Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Villámvédelem
 
Témaindító: Cyberex, idő: Aug 5, 2005
Lapozás: OK   5 / 7
(#) ötfelezős válasza Proci_85 hozzászólására (») Jan 31, 2013 /
 
A levegő átütési szilárdsága ~10kV/cm.
A háromszorosa.
(#) Proci_85 válasza ötfelezős hozzászólására (») Jan 31, 2013 /
 
Köszi a helyesbítést. 10-30 között mindent hallottam már, mondjuk neten most rákeresve elég gyakori a 21kV/cm bejegyzés.
(#) ötfelezős válasza Proci_85 hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Hát, ja. A levegőnek igazából nincsen átütési szilárdsága, mert egészen kis elektródaközöknél sokkal nagyobb, mint a 21 kV/cm, lökőfeszültségnél meg sokkal kisebb, mint szép lassan emelt feszültségnél, aztán az elektródaalakok, meg a polaritás...
De mondhatjuk, hogy centiméter körül, homogén erőtérben, 30 kV/cm. Csúcsértéket értve.
A 21 az egy kis félreértés, akárkik is idézik, mert az a 30-ból számolt effektív érték. Ami nem baj, ha mindenki hozzáteszi gondolatban, hogy miről beszél. De metrónál, sokkolónál, akármi egyenáramnál is idézik a 21-et.
(#) kadarist válasza ötfelezős hozzászólására (») Feb 6, 2013 /
 
Na meg függ a páratartalomtól, a légnyomástól, az elektródák alakjától meg a csillagok állásától is. Arról nem is beszélve, hogy a koronakisülést minek nevezzük.
(#) ötfelezős válasza kadarist hozzászólására (») Feb 7, 2013 /
 
az elektródák alakjától
én meg előtte: aztán az elektródaalakok
(#) zoka hozzászólása Ápr 4, 2013 /
 
Sziasztok!
Adott egy 2-es fali konnektor, az egyik aljzatba folyamatosan csatlakoztatva van egy hosszabbító, ami "üresen" áll. (Csak néha van használva)
A másik aljzatból vihar esetén kihúzom a készüléket.
A készülék és a "teszkós" hosszabbító vezetéke szorosan egymás mellett fut egy kábelcsatornában, de - ahogy a képen is látható - nincs galvanikus kapcsolat. Mindkét vezeték 3 eres, 3G1.0 erenként is és külsőleg is szigetelt, (a klasszikus fehér zsinór).
A készülékbe semmi más vezeték nem megy, csak a tápkábel. (Tegyük fel, hogy érzékeny készülék)
A kérdésem az lenne, hogy így mennyire védett a túlfeszültség ellen. Mekkora feszültség ütné át a szigeteléseket, és egyáltalán miért is ütné át, ha arra nem tud elfolyni ?

villám.JPG
    
(#) zoka válasza zoka hozzászólására (») Ápr 4, 2013 /
 
Elméletileg így 100%-ig védett a készülék, nem?
(#) djusee válasza zoka hozzászólására (») Ápr 18, 2013 /
 
Szia.Villámlásnál szerintem attól is függ hogy milyen közel csaphat le(mekkora fesz indukálódhat a vezetékekben.Fura jószág a villám.Igaz nem a 230 ason keresztül de nekem 2 éve tett tönkre több berendezést igy a villám.Gégecsöbe ment egymásmellett H155 ös koax, utp, audio+video kábel.Antenna kábelt leszedtem a készülékröl, mindent ki a konnektorból, nyugodtan visszafeküdtem aludni mire eggy nagy durranás és 2 számitógép + 1 tv + a számitógépre kapcsolt perifériák bánták, nameg én.És nem ütött át sehol, épek maradtak a kábelok.
(#) Proci_85 hozzászólása Máj 31, 2013 /
 
Sziasztok

Írtam már ez ügyben, de nem jött válasz + el is maradt a megvalósítás. Most ismét aktuálissá vált, így kérdezem:
- Milyen B-C szintű villámvédelmi eszközt javasoltok családi házhoz? Korábban az OBO-t kicsit leszóltátok, esetleg más ma kapható, jónak tűnő alternatíva?
- Fi relé is most kerül be. Az óra és a Fi relé között elvileg össze kell kössem a nullát és a földet ( van földelőszonda is). Így elég csak a fázis-nulla közé betennem egy ilyen B-C szintű védelmet az óra után?
Előre is köszönöm!
A hozzászólás módosítva: Máj 31, 2013
(#) Gafly válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 31, 2013 /
 
Ugye a nulla és a védőföld már össze van most is kötve...
Még egyszer nem kell/nem szabad összekötni.

