Ha MikroC -t vagy MikroPascalt használsz akkor annál a szoftveres rész a delay függvénnyel foglalkozik.

Erre kíváncsi lennék, milyen jelalakra gondolsz?

Egy Modelcraft 12 VDC kismotort szeretnék meghajtani (függönymozgatásra) egy olyan AC ADAPTOR-ral, ahol az OUTPUT 13,5 VDC. 1,1 A. Megmérve a feszültséég: 19,6 VDC.

Direktbe kötve vígan pörög a kis motor ezen a feszültségen. A túlfeszültségtől félve leosztottam kb. 12 VDC-re a 19,6-ot. A motor csak akkor indul el, ha ehhez kb. 150 Ohmos ellenállást is használok. Ez a kis ellenállás azonban hamar felmelegszik.

Kérdésem
1. Keressek olyan kis ellenállást ami 1000-1200 mW-ot is kibír.
2. A gyári táppal van valami prücök és inkább csináljak egy hagyományos tápot.
(Ilyet csináltam már egy párat, igaz csak 5 VDC-re.)

Logikailag igen Gyakorlatilag megy a cpu is, csak egyhelyben pörög.

A beépített perifériák is mind külön teljes értékű állapotgépek, akár a cpu mag. A cpu mag csak annyiban megkülönböztetett, hogy annak a feladata az összes többi működését összehangolni, de attól még az is csak egy újabb állapotgép, a pic tartozékainak egyike. Amikor szoftveres delay fv-t hívsz, azt az egy tartozékot blokkolod le olyan kódrészlet végrehajtásának a kényszerítésével, ami nem nyúl egyéb pic tartozékok vezérléséhez arra az időre. Attól még azok a részegységek teszik a dolgukat, ha előtte beállítottad őket valamire. Például dma csatornával írás / olvasás egész blokknyi végig mehet a delay függvény futása alatt.

A delay egy egyszerű és hatékony eszköz nagyon picike programok esetén. Összetettebb programoknál jobb szeretjük az aszinkron állapotgépeket, és az időzítők alkalmazását. Akár a halt + hw interrupt beállítását. Lehet éppen cpu futási időt is pocsékolni a delay hívással, ha másra úgysem kell, de ha sok periféria működését kell összehangolni, tud az a cpu értékesebb dolgokat is csinálni az egyhelyben rohanásnál, vagy ha tényleg semmi dolga nincsen, meg is lehet állítani energiatakarékosság végett.

Mik a motor adatai? LEgfőképpen az áramigénye a kérdéses. Hogyan kötötted be az ellenállásokat? Ellenállásokkal megvalósított feszültségosztó használható, de azt a terhelésre is kell méretezni.

19,6 V a 13,5 helyett: 13,5 V névelegesen a feszültsége, teljes terhelésnél. Üresjáratban ez vígan lehet több. Minden bizonnyal neked transzformátoros tápegységed van, a kapcsolóüzeműek nem viselkednek így.

Ha 13.5 VDC névleges kimenetű kistáp kimenetén 19.6 VDC arra utal, hogy elszállt a szűrő elkód, ki kellene cserélni (javítani).

12V-os kismotor 13.5v-on még nem fog elsülni. Simán kibírja. Egy kicsit jobban fog használódni, miközben kifejteni is nagyobb erőt fog. Ha alulhúzni szeretnéd kíméletesebb üzemhez, használj 9V-os tápot hozzá. Vannak áruházakban szabályozható 6 feszültséges tápok is ilyen 1k huf áron made in china. De beköthetsz ellenállást is, csak méretezd a hőteherbírásukat 250% környékére biztos ami biztos alapon.

Ha terheletlen a táp, és nagyobb a feszültség, mint a névleges, akkor a szűrőelkó teszi a dolgát, feltöltődik csúcsfeszültségre.

Üzemelő motornál mekkora a tápfeszültség? Előtétellenállás hátránya, hogy változni fog a motorra jutó feszültség a motor terheléstől függően. Jobb egy 7812 stabilizátor ic.-t beiktatni, ha van minimum 15V táp kimenet legnagyobb terhelés alatt.

Oké tényleg nem tudom mi a fene járt a fejemben

Szia
Én feltételezem, a PIC 5 Voltról jár.
A BD140 ugye PNP, ha jól láttam.
Azaz a bázist GND felé kell csalogatni a +5V-on ücsörgő emitterhez képest, hogy kinyisson.
A 429. oldal meg azt mondja az én interpretálásomban, hogy 5 V tápfesznél 8 mA (bázis)áramnál a láb max 0,6 Voltra mászik fel. Plusz 0,7 V EB feszültség után az ellenállásra elméletileg 3,7 Volt esik. Ez 460 Ohmot ad.
De azt hiszem a 414-es oldal sugallatára, hogy a chip egy lábon tud 25 mA-t is. Ez 100-as hFE-vel 2,5 A lenne. Oda nyilván más ellenállás kellene, meg talán nem is egészséges.
Lehet, hogy tévedek, de hol?

Köszönöm. Akkor, ha (tegyük fel), én egy 16-os szériára szeretnék rátenni egy órát, egy LCD kijelzőt, használni a komparátor modulját és közben eepromba írni adatokat a delay függvény már nem a várt eredményt hozza?
C-ben (Mplab) pl. a tmr0 használatával tudok deklarálni pl.: egy 100ms fv.-t, ami a tmr0 interruptjait számolja, és egy adott érték felett lép csak be az adott függvény ciklusba?
Elnézést az értetlenkedésért, kicsit homályos terep még az egész mind elektronikailag, de leginkább programozásilag.

Ez egy másik projekt, egy, a lehető legprimitívebb tens készüléken gondolkozok. Az elképzelés egy 200 Hz alatti frekvencián működő, analóg tápfesz szabályzással, négyszög, szinusz, háromszög(~fűrész) jel 3 külön output lábon, azonos frekvencián, fázis eltolva. A kis áram miatt gondoltam akár közvetlen a PIC lábát is terhelhetném, de a jelformálást még nem tudom, hogy hogy fogom kivitelezni.

Uff mekkorát néztem el Egy adatlapon volt a komplementer párjával és valamiért npn maradt meg a fejemben

Pnp-t én nem szeretek pic közvetlen lábról hajtani. A kinyitással nem szokott baj lenni, de a lezárással igen. Még ha open collector kimenetem is van, idővel más pic-re hurcolom a cuccost, és megfeledkezem róla, nagyon fogni fogom utána a fejemet 10 forintnyi spórolás miatt. Biztosabb elé egy npn és darlingtonba kapcsolni őket. Úgy nincsen áramerősítési para sem. Npn-pnp párossal egyébként elég lehet az 1.8V táp is.

Tranzisztoroknál nagyon tud szórás lenni az áramerősítéssel. Idővel leszoktam róla, hogy válogatni akarjam őket. Kényelmesebb a legrosszabb esettel számolni, meg még egy kicsit arra is rátenni, mert az alkatrészek öregszenek is.

Melyik adatlap 414-es oldalát nézted? Én jobb szeretem mindig jobb/bal alsó sarokból kimásolni a document serial numbert is az oldal számmal együtt, úgy egyszerűbb rákeresni Google-al, és nincs document version félreértés sem.

Programozásilag gondolj úgy a pic-re, mint egy sokmagos processzorra, aminek az egyes magjai mind egy időben működnek egymástól függetlenül. Alap esetben csak a központi processzor működik, a többit külön be kell kapcsolnod. A központi processzor feladata kézben tartani a többit. A központi processzorra tetszés szerinti programot írhatsz, a többinek beégetett programja van. A külső magokat felprogramozni annyiból áll, hogy a központi processzor által elérhető memória címekre adatokat írsz, illetve az eredményeket is úgy kapod meg. Amolyan memory mapped ports, ahol sajnos időkényszerben is vagy az adat jellegű portok (vannak config jellegű portok is) írás / olvasásával, különben adatráfutás miatt veszíthetsz el adatot, illetve ki tud ürülni az adat buffer. Vannak dma egységeid is nagyobb lélegzetvételű adatátvitelre (már amelyik pic-ben), de azokra is időnként figyelned kell.

