Köszi! Meg van!

Sziasztok!

Sikerült már valakinek megoldást találnia arra, hogy a felső réteg furatgalván nélküli padjét a teszt funkció ne jelezze kapcsolódási pontnak az alsó réteggel? Érdekes, hogy ez még a mai napig sem került javításra. A furatfájlban nem szerepel a pozíciója. Nyilván kell átmenő furat az alsó réteghez, de a gyártó ezeket egyáltalán nem nézi, a kép szerint az alsó réteg valójában nincs kapcsolatban a felsővel.

Nem kell kijelölni a "Trough padot", mindkét oldalon az adott színű pad legyen.

Szuper, köszönöm!

Egészen szokatlan a felvetésed. Kijelölöd hogy át legyen kötve a forrszem a panel másik oldalára, aztán felháborodsz azért mert a forrszem át van kötve a panel másik oldalára (??!). Aztán még ki is találsz hozzá egy koncepciót a furathiányra hivatkozva....

Sziasztok!
Eddig nem használtam ezt a tervezőprogramot, viszont megtetszett és ki szeretném próbálni. Telepítettem a demót és most keresgélek hozzá magyarítást, de nem találok csak az 5-ös verzióhoz és azt sem a hivatalos oldalon. Ha megveszem van hozzá hivatalos magyarítás? Illetve ha nincs hivatalos, attól még létezik rá egyáltalán magyarítás vagy csak az 5-ig volt valamiféle?
Köszönöm!

Hivatalos nem, maszek forditgatások vannak.
De ha sikerül megjegyezned 8 angol szót, akkor nincs jelentősége a magyaritásnak.
Program annyira fapados, hogy aki látta már a paintet, nem sokat kell mellé gyakorolnia.

Én úgy tudom, hogy hivatalos magyarosítás nem volt kiadva sosem. A 6-os eredeti angolul van és ha CD-n veszed akkor az első dolgod legyen telepítés után frissíteni, mert azóta sok javítást adtak ki. Frissítés után tökéletesen fog működni. A használatban semmi nehézséget nem okoz amúgy az angol, egyedül a beállításoknál kellhet szótár, de azt csak egyszer kell megcsinálni. A paneltervezéshez úgyis minden piktogramozva van.
De a Sprint Layout nem paneltervező program, "csak" panel rajzoló. Inkább hasonlít egy virtuális négyzethálós papírra, mint tervezőszoftverre. Ennek ellenére egy nagyon jól használható program. A paneltervező programok a megadott kapcsolási rajzból képesek önállóan panelt tervezni.

Korábban (évekkel ezelőtt Eagle-ztem, de már nem tervezek, csak rajzolok néha egy-egy lapot. Mikor még fiatal voltam (25-30éve), négyzetrácsos spirálfüzet hegyeket rajzoltam tele, egy részük utána pauszra került fotózni P20-al. Nos most ezt váltaná ki ez a program, teljesen elegendő is lesz rá. Linux alatt wine-val futtatom, eddig csak ismerkedünk és bár nem komplikált, szeretném magyarul látni mégis, ebben kérem a segítséget, esetleg privátban, ha itt zavaró a téma (két válasz, hogy jó az angol, erre enged következtetni)

Ilyen program nincs, vagy csak elhalt kísérletek vannak rá.
Mindegy minek hívod, rajzoló tervező, de....

Ha négyzetrácsos füzetben tanultál meg terezni akkor bizony ez a program tökéletes lesz.
Nem az a gond, hogy zavaró a téma, mert nem az. Én is szívesebben használnám magyarul, de nincs hivatalos magyarosítás, a 6-oshoz meg egyáltalán nincs. Ami a 4-eshez és az 5-öshöz itt ott elérhető magyarosítás a neten az egy sem teljesen legális dolog, ráadásul hiányosak, van ami angolul maradt benne és van ami helyett egy rakás kérdőjelet tartalmazó hibaüzenetet ad a program. Tele vannak hibákkal.

Azért ezt nem merném kijelenteni. Egyrészt nem tudhatjuk, hogy az ESA, NASA és egyéb hasonló kutatási és fejlesztési intézetek mit használnak. Másrészt sok program van ami bizony képes feldolgozni a kapcsolási rajzokat. Persze előtte egy csomó beállítást meg kell adni neki és a tervezés folyamán kézzel is bele kell nyúlni a dolgok menetébe, de kapcsolási rajz alapján dolgozik.

Kinek a pap, kinek a pappné …
- egyiknél elvileg önállóan, de rajz alapján - és belenyúl kézzel az ember, van autorouter a programhoz az egész kapcsolási rajzra, gondolkodni nem nagyon kell, de igencsak be kell állítani előtte a programot ...
- másiknál nem önállóan, de rajz alapján - és belenyúl kézzel az ember, van egy egyszerű autorouter a programban,
- majd a végeredményt csinosítgatják,
- a végeredmény mindkettőnél ua. lesz: működik ...

Layout 6 demót használom. Valahogy, néhány kísérlet után egy két apró segítségkéréssel használható, gond nélkül. Még makrókat is találtam. Inkább vannak pozicionálási gondjaim. Néha nem akar két egyforma alkatrészt pontosan egymás mellé tenni, csak eltolva. Kipróbáltam már vagy négyet, de ez volt a legegyszerűbb.

Ez azért lehet, mert az alkatrészt kisebb raszter osztással készítették mint amit Te használsz, és az 1. padjai az alkatrészeknek, amihez igazít a program, nem egymás mellé kerülnek, hanem például az egyik fejjel lefelé van a többihez képest. Ez a rajzon nem látszik de a program minden padot külön kezel.