Ha oda teszed a B+C túlfeszültség védőt, ahol még nincs szétválasztva a nulla és a védőföld, akkor neked TN-C túlfeszültség védő kell (ez a jobbik eset mellesleg).

Ha már csak oda tudod tenni, ahol külön van a nulla és a védőföld, akkor TN-S túlfeszültség védő kell. Ez abban különbözik a TN-C-től, hogy a védőföld és a nulla között is van levezető (és ezért drágább is).

Itt van egy egeszen jó kis irodalom, ha bírod a nyelvet.
Bővebben: Link

Nem tudom mi a gond az OBO féle eszközökkel, nekem olyan van. Hacsak az nem, hogy jó drága volt...
(#) Proci_85 válasza Gafly hozzászólására (») Máj 31, 2013 /
 
Köszönöm a választ.
Kiegészító infó: az egész kint a ház oldalába van beépítve egy szekrénybe. Ott van a fő (EON) kismegszakító -> mérőóra-> saját kismegszakítók. Lent van a földelőszonda és onnan jön fel közvetlenül a szekrénybe, de azt nem látom mihez van kötve.
Ha lebontom a saját kismegszakítóimat tartó táblát, már külön van a föld és a nulla. Csak feltételezni tudom, hogy össze van kötve az EON által leblombált órát rögzítő táblában.
Óra előtt vagy óra után, ezt szintén nem tudom.

Ha óra után van összekötve és ennek fejében én is összekötöm még egyszer mielőtt beküldöm a házba, gondolom nagy gondot nem csinálok.
Ha az óra előtt kötötték össze, én meg utána ismét, már problémásabb?

Bevallom jobb szeretnék csak TN-C túlveszvédőt beszerezni, de azt rendesen B és C külön egységként (állítólag erősebbek, ha külön van a szikraköz és a varisztor).

A doksit köszönöm, elrakom.
Én is csak OBO-t látok, meg annak a részletes leírásait, így jobb híján lehet az lesz. A semmitől biztos jobb.
(#) Gafly válasza Proci_85 hozzászólására (») Máj 31, 2013 /
 
Akkor szerencsés vagy.
Oda tedd.
Keresgéljél a neten.
Időd van, olvass, például ilyeneket Bővebben: Link
Idézet:
„Ha lebontom a saját kismegszakítóimat tartó táblát, már külön van a föld és a nulla. Csak feltételezni tudom, hogy össze van kötve az EON által leblombált órát rögzítő táblában.”

Idézet:
„Ha óra után van összekötve és ennek fejében én is összekötöm még egyszer mielőtt beküldöm a házba, gondolom nagy gondot nem csinálok.
Ha az óra előtt kötötték össze, én meg utána ismét, már problémásabb?”

Hát ezt szerintem a hozzáértők mindjárt....
(#) soundst hozzászólása Júl 5, 2013 /
 
Sziasztok,

tudna valaki tanácsot adni, hogy Yagi antennára milyen villámvédelmet kell kialakítani? Pl. kössem be az antenna fémszerkezetét a védőföldelésbe? Bár csak 2 szint magasan van az antenna a földhöz képest, nemrégen egy USB-s antennámat a villám hatása tönkretett.

Válaszotokat előre is köszönöm!
(#) kameleon2 válasza Proci_85 hozzászólására (») Aug 14, 2013 /
 
Sajnos ez már a reklám helye lenne, de a Schracknak, Phoenixcontactnak és a Findernek is vannak jó és "olcsó" eszközei. Dehn is jó, csak drágább. Kérdezz privátban....
(#) kameleon2 válasza soundst hozzászólására (») Aug 14, 2013 /
 
Az antennát mindenképpen be kell kötni a meglévő levezető hálózatba, de eszedbe ne jusson az épület villamos hálózatának zöldsárga védővezetőjét használni erre. Nem bírná el a villámáramot. Önálló köracélos, levezetőt kell erre a célra használni. Az antenna jelvezetékére pedig a Dehn kitűnő F csatlakozós finomvédelmeket gyárt, ami sorba köthető a koax-al.
(#) blcd hozzászólása Okt 15, 2013 /
 
Segítségetek szeretném kérni!

