Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Ha neked mindegy hogy 10-20%-kal több vagy kevesebb menetet kell feltekerni akkor nekem meg pláne mindegy.
Azt hiszem kevered a két számítást, mindkét érték helyes, és lehet számolni mindkettővel,
DE ha azt írod, hogy 68me/42V=1.6me az azt jelenti, hogy 1.6me -en keletkezik pontosan 1V. Ha úgy számolod, hogy 42V/68me=0.61V az meg azt jelenti, hogy 1 meneten lesz 0.61V a feszkó, (tehát menetenként csak 0.61V keletkezik, szóval látható is, hogy 1V -hoz több menet kell) mert ahogy az első körben leírtam, 1V létrehozásához 1.6me menet kell. Így érthető remélem. Az egyenirányítást úgy értem, hogy gondolom pufferkondit is teszel rá utána, vagy nem? Szóval a pufferkondenzátor meg a váltófeszültség csúcsérték -D -re fog töltődni. Ami 6V esetében ~6V*√2 azaz ~6*1.41=8.46 ebből mínusz a diódák tehát 8.46-1.4V=DC 7.06V kétutas egyenirányítás után a pufferkondin mérhető egyenfeszültség kb. A 24V esetén meg ~24*1.41=33.84-D1.4V=32.44V szintén kétutas egyenirányítás után a pufferkondin.
Szia! Vvalahol azt olvastam, hogy a voltonkèntiV-onkénti menet szàmot szorzom a kívaánt feszültsègel. Tte èppen forditva írtad, naálad meg osztanni kellett.
A hozzászólás módosítva: Feb 27, 2018
Moderátor által szerkesztve
Köszönöm a részletes magyarázatot Neked és granpa-nak is, minden világos!
Le is mentettem magamnak, hogy máskor ez akadjon hamarabb a kezembe, mint a táblázat .
Tökéletesen igazad van, nem mindegy mennyi anyagot használ fel az ember adott esetben feleslegesen. Amit írtam az erre a konkrét transzformátorra vonatkozik, hisz javarészt saját lebontott anyagával fogom visszatekerni, a maradékkal meg már úgyse tudok mit kezdeni.
Üdv!
Remélem lesz, akinek hasznos információk lesznek: A régi BEAG 100V -os vonali (M102B-C) vasak kapcsán a kimenőtrafóknál leírtam azt a kb. 4 féle vasat, amivel találkoztam a jónéhány szétbontása közben. Arról írnék most, amit gyanúsnak találtam és "látatlanba" is hálózati trafónak szántam - így is lett. A régi, megboldogult 220V-os szabványfeszültség időkből vannak a neten "M" és "E I" típusvasakra tekercselési adatok. Ezek alapján, 230V-ra átszámolva megtekertem 1-2 db hálózati trafót. A tekercselés után ellenőrzés végett a csévébe dugtam hipersil magokat és a gyorsteszt után, mindent rendben találva, összeraktam a fényes M102B vasakkal a trafót. A hipersil magokkal feszültségek rendben, áramfelvétel üresjárásban 35 mA. Ezzel szemben az "M" magokkal az áramfelvétel 125-135 mA volt! Újratervezés és kb. 0.85 T-vel számolva a rend helyreállt, áramfelvétel elfogadható lett. Egyúttal az átvitt teljesítmény nyilván jóval kevesebb lehet. Mivel egy ilyen trafó kimondottan csak anódtáp lesz és monoblokkban 25W-os csöveshez, még elmegy. Tehát nem csak, hogy kimenőnek nem jó mindegyik BEAG vonali vas, de még hálózatinak is megalkuvásokkal.
Újabb élmény a BEAG 100V-os vasakkal. 2 db fűtőtrafót készítettem, M74-es vasakkal.
A régi táblázat szerint 5.4 m/V helyett ca. 5.7m/V-al tekertem meg. Ezek a vasak jók voltak. A hipersziles gyorsmérés 18mA volt 220V-nál, a lemezekkel végleg összeszerelve 0.22mA adódott. A Gyártótól ilyen minőségű vasak voltak/vannak a kültéri hangoszlopokban található M85B vonaliakban is, szerintem azokból is érdemes kimenőt készíteni. Kár, hogy szinte 100%-ban a műgyantázásos impregnálás miatt azokról le kell vágni a csévét.
Izé,... 220uA? Az nagyon jó vas.
A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2018
Szia Józsi!