Van egy raszterre igazít parancs, ami bármilyen raszterre sorba rendez. De természetesen célszerű jó rasztert választani, sőt akár váltogatni is őket rajzolás közben.
Alapvetően téves szerintem a túlzottan kicsi raszter használata, valamilyen kitalált indokra hivatkozva.
(A leírásom 4.16 pontjában is lehet erről olvasni pár sort.)

Szia!
Tudom hogy van ilyen gomb, de akkor is úgy rendez ahogy én írtam le, hogy az egyes padhoz rendez. Mellékelt fájlban 4 ellenállás minden második fejjel lefelé, hogy lehessen látni a különbséget. Ha ezeket átforgatod már jól rendez az a spec gomb de addig amíg fejjel lefelé vannak nem. És ez az ellenálláson nem látszik, hogy fejjel lefelé lenne..

Mert nincs raszteren mindkét forrszem. De ezt már leírták előttem is. Az a megoldás, hogy a makrót szétbontod, mindkét forrszemet raszterre rakod, és újra elmented.

Nemmondod? Direkt csináltam ilyenre, a példa kedvéért.. Mellesleg van direkt nem raszter osztású alkatrész, azzal mit csinálsz? Szétszeded és raszterre teszed, és amikor kész a nyák nem érted miért nem jó?
Ezt csak azért csináltam, mert 5 hozzászólással ezelőtt Epu2- nek ilyen gondja van, és arra csináltam példát..

Teljesen valós amit mondasz az igazítás szempontjából.
Itt inkább az a kérdés, miért nincs szinkronban az alkatrész forrasztási pontjainak rasztere, a képernyőn beállítottal.
Szinte elkerülhetetlen, hogy valamilyen egységes elv alapján készüljenek a makrók, mert egyébként jelentősen megnehezítjük a rajzolási folyamatot.

Főleg régi orosz alkatrészeknél mm-ben adják meg a lábtávolságokat, és ha neten makro után kutat valaki, legtöbbször az orosz makrok jönnek elő mint letölthető, és ott rengeteg ilyen mm-ben elmentett makro van. És ha az ember nem figyel úgy jár mint Epu2, hogy akár hogy csinálja, sose lesznek egymás mellett...

Szia!

Ha több forrszem van egy csoportban, és azt raszterre igazítod, mindig az elsőként megrajzolt forrszemet igazítja raszterre.

Igen, mindenképpen kavarodást okoz, ha az alkatrész és a rajzolási tér nem azonos raszteren van. Elsősorban csak esztétikai a jelenség, de engem zavarna.
Viszont amennyire tudom, semmilyen jelzés nem utal arra, hogy egy ismeretlen alkatrésznek melyik lábát definiálták elsőnek, tehát nem tudjuk melyikre fog igazítani.

Nem véletlenül írtam, hogy "két egyforma". Crtl-C, Crtl-V. kokozo tökéletesen ábrázolta. Raszter váltással sem lesz egy sorban.

Ebben egy kicsit akadékoskodnék. Ha rasztert váltasz, és azt jól teszed, akkor szépen egységes lesz az elrendezés.
Kokozó demonstrációs ábráján az ellenállások pad-jei 2,5-es raszteren vannak, amit egy 1,27 mm-es környezetbe illesztett be. Ha most ezt a környezetet átállítom 2,5mm-re, vagy ennek egész számú töredékére, akkor az alkatrészek szépen sorba rendeződnek, hiába vannak elfordítva.

Így van, de ebben az esetben az összes többi szabvány alkatrész lesz " rossz" raszteren.

Ezek szerint két féle Layout van a köztudatban. Vagy van egy ismeretlen rendező gomb?

Inkább kétféle raszterbázis. Collost használjuk az eleketronikában, mégis mm-ben gondolgodunk (még akkor is mm-ben, ha egyébként coll alapú Én ezt mondjuk nem bánom ,mert a mm-t sokkal könnyebb realizálnom, mint a miliinchet).
2.5mm-es raszter metrikus, a 2.54mm es raszter metrikusan megadott, de collos egységből jön.
A 2.54mm esen szerkesztett alkatrész (a legtöbbje ilyen colos mérteten nyugszik) még szép, hogy nem illeszkedik fel a 2.5mm es raszterra (vagy fordítva..)!
Észnél kell lenni, hogy mikor melyiket használjuk (és alkalmazzuk az auto capture funkciót!)!

A rasztert tetszőlegesen lehet beállítani. Van egy "inc" alapú hálóosztási sor, van egy "mm" alapú sor, és még egy saját is van, amiben akármilyen osztást megadhatsz (többet is). Mellékeltem.
A leírásom 6.1 pontja erről szól. Ezért és még sok egyéb dologért is érdemes beleolvasni. A téma címe alatti sárga mezőben megtalálod.

A beszélgetés úgy kezdődött, hogy két egyforma objektum. Még is nem ugyan abban a raszterben helyezkedik el. Alkotónak beállt raszterváltásnál, nekem nem. Egyébként is, ha nincs raszterváltás és ugyan azon objektumot akarom két példányban, párhuzamosan elhelyezni és nem lehet, az már bug. Még az is bonyolult, (külön kell játszani vele), hogy a track ott kanyarodjon, akár derékszögben, ahol én akarom és nem ahol a progi akarja. Úgy látszik, ez az eszed, vagy nem eszed, ez van helyzet.