Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű tápegység
 
Témaindító: Rendszer, idő: Feb 18, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   76 / 117
(#) szikorapéter válasza tothbela hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Műszer van dögivel,induktivitás mérőtől wobbler, TV szkóp (nagyfeszültségű mérőcsúccsal) sőt még a kedvedért egy Orion 2,5KV-os átütésvizsgáló berendezés is amire büszke vagyok mert saját magam javítottam a malomkerekes trafóját és jó lett. Igen a túlbiztosítás mindenek előtt, ezt már régóta szemmel tartom főleg mivel általában csöves technikával tervezek/építek, de most bejött ez a "heppy" hogy ilyenre is szükség lenne. Szóval az elkészítés nem okoz gondot, de pár praktikát örömmel fogadok.
(#) tothbela válasza szikorapéter hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Ennek örülök, Akkor pedig nyugodt szívvel ajánlhatom a tekerést. Ahogy írták, csak akkor kezdd forralni, ha már benne van a vízben. Mire felforr a víz, átmelegszik mindene, ennyi idő elég neki. Aztán kesztyű. Erőltetni nem szabad, mert valahogy igen hamar elreped. A hirtelen forró víz is azt teszi vele.

CRT televízióból/monitorból "I" magra tekert litze sodratot mentettem ki, talán jobb mint a tömör réz.
(#) szikorapéter válasza tothbela hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Igen olvastam hogy a sodratok jobbak ilyen esetben mint a sima egy szálas drótok. Házilag rendes sodratot gondolom nehéz elkészíteni.
(#) tothbela válasza szikorapéter hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Erre inkább a guruk tudnak válaszolni. Van aki a sodrás nélküli több szálra esküszik. ATX trafónál gond lehet a kis ablak keresztmetszet, ezért is hagyom inkább úgy ahogy van. Optimalizálták a huzalátmérőt, a szigetelés vastagságát, az üzemi frekvenciát. Ha csak egy kicsit vastagabb, vagy vékonyabb a huzal már gond.
(#) szikorapéter válasza tothbela hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Ez a trafó méretre kb mint egy átlag ATX táp trafó 2x-ese. Gondolom elég lenne a magról csak a szekundereket leszedni,a primer maradhat nem? (Bár igaz a vizes átofrralás után lehet nem jó ötlet....)
(#) tothbela válasza szikorapéter hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Most nem emlékszem pontosan, de van olyan trafó is, ahol a primer fele alul van, a másik fele pedig a szekunder felett. Így jobb a csatolási tényező. Bár nem tudom a tiéd milyen. Akkor viszont le kell szedni mindet. De lehet a tiéd nem olyan.
(#) szikorapéter válasza tothbela hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Sajnos olyan, most néztem meg tüzetesebben. Itt vannak a trafó főbb méretei, a közepét nem tudom megmérni sajnos.
(#) granpa válasza szikorapéter hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Elég, ha jármot megméred, az oszlop a kétszerese. Némi méretezési hibát látok. Azért összjön kis kombinálással. 12×15 az oszlop.
A hozzászólás módosítva: Aug 29, 2017
(#) _BiG_ válasza szikorapéter hozzászólására (») Aug 29, 2017 /
 
Az a bal alsó "6 mm" gondolom inkább 26 mm...
(#) frissadam hozzászólása Szept 14, 2017 /
 
Sziasztok!

Bővebben: Link

A linken szereplő kapcsoló üzemű tápegység kimenetén lévő 4 darab egyen irányító dióda milyen feszültség tűréssel kell hogy bírjon a szekunder feszültséghez képest? +/- 40V esetén elegendő 100v-os dióda?

Köszi!
(#) ferci válasza frissadam hozzászólására (») Szept 14, 2017 /
 
Szia!
Ha nincs 150 voltos diódád, maradjál csak a rajz szerinti típusnál.
Egy kis hálózati fesz emelkedésnél és kis terhelés esetén már 100 volt közelében van a zárófesz és ez durranáshoz vezethet.
(#) newDesigner hozzászólása Szept 15, 2017 /
 
Sziasztok!

Valaki tudja azt, hogy egy egyenáramú feszültség átalakítónál mi a 100kHz kapcsoló frekvencia. Az a bajom vele, hogy elméletileg 3A a belőle maximálisan kivehető áram, de max 0,5A leadásánál már kikapcsol.

Üdv: nD
(#) Pafi válasza newDesigner hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
A kapcsoló frekvencia az a frekvencia amivel az átalakítóban lévő teljesítmény-félvezető kapcsolgat. Viszont ennek semmi köze a problémádhoz. Annak olyan dolgokhoz van köze amikről semmit sem írtál. Pl. hogy milyen fajta az átalakítód (típusszám, link, fotó, vagy bármi...), hogy milyen jellegű a terhelés (izzó, motor, ohmos, erősítő), és hogy milyen forrásról táplálod. Meg hogy hogyan mérted az áramot, és ilyesmik.
A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2017
(#) newDesigner válasza Pafi hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Egy Sagem DC 12V 3.5A-es laptop/egyéb tápra van kötve egy ilyen DC/DC stepdown konverter.

Egy flat PS2 az áldozat, ami a tápja alapján max 5.6A- emészt fel 8,5V feszültségen. Az átalakító elvben 3A-t bír, de 2,5A felvétele mellett ledobja a láncot. Az ampermérő multiméter sorbakötve az átalakító után és a ps előtt.
(#) latyakosa válasza newDesigner hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Ide valami combosabb átalakítót keress 8-10A körül, vagy a sagem lapop táp kimenetét lenne érdemes átakítani annak érdekében ne kelljen közbülső DC-DC konvertert használni.
(#) newDesigner válasza latyakosa hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Na azt hogyan :S ?
Nem éppen a szakterületem.
A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2017
(#) latyakosa válasza newDesigner hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Melyiket hogyan ?
A sagem-t kibontanám és meglesném milyen flyback vagy forward a kapcsolása, a kimenetén valószínűleg van egy feszültség referencia, feszültség osztóval és egy optó-s visszacsatolással a primerre.
A feszültség osztó módosításával általában el lehet érni, hogy a kimeneti feszültség a kívánt 8.5V feszültségre álljon be.
Még 1 átalakításra van szükség, a kimeneti egyenirányító dióda(k) cseréje, hiszen most 3,5A-re van méretezve, neked a PS2-höz akár 5A-t meghaladó is kellhet.
A sagem tápról van azonosítód, lehet a weben lévő infók alapján is megtudni hova kell benne nyúlni?
A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2017
(#) newDesigner válasza latyakosa hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Buszon vagyok, ha hazaértem, akkor megnézem.
Köszönöm az infókat.
(#) frissadam válasza ferci hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Ezt hogy kell érteni és méretezni? 40v szekunder feszültség esetén mikor zár a dióda 100v körüli tranziens keletkezik? Ehhez kevés a 150v tűréshatár? Ezek a tranziensek megjelennek a pufferkondin is?
(#) Pafi válasza newDesigner hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Akkor 5,6 A-es vagy nagyobb áramú konverter kéne. Az áramfelvétel ingadozik. Amikor a műszer 2,5 A-t mutat, akkor csúcsokban simán folyhat 4-5 is, amitől már lekapcsolhat a konverter.
(#) Pafi válasza frissadam hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Igen, elég.
(#) ferci válasza frissadam hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
A +/- táp esetén ezzel az egyenirányítással egy diódán mindig 2 * U * 1.414 volt a zárófeszültség: az egyik diódát képzeld egy rövidzárnak, amelyik vezet az egyik félperiódusban, ezért a másikon a fenti feszültség van, ami minimum 85 volt, ha 2 *30 volt csak a trafó szekundere.
Ne a gnd-hez képest gondolkozz.
Azért javasoltam nagyobb zárófeszűt ( min. 150 V ), mert nem biztos, hogy ezt tartani tudod.
(#) Ge Lee válasza ferci hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Szinusz lenne a szekunder feszültség jelalakja, vagy miért szorzod 1,4-el?
(#) ferci válasza ferci hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Annyiban korrigálom magam, hogy itt nem színusz van, tehát a számolás nem okés.. de a 85 volt környéke igaz. Így se tennék be saját cuccba 100 voltos diódákat.
( beelőztél..)
A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2017
(#) Pafi válasza ferci hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Idézet:
„A +/- táp esetén ezzel az egyenirányítással egy diódán mindig 2 * U * 1.414 volt a zárófeszültség”


Rendkívül precízen megadott érték, csak a valósághoz semmi köze itt, mivel nem szinuszos a feszültség.

Idézet:
„az egyik diódát képzeld egy rövidzárnak, amelyik vezet az egyik félperiódusban, ezért a másikon a fenti feszültség van,”


Nem a fenti feszültség, hanem pont a kimeneti. Ami meg 2*40 V.

Egy 100 V-os sch. dióda pedig legalább 120 V fölött kezd el vezetni, dáadásul a hőmérséklettel még nő is a letörési feszültsége.
(#) frissadam válasza ferci hozzászólására (») Szept 15, 2017 /
 
Én mondtam rosszul. Bocs! A pufferen mért feszültség a 40v. Ami már szűrt. Négyszög jel esetén van különbség effektív és csúcs között? Ha igen hogy számolódik? A dióda túlméretezését még mindig nem értem. Már mint hogy mennyi tartaléknak kellene bent lennie.
(#) ferci válasza frissadam hozzászólására (») Szept 16, 2017 /
 
Semmi gond.. nekem is másfelé járt az agyam..- itt a négyszög "teteje" az érdekes, ha jól van beállítva a táp és mivel kétutas az egyenirányítás, egyben effektív is meg csúcs is.
Zárófesz szempontjából a dupla puffer-fesz az érdekes, amit én azért méreteznék túl ezzel a táppal, mert nincs benne semmiféle szabályozás és van pár volt különbség a kicsi és a teljes terhelés között.
Optimális esetben elég a 100 voltos dióda, de ki-ki maga dönti el, hogy pár forint különbségért kockáztat-e.
(#) erbe válasza ferci hozzászólására (») Szept 16, 2017 /
 
Idézet:
„egyben effektív is meg csúcs is.”

Nem biztos. Kitöltési tényező?
(#) ferci válasza erbe hozzászólására (») Szept 17, 2017 /
 
Ha a holtidőt is nézzük, akkor természetesen nem.. - akkor a "csúcs" ( plató ) nyilván magasabb kell, hogy legyen és tuti nem is hajszál vízszintes - nade ennyire azért ne menjünk bele. Felesleges ilyen értekezésekbe kezdeni..
A kérdésre már eléggé megválaszoltunk.
Ja, és ebben a tápban a kitöltés nincs szabályozva, az maximális a holtidőt hanyagolva..
A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2017
(#) Epichydra hozzászólása Nov 28, 2017 /
 
Üdv mindenki!
Egy olyan kérdésem lenne, hogy a DT5268S nevezetű 8 lábú IC helyett jó lenne az IR2153S? Egy kapcsolóüzemű tápegységbe kellene.
Következő: »»   76 / 117
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem