez igaz hogy ezt irtad,amit én értettem is,de nem biztos hogy mindenki,mivel te ezt irtad:

Idézet:
„Hát attól függ hogy milyen védőgázt használsz. Kevert gáznál elég lehet 1 is, mert az kevésbé hajlamos a fröcskölésre és egy nem pontosan méretezett fojtóval is jól lehet hegeszteni. Plusz az aktív gáz nem hűti az ívet, tehát kisebb fokozaton lehet elérni a ugyanazt beolvadást.”

Nem okoskodás képpen irtam,vagy hogy esetleg valakit megsértsek.
Csupán kibővitettem azt amit te irtál,hozzátéve a saját tapasztalatomat hogy:

Idézet:
„(akiknek bedolgozom) 14-18% Co,a többi argon”

meg:

Idézet:
„fénye is könnyen szemgyulladást,vagy akár bőr leégést(vagyis pirosodást) tud okozni”

Ugyhogy mégegyszer mondom ne vedd sértésnek(báris én nem annak szántam).
Üdv.

kösz a válaszod . Kevert gáz lesz használva .

Üdvözletem az uraknak!
Eltudná nekem magyarázni valaki hogy ez a co gép hogyan működik fokozatkapcsoló nélkül? Menyivel jobb ez a megoldás a régi fokozatkapcsolóstól?

Hát elsősorban is itt az áramszabályzás potméterrel, fokozatmentesen van megoldva. Ez általában a szekunder oldali szabályzás, trafós gép esetében, vagy kitöltési tényező, azaz PWM-es szabályzás inverteres gép esetében. Jelen esetben akár Amperonként is tudod szabályozni a hegesztőáramot, míg a fokozatkapcsolós gépeknél, egy fokozat, 10, 20, 30, 50, Amperes különbségeket tudott produkálni. Ez attól függött, hogy házi, vagy gyári gépről volt szó.

Akkor ez a megoldás sokkal jobb beállítást eredményez,pláne vékony lemezeknél. Nem is értem miért nem így gyártják már a co gépeket, mert nincs olyan probléma hogy pl a 2es fokozat kevés,a 3fokozat meg már éget.Gondolom külön elektronikája van mert a szabvány panelek nem jók hozzá. És nem is lehet majd behelyettesíteni egy esetleges meghibásodáskor, talán ennyi lehet a hátránya.Ez magyar gép, egy régebbi mig 181es továbbfejlesztett változata, itt a fórumon van is róla kép a 160-ik oldalt, az még fokozatkapcsolós.

"Akkor ez a megoldás sokkal jobb beállítást eredményez,pláne vékony lemezeknél. Nem is értem miért nem így gyártják már a co gépeket, mert nincs olyan probléma...." Azért ennyire nem egyszerű a dolog. Mint ahogy több gyártó is tett kísérletet arra,hogy a hegesztőfeszültségről levett feszültségről táplálta az előtolást,azaz félig szinergikus vezérlést próbáltak kialakítani, feltehetőleg ennél a gépnél sincs ez másként. Gondolom az előtolás poti tekergetésével együtt változik a gép kimeneti feszültsége, ami akár jó is lehet, -de csak egy adott huzalátmérőnél és adott gáztípust alkalmazva. Ugyanis mint a huzalátmérő, mint a huzal anyaga, mint a védőgáz fajtája más-más beállítást kíván úgy az előtolás sebességét, mint a munkafeszültséget illetően. Emiatt a kommersz gépeknél van a fokozatkapcsoló és a tolásszabályzó poti, és tapasztalati úton állítja a felhasználó a számára legmegfelelőbb munkapontot e két kezelőszerv segítségével. A profi gépeknél beállítod a huzalátmérőt, a hegesztendő anyag fajtáját és az alkalmazott védőgáz típusát, a többi az elektronika dolga. Nem gondolom hogy ebben a gépben egy CPU állítaná be a munkafeszültséget az előtolás alapjelét felhasználva úgy, hogy nem tudja milyen anyagot, milyen huzallal, milyen védőgázt alkalmazva kell hegeszteni. Szerintem egy megint csak egyfajta kísérleti gép, aminek van egy optimális munkapontja, és mindent ezen a munkaponton kell meghegeszteni,a gyártó által ajánlott huzalt és védőgázt használva, vagy marad a kísérletezés és kompromisszumkényszer.

