"Ha az említett két visszajelzési rendszer közül egyik sincs beépítve,"
Ebben az esetben honnan tudja a mikrokontroller, hogy milyen gyorsan/ritmusban kell kapcsolgassa a mosfetteket?

Amit eddig a többiek leírtak, annyival egészíteném ki, hogy a fetek nem fixen vannak bekapcsolva, hanem azon idő alatt, amíg az aktuális fázisokat kell megtáplálni, egy lényegesen nagyobb frekvencián pwm jellel áramgenerátoros táplálást biztosítanak. A gáz kar húzásával tulajdonképpen ezt az áramot növeled, mert az áram arányosan nő a motor nyomatéka. (BLDC elv)
Ha nincs Hall szenzor, akkor induláskor léptető motorosan el lehet indítani a motort, és ha már mérhető a motor belső feszültsége, akkor ahhoz igazodhat a vezérlés. Ha azt sem nézi a szabályzó, akkor túlgerjesztett állapotban mint szinkronmotor foroghat, de a nyomatékszabályozásról le kell mondani, és mint korábban írta már más, ha kiesik a szinkronizmusból, felborul a motor működése.

Sehonnan, ezért ez a legrosszabb, de leg egyszerűbb módszer is, és a leg olcsóbb, meg leg megbízhatatlanabb is. Ilyen esetben csak a terhelés fügvénye, hogy mikor esik ki. Olyan helyeken alkalmaznak ilyet, ahol alap a kis terhelés, pl CD/DVD meghajtó motor. Plusz a gyorsítást ilyen esetekben nem hírtenen, hanem hosszú idő alatt, előre meghatározott idő alatt végzik el.

Pontosítsuk úgy, hogy általában az alsó oldali FET a forgási frekvencián üzemel.
A felső oldali FET pedig a magasabb PWM jel frekvenciájával üzemel.
(Felesleges az alsó FET -eket is a PWM jellel hajtani...)

Ok. Most még azt nem tudom hogy ezek a vezérlők FET-et vagy MOSFET-et használnak a fázisok vezérléséhez.Továbbá, hogy NPN vagy PNP tipust.És ha MOSFET-et akkor növekményest vagy kiürítésest?Elnézést a tudatlanságomért, még csak most tanulmányozgatom ezt a témát.

Tanulmányozd ezt az IC-t, sokmindent meg fogsz érteni: MC33035

Ezek szerint a mosfet a gate lábára kap egy PWM jelt ami lehet nagyobb, kisebb, a gázkar irányítása szerint és ez alapján enged át kisebb vagy nagyobb áramot a tekercsekre?Ennek a PWM jelnek a maximuma 5 voltnak felel meg?Vagyis a gate 0-5 volt között kapja a vezérlő jelt?Vagy pedig mekkora az a feszültség amelynek hatására a mosfet vezetni kezd?
Maga a mosfeten a source és drain lábak között ,a tekercsek felé áthaladó feszültség/áram szintén PWM jel szerint váltakozik?(Pl.ha az áramforrás 36 voltos, akkor 2,5 voltos gázkar írányítás esetén
a vezérelt feszültség átlagosan 36/2 ,vagyis 18 Volt?Bocsi , ha valamiket összekeverek,még fogom tanulmányozni a témát, de addig is jó lenne egy kis segítség, útbaigazítás, hogy tudjam hol keresgéljek.

A gázkar maximuma a maximális áramnak felel meg. Legyen az érthetőség kedvéért úgy, ahogy írtad, a gázkar kimeneti 0...5V feszültsége feleljen meg mondjuk 0...10A-nek. Az 5V-ot egy áramszabályozó bemenetére vezetik, ami általában egy söntön érzékeli a ténylegesen folyó áramot. A szabályozó dolga, hogy akkora pwm értéket adjon ki, hogy éppen az előírt áram folyjon. A pwm jel azt jelenti, hogy a be- és kikapcsolás időt adjuk meg, tehát a Mosfetek be- és kikapcsolási idejét (általában n-csatornásokat használnak). A pwm periódus idejére értelmezhető az átlagfeszültségük. Az, hogy mekkora átlagfeszültséget fog jelenteni az áramszabályzó pwm értéke, elvileg előre meghatározható, ha a BLDC motor helyettesítő képét figyelembe véve számolsz. A motornak van belső feszültsége (ez a fordulatszámmal arányos frekvenciájú és amplitúdójú váltakozó feszültség egy fázisra vonatkoztatva). Ha a pwm jel által meghatározott átlagfeszültség éppen akkora, minta belső feszültség átlag értéke a pwm periódusa alatt, akkor elvileg nulla a feszültség különbség, azaz áram elvileg nem változik (legfeljebb a belső impedanciák időállandójával csökken). Ha növelni kell az áramot, akkor emelni kell a kimenő feszültséget a belső feszültséghez képest, ha csökkenteni, akkor a pedig csökkenteni. A feszültségkülönbség és a belső impedancia (alapvetően az induktív tag) határozza meg az áramváltozás nagyságát.
Gondolom, neked ez most így nehezen érthető. Lehet, előbb egy sima dc motor áramszabályzóját kellene megérteni, és akkor visszatérni erre.