Idézet: „Kár, hogy szinte 100%-ban a műgyantázásos impregnálás miatt azokról le kell vágni a csévét.” Nem feltétlenül, csak jó sok türelem, meg idő kell hozzá. Én szétbontottam kettőt egy kis multigép, egy fűreszlap és egy snitzer segítségével. Teljesen egybe voltak impregnálva. Jó kis pepecs munka volt, de sikerült végül. Természetesen a huzal ment a lecsóba, de csévetest és a mag épségben megmaradt.
Köszönöm, úgy nézett ki, szupervasat találtam... De nem. Amper az.
@ boti2 Egyszer egyet sikerült nekem is, mert a cséve megmozdult. A másodiknál csak a cséve oldala - eltört. De lehet venni csévét, boltit 3-500Ft/db, így nem kíméltem őket. A műgyantázás miatt a lemezeket késsel kell szétfeszegetni és, bár ugyanolyan sorrendbe raktam le, mégis jópár lemez kiamardt az összerakásnál. Kisebbre kell a teljesítményt venni, a vas attól még használható. A hozzászólás módosítva: Márc 2, 2018
Sziasztok tudnátok abban segíteni, hogy milyen méretű orsón tudok tekercset vásárolni? Itt most a 20kg kivitelre gondolok. Dob hossza és átmérője érdekelne. Köszönöm!
Hol lehet venni csévét, boltit(?) a transzformátorhoz?
Üdv!
Eximtrade kft.
Ha jól tudom sajnos ez a cég már nincs meg.
Uhh, megijesztettél, most felhívtam az illetékes csévefelelőst.
Hálistennek semmi baj. Akinek kell a mailcím, írjon és adom.
Ha így van megköszönném ha megadnád a címet, mert úgy látszik nekem régi telefonszámom van meg, ahól nem elérhetőek.
Vagy tedd ide nyilvánosan, hátha többek is felhasználják. Gondolom a cégnek csak jó ha van rendelés.
Ha megérdemlik, akkor hajrá. De közben utána néztem, és ha jól értelmezem az információt, akkor ők nem gyártanak semmit, csak több külföldi cég termékét értékesítik, méghozzá elég széles skála mentén.
Importőr a Cég. Nem előnyeimért rakom ki nyíltan, attól tartok, szabályellenes lenne.
Üdv.
Találtam a net-en egy olyan számolót ami a következőket adta ki egy etd-49 kiszámolásában: 3+3menet primer(12v-re) 101 menet szekunder(400v) Tehát a trafó12v bemeneten(dc),25kHz frekin hozza a 400v-ot. Szerintetek érdemes -e vele foglalkozni?köszi.
Szia!
Skori oldalán nézted? Egy próbát megérhet.Gondolom inverterben szeretnéd használni a pásztorban.Később lehet én is beszállnék eme kísérletbe,de most sajnos időhiánnyal küszködök.
Nem tudom, miért kellett új topikot nyitni. Ez is csak egy trafó vasmagja. Ha trafót akarsz tekerni belőle ugyanúgy kell eljárni, mint bármely más trafónál. Ráadásul egy ferrit magnál sokkal jobb helyzetben vagy, mert katalógusból kikeresheted a mágneses paramétereit, pontosan kiszámolhatod a trafó adatait, ellentétben egy ismeretlen adatokkal rendelkező szilíciumos trafólemeznél, ahol a tényleges adatokat az helyettesíti, hogy "így szoktuk számolni".
Ha kiszámolod az általad említett trafó áttételét, az pont kiadja a három menetet. A három menet meg csak azért ilyen kevés, hogy (bár nem ismerem a tényleges teljesítményt) hogy a mag ne legyen túlgerjesztve. Javaslom szedd elő a választott mag adatlapját, és a hozzá tartozó katalógusból megtanulhatod, hogy hogyan kell az adatlapot használni.
Ráadásul amellett hogy többször le lett már írva a kapcsitápos topikba is, ott van a cikkemben is hogy hogyan kell méretezni, elkészíteni stb. Ezért valóban kár volt új topikot nyitni, de majd vagy be lesz zárva, vagy elsüllyed majd a többi között.
Bocs, ne haragudj, ez eszembe se jutott. Pedig, ha a topiknyitás előtt egy picit is keresgélt volna a témában, biztosan ráakadhatott volna.
Szia.
Sajna nekem nem megy a számítás, ha jóol látom te nagyon vágod._Megkérlek ha időd engedi számold ki nekem az ETD-49,_vagy az ETD-39-nek. Köszönöm. A hozzászólás módosítva: Márc 18, 2018
Moderátor által szerkesztve
Ha netán összejönne milyen meghajtást javasolnál? 555,tl494,tl497??
|
Bejelentkezés
Hirdetés |