Így gyártják őket, tele van a piac inverteres co gépekkel, amik fokozatmentesen szabályozhatók.

Tamás, ez a gép méretéből ítélve nem tűnik inverteres gépnek, bár lehet hogy tévedek. Ha viszont ez inverteres gép, akkor nagyon fapados lehet. Ha a felső két poti alatti felirat olvasható lenne, és a feliratok azok amire gondolok( feszültség és fojtás) akkor felesleges volt megírni az előző hozzászólásomat.

Én meg azt hittem ez valami új szuper találmány.Annyit kiderítettem hogy trafós a gép, ebből a gépből van átalakítva. Az ára 4000ft-al több mint a fokozatkapcsolós elődé.

Biztos hogy nem inverteres, de csak arra akartam utalni, hogy ha a fokozatmentes szabályozhatóság az elsődleges szempont, akkor van a piacon bőven inverteres gép, ami olyan árban van és többet tud mint egy trafós gép. Te tudod a legjobban, hiszen neked is inverteres van.

Hát én itt csak azt tudom elképzelni, hogy ebben a gépben egy egyszerű primer oldali fázishasítós szabályozás van, mert egy szekunder oldali 180A-es szabályzó kialakítása sokkal többe kerülne, mint egy 5ezer forintos fokozatkapcsoló.

Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. 2db dupla hipersil magot házasítottam, amihez a csévét is megszenvedtem már. Annyit szeretnék kérdezni, mennyi voltonkénti menetszámmal tekerjem a primert, 1,6T-re, mert sajna számítás nem sok van az interneten. Szekunderköri elektronikus szabályzás lenne, ezért csak a 230 volt menetszám számomra elegendő. A vasmagkeresztmetszet 43cm2 Köszi! Üdv

Ha sikerül majd rejtett infekcióként közlöm. Én most rétekertem 187 menetet, a szekunderre meg 10 menetet. Eddig szépen dolgozik melegedés nélkül. Mindenesetre kíváncsi voltam hátha tud valaki számítást is.

Heló!
A legegyszerűbb számítás amelyet kezdőknek ajánlok:
A hál6ózati frekvencia ugye ötven Hz.
Az ötven HZ. osztjuk a vasmag négyzetcentiméterével melyet az oszlopon mérünk amelyre a tekercset helyezzük.
Az eredmény lesz az egy voltnak megfelelő menetszám.
Pl. 50osztva43-mal=1.16 a te vasmagod esetében
Ha például 48V -ra van szükség akkor 1.16 szorozva 48=55.68 menet

Köszönöm, kipróbálom.

"Ha sikerül majd rejtett infekcióként közlöm." Gondolom információt akartál írni, ugyanis az infekció fertőzést jelent. Méretezni igazán pontosan csak úgy lehet, ha ismered a vasmag legfontosabb jellemzőit, egyébként csak sacc/kb. méretezést követhetsz el. A gerjesztést 1,6T-ban határoztad meg. Biztos vagy abban hogy ezt a vasad tudja? Lehet hogy 1,6T már túlgerjesztést fog okozni, de némileg kisebb gerjesztéssel a vasad sokkal kisebb veszteséggel üzemelne üresjárásban. A vasad gerjeszthetőségéről pontos információval szolgál az eredeti trafó tekercselése. Azt visszatekerve megkapod az adott keresztmetszetre vonatkozó menetszámokat. A többi már csak matek.

Szerintem felesleges lenne a loenus fórumtársunkat egy halom infóval leforrázni ugyanis nembiztos hogy értené hogy mekkora induktív reaktanciával kel rendelkeznie a tekercsnek, hogy az adott áramerősség folyjon rajtuk keresztül az üzemi frekvencián mivelhogy például ez is elengedhetetlen a tekercs pontos kiszámításához.
Én huszonkét évvel ezelőtt kezdőként kipróbáltam ezt az egyszerű számítást, több mint negyven szilicium bevonatos lemezvasmagot állítottam össze ívhegesztőnek.
Mindegyik jól sikerült, ritkán tévedtem egy vagy max másfél voltot.

Neked biztosan igazad van a túlzott információmennyiséget illetően. Az általad említett 50/A képlet természetesen működik, a trafót elrontani semmiképp nem lehet vele,hiszen a képletben szereplő adatokból származtatott gerjesztés jó közelítéssel 1T lesz, ezt viszont a legvacakabb lemez is kibírja. Fórumtársunk 1,6T gerjesztést szeretne- ami megfelelő méretű és minőségű tekercselt vasmagnál lehetséges, -de az ő vasmagját nem ismerjük. Nem tudjuk hogy milyen vastagságú lemezszalagból készült, a trafót a gyártó milyen célra szánta, ugyanis készültek speciális funkcióra is egészen komoly méretben tekercselt szalagmagból trafók, de azokat nem szabad ilyen magas gerjesztéssel hajtani. Ha sima erőátviteli trafó volt, akkor lehet, de akkor sem több gerjesztéssel, mint amit az összeépítésre szánt trafók egyenként elviselnek. Ugyanis minél kisebb méretű a vas, annál kisebb gerjesztést visel el, és hiába lesz az összepárosítás következtében a vaskeresztmetszet dupla, a gerjesztés akkor is csak akkora lehet, mint ami az adott méretű tekercselt magra megengedett. Ezért írtam azt, hogy jó lenne tudni az eredeti adatokat, és abból már lehet számolni.

Ha hiperszil vasmag akkor egységnyi vasmag keresztmetszetéből kb. 35 százalékkal nagyobb teljesítmény nyerhető ki.
A méretezés nem vesz igénybe egy két óránál többet, de ha sokat gyakorolja az ember rövidebb idő is lehet. Például egy olyan transzformátor amelynél a szekunder oldali adatok vannak megadva amit a fogyasztó felé biztosítani kell például egy melegen hengerelt EI vasmag esetén (hiperszil vasmag esetén B=1.6Vs/m2,ésK=1.25VA/cm4)
Legyen:Us1=8v:Is1=3A:Us2=15v:Is2=5A:Us3=40v :Is3=3.75A:Up=230v:f=50hz B=1Vs/m2 Kt=0.9:Ks=09:Kv=0.95 n=0.9:Fv=1.5mm:Sa=0.3mm:Ss=0.1mm:Sf=0.3mm:K=1va/cm4 J=2.5A/mm2
Szerintem vagy neked vagy nekem kellene kiszámolnunk a leonus helyet.
Épp ezért gondoltam hogy had legyen egy kis egyéni sikerélménye, amúgy nekedis telyesen igazad van szakkszerüen állsz hozzá.

Jó estét mindenkinek!

Lakásfelújításnak köszönhetően előkerült a szobámból egy 1600VA-es háromfázisú trafó (Primer: 3x380 delta. Szekunder: 3x24v csillag. Vas keresztmetszet kb:30cm^2) és a következő elvetemült ötlet jutott az eszembe ,hogy hegesztőgépet csinálok belőle. Az egyik szélső tekercspárt lefűrészelném aztán a maradék két primer tekercseket párhuzamosítanám és ezt hajtanám tirisztoros félhíddal 200-2000Hz körül. Elvi rajz mellékelve Esab LUA 400. Hegesztettem régebben ilyen géppel és igen szépen csicsereg