Adott egy relé, ami 220-at kapcsolna. Adott egy villámvédelemmel (220+RJ45) ellátott PC, ami USB-n meghajt egy mikrovezérlőt, és a mikrovezérlő az elején említett relét. Milyen védelemmel lehet minimalizálni a villámcsapásból eredő károkat?
(#) kameleon2 válasza blcd hozzászólására (») Okt 15, 2013 /
 
Sűrűn fohászkodsz ! Amúgy a D típusú védelem az egyetlen, amivel hivatalosan tudsz védekezni. De csak úgy, ha minden más fokozat is ki van építve a hálózaton. Azaz rendes földelőszonda, villámáram levezetők és szívócsúcsok, normális védőföld, EPH, B, C típus az elosztókban, D finomvédelem a 230V-os oldalon és finomvédelem a kommunikációs hálózaton (RJ45). Ne legyenek illúzióid. Csak a 230V-os dugaljsorba épített védelem önmagában nem vezet le villámáramból akkorát amekkora direktben érné az eszközödet, ha kiállsz vele a viharban feltartott vaskaróval. Ezért van egy ésszerűségi határ. Ha a védelem 3 millióba kerül a kár pedig egy PLC és egy relé - mérlegelni kell, melyik éri meg. A PLC 1,5kV-ig elvileg el kell viselje a túlfeszültséget (nyilván korlátozott az időtartam és az áram is). Persze van az a pénz.... Addig is - nem árt, ha a PLC programja is jól van archiválva...
(#) ötfelezős válasza blcd hozzászólására (») Nov 2, 2013 /
 
A kérdést akkor lehetne elkezdeni megválaszolni, ha elárultad volna, hogy a PC villámvédelme alatt mit értünk*, továbbá, hogy a PC-USB kábel-PLC-madzag-relé rész vajon befér-e ugyanabba a villámvédelmi zónába, amiben a PC van, valamint, hogy a relé által kapcsolt 230V hogyan van villámvédve.

*belefoglalva azt, amit Kameleon2 ír, az előtte levő hálózaton felszerelt fokozatok
(#) drhati hozzászólása Nov 19, 2013 /
 
Sziasztok!

Szeretnék építeni egy túlfeszültségvédelmet. Arra gondoltam, hogy a csatolt rajzból indulok ki. Kérdésem, hogy érdemes-e szikraközt, varisztort, és szupresszor diódát is alkalmazni, vagy felesleges? Másik kérdés, hogy ha ezek egy dobozon belül vannak, azaz a köztük lévő vezetékszakasz impedanciája közel 0, akkor miben változik a helyzet? Illetve, ha TN-S rendszer van kiépítve, akkor ugye nem csak az L és N vezető között kell beépíteni ezeket, hanem L-N, L-PE, N-PE között is?
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2013
(#) kameleon2 válasza drhati hozzászólására (») Nov 19, 2013 /
 
A Kínai 18$ -ért árulja tokozva. Van értelme legyártani házilag??? Abban is varisztor van, csak be van lőve a szükséges fokozatnak megfelelően. Szerintem csőben akarod a lyukat feltalálni...
(#) drhati válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 19, 2013 /
 
Nekem meg ingyen vannak varisztorok, meg szikraközök otthon a fiókban...

Szóval végül is nem tudod a választ. Értem.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2013
(#) Orbán József válasza drhati hozzászólására (») Nov 19, 2013 /
 
Én úgy hasraütve a következőt csináltam:
Kezdődik mindkét ágban kis értékű fojtó.
Aztán mindkét ágban homoktöltésű gyors porcelán bizti.
Ezekre párhuzamos egy 470V-os kisülőcső 2x - védőföldhöz kötve.
Ha ez begyújt, kiolvad valamelyik, vagy mindkét bizti.
Ezzel párhuzamosan van 100-470nF x2-es kivitel. Aztán egy ellenpárhuzamosan kötött fojtó, ilyen van a pc tápok elején - nekem is onnét vannak.
Eztán párhuzamosan bekötve újabb kondi 100-330nF.
Ezzel párhuzamosan újabb VDR-ek, a védőföldhöz szűrve.
A hozzászólás módosítva: Nov 19, 2013
(#) drhati válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 20, 2013 /
 
Köszönöm szépen a választ!
(#) kameleon2 válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 20, 2013 /
 
Nagyon szépek ezek a nyák-os próbálkozások.. de... nem tudom láttatok-e már villámáramot közelről, illetve a nyomát? Sok cég milliókat öl(t) bele a kísérletezésbe, milyen keresztmetszettel, milyen vezetéknyomvonallal és távolságokkal és milyen mechanikai kialakítással, szigetelőkkel lásson el egy védelmet. Aláírom, hogy vonzó a fiók mélyéről elővadászni egy-egy varisztort, szikraközt - de a hatákonysága megkérdőjelezhető egy tényleges túlfeszültség, vagy villám esetén. Nem azt mondom, hogy lehetetlen építeni, hiszen ember építette a gyáriakat is. Csak hát a tapasztalati oldal és a laborkörülmények hátrányosabbak egy házi védelemnél. Egy kész D fokozatú védelem könnyebben elérhető és használhatóbb is. Ipari műanyagot sem olyan egyszerű otthon önteni. Néha egyszerűbb egy ilyet beépíteni. Nem lelombozni akarok senkit, csak van, hogy sokkal többe lesz a végén a kabát, mint a gomb. Ha pedig panelre kell elhelyezni egy-egy eszközt, arra ott vannak a jól skálázható egy, vagy kétirányú szupresszorok.
(#) drhati válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 20, 2013 /
 
Mivel már hozzánk sajnos vágott be a villám, ezért én láttam villámáramot közelről. Amellett, hogy szinte minden elektromos dolog tönkrement a házban (a laptopot kivéve), még az is látványos volt, ahogy a mellettem lévő konnektor aljaztban a PE réz lap és vagy az L, vagy az N érintkező között áthúzott az ív.

Itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem villámvédelmet, hanem túlfeszültség védelmet szeretnék építeni, ami inkább a sugárzott zavarok ellen véd, mint közvetlen a villámáram ellen.

Láttam már különböző Dehn+Söhne villámvédelmi eszközöket belülről és nem kétséget, hogy házilag nem lehet őket utánozni, főleg a pontos kalibráció miatt, de az is biztos, hogy ők is szikraközöket és varisztorokat használnak.
(#) Orbán József válasza kameleon2 hozzászólására (») Nov 20, 2013 /
 
No, had deklaráljam annak a kütyünek a célját, amit a képen mutattam.
Finomvédelem és feszültség tüskék ellen szántam, azt teljesíti is.
Az egyéb szintű védelmekről nem én gondoskodom.
Az ívoltó, stb.,stb több szintű védelem meg nem érdekel, valamiből élni is kell, amit el akar vinni a villám, úgyis elviszi. A károkra ott a biztosító.
(#) ManiaN hozzászólása Máj 2, 2014 /
 
Sziasztok!
Valami ilyesmit szeretnék feltenni két háztetőre: http://www.wlan-ok.hu/ubiquiti_airgrid_23_5_ghz_23dbi_grid_antenna_...eUsAzw

Kell-e neki valamilyen védelem, ha igen, milyen?

Köszi előre is!
(#) ODU hozzászólása Máj 25, 2014 /
 
Sziasztok!

Gázkisüléses cső helyett lehet használni szikraközt? Az 1. csatolmányban lévő szikraközt szeretném használni a 2. csatolmányban lévő kapcsoláshoz. A G helyén lenne a szikraköz. Még annyi kérdésem lenne hogy az N és a GND közé illetve az L és GND közé miért nem lehet közvetlenül egy varisztort rakni?(vagy lehetne azt is? Kihagyva a gázkisüléses csövet)
(#) Busz hozzászólása Máj 8, 2016 /
 
Házilag csinált már valaki villámhárítót?

Egy betonvas a földtől a kémény szintje fölé működhet? A "letalpalást" hogyan kell megcsinálni? Simán ledugom a földbe és kész?
(#) Bakman válasza Busz hozzászólására (») Máj 8, 2016 / 1
 
A betonvas idő előtt el fog fogyni, a rozsda megeszi. A "talpalást" pedig rendes földelőszondával kell megcsinálni, az pedig horganyzott vas. Kell egy oldható kötés elérhető magasságban, már ha le akarod mérni, hogyan sikerült. Pontos szabályokat nem ismerem, de az ereszcsatornát is bele kell kötni a rendszerbe stb.
Következő: »»   5 / 7
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem