Mint tanult kollégánk írta: nagyobb gerjesztés, ergo kevesebb menetszám. A számolás módja ugyanaz.

Mint írtam nem más, pont ugyanúgy számolandó, csak nagyobb gerjesztéssel. Hogy mennyi az a nagyobb azt meg ki tudod deríteni ha fogsz mondjuk egy 12V-os trafót, a toroidra rátekered az annak megfelelő menetszámot mondjuk 1T esetén, és rákapcsolod. Aztán vársz mondjuk 20 percet, megnézed melegszik-e a mag. Ha nem letekersz 1-2 menetet, majd vársz újabb 20-30 percet. És ezt folytatod egészen addig amíg nem lesz mondjuk 35-40 C^o-os a mag, ott megállsz, az lesz a "névleges" gerjesztés aminek az értékével elkészíted a trafót.

Köszi a választ! Akkor a toroid 10 cm2 keresztmetszetére 60 menetet tekerek ,12 V rá , ha nem melegszik 1-2 menet le,amég nem melegszik ,OK ez eddig rendben ! A megmaradt menetszámot pedig elosztom 12 -el és az lesz az 1 V-ra eső menetszám ?

Azt írtad, 606 menet volt a primer. Mit akarsz még számolni, méregetni?

Csak azért mert furcsának találtam ,hogy a rendes trafóra 1150 menet kell ilyen keresztmetszetű vasmagra a toroidra meg 606 menet kell majdnem fele .

Tételezzük fel: ez egy nagyon jó minőségű vas, tehát akár 2T is lehet a gerjesztés (a menetszám nem arányosan változik a magasabb gerjesztéssel!). Valószínűbb a mai kor 'követelményei' szerinti gyártás; azaz minél előbb lepukkanjon (tervezett -gyorsított!- elavulás).
Ezért, ha már újratekered: növeld meg ~10%-kal a primer menetszámot, és ennek megfelelően a szekundert is! Nagyobb valószínűséggel fog tovább, megbízhatóan dolgozni a trafód. Toroidoknál általában ennyi simán belefér a 'lyukba'. Ha netán még sorszigetelést is alkalmazol a primerben (ha több sor lenne), még inkább megbízható lesz a mű.

Nagyon köszönöm a választ !

Üdv!
Van egy toroid trafóm, amiről végerősítőt szeretnék meghajtani! Viszont leégeti a végerősítőt, ezért ki akarom mérni, viszont nem tudom hogy kéne.

Van két szekunder tekercs, ami 28 V-os. A két szekunder egy-egy vége össze van kötve, és a két végén mérve 63 V-ot mérek, ami néha felszökik 210V-ra. Paraszti logikám szerint 56 V-nak kéne lennie, de valahogy nem akaródzik. Terhelés alatt kéne mérni? Hogy derítsem ki hogy jó-e?

Mennyi a (primer) üres-járási árama? Melegszik-e üres-járásban a trafó? Mekkora teljesítményű a trafó? Mérj szigetelést a primer és a szekunder közt, ha a primerben időszakos menetzárlat van, az okozhatja a néha felugró szekunder feszültséget. Terhelve kell mérni, mert a szekunder feszültség akkor áll be a névlegesre. A trafót valószínű, hogy újra kell tekercselni.

Nem melegszik a trafó, 300 VA a teljesítménye. Az üres-járási áram mérése miből áll?

Transzformátor primerje, Amper-mérő, vezeték, hálózat. Mindez sorosan kötve. Terheléskor hogyan változik a szekunder feszültség? Milyen esetben mértél 210 V-ot a szekunderen?

Sziasztok!

Olyan kérdésem lenne, hogy toroid tekerésnél lehet-e olyat csinálni, hogy mikor kész a tekercs, akkor hosszabb huzallal a tekercs kezdetéhez viszem a végét? A célom az, hogy minden huzal/vezeték egy helyen jöjjön ki bandázsolás után. Nem okoz ez a megoldás semmi problémát a működésben?

Készitettem egy móricka ábrát, hogy mire gondoltam.

Lehet, "gyári" esetén is előfordul néha. Bár inkább azt csinálják hogy úgy osztják el a meneteket akár hézagosan is, hogy oda essen a vége.

Köszönöm. De a múködését nem befolyásolja ugye? Nem tartozik sok menet a kivánt szekunderhez, ezért kérdeztem. ami kimarad, oda úgy is tekerek még.

Megtekertem a transzformátort, és elkezdtem terhelni. 2x18V-ra tekertem és a 2 szekundert 1-1 24V/100W-os izzóval terhelem. 20 perce tesztelem, de eddig semmi zúgás és még csak nem is melegszik a 320VA-es trafó.