Egy olyan környezetben ha belehajszolod a központi magot egy delay függvénybe, ami gyakorlatilag azt csinálja, hogy előre kiszámolt ciklus változóval pörög egymásba ágyazott szoftveres ciklusokban csak abból a célból, hogy X időnél hamarabb ne tudjon onnét kilépni, gyakorlatilag elpocsékoltad azt az időt, amíg a külső magok tucatjainak folyamatos ügyes-bajos dolgaival foglalkozhatott volna. Semmi baj a delay függvénnyel olyan esetben, amikor nem is kell másra figyelned, csak egyetlen dologra. Ha több dologra is figyelned kell, jobb ötlet aszinkron ciklusban pörögni, és időzítőkkel gépórát nyilvántartani, hogy ha éppen nem "üresben" kell lefutnia egy főciklusnak, akkor abban a körben rendezni tudd a külső magok adatátviteli igényeit.

Van még a delay-nek egy külön extra esete, az interrupt. Még mindig jó tud lenni a delay is több periféria kézben tartására, ha a külön perifériákhoz tartozni tud hw interrupt, mert az kihúzza a központi magot abból a ciklusból, míg lefut az int kezelő rutin. Hátulütője, hogy az int kezelő rutin futásának idejére növekszik a teljes delay, abba ugyanis nem volt beleszámolva, hogy interruptok is érkeznek. Szóval csak óvatosan a delay + interrupt használattal, ha precíziós célokra használnád a delay-t. Interruptot olyankor használj, amikor nem gond, ha driftel a delay-d, vagy ha egyébként is aszinkron design szerint építetted fel az alkalmazást.

Ha esetleg az idősebb korosztályhoz tartozol, és anno még programoztál 286/386 időkben msdos alatt, feelingre kicsit az a környezet a pic is. Mostanra már a teljesítményük is elérte azt a korlátot a 32 bites család egyes tagjaival, mint amit anno egy egész alaplap produkált.

Ha vannak még szemléleti kérdéseid a pic kezeléséről, írd meg.

Ilyen feladattal még nem találkoztam, ezért kérnék ötleteket.
Egy függönyhúzásra szánt kis motort nem szeretném mechanikus végálláskapcsolókkal megállítani.
A motorral sorba kötött 100 Ohmos ellenálláson eső feszültséget figyelném. Ha a motor elakad (végálláshoz ért) a feszültség megnő, ezt a PIC15F628A-val lekezelem és megállítom a motort.
A motor egy 7812 IC-n keresztül kapja a 12 Voltot.

A feszültségesés megfelelő lenne, üres járatban 2-3 volt, megfogva a motor tengelyét (szimulálva az elakadást) ez felmegy 6 Volt fölé.

A gondom az, hogy ezt a fesz. esést 9-12 Volt sávban mérem.
Hogy lehet ezt a differenciát a PIC lábára vinni, ami max 5 V-ot visel el.

Ha szükséges, kezdetleges kapcsolási rajzot tudok feltenni.

Szervusztok!
16F628A-val van gondom. PC-PIC kapcsolatot próbálgattam, és minden jó volt, amíg az újraindítást a tápfesz megszakításával generáltam. Utána, - hogy egyszerűbb legyen - csak az mclr lábat zárogattam földre. Időnként idegen karakterek is megjelentek, azután már csak csupa 0x00.
Lehet, hogy programozásra váltott a PIC? A PK3 már nem ismeri fel, az ID-ben és a programlistán csak nullák vannak.
Nem tennék be újat, míg ki nem derül, hogy mit követtem el...

