Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Lapozás: OK   214 / 238
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Idézet:
„Itt viszont a háromszögjel a visszacsatolt jelből képzett háromszögjel (ami egyébként ebben az esetben a komparátor bemenetén mért szinusz meredekségéből számolódik a nullátmeneteknél <-- ezt értem), ami korábban a bemenő jel az itt most a föld (?!) és a keletkezett jel mind a két esetben négyszögjel. Na, hogy ez miért jó még érlelődnie kell bennem.”


Hát itt most nem értem a kérdést, illetve, hogy mit nem értesz?

Az UcD nem akarja "utánozni" a fix frekvenciás D osztályút azzal, hogy háromszögjelet akarna csinálni bármiből is.
Ami korábban bemenőjel volt, az most is bemenőjel, csak ez itt invertáló erősítő. Minden további nélkül lehet a neminvertáló bemenetre is kötni az alapjelet.
A "keletkezett jel" a kimeneten maga a PWM jel, ami természetesen négyszög.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Világos, hogy mi történik, a miért és ennek a háttere az ami még nem tiszta. Azt írtam le eddig amit gondolok, hogy értek (de most visszaolvasva látom, hogy miért nem volt tiszta), tehát: A visszacsatolt jel a vivő jel (ez az invertáló bemenet), a föld a moduláló (tehát a nem-invertáló bemenet) és a modulált pedig a kimeneti négyszög.
Idézet:
„Az UcD nem akarja "utánozni" a fix frekvenciás D osztályút azzal, hogy háromszögjelet akarna csinálni bármiből is.”

A cél az, hogy ezzel a módszerrel próbáljuk a lehető leglineárisabb erősítőt elkészíteni. Korábban is írtad, hogy ehhez a vivőjelnek (tehát jelen esetben az invertáló bemeneten mért jelnek) háromszögnek kellene lennie. Ez alapján nem pont az a cél, hogy a visszacsatolt jelből minél inkább háromszöget kapjunk?
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Nem találom hol írtam olyat, hogy a "vivőjelnek" háromszögnek kellene lennie.
Első körben tisztázzuk a kifejezéseket, hogy mindig tudjuk miről beszél a másik.
A bemenőjelet nevezzük alapjelnek.
A félhíd kimenetén megjelenő négyszögjelet nevezzük PWM jelnek (ezt moduláljuk)
A PWM jel frekvenciáját nevezzük vivőfrekvenciának.
A szűrő kimenetén "megmaradt" PWM jelet nevezzük vivőmaradéknak.

Nem cél az, hogy a vivőmaradék háromszögjel legyen.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Egyetértek, elmondom, hogy miért úgy neveztem a bemeneteken jelen levő jeleket ahogy.
Próbáltam párhuzamot vonni az alap D osztályú erősítő elrendezés (tehát ahol van vivőjel (ami a komparátor egyik bemenetén jelen levő háromszögjel) és moduláló jel (ami a másik bemeneteni jel, ami a "zene" jele)) és ezen elrendezés között a Bruno által levezetett linearizáló metódus alapján. Ezt pedig úgy, hogy igyekeztem megfeleltetni a régi D osztályú elrendezésben, az erősítés kiszámításához szükséges jeleket a mostani elrendezés erősítéséhez használt jeleknek. Értem, hogy a félreértés abból adódik, hogy a régi elrendezésben a bemenő jelünk és a vivőjel két különböző bemeneten kapott helyet, míg a mostaninál amit én vivőjelnek nevezek az a visszacsatolt jel és a bemenő jel valamilyen módú összege, mégis célszerűnek éreztem, hogy így gondolkodjak rajta. De lehet, hogy teljesen rossz és félrevezető ez az irány. Remélem így érthető, hogy miként gondolkodtam.
Egyébként ez bevett szokás (legalábbis én így tanultam), hogy amikor PWM-et állítunk elő, akkor a háromszögjelet vivőjelnek, a bemenő jelet moduláló jelnek, a generált PWM-et meg modulált jelnek nevezzük.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Rendben.
Akkor nézzük meg mi az amit értünk.
"... Amikor Bruno beszél, a bölcsek hallgatnak..." Ezt olvastam valahol és megragadott. Az elején tisztázzuk, hogy én csak ugatom a "szakmát", de amennyit értek belőle azt elmondom.