Ez a dolga.
De sokat elárul, ha megméred a feszültséget üresen, és ismert terheléssel is. Neked a feszültség kell, minden egyéb csak ezt próbálja kiszolgálni.

Sziasztok,

Mekkora problema, ha egy toroidra tekertem plusz vezeteket, de sodort drotbol? Illetve miert nem szabad ezt csinalni? 10V 300mA rel van terhelve egyebkent.

Szia! Szabad.

Oke, de itt az egyes szalak el vannak szigetelve egymastol. En ilyesmibol tekertem, csak sokkal vekonyabb, 0.2mm es.
Utolag jutott eszembe, hogy mintha tanitottak volna valami ilyesmit, hogy sodort vezetekbol ne, de mar nem emlekszem hogy miert ne..

Nincs tilos, csak helyveszteség (ha számít).

A szigetelő lágyulási pontjától hűvösebbnek kell lenni a trafónak.

Koszonom mindkettotoknek, megnyugodtam

Sziasztok!
Szeretnék készíteni egy 3-4kW-os toroidot.
kb a mérete és a súlya mekkora lehet egy ilyen toroidnak?
eddig csak E-I vasmaggal foglalkoztam de érdekel ez is.

Milyen célra? Hegesztőtrafó ~10 kg, állandó egyenletes terheléshez 20-25 kg.

Milyen toroidot, normál (50 Hz~10 kHz-ig), vagy nagyfrekvenciást; pl. kapcsolóüzemű táp, inverteres hegesztő? Erősen függ a mérete, ill. a súlya ezektől, és felhasznál anyagtól is. Lehet ~1 kg, de lehet >20 kg is, 10 cm-től, ~30 cm-ig.

Sziasztok. Esetleg nincs valakinek lay fájlba. Lágyinditó rajza ?? Előre is köszőnöm.

Egész témája van a lágyindítóknak.

A következőkre szeretném használni:
heggesztésre, vízbontásra, a ház áramellátására, autóindító,indukciós kemence táp, és nagyfeszültségű elektroncsöves indukciós kemence ellátására, 3-4kV, nem szeretnék rá tekercseltetni egy külön negyfeszültségű részt, nem kell hogy feleslegesen ott legyen a lábamnál a 4kV. Inkább az arányokkal, és a frekvenciaváltóval szeretném előállítani a magasfeszültséget.

És ha már toroid akkor szeretnék egy külső, tekercset is ami olyan 5 amperes, egy csúsztatható grafit érintkezővel, egy egyenáramú tápnak.

Lehet hogy sokat akarok egy tekercsbe, talán a tápot tudnám hanyagolni.

Ezt semmiképpen nem úszod meg egyetlen trafóval. Hegesztőhöz eső karakterisztikájú, többihez általában lapos karakterisztikájú trafó kell. A ház áramellátására nem biztos, hogy 50 Hz-es trafó a legjobb megoldás. Vízbontáshoz kis feszültség-nagy áram, autóindítónak (indításrásegítőnek) picit nagyobb feszültség-nagy áram, indukciós kemence táphoz közepes feszültség-közepes áram, 3-4 kV-hoz nagyobb feszültség, kis áram. Mit akarsz ott a frekiváltóval? Oda feszültségsokszorozó kell.
Szabályozható toroid autotrafó szokott lenni.
Ha csak ezek felét egybe akarod belegyömöszölni, egyik szekunderén se tudod a maximumot kivenni, a hatásfokod se lesz toroidhoz illő.

Hegeszteni 1 g-vel szoktak. Az ahhoz való trafó paraméterei viszont eltérnek a szokványostól. Toroidon ez csak úgy lenne megoldható, hogy a szekundert nem a primerre, hanem mellé kellene tekerni, nem véletlen hogy nem készítenek gyűrűre hegesztőt.
Egyébként itt találsz némi infót, hogy mennyire lehet naprakész fogalmam sincs.
A toroidnak az előnyei mellett hátrányai is vannak. Az egyik hogy célszerszám (gép) nélkül nem igazán lehet normálisan megcsinálni, a másik a vas-réz aránya (vas és rézveszteség), ami nem éppen arra az oldalra billen ami napjainkban kívánatos lenne.
Magyarul, egy ugyanolyan teljesítményű trafót meg lehet úgy is csinálni hogy jó sok réz legyen benne és csak kevés vas (pl. toroid), és fordítva is (pl. nemrég divatba jött tömbösített EI). Ha utánanézel a két fém árának, csak pénztárca (illetve igény) kérdése hogy milyen trafót építesz.