A 100 ohmot a motor alá tedd, így üresben a gnd-hez képest 2-3 voltot mérsz. lefogva 6 voltot.
Gondolom, így értetted. A 100 ohm-ra parelel pedig teszel vagy egy fesz-oszót ( pl. 2k2-3k9 ), vagy egy pár kohmos trimmerpotit, hogy csak egy leosztott fesz jusson tovább az osztáspontról a pic-re.

MCLR letiltva, Power-up Timer letiltva, kiépített külső vagy belső oszcillátor van kiválasztva, a PGC (RB6) és/vagy PGD (RB7) lábak kimenetnek vagy T1 oszcillátornak konfigurálva rögtön a program elején. A programozó nem tudja felvenni a kapcsolatot a kontrollerrel. A megoldás a Vpp first programming entry -- ha tuja azt a PICkit3...

DS41196G meg sem említi a Vdd first programming entry módszert....
Most nézem DS41196G (c) 2007 Preliminary Már 10 éve!!!!

4 MHz kvarc mellett:
"__CONFIG _HS_OSC & _WDT_OFF & _PWRTE_ON & _MCLRE_ON & _CP_OFF &_BOREN_ON " futott a program(részlet), az ügyeskedésemig csak finomítgattam.
A PK3-hoz már korábban találtam egy alkalmazást (PICKIT3 Programmer Application), ami a PK2 számos szolgálzazását, így a "Vpp first"-öt is tudja, -bár az MPLAB-bal akkor nem kommunikál. Régóta fontolgatom, talán most jött el az ideje a letöltésnek...

Első lépésként bontsd szét azt a 100 ohmot 91 ohm + 12 ohm-ra. Úgy egy kicsit emészthetőbb feszültség szintjeid lesznek. Ja, egy kicsit több is lesz, de kit zavar? Lehetőségek felsorolása előtt jó lenne tudni, hány olyan motort raknál rá az egyetlen pic-re, a motor / pic egy áramkörben van-e megépítve mind mechanikailag (fizikailag egymáshoz közel), mind elektronikailag (közös gnd), vagy huzalozással "cipeled" a jelet?

Köszönöm a rávezetést!
A programozás azért nem ment, mert. Mégpedig azért, mert a PK3 csatlakozó vezetéke az 1-es (MCLR) lábról letört...
Az átvitel hibáját nem tudom mi okozta, talán a terminál? Ez másik gépen történt, a PK3 ott sem volt, és ma változatlan formában hibátlanul teszi a dolgát.

Alapvetően igazad van. Én speciell NPN-t használnék vagy még inkább MOSFET-et. De hát a kérdés más volt.
A hFE szórással is igazad van, de hát valahol meg kell tanulni áramkört tervezni. Áramokkal, feszültségekkel.
Egyébként a Te általad referált DS40001412G-page 414 oldalt néztem.
És bocs a késői válaszért, kicsit húzós volt a hét.

Az "Absolute Maximum Ratings" 25 mA-éhez nincsen garantált kapocs feszültség még egy tranzisztor bázisát kinyitni sem. Az inkább olyasmi adat, amikor mosfethez soros gate ellenállást tervezel, mert a gate kondenzátort tölteni / sütni kell a vezérléshez, és az burst áramot visz, amit korlátozni kell. A további probléma vele, hogy az alkatrészek öregszenek. Mondjuk az első pillanatban nem megy tönkre, csak kicsit később. Olyankor tervezek azon az alapon, amikor elegendő garanciális időtávon működnie a pic-nek, és lényegtelen számomra a további sorsa.

Sziasztok!

A PIC-ek UART-jával lenne egy kis gondom: Két darab PIC-et használok. Az egyik a 16F877A, az adó, a D porton van 8 db nyomógomb, 10k-s felhúzó ellenállással, tápra van húzva, ahogy a nagykönyv írja. A Tx kimenete 1 db vezetéken van csatlakoztatva a másik PIC Rx bemenetéhez, ez a vevő, ez 16F628A típusú. Ennek az A portjait A0-A4-ig kimenetként állítottam be, és LED-eket tettem rá ellenállásokkal, és az ellenállásokat földre kötöttem. Azt várnám, hogy ha megnyomok egy vagy több gombot, akkor arányos osztásban (a 8-as osztó miatt), fel kéne gyulladnia/gyulladniuk a LED-nek/LED-eknek. Ehez képest hol villan egy nagyon rövidet, hol semmit nem csinál. Szerintetek mit ronthattam el? Alább küldöm a kódot, ami MikroC-ben van írva:

16F877A, az adó:



itt a vevő, 16F628A:



Esetleg van valami ötletetek arra, hogy hogyan lehetne megoldani uC-vel a fent vázolt problémát? Tehát megnyomom a gombot, világít a LED a túloldalon, UART-ot használva? (Azért kell feltétlenül UART, mert RF adó-vevő modul lesz majd az egy szem összekötő vezeték helyén(Tx-Rx); és tudom, hogy elméletben van a HT12 D/E IC páros, de a nélkül szeretném megvalósítani a feladatot.)

Köszönöm a válaszaitokat!

Ugye a föld is össze van kötve?

Addig rendben van, hogy ha nyomva is tartod, akkor a vevő bakapcsolja a kérdéses LED (ek)et. Azonban, ha felengeded a gombot / gombokat, a vevő megkapja a kikapcsolás parancsot. Az adónak tudnia kell, hogy menyik LED van bekapcsolva. Ha megnyomod a gombot és a LED ki van kapcsolva, el kell könyvelnie, hogy be van kapcsolva (pergésmentesítés), táviratot kell küldenie, hogy a vevő is bekapcsolja. Ha megnyomod a gombot és a LED be van kapcsolva, el kell könyvelnie, hogy ki van kapcsolva (pergésmentesítés), táviratot kell küldenie, hogy a vevő is kikapcsolja.
Ez a megoldás nem zárja ki azt, hogy "szétessen" a kapcsolat, azaz az adó és a vevő más állapotot tároljon. Az egyik megoldás az összes lehetséges állapotot elküldi minden változáskor, a másik válasz táviratot használ, hogy megtudja az aktuális állapotot.

RF modulok használatánál számítani kell a zavarokra. A táviratot el kell látni ellenőrzési lehetőséggel, többször meg kell ismételni az adást. A vevő csak akkor dolgozza fel a táviratot, ha a vétel hibátlan volt.

Szia!

Igen, természetesen össze van kötve a 2 db GND. Egyébként 2, külön breadboard-on van megépítve a rendszer, és már megtaláltam a problémát, több delay-t kell belevinni az adásba a vezetékerdő miatt.
Megjavult időközben, köszönöm a segítséget még egyszer!

Más kérdés: Ti PIC-cel hogyan állítanátok elő olyan négyszögjeleket, amelyeknél az egyiket a PIC CCPx modulja állítja elő, változtatható kitöltési tényezővel, (ezt eddig én is megtudom csinálni), míg a második négyszögjel közvetlenül az első lefutó élekor "fut fel", és egy sokkal rövidebb, fix frekvenciájú/kitöltési tényezőjű impulzust ad. Én valami PIC-es->műveleti erősítős megoldásra gondoltam. A működését NE 555-ösökkel is el lehet érni, az valahogy így néz ki:

Bővebben: Link

A 17. oldal alján kezdődik, és a 18. oldalon vannak a kimeneti hullámformák.

Mekkora az adatátviteli sebesség?

9600bps. Most így nagyobb delay-el tökéletesen müködik.

Sziasztok!
Hol találok a PIC16F18326 processzorhoz inc filet?
Vagy előfordulhat, hogy ezt már csak MPLAB X-el tudom programozni?
Most MPLAB IDE 8.92-t használok.

Ezeket az új típusokat csak az MpLabX kezeli.

Köszönöm.
Azt esetleg nem tudod véletlenül, hogy a Mikroelektronika EasyPIC rendszere kezeli-e?