Ez az "alap" UcD. Nincs szükség másra, mint egy komparátorra, késleltetésre, kimeneti fokozatra, kimeneti szűrőre, visszacsatolókörre és bemeneti összegzőpontra. A működésnek nem feltétele, hogy a visszacsatolókör tartalmazzon differenciáló tagot. Az összegzőponton megjelenő feszültség a kinagyított kék jelalak.

alap UcD.JPG
    
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Ezen a fázis-frekvencia diagramon szépen bemutatja Bruno hogyan és hol alakul ki az oszcillációs frekvencia.

A fekete "vonal" a szűrő fázismenete a frekvencia függvényében. Ebből kiderül, hogy a szűrő fázistolása önmagában soha nem éri el a -180 fokot.

A kék "vonal" is nagyon érdekes. A késleltetésnek is van fáziskésleltetése. Tudod miért?

A zöld "vonal" mutatja, hogy kimeneti szűrő, a késleltetés és a visszacsatolókör fázistolásának összege fogja meghatározni a berezgés (gerjedés) frekvenciáját.

A rózsaszín a visszacsatolókörbe tett differenciáló kondi fázisjavító hatását szemlélteti. (Ha jól értelmezem.)

H.JPG
    
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Igen, ezeket a fázismeneteket elfogadtam, a következményüket pedig értettem már korábban is. Hogy miért van fáziskésleltetése a késleltetésnek nem tudom. Ha ezt elmondod nagyon megköszönöm!
Az, hogy fázisjavító szerepe van azt így ebből nem látom és nem is tudom, hogy mire vonatkozik, ha esetleg látnék egy amplitúdó diagramm-ot is mellé, és látnám, hogy a rózsaszín görbének nagyobb a fázistartaléka, mint a fekete, akkor elfogadom, hogy valóban javít a stabilitáson.
Az egyel korábbi hozzászólásodra reagálva:
Idézet:
„"... Amikor Bruno beszél, a bölcsek hallgatnak..." Ezt olvastam valahol és megragadott.”

Ezzel nem tudom mit akarsz mondani. Mindenesetre minden információ segíthet, így megköszönöm a segítségedet.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
A késleltetés fáziskésése a csoportfutási időre vezethető vissza.

A Bruno idézettel csak azt szerettem volna kifejezni, hogy Ő az egész életét ennek szentelte és igazából csak Ő ért az UcD-hez. Mi csak próbálkozunk a megértésével.

A matematikai modell négyszögjel átvitelének tanulmányozásával megérthető a differenciáló kondi fázisjavító képessége.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Késeltető fázismenetével kapcsolatban: Rájöttem, hogy tök hülye vagyok, persze, hogy tudom, hogy miért így néz ki. Azáltal h x ideig késleltet kvázi fázist tol. Tehát ha pl egy 1ms-es késleltetőnek nézem a fázismenetét, akkor azt fogom látni, hogy -180 fokot 500Hz-nél fogja elérni. Előtte meg azért lapos mert nyilván a kisebb frekvenciájú hullámok periódusidejéhez képest az 1ms eltolás nem igazán számít. De ahogyan közeledünk a példánk esetében az 500Hz-hez úgy ez az 1ms egyre inkább számítani fog.

Idézet:
„A Bruno idézettel csak azt szerettem volna kifejezni, hogy Ő az egész életét ennek szentelte és igazából csak Ő ért az UcD-hez. Mi csak próbálkozunk a megértésével.”

Minden tiszteletem Bruno-é amiért ezt az amúgy már létező technikát megfejtette és kvázi tökélyre fejlesztette, de azért amit mondasz szerintem erős túlzás. Bőven megfejthető a technika matekja, csak nyilván elég kompetensnek kell lenned hozzá.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 21, 2019 /
 
Úgy gondolom, hogy rájöttem ennek a megoldására. A kérdés az, hogy miként feleltetheted meg a korábbi megoldást, tehát amikor külön bemeneten van a vivőd és külön bemeneten a a moduláló jeled a mostanival? Hát mint kiderült pont úgy ahogy korábban beszéltem róla, csak ugye akkor csak sejtettem, most már értem.
Mivel a visszacsatolás után, a komparátor bemenetén a bemenő jelet és a vivőmaradékot adjuk össze, egy szinusz hullámot kapunk amire rá van ülve a vivőmaradék és azt a nullával hasonlítjuk össze, ami ugyanazt az eredményt adja mintha két külön bemeneten a vivőt és a szinuszjelet hasonlítanánk össze.
És ha ezt tényleg jól gondolom, akkor valóban arra kell törekedni, hogy a vivőmaradékból a visszacsatolás után minél inkább egy háromszögjelet kapjunk, hogy lineáris legyen a moduláció. És tippre (ez megint csak sejtés) ehhez kell a kondival rendelkező visszacsatolás, ezért nem elég csak simán egy ellenállással visszacsatolni.
A hozzászólás módosítva: Márc 21, 2019
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 22, 2019 /
 
Idézet:
„És ha ezt tényleg jól gondolom, akkor valóban arra kell törekedni, hogy a vivőmaradékból a visszacsatolás után minél inkább egy háromszögjelet kapjunk, hogy lineáris legyen a moduláció. És tippre (ez megint csak sejtés) ehhez kell a kondival rendelkező visszacsatolás, ezért nem elég csak simán egy ellenállással visszacsatolni.”


Igen. Nagyon gyorsan tanulsz.
Így van, ahogy leírtad... kivezérlés nélkül vagy kisjelűen. Nagy modulációs mélységnél a fojtó árama fűrészjelhez közelít. Ilyenkor a komparátor nem a fűrészjel középértékénél kapcsol és ez harmonikus torzítást okoz. További torzítás forrása lesz a fűrészjel változó élmeredeksége.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 24, 2019 /
 
Idézet:
„Nagy modulációs mélységnél a fojtó árama fűrészjelhez közelít. Ilyenkor a komparátor nem a fűrészjel középértékénél kapcsol”

Ez nem világos. Amúgy sem középértéknél kapcsol, hiszen a vivőmaradék szuperponálódik a bemeneti szinuszra.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 24, 2019 /
 
A bemenetre minden további nélkül kapcsolhatunk DC-t is.
A komparátor -9 és +40 mV-nál billen át és ez a komparálási szint nem változik a nyílthurkú erősítéssel. A zárthurkú erősítés 10 helyett 9.7-szeres.
Ezzel a torzítással küzdött Bruno is amikor különféle visszacsatoló hálózatokkal próbálkozott.
A vivőmaradék csökkentése a legkézenfekvőbb megoldás, ez pedig akkor csökken ha a vivőfrekvenciát növeljük, vagyis a késleltetést csökkentjük. Ez aztán újabb problémákat szül.

DC szint.JPG
    
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Márc 26, 2019 /
 
Ezt nem értem. Mivel a komparátor nem-invertáló bemenetére földet kötöttünk, ezért ott kellene neki komparálnia is. Látom az eredményen nálad, hogy ez nem így történik, de mégsem világos, hogy ez miért van.
Sajnos a nyílt, illetve zárt hurkú erősítés szerepe sem világos az áramkörben.
(#) kacsaaa válasza kacsaaa hozzászólására (») Márc 26, 2019 /
 
Idézet:
„Sajnos a nyílt, illetve zárt hurkú erősítés szerepe sem világos az áramkörben.”