Tegyük hozzá azt, hogy nem minden szabályzó méri az áramot...

Tehát az alsó FET-ek a forgási frekvencia szerint kapcsolnak ki vagy be. Azt viszont nem értem, hogy a felső FET-ek ki-be kapcsolási gyakoriságát mi irányítja?
PWM jel szerint?De hogyan?
Ott pedig ahol nincs semmi visszacsatolás(CD,DVD motor),mi irányítja a FET-ek ki-be kapcsolásának a gyakoriságát, hogyan irányítja a feszültség mértéke?

Először vonatkoztass el a PWM jel jelenlététől. Tegyük fel, hogy mindkét tag alsó és felső is azonos időben van bekapcsolva. Mindkettőnek a frekvenciája ami azonos, határozza meg a forgási sebességet. Ha nő a frekvencia nő a sebesség, ha csökken a freki, akkor csökken a sebesség is.
Ezzel annyi a probléma, hogy ilyenkor a motor tekercseire mindig a tápláló feszültség van rákapcsolva, és ez azt vonja maga után, hogy amikor a rotor áll, csak a tekercsek ohmikus ellenállása határozza meg az áramfelvételt. Mivel ez nagyon kis érték, ezért az indulási áram rendkívül nagy lesz, ami akár a félvezetőket tönkre is teheti, de biztosan plusz melegedéssel kell számolni ilyen esetben.

Most azt gondold végig, egy PWM jellel vezérelt sima kommutátoros motor hogy viselkedik.
Gyakorlatilag erre a motorra vezetett nagyfrekvenciájú PWM jel kitöltési tényezőjével lesz arányos a motor kapcsain megjelenő feszültség, amiből következik, hogy ha kissebb a feszültség, az egségyni tekercsellenálláson átfolyó áram is kissebb lesz.

Most ezt a jelenséget gondold bele a BLDC motorba is, abban is ez a jelenség játszódik le.

A különbség annyi, hogy amíg a kommutátoros motor mechanikailag állítja elő a működéséhez szükséges forgatónyomatékot a rákapcsolt feszültségből a kommutátor segítségével, addig ezt a forgató mezőt a BLDC motornak három (vagy több) fázis felhasználásával elektromos úton kell előállítania a vezérlő elektronikának.

A PWM jel szabályozását is a vezérlő állítja elő egyrészt figyelembe véve a gázkar pozíciót, valamint a söntellenálláson átfolyó áramot. A PWM kitöltési tényezőt mindig csak olyan gyorsan lehet/kell szabályozni, hogy az árammérő söntön ne follyon bizonyos mértéknél nagyobb áram.
Ha hirtelen mégis túllépné a megengedett áram a határértéket, inteligensebb vezérlők ilyenkor visszaveszik a PWM jel kitöltési tényezőjét, evvel csökkentve az áramot.
Tehát a vezérlő tudja mennyi lehet a megengedett maximális árama, e- szerint vezérli a PWM jelet.

Olcsóbb fajta vezérlők, ahol nincs PWM vezérlés általi áram szabályozás, túláram hatására vagy azonnal leállnak, esetleg késleltetve állnak le, engedélyezve ezáltal némi csúcsáram túllépést,
pl hogy el tudjon indulni. Aztán ha felpörgött, akkor az áram is visszaesik a megengedhető szint alá.

A CD/DVD vezérlő az fordulatszámot mér, mert ott az a lényeg, hogy mindig pontos motorfordulatszám legyen.
(Persze a fejpozícció mértékétől függően változik ez a fordulatszám,
de az időben annyira csekély változás, hogy nem okoz semmilyen problémát.)
Amíg a fordulat nulla, elkezdi felpörgetni a rotort, de olyan lassan teszi, hogy gyakorlatilag sose fog kiesni a szinkronból, mert a forgórész, és a minimális terhelés mindig követni tudja az elektromos forgó mezőt. Nyilván ezt kísérletekkel állapították meg, hogy X vagy Y motornak hány másodpercre van szüksége, hogy elérje a szükséges fordulatszámot.

Köszi szépen.Átrágom magam rajta.Erről a söntről van szó ami a képen látható a motorvezérlőben?

Arról...

Itt a képen mintha 2 lenne belőle egymás mellett.Az enyémben meg csak egy van.Valamit modifikáltak benne, esetleg, hogy nagyobb ampert bírjon a vezérlő?

Esetleg ha valakinek hasznos lenne ez a link ahonnan a képet letöltöttem, átküldöm...Van egy két érdekes dolog itt,pl .hogy hogyan lehet rákötni a vezérlőre ezt:
http://www.ebikes.ca/product-info/cycle-analyst.html

Bővebben: Link

Nemigazán a darab számít, hanem az érték. Ha párhuzamosan van kötve több, az általában azért van,
mert nincs megfelelő értélű (esetleg teljesítményű) ellenállás, ami egy darabból áll.

Több hőt tud disszipálni két sönt, mint egy darab, az Ohm érték pedig feleződik, kisebb feszültség esik rajta.

Ok, de akkor van összefüggés az között, hogy ha mondjuk az én vezérlőmbe a meglevő sönt mellé még beteszek párhuzamosan egyet, akkor a vezérlő több Amper áramon is képes müködni anélkül, hogy valami kiégne benne, vagy ehhez még egyebeket is cserélni kellene?Pl Fet-eket nagyobb amper terhelhetőségűre?

Valamennyi ráhagyás biztos van a FET -ekre, de nagy valószínűségel azokat is cserélni kell.
Főleg, ha madeinchina...
Meg azt se ártana figyelembe venni, hogy a vezetősávok, és vezetékek mennyire vannak méretezve...

Egyébként meg nem biztos, hogy szükséges a sönt mellé betenni újat, én inkább azt tanácsolnám,
ha kevés plusz áram kell, akkor érdemesebb lehet a söntön eső feszültséget leosztani egy potméterrel.

Persze, ha sok plusz áram kell, akkor mindenképp érdemesebb két párhuzamos sönt,
mert egynek kevés lesz a teljesítménye is...

Úgy tudom, hogy a sönt ellenállás korlátozza az áramot ,tehát nem engedi egy bizonyos szint fölé menni.Viszont nekem megtörtént, egy ilyen vezérlővel, ami max 16 A -re van kivitelezve, hogy ennél nagyobb áramot engedett át a motor felé, és kiégett a három egyforma kondi közül az egyik .És azután már nem is müködött.Nem kellett volna az áramot korlátozza, hogy ne égjen ki?

Vagy ez is azért van mert madeinchina?

Nos a leírt elmélet nem mindig működik 100% -osan a gyakorlatban is.
Lehet tervezési hiba, gyengébb alkatrész minőség, előre nem tervezett esemény,
és persze a madeinchina is benne van, meg még ki tudja mi minden.
Minél bonyolultabb egy áramkör, a megibásodási lehetőségei is annál nagyobbak.
Vagy lehet, épp csak a csillagok állása volt rossz számodra aznap...

Az ellenállás lineáris elem. Az önmagában nem korlátoz semmit, ahhoz töréspontos karakterisztikájú elem kellene. Az ellenállást vezérlő elemként használják, egy elektronikus áramkörben, ami majd elvégzi a beállítható értékű korlátozást.
Pl. ha a motor árama átfolyik egy viszonylag kis értékű ellenálláson (azért kicsi, hogy ne befolyásolja nagyon a motor karakterisztikáját) az azon keletkező feszültséget felerősítve, és valamilyen referenciával összehasonlítva lehet a motor tápfeszültségét, és ezzel az áramát úgy szabályozni, hogy pl a fordulatszám, vagy a nyomaték állandó legyen.
Ha pl. a gázkarral állítod a referencia feszültséget, akkor a motor ennek megfelelően fog reagálni, tartani fogja a gázkarral beállított fordulatszámot, amíg tudja, és nem esik ki a működési tartományából, mondjuk túlterhelés miatt.

És a léptető motorok estében mi irányítja a FET-ek kapcsolgatását?Ott gondolom nincs Hall szenzor,EMF...

Most ez hogy jön ide? Ahoz nem kell HALL szenzor, mert impulzusonként lép egyet,
úgy van kialakítva a tekercsrendszer, és a mágneses pólusok.
Keress róla valami animációt a neten, van több is, az alapján megérted...

OK.Köszi.Még csak annyit, hogy ezek szerint bármely elektromosan vezérelt motor esetében kell legyen valami féle visszacsatolás a forgó résztől, amely alapján a mikrokontroller kapcsolgatja be-ki a FET-eket.Jól gondolom?

" A léptetőmotorok általában nem tartalmaznak tengelyhelyzet-érzékelőt a rotor helyzetének belső visszacsatolásához. Ehelyett egy léptető-vezérlő olyan érzékelőre támaszkodik, amely érzékeli a hajtott eszköz helyzetét. Gyakran megállítják a rotorral meghatározott szöghelyzetben, miközben nyomatékot állítanak elő. A jól megtervezett, kefe nélküli motorrendszer nullás fordulatszámon és véges nyomaték mellett is tartható."
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Brushless_DC_electric_motor

Jól gondolod. Abban a dokumentumban, amit linkeltem, láthatod is, hogy van a motorral sorba egy kisértékű áramfigyelő ellenállás, amiről egy vezeték visszamegy a vezérlőbe, bár ezt inkább szabályzónak kéne mondani. ahogyan a sönt ellenállás sem sönt ebben az alkalmazásban.

Ok.Köszi szépen .

Lehet, hogy meggondolatlan kérdés de felteszem, mert kiváncsi vagyok.Az ebike motorvezérlők mikrokontrollerjét milyen programozási nyelven szokták programozni?(gondolok itt C, Pascal...stb)Ezeket a mikrokontrollereknek a programját mivel lehetne kiolvastatni, esetleg átírni?