Mármint, hogy a komparálási szinthez mi köze van.
(#) kacsaaa hozzászólása Ápr 5, 2019 /
 
Na mindegy, akkor megpróbálkozok egy másik kérdéssel (amúgy van más fórum ahol esetleg aktívabbak a népek?).
A mostani problémám az lenne, hogy a szimulált idle és linearizált modell alapján számított frekvencia között elég nagy különbség van.
Konkrétan fele olyan frekvencián oszcillál a tranziens szimuláció alapján az áramköröm, mint amit a linearizált modell mutat.
Ti találkoztatok ilyennel? Nem tudjátok véletlenül, hogy mi lehet az oka?
(#) kacsaaa válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 6, 2019 /
 
Csak, hogy kicsit spammeljem még itt a fórumot:
Levezettem az egész rendszer átviteli függvényét (komparátor nélkül), hogy tudjak én is olyan ábrákat varázsolni, mint ami Bruno cikkében van és hogy amúgy analitikusan meg tudjam mondani, hogy mennyi lesz a várható kapcsolási frekvencia. Az adatokat/függvényeket MATLAB-ba bevéve azt a kapcsolási frekvenciát kaptam amit a tranziens szimulációnál is tapasztaltam...
Szóval vagy én számoltam el valamit és pont jó értéket kaptam, vagy a TINA-val van valami...
(#) TheEngineer válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 7, 2019 /
 
Csak röviden, mint mindig. Magam részéről lineáris modellt nem próbáltam szimulálni, lévén a tranziens kielégítő volt és közelebb áll a valósághoz. Mindazon által voltak gondjaim a tranziens szimuláció értelmezésével is sok helyen, így általában nem t=+0-tól szimuláltam hanem általában néhány alapjel-ciklus elteltét követően.
Most ennyivel tudok szolgálni, hátha segít.
Másik magyar nyelvű fórumról nem tudok, ahol egyáltalán bármiféle mocorgás is lenne a témában, de DIYaudio-n pár éve elég élő közösség volt.
Sajnos manapság alig van időm elektronikával foglalkozni. Mint látod ide is alig jutok fel.
Legjobbakat mindenkinek!
(#) kacsaaa válasza TheEngineer hozzászólására (») Ápr 7, 2019 /
 
A linearizált modell tranziens szimulációja a várt eredményt hozza, gyakorlatilag reprodukálja azt amit a cikkben is olvastam (ugyanazt a jelet kapom, mint a valós modellnél csak éppen vivőmaradék nélkül). Nekem csak azért kellett volna a linearizált modell, hogy ne heurisztikusan menjen a tervezés, hanem analitikusan...
De igazából mindegy ez a része most már, mert le tudtam vezetni az átviteli függvényt, szóval a kapcsolási frekvenciát már fogom tudni becsülni MATLAB által kapott eredmény alapján, most már csak arra kellene rájönni, hogy a nyílt és zárt hurkú erősítés között mi a kapcsolat, ha a torzítás szempontjából vizsgáljuk, illetve, hogy a magasabb rendű verziók miért adnak jobb eredményt THD tekintetében.
Ettől függetlenül köszönöm a hozzászólásod!
A hozzászólás módosítva: Ápr 7, 2019
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Az első képen sorba kötöttél egy 1 us késleltetésű komparátort a művonal 160 ns-es késleltetésével, de nem emiatt nem egyezik a két határfrekvencia, csak a "véletlen műve", hogy a pwm szimuláció fél frekvencián oszcillál.

A második szimulációd egy analóg erősítőé, amelyik semmilyen frekvencián nem rezeg be (nincs vivőfreki) és az AC analízis sem látja ezt másként. A kimeneti szűrő töréspontja 35 kHz környékén van. Az erősítő visszacsatolt sávszélességét a visszacsatolási tényező fogja meghatározni. Annyiszor 35 kHz lesz, amekkora a visszacsatolási tényező. Mutatok erre két példát.

Már írtam, hogy a szimulátor nem tudja megcsinálni a PWM erősítők AC analízisét, mivel analógnak "látja" a kapcsolást. Végig számolja egyszer az átvitelét és utána nem foglalkozik azzal, hogy berezeg, vagy nem rezeg. Nem érdekli.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
A várható kapcsolási frekvencia.

Már a legelején leszögeztük, hogy a nulla késleltetésű UcD végtelen frekvencián gerjed. Ebből következik, hogy a berezgés frekvenciáját alapvetően a késleltetés határozza meg. A kimeneti szűrő töréspontja alig befolyásolja a vivőfrekit, de a kimeneti szűrő töréspontját amúgy is eléggé megköti a terhelő ellenállás (a gyakorlatban egy szélessávú UcD-nél 35-70 kHz között van).

A visszacsatolásban lévő kondi elég bonyolult "szerkezet".
Annak ellenére, hogy ez csak egyetlen alkatrész egy időben négy dolgot "művel".
A PWM jel visszacsatolása szempontjából sietteti a fázist (tehát differenciál) és megnöveli a vivőmaradék amplitúdóját a bemeneten. Ő az aki csökkenti az eredő késleltetést, amiből következik, hogy növeli a vivőfrekit.
Az analóg jel szempontjából integrál és differenciál is.

Egy előre meghatározott késleltetésű erősítőhöz (komparátor + kimeneti fokozat együttes késleltetése) meghatározott értékű visszacsatoló kondi és ezzel soros ellenállás tartozik.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
A komparátor. Hogy miért nem a nullátmenetnél kapcsol (ezzel is "adós vagyok").

A komparátornak hiszterézise is van, ami annál kisebb minél nagyobb a nyílthurkú erősítése. A végtelen erősítésű (ideális) komparátor nulla mV-nál billen át. Az erősítést a fokozatok számával lehet növelni. Minél több fokozatú egy erősítő, annál nagyobb a késleltetése (ugye érzed a fából vaskarikát a dologban?).

De, hogy még bonyolultabb legyen ez az egyszerű dolog, a kimeneti szűrőnek is van késleltetése (a sok egyéb nyavalyája mellett). Nagyobb modulációs mélységnél (tehát nagyjelűen kivezérelve az erősítőt) a komparátor akkor sem fog a nullátmenetnél kapcsolni ha ideális komparátort használnánk. Akkor kapcsolna nullátmenetnél, ha vivőfreki végtelen lenne és ekkor lehetne az UcD torzítása is nulla.

Néha gondolkodj nullákban és végtelenekben... sok mindent könnyebben át lehet így látni.
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Idézet:
„Az első képen sorba kötöttél egy 1 us késleltetésű komparátort a művonal 160 ns-es késleltetésével”

Erre én is gondoltam, de lefuttattam a szimulációt és abból kiderült, hogy ilyenekkel a TINA nem foglalkozik, az oszcilláció nem indul el a késleltető nélkül.
Ami érdekes, hogy MATLAB alapján a késleltető kb. nem csinál semmit. Ez pedig erősen furcsa, felülvizsgálom a számításaimat, mert azért ennek nagyobb szerepe kellene, hogy legyen. Amit sajnálok, hogy Bruno csak 1MHz-ig ábrázolta a fázisdiagramokat a cikkben, mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy egyébként be kellene oszcillálnia késleltetés nélkül is, csak nagyobb frekvencián (cikkben a rózsaszín görbe elég meredeken indul -180 felé).
Mindenesetre feltöltöm a MATLAB-os eredményem, ami elég hasonló eredményt mutat, a probléma, hogy a két névtelen görbe között túl nagy különbség nincs, míg a valóságban az egyikben benne van a késleltető is.
Idézet:
„A második szimulációd egy analóg erősítőé, amelyik semmilyen frekvencián nem rezeg be (nincs vivőfreki) és az AC analízis sem látja ezt másként.”

Lehet nem voltam elég egyértelmű. Tudom. Az a linearizált modell lett volna, hogy lássam, a szimuláció milyen Bode-t rajzol. Mert ugye komparátorral ez nem megy.
Idézet:
„Az erősítést a fokozatok számával lehet növelni. Minél több fokozatú egy erősítő, annál nagyobb a késleltetése (ugye érzed a fából vaskarikát a dologban?).”

Fokozat alapján mit értesz? Azt, hogy magasabb rendű (fokszám)? Bár valószínűleg erre gondoltál, de jobb tisztázni.
Az, hogy nő az erősítése egy magasabb rendű erősítőnek ez tök jó, meg tudom ,hogy a THD is komoly mértékben csökken, de arra továbbra sem jöttem rá, hogy miért... Mármint, ha a THD ilyen arányban valós csökkenése csak amiatt van, mert, hogy csökken a hiszterézise a komparátornak a fokszám növelésével akkor már közelebb vagyok. De akkor meg feljön a kérdés, hogy az erősítés miért nő a fokszám növeléssel és az erősítés növelésével miért csökken a hiszterézis... Utóbbira talán még rájövök, de előbbin már jóideje gondolkozom (tehát ha fokszám nő, akkor THD csökken).
Idézet:
„kimeneti szűrőnek is van késleltetése”

Hát ugye pont ezt használjuk ki, tehát ez esetben ez előny.
Idézet:
„Nagyobb modulációs mélységnél (tehát nagyjelűen kivezérelve az erősítőt) a komparátor akkor sem fog a nullátmenetnél kapcsolni ha ideális komparátort használnánk.”

Ez a jelenség is ismerős számomra, de megint a "miért-tel" van gondom
A hozzászólás módosítva: Ápr 10, 2019
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
A fokozatok számán a feszültség erősítő fokozatok számát értettem, de talán nem fogalmaztam világosan.
Egy földelt emitteres (vagy földelt bázisú) fokozat feszültség erősítése 40-60 dB lehet. Mondjuk három ilyen fokozat sorba kapcsolásával a gyakorlatban el lehet érni 120-140 dB-es feszültség erősítést.

A vivőmaradék 50%-os modulációnál közel szinusz. Ez a szinusz megy az első fokozatra (a visszacsatoló hurkon keresztül). Ebből még nem lesz nagy jelemelkedési sebességű négyszög az első feszültség erősítő kimenetén, inkább csak nagy amplitúdójú szinusz marad. A következő fokozat négyszögesíti. A fokozat szám (tehát a feszültség erősítés) növelésével nő a négyszög jelemelkedési sebessége.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Talán könnyebben megértenéd a dolgokat ha bepötyögnéd mondjuk Bruno egyik kapcsolását a Tina-ba és azt tanulmányoznád. Vagy még közelebb kerülnél a PWM technikához ha meg is építenéd ezt a kapcsolást, vagy bármelyik másik egyszerűbbet.

kacsa3.JPG
    
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Idézet:
„A vivőmaradék 50%-os modulációnál közel szinusz. Ez a szinusz megy az első fokozatra (a visszacsatoló hurkon keresztül). Ebből még nem lesz nagy jelemelkedési sebességű négyszög az első feszültség erősítő kimenetén, inkább csak nagy amplitúdójú szinusz marad.”

Nagy amplitúdójú szinusz marad? Komparátor kimenetén ott van a négyszög jel az általad vázolt helyzetben. Ezt nem értem mire mondod.
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Ezek valósághű jelalakok az UcD "belsejében".
Szerintem nem kell különösebb kommentárt hozzá fűznöm.
(#) Karesz 50 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Itt hülyeséget írtam, elnézést.
A nullkomparátor természetesen a nullátmenetnél kapcsol, de (x) időnek kell eltelnie amíg ez az átkapcsolás a félhíd kimenetén megjelenik. (A matematikai modellnél ezt a művonal késleltetése szimbolizálja.) Az eltelt késleltetési idő alatt a komparátor bemenetén a jel túllendül. Felületesen szemlélve a dolgot úgy tűnik, mintha nem a nullátmenetnél kapcsolna, pedig de.
A hozzászólás módosítva: Ápr 12, 2019
(#) kacsaaa válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Na ezt már értem!
Az előző hsz.-edet még feldolgozom, viszont így érzésből jól gondolom, hogy ha én komparátor IC-t használok és nem sajátat építek diszkrét alkatrészekből, akkor a probléma megoldódik? Hiszen a kimeneten mindenképp négyszögjel lesz...
(#) Karesz 50 válasza kacsaaa hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Ez a késleltetési probléma nem tud megoldódni sajnos sehogyan sem, mert ugye a késleltetés határozza meg vivőfrekit. Nulla késleltetés végtelen vivő frekvenciát eredményez, tehát késleltetésnek lennie kell valamennyinek.. legalább 100 ns-nek, de attól nem kell tartanod, hogy ezt a 100 ns-et el fogod tudni érni, mert nem egyszerű.
Következő: »»   214 / 238
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem